A kisbetűs munka törvénykönyve és a munkaügyi kapcsolatok Berki Erzsébet Sopron, 2012. szeptember 25.

A kollektív jogok átszabása Tartalom Ahonnan indultunk A kollektív jogok átszabása Érdekegyeztetés Kollektív szerződés Üzemi tanács Munkaügyi vita (Összefüggések más jogszabályokkal) Gazdaságpolitikai állítások és tények

Törvény az Országos Érdekegyeztető Tanácsról 2010 január 1992. évi XXII. tv. az Mt.-ről: Megszokott és megtanult szabályok 12%-os szakszervezeti szervezettség, 30% körül ingadozó kollektív szerződéses lefedettség, 4 kiterjesztett ágazati kollektív szerződés Törvény az Országos Érdekegyeztető Tanácsról Törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról (32 bizottság) Begyakorolt, alkalmazható sztrájktörvény

Az új kormány főbb intézkedései sztrájktörvény, közfoglalkoztatási tv., foglalkoztatási tv., kormánytisztviselői, majd közszolgálati tisztviselői tv. alaptörvény, új egyesülési tv., nyugdíjtv., új Mt., új Mt.-t bevezető átmeneti tv. (Mth.)

A makro- és szektorális szintű fórumok átalakítása Versenyszféra: OÉT, a MAT, a munkaügyi tanácsok és a GEF megszüntetése NGTT létrehozása VKF létrehozása Közszolgálat: SZÉF megszüntetése RÉF létrehozása KÉF létrehozása (A KÉT és az OÖKÉT helyett) Hszt. és a Kormtv. módosítása: MRK és MKK létrehozása

Tárgyak között: minimálbér (NGTT-ben is) A Kormány és a Versenyszféra Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), 2012. 02.22. Cél, feladat: az érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműködés erősítése a gazdasági növekedés elősegítése a versenyképesség javítása az üzleti környezet fejlesztése, valamint a társadalmi párbeszéd versenyszférán belüli erősítése Műfaj: konzultáció Tárgyak között: minimálbér (NGTT-ben is)

Tagok Kormány Szakszervezetek Liga Szakszervezetek MSZOSZ Munkástanácsok Munkáltatói szövetségek ÁFEOSZ-KÉSZ MGYOSZ VOSZ

Félévente egyszer ülésezik Nem nyilvános Működés Félévente egyszer ülésezik Nem nyilvános Monitoring Bizottsága van (soros elnöki helyett, 2 havonta) A kormány támogat(hat)ja: 1166/2012. (V. 22.) Korm. sz. határozat: a XI. Miniszterelnökség fejezetben 600,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel Határidő: átcsoportosításra azonnal, elszámolásra és a visszafizetési kötelezettség teljesítésére: 2013. február 15.  100 millió/szervezet

Közszolgálat 1. Közalkalmazottak Az új Mt. majdnem minden munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell, de a kt. jogai nem bővültek a BM intézményeiben dolgozó közalkalmazottakra a Hszt.-ben foglalt munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (nincs közalkalmazotti tanács, kollektív szerződés és sztrájkjog, helyiséghasználat és tagdíjlevonás) Van: Magyar Rendvédelmi Kar, aminek a közalkalmazottak is tagjai a tv. erejénél fogva Maradt a KOMT, de módosult a szabály. Ágazati jelentőségű kérdésekben is egyeztetni lehet itt (?) Reprezentativitás az Mt. szerint

Közszolgálat 2. Hivatásos rendvédelmi állomány (Hszt.) Sose volt: üzemi tanács, kollektív szerződés és sztrájkjog most a BM hatókörében nincs helyiséghasználat és tagdíjlevonás Van: Magyar Rendvédelmi Kar (MRK), aminek mindenki tagja (kivéve MKK tagok = kormánytisztviselők) a tv. erejénél fogva

50 fős országos küldöttgyűlése, amit közgyűlésnek hívnak MRK 50 fős országos küldöttgyűlése, amit közgyűlésnek hívnak egyéni és kollektív érdekképviseletet is ellát a tagdíjat az alapszabálya határozza meg, ha az 50 fő jónak látja az ágazati érdekegyeztetésben kizárólag ez a szervezet vesz részt, a szakszervezetek nem etikai bizottságot működtet

Közszolgálat 3. Közszolgálati tisztviselők március 12-től egy törvényben köz- és kormánytisztviselők az egyéni jogok erőteljes korlátozása (pl.: vélemény-nyilvánítás szabadsága, bizalomvesztés) sose volt: üt. és ksz. szakszervezeti jogok: csökkentett működési lehetőségek, a tagdíjlevonás a tv. szerint nem ‘kötelező’ marad az OKÉT és a KÉF Létrejött a Magyar Kormánytisztviselői Kar (etikai bizottság, becsületbíróság)

Új Mt. - a munkahelyi szakszervezetek jogainak visszavétele Ami maradt, a megállapodás ára Szakszervezetek működése: munkaidő-kedvezmény (minden két szakszervezeti tag után havi egy óra), megváltás megszűnése védettség – csökkent Szakszervezeti jogok: vétó - megszűnt reprezentativitás helyett 10%-os küszöb

Új Mt. – kollektív szerződés Kollektív szerződéskötési filozófia: egyéni munkaszerződésben a munkavállaló javára el lehet térni kollektív szerződésben a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (A szűkebb hatályú ksz. a tágabb hatályúhoz képest csak a munkavállaló javára térhet el).

Ksz-kötési jogosultság (reprezentativitás helyett) 276. § (2) A szakszervezet abban az esetben jogosult kollektív szerződés kötésére, ha tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. Ha nincs ilyen szakszervezet, a ksz. a törvény erejénél fogva hatályát veszti 2013. január 1-én (Mth. 15.§)

Mit kell elosztani mivel? Átmeneti (Mth. 15.§) 2013. január 1-től (Mt. 276. (6) bek.) 1 munkáltató 2012. január 1-ei taglétszám/ ? alkalmazottak száma ? taglétszám/a kötést megelőző félévre számított átlagos állományi létszám Több munkáltató: a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százaléka 2012. január 1-ei taglétszám/ minden érintett munkáltató létszáma ?-kor ? taglétszám/a kötést megelőző félévre számított átlagos állományi létszámok összege Nincs rendelkezés arról, hogy ha a ksz-t több szakszervezet köti, a létszámokat össze lehetne számítani… az egyesülési jogról szóló tv.-ben pedig nincs koalíciós szabály. Az ÁPBtv. hatálya alatt nem kell alkalmazni…

Kollektív szerződéssel kapcsolatos egyéb új szabályok A kollektív szerződés módosítását kezdeményezheti az a szakszervezet is, amely annak megkötése után szerezte meg a 10%-ot. Tanácskozási joga van (?) (Mt. 276. § (8) bek.) A kollektív szerződést nem kell alkalmazni, ha a munkáltatót más munkáltatónak adják át és ott van hatályos ksz. Ha nincs hatályos ksz, de az eredeti 1 éven belül lejár, akkor sem kell alkalmazni a lejára után. (Mt. 282.§ (2) bek.)

Köztulajdonban álló munkáltató: 204. § (3) A munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. 205. § (1) Kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a) a felmondási idő 69. § (1)-(2) bekezdésében és (4)-(5) bekezdésében, valamint b) a végkielégítés 77. §-ban meghatározott szabályaitól nem térhet el.

Kollektív szerződéses tárgyak Cc. 30 olyan rendelkezést találtunk, ahol ksz-ben csak a munkavállaló javára lehet eltérni Cc. 52 olyant, ahol az eltérési lehetőség kétirányú

Néhány példa – mit lehet kollektív szerződésben szabályozni, miben lehet eltérni? a munkavállaló javára A beosztás szerinti napi, heti munkaidő mértéke csökkenthető [Mt. 99. §, 135. § (2) bek. d) pont]. A munkaközi szünet mértéke növelhető [Mt. 103. §, 277. § (2) bek.]. A csoportos létszámcsökkentés szabályai (pl. a törvényben meghatározottnál kevesebb munkavállaló esetén is alkalmazni kell a szabályokat, a tájékoztatási illetve egyeztetési határidők növelhetők, az egyeztetésbe az üzemi tanácson kívül a szakszervezetek is bevonhatók) [Mt. 71-76. §, 85. § (2) bek. c) pont], A munkáltató jogellenes munkaviszony megszüntetése esetére további állásba való visszahelyezési esetkörök határozhatók meg [Mt. 83. §, 85. § (2) bek. e) pont], A szabadság mértéke növelhető

Néhány példa – mit lehet kollektív szerződésben szabályozni, miben lehet eltérni? Kétirányú eltérések jogátszállás esetén a munkaviszony megszűnését megelőző 15 napnál rövidebb értesítési határidő is előírható [Mt. 63. § (4) bek.], a munkáltató általi felmondás esetén a felmondási idő csökkenthető, a munkavállaló általi felmondás esetén 30 napnál hosszabb is lehet [Mt. 69. § , 85. § (3) bek.], végkielégítés fizetése kizárható, mértéke csökkenthető vagy növelhető [Mt. 77. §.], Bérpótlék számítási alapja az alapbérnél több vagy kevesebb összegben is meghatározható [Mt. 139. § (2) bek.], Távolléti díj számítására vonatkozó szabályok munkavállaló javára vagy hátrányára is megállapíthatók [Mt. 148-152. §.], A kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja [Mt. 290. §]

Ksz-regisztráció Átkerült a NMH TPK osztályára Új adatlapok Költözködés, zavarok

Következtetés A munkavállalóknak is el kellene olvasni az új törvényt, hogy tudják, mire alkudhatnak egyéni munkaszerződésben (kb. negyven tétel, köztük sajátos bérelemek, munkaidő stb.) A szakszervezeteknek és a munkáltatóknak komplex alkut kellene folytatni a ksz-kötés érdekében

Új Mt. - Üzemi tanács Választás: munkáltató, telephely vállalatcsoport 5 évre Visszahívható (tag és tanács) Feladat: ellenőrzés, véleményezés Lehetőség: üzemi megállapodás (bérről nem) A rendeleti felhatalmazás a szavazólapról kimaradt az Mt.-ből, így utólag az ÁPBtv.-be írták bele A jegyzőkönyv kötelező elemei alapján nem lehet a jelentést kitölteni, mert a jelölő nem szerepel a jkv.-ben, de a szavazólapon szerepel.

Új Mt. 4. - Kollektív munkaügyi vita 291.-293.§§ A munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet között felmerült viták egyeztető bizottságot (a továbbiakban: bizottság) alakíthatnak. Üzemi megállapodás vagy a ksz. szerint ez állandó bizottság is lehet. A bizottság azonos számban delegált tagokból és független elnökből áll. a felmerült indokolt költségek a munkáltatót terhelik. a munkáltató és az üzemi tanács vagy a szakszervezet előzetesen írásban megállapodhatnak, hogy a bizottság döntésének magukat alávetik. Az üzemi tanács választásával és működésével kapcsolatos indokolt költségek (236. § (4)) és a jóléti célú pénzeszközök felhasználásáról szóló döntés (263. §) kapcsán felmerült vitában döntőbíró dönt. A felek megállapodásának hiányában a döntőbírót a felek jelöltjei közül sorsolással kell kiválasztani.

Következtetés: 1. Nincs definíció, nem tudjuk, jog- vagy érdekvita 2. Hiányzó relációk: Munkavállalói csoport és munkáltató, (több) szakszervezet és munkáltatói érdekképviselet szakszervezet(ek) és kormányszervek, önkormányzatok között...

Fontosabb ÁPBtv. módosítások Átvezeti az 5 éves üt-ciklust Átvezeti a nemzetgazdasági ágat Mt.-ből kimaradt felhatalmazó rendelkezést pótolja: (17) Az ÁPBtv. a következő 34. §-sal egészül ki: „34. § A Kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban részt vevő országos szakszervezeti szövetségekkel konzultálva rendeletben határozza meg az üzemitanács-választás szavazólapjának tartalmát az országos szavazatösszesítés módját és rendjét. Az ágazati (alágazati, szakágazati) és területi szavazatösszesítés módjának és rendjének meghatározása tekintetében a Kormány a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének kikérésével alkot rendeletet.” (de innen kifelejtette a nemzetgazdasági ágat...)

Rendeletek módosításai 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet a ksz. regisztrációról: Az üt. megállapodások regisztrációja hiányzik – felhatalmazásra lenne szükség, Összevonta az adatlap-tartalmakat Az üt-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet: meg kell jelölni a telephelyet is, átáll az 5 éves ciklusra 22/2009. (IX. 30.) SZMM rendelet – ÁPB vhr.: OÉT helyett NGTT, NMH működteti az MKIR-t, átvezeti a nemzetgazdasági ágat

Az Mt. átmeneti - Kjt. módosítás 35. § (3) A Kjt. 13. § helyébe a következő rendelkezés lép: „13. § (1) Kollektív szerződés az Mt. 277. § (1) bekezdésében meghatározott tárgykörben jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezhet. (2) A közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (2)-(5) bekezdése nem alkalmazható.” Mt. 277.§ (1) A kollektív szerződés szabályozhatja a) a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget, b) a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását. Következtetés: a Kjt. hatálya alatt kötött ksz.-ekben csak olyan tárgyakat lehet szabályozni, amit jogszabály kifejezetten ksz.-re utal, eltérés nem megengedett.

Minek köszönhető mindez Minek köszönhető mindez? A kormány gazdaságról alkotott képe – SzéllKálmán2.0 9. oldal: „A magyar gazdaság egyensúlyi és növekedési problémái mögött elsősorban az uniós összehasonlításban is kirívóan alacsony foglalkoztatási szint, illetve gazdasági aktivitás áll, amely a gazdasági problémákon túl súlyos társadalmi következményekkel is jár, és a szegénység elmélyülését, tartóssá válását idézheti elő.”

Tovább: 14. oldal „A kormány célja a munkaközpontú gazdaság, társadalom és állam megteremtése, ezért a gazdaságpolitika középpontjába a munkahelyteremtést, valamint az azt támogató rugalmas munkaerő-piaci szabályozást, és szabályzói környezet kialakítását helyezte. Ennek érdekében bevezette az Új Munka Törvénykönyvét, melynek egyik fő célja az új gazdasági és munkavállalói igényeknek megfelelően a versenyképesség növelése, valamint a differenciált szabályozás megteremtése.”

Néhány adat 2011-ből SZK2.0.: A munkanélküliségi ráta 10,9%. A munkanélküliek 16,4 százaléka fiatal, a 15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 26,1% (több mint 5%-kal magasabb az EU átlagánál, a válság előtti szinthez képest 6%-ot nőtt). A 25–54 évesek munkanélküliségi rátája 10,1%. A munkanélküliek 49,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást; A munkanélküliség átlagos időtartama 18 hónap. A regisztrált álláskeresők száma 583 ezer fő.

KSH 2012. 2. negyedév Az összes foglalkoztatott 3,908m, az alkalmazásban álló 2,656mfő, ebből közfoglalkoztatott egész évre cc. 200ezer fő (M.Gy.), statisztikák szerint: 93.000fő 2012. jan. - márc. munkanélküliségi ráta 11,7% (romlott)

Keresetek

Kormányzati eszközrendszer: közoktatási tv. módosítás: korhatár 16 év 18 helyett, szakképzés időtartama 3 év, egyetemi férőhelyek csökkentése nyugdíjrendszer: korhatár előtti nyugdíjak megszüntetése, korkedvezmény átalakítása, rokkantnyugdíjak ismételt felülvizsgálata foglalkoztatás: közfoglalkoztatás kiterjesztése, munkanélküli ellátások csökkentése, segélyezésből való kizárás Hatás: a munkakínálat jelentős növekedése, amellyel szemben nem állnak munkahelyek

A munkahelyek száma miért nem nő? (gazdasági válság?) nincs kereslet nincs szakképzett munkaerő nincs hitel ingadozik az árfolyam nem kiszámítható az állam NINCS BIZALOM

A munkaügyi kapcsolatokra gyakorolt hatás Makroszinten: nyilvánvaló, hogy ezeket az intézkedéseket szakszervezet nem támogathatja, de felszámolni nem lehet, az OÉT-et viszont lehetett Ágazati szinten: valójában nem a kormány dolga, a versenyszférában kevésbé avatkozik be (ellenpélda: bérkompenzáció), EU-s szerződés köti Munkáltatói szinten: olyan környezetet kíván teremteni, hogy a lehető legtöbb jövedelem a vállalkozónál maradjon.

Széll Kálmán 2.0 117. oldal: „A foglalkoztatáspolitika területén az új Munka Törvénykönyvének kidolgozása a szociális partnerekkel folytatott egyeztetéseken alapult. A szakképzés fejlesztési irányainak és jogszabályi kereteinek kialakítása szintén a szociális partnerekkel együttműködésben zajlott, a gazdasági kamaráknak a képzés gyakorlati megvalósításában betöltött szerepe növekedett. Az uniós forrásból indított Társadalmi Megújulás Operatív Programban szereplő, illetve tervezett intézkedések (...) kapcsán is mindig sor kerül társadalmi egyeztetésre.” Munka(hely)védelmi akcióterv