Baker & McKenzie International is a Swiss Verein with member law firms around the world. In accordance with the common terminology used in professional service organizations, reference to a “partner” means a person who is a partner, or equivalent, in such a law firm. Similarly, reference to an “office” means an office of any such law firm. Együttműködés versenytársakkal - horizontális megállapodások dr. Vörös Péter dr. Horányi Márton dr. Szitási Emese Budapest, március 25.

© Baker & McKenzie Napirenden… –Áttekintés: horizontális kapcsolatokra vonatkozó szabályok és újdonságok –Információcsere –Horizontális kérdések M&A tranzakciók során

© Baker & McKenzie Horizontális együttműködési megállapodások –A tényleges vagy potenciális versenytársak közötti kapcsolatok mindennaposak és gazdaságilag előnyösek/szükségesek lehetnek –Előnyök: innováció, költségmegtakarítás, kockázatmegosztás, új beruházások, jobb termékminőség és -választék, fokozott verseny, stb. –Versenyproblémák: álcázott kartell (árrögzítés, piacfelosztás); összehangolt magatartás; információs kartell; piaclezárás; egyéb versenykorlátozás –Kockázat: a vállalkozás előző évi nettó árbevételének 10%-ig terjedő bírság + jogsértő megállapodás semmis + kártérítési perek + egyéb költségek…

© Baker & McKenzie Horizontális együttműködésekre vonatkozó szabályok –EUMSZ 101. cikk (1)-(3) bek.; Tpvt 11.§ és 17.§ –2011. január 1-én hatályba léptek 12 évre az EU új csoportmentességi rendeletei A Bizottság 1217/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a kutatás-fejlesztési megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról A Bizottság 1218/2010/EU rendelete az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról –A Bizottság új közleményt adott ki a horizontális együttműködésre vonatkozó szabályokról: Iránymutatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikkének a horizontális együttműködési megállapodásokra való alkalmazhatóságáról –A magyar csoportmentességi rendeletek nem változtak 53/2002. (III. 26.) Korm. rendelet a szakosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről 54/2002. (III. 26.) Korm. rendelet a kutatási és fejlesztési megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről

© Baker & McKenzie A Bizottság Iránymutatásának / csoportmentességi rendeletek főbb pontjai - újdonságok –Versenytársak közti információcsere: értékelés szempontjainak rögzítése –K+F megállapodások: 25%-os küszöb változatlan, de a csoportmentesség kiterjed a „paid- for” K+F-re is –Szakosítási (gyártási) megállapodások: 20%-os piaci küszöb változatlan, de nem csak a szakosítással érintett termék piacán kell nézni, hanem köztes termékek esetében (amelyet a felek a végtermék előállításához használnak fel) a downstream piacon is! –Beszerzési megállapodások: safe harbour (kivéve hard-core versenykorlátozások esetén), ha a felek együttes piaci részesedése 15% alatt van mind a beszerzési, mind az értékesítési oldalon –Értékesítési megállapodások (értékesítés, marketing): safe harbour (kivéve hard-core versenykorlátozások esetén), ha a felek együttes piaci részesedése 15% alatt van –Szabványosítási megállapodások: Szabványosítás: safe harbour, ha i) szabvány megállapításában való részvétel nincs korlátozva; ii) szabványosítás folyamata transzparens; iii) a szabvány nem kötelező és iv) a szabványhoz való hozzáférés tisztességes, ésszerű és diszkrimináció mentes („FRAND”) Szabványfeltételek: Szabványfeltételek vélelmezetten jogellenesek, ha új piaci szereplő kizárására irányul, vagy ha közvetlenül befolyásolják a termék árát (meghatározott árak, ráták, kedvezmények, felárak, stb.); Versenykorlátozó lehet, ha a szabványfeltétel meghatározza a termék jellemzőit: csökkenti az innovációt, termékek sokszínűségét

© Baker & McKenzie Piaci részesedési küszöbök 100% Információcsere / szabványosítás – nincs „safe harbour” 25% - K+F 20% - Közös gyártás/szakosítási megállapodások 15% - Közös értékesítés/beszerzés 10% - De minimis

© Baker & McKenzie A kartellszabályok alkalmazása közös vállalatok esetén „A” Zrt. „B” Zrt. JV JV A és B közös irányítása alatt működik önálló vállalkozásként A JV működése során figyelemmel kell lenni a kartellszabályokra az: A Zrt. – B Zrt. A Zrt. – JV B Zrt. – JV közti viszonylatban! A JV létrehozása során figyelemmel kell lenni a kartell/fúziókontroll szabályokra

© Baker & McKenzie Információcsere

© Baker & McKenzie Információcsere: miért fontos? –Információcsere (veszélye) gyakran előfordul: versenytársak között közvetlenül (akár egyoldalú közzététellel/megosztással is!) szakmai szövetségekben, piackutatást végző cégeken keresztül beszállítókon, vevőkön keresztül („hub and spoke” ügyek) olyan magatartás következtében amelynek fő célja maga az információcsere, de egyéb horizontális együttműködés keretében, vagy más kontextusban (pl. tranzakciók kapcsán) is –Ellentmondó ügyek: Váci utcai pénzváltók: aktuális, nyilvános árfolyam átfaxolása jogsértő Párizsi Cour d’Appel: autóutak menti töltőállomások (‘carburants sur autoroute’): nyilvánosan kifüggesztett árak közvetlen megosztása versenytárssal nem jogsértő –A jogsértés magas (akár a kartellekre kiszabott szankcióval megegyező) bírságot is eredményezhet!

© Baker & McKenzie Fontos különbség: versenykorlátozó cél / hatás Az információcsere versenyjogi megítélésének két kategóriája: 1.Céljában versenykorlátozó információcsere Természeténél fogva korlátozza a versenyt (vélelem) A hatóságnak nem kell bizonyítania a versenykorlátozó hatást/potenciális hatást Egyedi mentesülés csak kivételes esetben lehetséges Egy megítélés alá esik a kartellekkel – bírság tekintetében is! 2.Hatását tekintve versenykorlátozó információcsere Hatóság csak a versenykorlátozó (potenciális) hatás bizonyítása esetén állapíthat meg jogsértést Versenykorlátozó hatás megállapíthatósága függ: -Érintett piac jellemzőitől (transzparens, koncentrált, homogén, stabil, és szimmetrikus) -Megosztott információ jellemzőitől Egyedi mentesülés lehetséges, ha az érintett vállalkozások bizonyítják, hogy annak feltételei teljesülnek

© Baker & McKenzie Céljában versenykorlátozó információcsere -„A jövőben tervezett árakra vagy mennyiségekre vonatkozó egyéni adatok versenytársak közötti cseréjét versenykorlátozó célúnak kell tekinteni” -Az eredeti tervezetben a jelenre vonatkozó ár/mennyiségi adatok megosztása is versenykorlátozó célúnak minősült, de a végleges szöveg ezt nem tartalmazza! -„Tervezett ár”: konkrét árlista áremelésre / csökkentésre vonatkozó szándék kedvezmények, azok tervezett módosítása jelenlegi ár is tükrözheti a jövőbeni árazási szándékot (pl. áremelést követően az ár megosztása) -„Tervezett mennyiség”: tervezett értékesítési mennyiség piaci részesedés értékesítés területi / vevők szerinti megoszlása

© Baker & McKenzie Hatását tekintve versenykorlátozó információcsere: az információk jellege –Stratégiailag fontos információ: Árra, mennyiségekre, de akár költségstruktúrára vagy keresletre vonatkozó információ is! Tényleges (jelenlegi) árak, árengedmények, kedvezmények, áremelés/csökkentés; listaár Gyártási költségekre, mennyiségekre, forgalomra, értékesítésre, kapacitásra, minőségre, értékesítési tervekre, kockázatokra, beruházásokra, technológiákra, K+F programokra és azok eredményeire vonatkozó információk –Piaci lefedettség: Információcsere csak akkor versenykorlátozó hatású, ha az abban részt vevő vállalkozások lefedik az érintett piac „megfelelően nagy részét” A tervezetben 20%-os safe harbour volt, DE ez a végleges szövegben nem szerepel! Ha az információcsere valamilyen horizontális együttműködéshez kapcsolódik, és nem lépi túl az ahhoz szükséges mértéket, akkor a megállapodásra irányadó safe-harbour piaci részesedési küszöb / de minimis piaci részesedés esetén a piaci lefedettség „általában nem lesz elég nagy ahhoz, hogy az információcsere versenykorlátozó hatást eredményezzen.”

© Baker & McKenzie Hatását tekintve versenykorlátozó információcsere: az információk jellege (folyt.) –Egyedi / összesített adatok: Szoros oligopolium esetét kivéve összesített adatok megosztása nem aggályos! Fontos, hogy ne lehessen visszafejteni a szövetségek, piackutatók által közzétett adatokat! –Adatok kora: Múltbéli adatok megosztása általában megengedett Az esetjogban 1 évnél régebbi adatok már történetinek minősültek Az Iránymutatás szerint nincs általános mérce: az adatok akkor tekinthetők múltbelinek, ha koruk meghaladja az iparágban szokásos kontraktus- periódusok többszörösét –Az információcsere gyakorisága: Gyakori információcsere kockázatosabb DE: a megítélés függ a piac jellemzőitől: azokon a piacokon, amelyeken hosszútávú szerződések a jellemzőek, a ritkább információcsere is összejátszást eredményezhet

© Baker & McKenzie Hatását tekintve versenykorlátozó információcsere: az információk jellege (folyt.) –Nyilvános / nem nyilvános információ: a „valóban nyilvános információ” megosztása általában nem aggályos; „valóban nyilvános információ”: minden versenytárs és vásárló számára a hozzáférés/keresés költségeire tekintettel is általában egyformán hozzáférhető információ; még ha a versenytársak között kicserélt adat úgynevezett „nyilvános tárhelyen” is van, nem tekinthető valóban nyilvánosnak, amennyiben az adatgyűjtéssel kapcsolatos költségek elriasztják a többi vállalkozást és a vásárlókat az adatgyűjtéstől; annak lehetősége, hogy az információt a piacon – például fogyasztóktól – szerezzék be, nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ilyen információ a versenytársak számára azonnal hozzáférhető piaci adat –Nyilvános / nem nyilvános információcsere: A „valóban nyilvános információcsere” kevésbé aggályos Az információcsere valóban nyilvános, ha az annak keretében kicserélt adatok minden versenytárs és vásárló számára egyformán hozzáférhetővé válnak (a hozzáférési/keresési költségekre is tekintettel) Lásd pl. árösszehasonlító honlapok

© Baker & McKenzie Információcsere – kockázatkezelés szükséges! – Versenytársakkal való közvetlen kapcsolat esetén – Szakmai szövetségekben, piackutatásokban való részvétel esetén – Beszállítókkal, vevőkkel folytatott kommunikáció során (hub and spoke ügyek) – Versenytársaktól származó váratlan egyoldalú információ- megosztás megfelelő kezelése céljából („Nem kívánunk ilyen információkat kapni!”) – Közös vállalatok kapcsán (anyavállalatok közti, illetve a JV és az anyavállalat közti információáramlás tekintetében is!) – Tranzakciók kapcsán!

© Baker & McKenzie Versenyjogi problémák az átvilágítás során –Kizárólagossági szerződések –Versenykorlátozó klauzulák versenytilalmi záradék (non-compete) pl. piacralépés korlátozása, munka-, szolgáltatási-, management vagy tanácsadási jogviszony korlátozása, stb. ajánlattétel tilalma és titoktartási kötelezettségek (non- solicitation) pl. alkalmazottak elcsábításának vagy a beszállítók befolyásolásának tilalma –Információcsere

© Baker & McKenzie Megoldások (?) –Titkossági szerződés(ek) (NDA) megkötése –Elkülönülő átvilágító team kijelölése –Pontos pénzügyi információk átadása helyett általánosabb, összesített (-tól –ig) adatok megadása –Ügyfél-specifikus és árazásra vonatkozó információk megadása csak a tranzakció zárását (esetlegesen a szerződés aláírását) követően –Külső független harmadik személy (hitelesítőkénti) bevonása a pénzügyi átvilágításba –„Red flag” átvilágítási riport

© Baker & McKenzie Strukturális kérdések I. –Versenyhivatali engedély Küszöbértékek: Tpvt: valamennyi érintett vállalkozáscsoport előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a 15 milliárd forintot meghaladja, és az érintett vállalkozáscsoportok között van legalább két olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt 500 millió forint felett van. EU-s küszöbértékek figyelembe vétele is Összefonódás módja -Vállalkozások összefonódása, közös irányítás ‘megszüntetése’ -Vállalkozás részek megvásárlása üzletág (business) átruházás, védjegyátruházás, vállalkozásrészt alkotó eszközök és jogok hosszútávú bérbevétele, üzemeltetése, stb. -Közös vállalkozás

© Baker & McKenzie Strukturális kérdések II. –Versenykorlátozó rendelkezés ≠ munkajogi versenytilalmi rendelkezés GVH elvi állásfoglalás (30.5): összefonódáshoz kapcsolódik, időben korlátozott, földrajzilag nem lépi túl az érintett vállalkozás működési területét Alapvetően vállalkozásokra vonatkozik, de nem zárható ki, hogy magánszemélyek esetében is alkalmazzák (Hídépítő) –Információ csere: Üzlet specifikus és az árazásra vonatkozó pontos információk átadása csak tranzakció zárását (esetlegesen a szerződés aláírását) követően (második átvilágítás?) Az átvilágítás során átnézett dokumentumok (CD) átadása csak záráskor