Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pedagógiai-szakmai ellenőrzés"— Előadás másolata:

1 A pedagógiai-szakmai ellenőrzés
A pedagógusminősítés folyamata III. Nemzeti Köznevelési Konferencia 2014. január 17. Pósfai Péter elnök

2 a) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (Tanfelügyelet)
Az Oktatási Hivatal Társadalmi Megújulás Operatív Programjai közül a következő 4 a köznevelés területén végez fejlesztéseket. A TÁMOP projekt feladata, a közoktatás-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek (Nkt.) és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően, a közoktatás információs rendszeréhez kapcsolódóan.

3 Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről (78.§ (1) f); §; 82.§) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében. Az ellenőrzés kiterjed fenntartótól függetlenül minden köznevelési intézményre.

4 Tanfelügyelet – jogszabályi háttér
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145.§: A tanfelügyeleti ellenőrzés célja, hogy a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.

5 A tanfelügyeleti fejlesztések
A fejlesztéseket az Oktatási Hivatal valósítja meg a TÁMOP 3.1.8/12 – 2012 – 0004 Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban című kiemelt uniós projekt keretében. Aktualitások: 2013. december 12.: Az általános iskolai tanfelügyeleti kézikönyv közzététele. 2014. február 5.: Az óvodai, gimnáziumi, szak- és szakközépiskolai, művészetoktatási, gyógypedagógiai és kollégiumi tanfelügyeleti kézikönyvek közzététele.

6 A tanfelügyeleti rendszer továbbfejlesztése
2013. december: Megtörtént a szakértői képzések (tanfelügyelő szakértő, pedagógusminősítő szakértő) akkreditációja. 2014. január - február: Megtörténik a szakértőket felkészítő trénerek képzése (100 fő). 2014. április - május: A szakértők első csoportjának képzése (1000 fő). 2013. december – június: Az Oktatási Hivatal kidolgozza és nyilvánosságra hozza a pedagógiai szakszolgálat és a pedagógiai szakmai szolgáltatás területére vonatkozó standardokat. 2014. március – november: A 2014-es év próbaellenőrzésein szerzett tapasztalatok alapján az Oktatási Hivatal továbbfejleszti a standardokat és a kézikönyveket.

7 b) A pedagógusminősítési rendszer
Az Oktatási Hivatal Társadalmi Megújulás Operatív Programjai közül a következő 4 a köznevelés területén végez fejlesztéseket. A TÁMOP projekt feladata, a közoktatás-fejlesztés szakmai, informatikai támogatása, minőségbiztosítása és nyomon követése a Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvénynek (Nkt.) és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően, a közoktatás információs rendszeréhez kapcsolódóan.

8 Pedagógusminősítés – kikre terjed ki jelenleg
A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) a pedagógusok előmeneteli rendszeréről (64-65.§) Az Nkt. 65. § (9) bekezdése és a 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet §-a értelmében 2013 szeptemberétől a következő területeken dolgozó pedagógusokra is vonatkozik a pedagógusminősítési rendszer: pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, gyermekvédelem és gyámügy.

9 A minősítési rendszer vázlata
Gyakornok Minősítő vizsga 60 %-os eredmény 2 év után Pedagógus I. Leghamarabb 6, legkésőbb 9 év után Minősítési eljárás 75 %-os eredmény Pedagógus II. Leghamarabb 6 év után Minősítési eljárás 85 %-os eredmény Mesterpedagógus A kötelező minősítések a pedagógus számára az első alkalommal díjmentesek. A megismételt eljárások önköltségesek. A nem kötelező minősítések önköltségesek (a minimálbér 70%-a). A pedagógus előmeneteli rendszert a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről című dokumentum 64., 65., és a 97. § határozza meg, amit a készülő és hamarosan hatályba lépő rendelettervezet részletesen szabályoz. A törvény 97.§ (20) szerint a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, aki szeptember 1-jén már legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, első minősítéséig a Pedagógus I. fokozatba és a szakmai gyakorlata szerinti kategóriába, aki két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba kerül besorolásra. A Mesterpedagógus fokozatba sorolt pedagógusok látják majd el az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítő eljárásban szakértői feladatokat, vagy szaktanácsadóként tevékenykednek, mentori feladatokat látnak el, versenyekre történő felkészítésben és egyéb a közneveléssel összefüggő szakmai, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben vesznek részt. Az a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki doktori címmel rendelkezik,rendszeres publikációs tevékenységet folytat kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő besorolását. A kötelező minősítések a pedagógusok számára díjmenetesek. A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a mindenkori minimálbér hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján. Kutatótanár

10 A pedagógusminősítési rendszerrel kapcsolatos fejlesztések
A pedagógusminősítési rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket az Oktatási Hivatal valósítja meg a TÁMOP-3.1.5/ – 0001 Pedagógusképzés támogatása kiemelt uniós projekt keretében. Aktualitások: 2013. december 12.: Az Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez című kézikönyv közzététele.

11 A pedagógusminősítés alapját jelentő 8 pedagóguskompetencia
Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás, módszertani felkészültség Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók A tanulás támogatása A tanuló személyiségének fejlesztése; az egyéni bánásmód érvényesülése; a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése; esélyteremtés; nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre; integrációs tevékenység; osztályfőnöki tevékenység 6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás 8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

12 A pedagógus értékelése
A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató e-portfólió értékelése Az e-portfólióvédés értékelése Az óra/foglalkozás megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása; a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése Az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése

13 Az e-portfólió szerkezete
szakmai önéletrajz nevelő-oktató munka dokumentumai, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óraterve pedagógiai-szakmai és egyéb tevékenységek bemutatása, dokumentumai önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatása, dokumentumai a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása szakmai életút értékelése

14 A pedagógusminősítési rendszer továbbfejlesztése
2013 szeptemberétől: Az Oktatási Hivatal kidolgozza a szakterületi és szaktantárgyi tartalmakat (óvoda, alsó tagozat, szaktantárgyak, kollégium, alapfokú művészeti nevelés, gyógypedagógiai nevelés, pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, gyermekvédelem és gyámügy). Az e-portfólió felület fejlesztése: intézményi tesztelés és korrekció: január a felület tervezett megnyitása a pedagógusok számára: február 3. (a pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, gyermekvédelem és gyámügy területeken csak az egyszerűsített portfólió tölthető fel) 2014-ben 400 gyakornok próba minősítővizsgája, 1200 próbaminősítés, valamint feltöltött portfólió értékelésének tapasztalatai alapján az Oktatási Hivatal továbbfejleszti a pedagógusminősítés eljárásrendjét és eszközrendszerét.

15 c) Pedagógusminősítés (és tanfelügyelet)

16 Jogszabályi változások (1)
A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) módosítása (2013. évi CCXLV. törvény, január 1-jén lépett hatályba) A KIR alkalmazotti nyilvántartása kibővült : tartalmazza az alkalmazott lakcímét, elektronikus levelezési címét; előmenetelével, pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, pedagógus-továbbképzési kötelezettségének teljesítésével kapcsolatos adatok közül a szakmai gyakorlat idejét, esetleges akadémiai tagságát, munkaidő-kedvezményének tényét, minősítő vizsgájának kinevezési okmányban, munkaszerződésben rögzített határidejét, minősítő vizsgájának, minősítő eljárásra történő jelentkezésének időpontját, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás időpontját és eredményét, az alkalmazottat érintő pedagógiai-szakmai ellenőrzés időpontját, megállapításait.

17 Jogszabályi változások (2)
Törvényi felhatalmazás egyes nyilvántartások adatainak összekapcsolására, adatok továbbítására: Az Oktatási Hivatal által vezetett Országos szakértői névjegyzék, valamint a KIR alkalmazotti nyilvántartásának adatállománya összekapcsolható az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során szakértői feladatok ellátására történő kirendelés céljából; a szakértői névjegyzékből ezen eljárások szervezése céljából a kormányhivatal részére adat szolgáltatható. A KIR alkalmazotti nyilvántartásából személyes adat továbbítható az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzések, illetve a pedagógusok minősítő eljárásának lefolytatása céljából a kormányhivatal részére.

18 Tanfelügyelő és pedagógusminősítő szakértők képzése
két 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés több ütemben az első ütemben 1000 fő képzésére kerül sor április-májusban jelentkezni a oldalon lehet, a jelentkezési határidő: január 26. mindkét képzés vizsgával zárul, amely magában foglalja a résztvevők TÁMOP-3.1.8, illetve TÁMOP projektek keretében történő próba tanfelügyeleti ellenőrzését és próba minősítését szakértői feladatokat a képzéseket sikeresen teljesítő és a szakértői névjegyzék új, „pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés” szakterületén szereplők láthatnak el

19 A jelentkezés feltételei
Tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértőnek az a pedagógus jelentkezhet, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel: rendelkezik legalább 14 év pedagógus-munkakörben szerzett köznevelési vagy a felsőoktatásban a pedagógusképzésben oktatói munkakörben szerzett tapasztalattal; rendelkezik legalább 5 éves tapasztalattal abban az intézménytípusban, melyben tanfelügyelői, pedagógusminősítő szakértői tevékenységet szeretne folytatni; rendelkezik pedagógus-szakvizsgával vagy a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 35.§ (4) bekezdésében meghatározott, azzal egyenértékű végzettséggel; jelenleg pedagógus, vagy pedagógiai szakértő, vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatott.

20

21 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "A pedagógiai-szakmai ellenőrzés"

Hasonló előadás


Google Hirdetések