A közfoglalkoztatás 2013. évi rendszere

Foglalkoztatási célkitűzés A kitűzött kormányzati cél: 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, 75%-os foglalkoztatási ráta elérése a 20-64 éves korcsoportban. Magyar Munka Terv: 2012-ben a közfoglalkoztatás és a privát szektor által teremtett munkahelyek közötti arány 80-20% 2015-re az arány a tervezettek szerint a versenyszféra munkahely-teremtési kapacitásainak megerősödésével kiegyenlítődik A foglalkoztatási célkitűzés  A foglalkoztatási ráta Magyarországon hagyományosan a legalacsonyabbak közé tartozik az EU-n belül (60,5 százalék 2009-ben), és a régióba tartozó többi, hasonló fejlettségű országétól is elmarad. Az elmúlt évek tendenciái sem kedvezőek: a globális gazdasági válság Magyarországon is a foglalkoztatottság jelentős visszaesésével járt együtt, de a magyar foglalkoztatási ráta már a válságot megelőző években is csak stagnált. A magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai céljaként a foglalkoztatás bővítését fogalmazta meg, amely közvetve több célt is szolgál: élénkíti a gazdasági növekedést, javítja az államháztartás egyensúlyát, stabilizálja a nagy elosztó rendszerek finanszírozását, és elősegíti a leszakadó rétegek, társadalmi csoportok, térségek felzárkózását is. A fenti megfontolásokat figyelembe véve a magyar kormány legfontosabb gazdaság- és fejlesztéspolitikai célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatási ráta növelése. Ezt tükrözi a kitűzött kormányzati cél is 2020-ig 1 millió új, adózó munkahely létrehozása, ezáltal a 20-64 éves korcsoportban 75%-os foglalkoztatási ráta elérése. Ambiciózus céljaink megvalósításához szükségesek a megfelelő külső környezeti feltételek. A kormányzati cél elérésének feltétele többek között a dinamikus gazdasági növekedés, az, hogy a világgazdaságot elkerüljék a mostani válsághoz hasonló keresleti sokkok, valamint, hogy Magyarországon sor kerüljön a hazai versenyképességet és foglalkoztatottságot érdemben javító strukturális reformokra és intézkedésekre is.   Az EU2020 stratégiához kapcsolódó kormányzati vállalások, illetve azok gazdaságra gyakorolt hatásai terveink szerint gyökeresen átalakítják a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedésbe kódolt alappályát. Az új makrogazdasági pálya alapja az egymillió új munkahely megteremtése tíz év alatt: ebből 2015-ig terveink szerint már 400.000 teljesülhet. Az államigazgatás hatékonyságának növekedése, valamint a költségvetési fegyelem azt vonja maga után, hogy ezen foglalkoztatottság-bővülés teljes egészében a magánszektorban valósul meg. Mivel a 2011-es év még sok szempontból determinált, illetve a foglalkoztatottság-bővítéshez szükséges intézkedéseknek van átfutási idejük, az érdemi változás 2012-től várható. Tekintettel a kormányzati prioritásokra, illetve arra, hogy a kis- és középvállalkozásoknál nagyobb foglalkoztatás-növelésre van szükség a termelés növeléséhez, a KKV-knál számolunk kiemelten új munkahelyek létesítésével. Az állam feladata ezzel kapcsolatban a vállalkozások helyzetbe hozása, hogy egyre több embernek tudjanak munkát adni. Eszközök: *gazdaságpolitikai beavatkozások, új munkahelyek létesítése elsősorban a KKV-knál: a kilátások javulásával a vállalkozások beruházásainak növekedése és a foglalkoztatás bővítése *a szabályozási környezet fejlesztése, az adminisztráció csökkentése, *az adórendszer átalakítása 2011-ben, egyszerűsítés és adócsökkentés, *a támogatási rendszerek átalakítása, EU-források növekvő és hatékonyabb felhasználása, az ÚSZT elindítása. A foglalkoztatási célú támogatásoknak egy három pillérre épülő rendszere jön létre. Az első és legfontosabb pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal, kiemelt figyelmet fordítva a mikro-, kis és középvállalatokra. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, ami a helyi lehetőségekre építve szervezi meg a munkanélküliek foglalkoztatását részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. Ez egy átmeneti foglalkoztatási forma, amelynek célja hosszabb távon, hogy átvezessen a nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatásba. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás, amely szorosan összefügg a szociális ellátások rendszerének munkára ösztönző átalakításával, és amelynek keretében az állam maga szervezi meg azoknak az átmeneti foglalkoztatását, akiknek az első két pillér jelenleg nem kínál reálisan munkalehetőséget.

A hazai munkaerőpiac jellemzői 2012. szeptember – november (Forrás: KSH) A 15–64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 891 ezerre nőtt. Az adott korcsoportba tartozó népességen belül 58,1% volt a foglalkoztatottak aránya, ami 1,4 százalékpontos emelkedésnek felelt meg. A 15–74 éves munkanélküliek létszáma 468 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 10,6%-os volt, amely megegyezett a múlt évivel. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által 2012. decemberben nyilvántartott álláskeresők létszáma: 569 261 fő Közülük: foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult: 200 257 fő ellátásra nem jogosult álláskereső: 301 574 fő.

Heves megye munkaerő-piaci jellemzői 2013. I. negyedév Álláskeresők létszáma: 23 317 (aktív népesség 18 %-a) Közülük: FHT-ban részesül: 9 467 fő (aktív népesség 7 %-a) Álláskeresési ellátásban részesül: 2 368 fő (aktív népesség 2 %-a) ellátásra nem jogosult álláskereső: 11 482 (aktív népesség 9 %-a) Közfoglalkoztatott létszám: 5 057 fő Támogatás összege: 3 076 449 298,- Ft

Közfoglalkoztatás A közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-től megszűnt a közmunkaprogram, a közcélú munka, továbbá a közhasznú munkavégzés. Helyettük az egységes közfoglalkoztatás rendszere jött létre.

Az új közfoglalkoztatási rendszer előnyei Optimális forrásfelhasználás felülről nyitott előirányzat helyett 2011. évben 64 Mrd Ft, 2012. évben 137,5 Mrd Ft, 2013 évben 153,8 Mrd Ft a közfoglalkoztatás támogatására fordítható előirányzat Az ellátások hatékonyabb összehangolása egységes szervezés és nyilvántartás Az álláskeresők intenzívebb piaci foglalkoztatásra ösztönzése az előző rendszer munkavállalás ellen ösztönző hatásának megszüntetése, a piaci foglalkoztatásba való átmenet elősegítése Foglalkoztatók körének bővítése egyházak, civil szervezetek támogatása az új közfoglalkoztatási rendszerben A közfoglalkoztatás átalakítását megalapozó intézkedések célja, hogy hatékonyabbá tegyék a korlátozottan rendelkezésre álló állami források felhasználását, csökkentsék a pazarlást és az állami bürokráciát a közfoglalkoztatás szervezésében. Ezen intézkedések eredményeként a közfoglalkoztatás új rendszerében a korábbinál több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára lehet munkalehetőséget biztosítani. Az új rendszer kialakítása az eddig többféle forrásból finanszírozott közfoglalkoztatási formák átalakításával lehetőséget teremt a párhuzamosságok kiszűrésére és az átláthatóság megteremtésére. A sürgős beavatkozást a közfoglalkoztatást jellemző anomáliák és akut problémák indokolták.   A közfoglalkoztatás új rendszerében bővülnek a foglalkoztatási lehetőségek, hiszen az egyházak és a civil szervezetek bevonásával szélesedik a munkáltatói kör és a vállalkozói szféra is lényegesen nagyobb ösztönzést kap a korábbinál ahhoz, hogy részt vállaljon a célcsoport piaci foglalkoztatásában. Mindeközben a közfoglalkoztatás különböző típusai biztosítják a rendszer kellő rugalmasságát is a közfeladatok optimális formában történő elvégzéséhez. 6

Közfoglalkoztatás Mit jelent a közfoglalkoztatás? Az állam átmeneti munkalehetőséget biztosít azok számára, akik a munkaerőpiacon egészségi állapotuk, képzetlenségük, életkoruk, vagy bármely más okból hátrányban vannak, és ezért az önálló álláskeresésük eredménytelen. A közfoglalkoztatás több célcsoport számára, az ország minden területén, a szezonalitást is figyelembe véve teszi lehetővé a munkavégzést. A közfoglalkoztatással megvalósuló tevékenység értéket teremt, hasznos mind az egyén, mind a társadalom számára. A közfoglalkoztatási jogviszony új, speciális jogviszony, munkaviszony. Közfoglalkoztatott lehet aki a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján munkaviszonyt létesíthet és a munkaügyi kirendeltségen regisztrált álláskereső, vagy rehabilitációs ellátásban részesül. A munkavállalási korú népesség harmada gazdaságilag nem aktív, vagyis nem végez és nem is keres rendszeres jövedelmet biztosító munkát. A gazdaságilag nem aktívak mindössze 15,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szeretne munkát vállalni.   A Nemzeti Reform Programban a Kormány alapvetésként fogalmazta meg, hogy a munkának értékteremtő ereje van, ezért a magyar gazdaságpolitika középpontjába a munkát állította. A munkaerőpiacot érintő, reformértékű intézkedések célja elsősorban a munkaképes, de jelenleg inaktív csoportok visszavezetése a munkaerőpiacra, részben az eddiginél hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkkel és szabályozással, részben pedig célzottabb munkaerő-piaci, képzési, illetve szociális támogatási eszközökkel. A közfoglalkoztatási intézményrendszer legfontosabb feladata a tartósan munka nélkül lévők aktivizálása és annak megakadályozása, hogy a munkájukat újonnan elveszített álláskeresők tekintetében bekövetkezzen a munka világától való elszakadás folyamata. A közfoglalkoztatás a passzív ellátások súlyának csökkentése érdekében az ellátásban részesülők aktivizálásának egyik alternatívája lehet. A közfoglalkoztatás középtávú tervezésekor kiemelt célcsoportként kezeltük az átlaghoz képest nagyobb arányban alulképzett romákat, a fiatal munkanélkülieket és a nőket, valamint a fogyatékkal élőket és a megváltozott munkaképességűeket. A munkavállalási korú, alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen lakosság foglalkoztatásba történő bevonása a legnehezebb feladat. A közfoglalkoztatás elsősorban számukra biztosít munkalehetőséget. A Kormány a nagy létszámú közfoglalkoztatást átmeneti intézkedésnek tekinti, amelynek a következő 2-3 évben meghatározó szerepe lesz, amíg a gazdaság élénkülésével a versenyszférában megkezdődhet a foglalkoztatás dinamikus növekedése. Ezt követően a versenyszférától várjuk elsősorban a foglalkoztatás növekedését.

A közfoglalkoztatás új rendszere Célok az állami források hatékonyabb felhasználása, a közfoglalkoztatás egységes elvek alapján történő optimális megszervezése, a társadalmilag hasznos, értéket létrehozó munkavégzési formák előtérbe állítása, a korábbi időszaknál több álláskereső számára legyen biztosított a közfoglalkoztatásban való részvétel, a leghátrányosabb kistérségekben lévő települések a központi forrásokból az eddiginél nagyobb arányban részesüljenek, a közfoglalkoztatás új értéket teremtsen.  

A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013 A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013. január 1-jén hatályba lépett változásai A Kftv. 2013. január 1-jén hatályba lépett módosítása meghatározta az alsó határát is (3 nap) – a felső határ (90 nap) mellett – annak a határozott idejű munkaviszonynak, amelynek létesítése esetén a közfoglalkoztató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, lehetővé tette a közfoglalkoztatott számára, hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön felajánlásra, rendelkezett a közfoglalkoztatottat állásidőre megillető bérről annak érdekében, hogy a közfoglalkoztatott ne maradjon ellátás nélkül, ha a közfoglalkoztató érdekkörében felmerült okból vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a törvényben előírt foglalkoztatási kötelezettségének, lehetővé tette a közfoglalkoztatási szerződés módosítását, ugyanakkor meghatározta azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása kizárt. (A közfoglalkoztatási szerződés módosítása nem irányulhat a közfoglalkoztatási jogviszony 12 hónapon túli meghosszabbítására, valamint a közfoglalkoztatottnak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program helyett más típusú közfoglalkoztatási támogatási programba történő áthelyezésére.) A 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével.

A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013 A közfoglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok 2013. január 1-jén hatályba lépett változásai A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása a minimálbér és a garantált bér emelésével összhangban rendelkezett a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2%-os emeléséről (közfoglalkoztatási bér: 75.500 forint, közfoglalkoztatási garantált bér: 96.800 forint, folyamatban lévő közfoglalkoztatási jogviszony esetén is, első alkalommal a 2013. január hónapra), meghatározta a munkavezetői feladatokat ellátó közfoglalkoztatottak bérét: a szakképesítéssel és középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező munkavezetőt a közfoglalkoztatási bér 10 %-kal növelt összege (83.050 forint), a legalább középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a munkavezetőt a közfoglalkoztatási garantált bér 10 %-kal növelt összege (106.480 forint) illeti meg, meghatározta a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető napi bért (teljes munkaidőben történő foglakoztatás esetén a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege (22.800 forint) bruttósított összegének 30 napra történő elosztása alapján 1160 forint).

A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok 2013 A közfoglalkoztatással összefüggésben egyéb jogszabályok 2013. január 1-jén hatályba lépett módosításai A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása egyértelművé tette, hogy a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény valamennyi,a Kftv.-ben meghatározott közfoglalkoztatót megilleti (a részkedvezmény a közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának 13,5 százaléka), előírta, hogy a közfoglalkoztató közfoglalkoztatás esetén adókedvezményként kizárólag e részkedvezményt érvényesítheti. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása a járási hivatalok hatáskörébe utalta a közfoglalkoztatáshoz szükséges önkormányzati együttműködés megteremtését elősegítő koordinációs és kommunikációs feladatok ellátását. A módosítás nem érinti a munkaügyi központ és a járási hivatal munkaügyi kirendeltségei más közfoglalkoztatókra vonatkozó kapcsolatrendszerét, az önkormányzatokkal való együttműködési kötelezettségét, továbbá a járási hivatalok egyéb koordinációs feladatait.

A közfoglalkoztatási bérek változásai

A közfoglalkoztatási bérek változásai

A közfoglalkoztatási támogatások típusai

A közfoglalkoztatási támogatások típusai a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz (bérköltség), valamint a közvetlen költségekhez nyújtható. A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja, a munka- és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a munkaügyi kirendeltséggel történő előzetes egyeztetés szerint a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége számolható el.

Kistérségi startmunka mintaprogramok A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a közfoglalkoztatás egyes típusaira mintaprogramokat indíthat el, amelyek esetében a beruházási és dologi költségek és kiadások teljes egészében támogathatók. A mintaprogramok nem csak az egyén számára hasznosak, hanem a kistérség, a település lakói számára is értéket teremtenek. A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. A kistérségi mintaprogramok fő kedvezményezettjei a települési önkormányzatok, illetve egyre növekvő mértékben az önkormányzatok összefogásával megalakuló társulások.

Mezőgazdasági projekt Célja: a megtermelt zöldség és gyümölcs, kisállattenyésztés biztosítsa az önkormányzati intézmények ellátását, valamint a többlettermékek esetleges feldolgozását, értékesítését. Belvízelvezetés Célja: a településeket és a mezőgazdasági területeket fenyegető belvizek kialakulásának megelőzése, a belvíz elvezető árok rendszeres karbantartása, kialakítása. Mezőgazdasági utak rendbetétele Célja: elősegítse a mezőgazdasági telepek, majorok bekötését a közúti hálózatba, a termények biztonságos szállítását. Bio- és megújuló energiafelhasználás a drága gáz kiváltása alternatív fűtési móddal, a fűtőanyag helyi biztosításával és új biomassza tüzelésű kazánok párhuzamos beállításával.

Közúthálózat javítása a települések belterületén Célja: az önkormányzati kezelésű úthálózat karbantartása, javítása, környezetének rendbetétele, ezáltal a baleseti veszélyek csökkentése, valamint kerékpárutak építése. Illegális hulladéklerakó helyek felszámolása a közterületeken található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása, megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatása. Téli és egyéb értékteremtő közfoglalkoztatás folyamatos munkalehetőséget, rendszeres elfoglaltságot és ezáltal biztos megélhetést biztosítson a település közfoglalkoztatottjai számára a téli hónapokban is. Helyi adottságokra, lehetőségekre épülő közfoglalkoztatás a helyi kulturális hagyományok megőrzése, turisztikai, idegenforgalmi lehetőségek kiépítése, értékteremtő közfoglalkoztatás körének kiszélesítése

Kistérségi mintaprogramok 2012. évben

A hátrányos helyzetű álláskeresők közfoglalkoztatásba vonása Munkavállalást akadályozó tényezők: alacsony iskolai végzettség, illetve elavult szakképzettség, idegen nyelvtudás és számítástechnikai ismeretek hiánya, kapcsolati háló kiépítéséhez szükséges képességek hiánya, önbizalomhiány (félelem a kudarctól), rossz egészségügyi állapot ( mentális betegségek kialakulása), mobilitás hiánya (foglalkoztatásukat a lakhelyükhöz közel kell megoldani), előítélet (az életkor, nem, származás, stb. miatt), motiváció, munkavállalási hajlandóság hiánya.

A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2012 A közfoglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása 2012. évben

Munkaerő-piaci képzés a közfoglalkoztatás keretében A közfoglalkoztatás rendszeréből a munkaerőpiacra történő visszakerülés egyik meghatározó feltétele, hogy a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási, továbbá a piaci igényeknek megfelelő alap-, illetve továbbképzésben részesüljenek. Az egyik legfontosabb feladat a mezőgazdasági mintaprogramok és az országos közfoglalkoztatási programok résztvevői számára képzés TÁMOP 2.1.6. „Újra tanulok” program keretében. A képzések 2012. szeptember, október hónapban indultak a Türr István Képző és Kutató Intézet szervezésében.   A mezőgazdasági mintaprogramokon belül három képzési program közül választhatnak a résztvevők. Tanulhatnak: háztáji állattartást 1 év háztáji növénytermesztést és tartósítást 1,5 év háztáji növénytermesztést és állattartást 2 év   A mezőgazdasági képzés szervezése a hagyományos képzés-szervezési formától eltérően, a résztvevők munkatapasztalatára épülő, gyakorlat-orientált módon történik meg. A képzési program és az alkalmazott módszerek igazodnak a célcsoport speciális igényeihez (alapfokú iskolai végzettség hiányában is elsajátítható tananyag, szövegértési nehézségekkel küzdők által is használható tankönyv, gyakorlatban szerzett munkatapasztalatra épülő elméleti oktatás). Az oktatás szervezésekor figyelembe vételre kerülnek a helyi adottságok és igények is (talaj- és éghajlati viszonyok, helyi hagyományok). A képzés célja a közfoglalkoztatási programba került emberek mezőgazdasági orientációjának erősítése, a kis beruházási igényű mezőgazdasági tevékenység, háztáji gazdálkodás alapjainak megismertetése. A résztvevőközpontú képzések módszertanilag igazodnak a felnőtt ember személyiségéhez, figyelembe veszik a hátrányosságból eredő speciális elvárásokat. A programba bevontak tervezett létszáma eléri a 13 852 főt.

Kistérségi startmunka mintaprogramokhoz kapcsolódó mezőgazdasági képzések A kistérségi mezőgazdasági mintaprogramban résztvevők számára a képzés továbbra is kötelező. A mezőgazdasági képzési programok megnevezése: Háztáji növénytermesztés és tartósítás (1,5 éves képzés) Háztáji állattartás (1 éves képzés) Háztáji növénytermesztés és állattartás (2 éves képzés) A 2012-ben elindított mezőgazdasági képzések program szerint folytatódnak 2013-ban. A 2013. évi kistérségi startmunka mintaprogramok márciusban indulnak, így az érintett közfoglalkoztatottak szerződései – amelyek február 28-án lejárnak –újra megköthetők. Új képzési csoport indításakor figyelembe kell venni, hogy a képzési program a TÁMOP 2.1.6 program ideje alatt megvalósítható legyen. A szakmai megvalósítás mindenkori határidejéről a Nemzeti Munkaügyi Hivatal TÁMOP 2.1.6. programiroda tud információt adni. A jelenleg érvényben lévő támogatási szerződés szerint a projekt 2015. április 22-én zárul. A mezőgazdasági képzésben résztvevők száma 2013-ban az előzetes igények szerint 26 494 fő.

Országos közfoglalkoztatási programokhoz kapcsolódó képzések Az országos közfoglalkoztatók képzési igényeinek felmérése befejeződött. Az országos programokban a közfoglalkoztatók szakmai tevékenységeikhez kapcsolódó képzési igényt nyújthatnak be. A szakmai képzések indításának feltételei: A közfoglalkoztatás időtartama eléri a 6 hónapot, vagy meghaladja azt. A közfoglalkoztatottak száma eléri a 100 főt. Az országos közfoglalkoztatók esetében javasolt az ugyanazon képzési igényeket benyújtó közfoglalkoztatók esetében (pl. az erdőgazdaságoktól és vízügytől beérkező motoros fűkasza- kezelő képzést) egy képzési csoportban megszervezni. Az országos közfoglalkoztatók összesített igényeit megküldtük az NMH programirodának.

A szociális szövetkezetek szerepe a közfoglalkoztatásban A szociális szövetkezet kategóriáját a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény. vezette be a magyar szövetkezeti jogba. A szociális szövetkezet olyan sajátos szövetkezeti forma, amelynek célja a munkanélküli illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagja számára az önfoglalkoztatás keretében munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése. Az állami ösztönzőrendszer egyik oldaláról a szabályozással, míg a másik oldalról a finanszírozással kívánja lehetővé tenni, hogy a szociális szövetkezet a tagjai számára első lépésben az önellátás (minden gyerek és minden felnőtt lakjon jól), második lépésben az önfenntartás (folyamatos és biztos megélhetés), harmadik lépésben a fenntartható település létrehozását szolgálhassa. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdaság a közfoglalkoztatás egyik fő területe, szükséges a szociális szövetkezet mezőgazdasági szektorban való nagyobb térnyerésének ösztönzése.

Helyi lehetőségekre épülő szociális gazdaság Támogatott közfoglalkoztatásból kialakuló önfenntartó rendszer: beruházási és dologi költségek és kiadások támogatása hazai és uniós forrásból, közfoglalkoztatottak képzésének támogatása, jogszabályi környezet változása. Szövetkezeti törvény változása: önkormányzatok által alapított szociális szövetkezetek közfoglalkoztatásban beszerzett állatállomány, tárgyi eszközök, az állam által biztosított termőföld ingyenes használata

A közfoglalkoztatásban résztvevők nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetésének eszközei A határozott idejű jogviszony időtartama alatt az álláskeresőként történő nyilvántartás nem szűnik meg, csak szünetel. Egyes közfoglalkoztatási programokhoz képzés és mentorálás is társul. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése a közfoglalkoztatott számára legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszony létesítése esetén.

Közfoglalkoztatási alapelvek 2013. évben legalább 300 000 fő számára kell munkalehetőséget biztosítani a közfoglalkoztatás keretében. Új területek, új tevékenységek támogatása és a közfoglalkoztatók körének bővítése is lehetséges (pl.: digitalizálás, archiválás, ipari termék-előállító tevékenység) Munkaerő-piaci célcsoport a halmozottan hátrányban lévő foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, illetve álláskeresési vagy szociális ellátásra nem jogosult álláskeresők (kiemelten a megváltozott munkaképességűek, a hajléktalanok, menekültek, roma nemzetiségű álláskeresők) 2013. évben a közfoglalkoztatás teljes rendszerének minőségi változáson kell átesnie, kiemelt szempont az értékteremtő, hasznos munkavégzés.

A 2013. évi közfoglalkoztatás főbb területei Decentralizált keretből finanszírozott közfoglalkoztatás – legalább napi 6 órás közfoglalkoztatás Országos közfoglalkoztatási programok - napi 8 órás közfoglalkoztatás Kistérségi startmunka mintaprogramok - napi 8 órás közfoglalkoztatás 3.1. Mezőgazdasági; téli és egyéb értékteremtő; helyi adottságokra, lehetőségekre épülő programok 3.2. Öt szociális programelem: belvízelvezetés; mezőgazdasági utak rendbetétele; bio-és megújuló energiafelhasználás; belterületi közúthálózat javítása; illegális hulladéklerakó helyek felszámolása Közhasznú kölcsönzők közfoglalkoztatási tevékenysége - közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás Egyéb startmunka mintaprogramok – napi 8 órás közfoglalkoztatás 2012. évről áthúzódó programok Téli átmeneti közfoglalkoztatás 2013-2014

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!