Egyetemi tűz- és munkavédelmi megbízottak 2007. évi továbbképzése Bene Gábor főelőadó telefon 22444 Debreceni Egyetem GF Munkabiztonsági Önálló Osztály
Az osztályunk honlapjának címe: http://delfin.klte.hu/~beneg/index.htm http://munkavedelem.hq.hu Elérhetőségünk: 4012 Debrecen, Móricz Zs. krt. 22. III. sz. apartman ház bal oldal alagsor Tel.: +36-52/413-598 Titkárság: 54880
Kiragadva néhány, talán legfontosabb munkavédelmi jogszabály A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. Törvény A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény A kémiai biztonságról 2000. évi XXV. Törvény A munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet
26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM r.
Munkavédelmi jogszabályok: http://www.mvkepviselo.hu/jogszabalyok.html 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről Munkavédelmi jogszabályok: http://www.mvkepviselo.hu/jogszabalyok.html Közel 100 jogszabály szövege is megtalálható
Jogszabály kereső: http://www.magyarorszag.hu/kereses/jogszabalykereso
A munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX. 30 A munkahelyek kémiai biztonságáról 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni és értékelni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatbecslést az alábbiak figyelembevételével kell elvégezni a) veszély azonosítása (nyilvántartás, MSDS biztonsági adatlapok, szabályos címke ) b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózishatás) összefüggés elemzése, c) az expozíció becslése, d) a kockázat értékelése: minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
A címkének a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. Az anyag/készítmény kereskedelmi/fantázia neve 2. Mennyiség 3. Összetevők /veszélyes anyag(ok) koncentráció tartománya/, %-ban 4. Veszélyes anyag megnevezése 5. A veszély jelképe és jele 6. A veszélyes anyagok veszélyeire utaló „R” mondatok 7. A veszélyes anyagok biztonságos használatára vonatkozó „S” mondatok. 8. Származási hely 9. Veszélyes anyag EINECS-vagy ELINCS jegyzékszáma, +EK felirat, vagy a veszélyes anyag magyar törzskönyvezési száma. 10. Gyártó vagy forgalmazó neve, telephelyének címe, telefonszáma 11. Használati – kezelési utasítás 12. Tárolási, kezelési feltételek 13. Gyártási/minőségmegőrzési idő
Veszélymegnevezés, szimbólum és jel a csomagoláson Veszélykategóriai megnevezés Veszély szimbólum Veszély jel Speciális csomagolás Robbanásveszély E - Égést tápláló oxidáció O Fokozottan tűzveszélyes F+ Tűzveszélyes F
Veszélykategóriai megnevezés Veszély szimbólum Veszély jel Speciális csomagolás Nagyon mérgező T+ Gyermekbiztos zárás Mérgező T Maró C Ártalmas Xn Irritatív Xi - Környezeti veszély N
Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat helyettesítéssel történő kiküszöbölését vagy csökkentését, a munkáltató megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetéséről gondoskodik. a) megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése, b) megfelelő munkaeszköz alkalmazása, c) kevésbé veszélyes anyagok alkalmazása, d) kollektív műszaki és egyéni védelem alkalmazása a kockázat keletkezési helyén, e) munkaszervezési intézkedések, f) egyéni védőeszközök alkalmazása, amennyiben az expozíció egyéb módon nem előzhető meg.
A munkavállaló tájékoztatása és oktatása A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és képviselői az általuk értett nyelven a) a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is, b) a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázataikra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat megismerjék,
c) megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni és munkatársaikat is megvédhetik, d) a forgalmazó által biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a beszállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot megismerjék.
A munkavállaló kötelességei A munkavállaló a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, illetőleg a környezet védelmére, b) a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket megfelelően alkalmazza, c) haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy baleseti veszéllyel járhat, és amelyet nem tud megszüntetni. Kis film 11perc
A munkáltató általános kötelezettségei A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet A munkáltató általános kötelezettségei a) a munkahelynek minősülő épületek, építmények a használatuk jellegének megfelelő szerkezetűek és szilárdságúak legyenek. lásd következő kép
b) olyan villamos berendezéseket alkalmazzon, amelyek nem okoznak tűz- vagy robbanásveszélyt; c) a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védve legyenek a közvetlen vagy közvetett érintés okozta villamos baleseti veszélyekkel szemben; következő dián néhány elektromos hiányosság látható d) az anyagok és a védőberendezések a feszültségre, a munkavégzési körülményekre és a villamos berendezéseket használó munkavállalók szakképzettségére figyelemmel kerüljenek megválasztásra
(5) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkahelyeket, a munkaeszközöket, illetve a felszereléseket és berendezéseket a higiénés követelményeknek megfelelően rendszeresen takarítsák és tisztítsák.
Menekülési utak és vészkijáratok (1) A menekülési utakat és a vészkijáratokat szabadon kell hagyni, azoknak a lehető legrövidebb úton a szabadba vagy valamely biztonságos területre kell vezetniük. A menekülési utakat és a vészkijáratokat úgy kell kialakítani, megjelölni, és olyan állapotban kell tartani, hogy azokon a munkavállalók gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a munkahelyeiket, illetve szükség esetén gyorsan kimenthetők legyenek. (2) A vészkijáratok és a hozzájuk vezető útvonalak számát, méretét, illetve kialakításukat a munkahelyek igénybevételétől, felszereltségétől és méreteitől függően, az ott tartózkodó személyek legnagyobb létszámából kiindulva kell a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak alapján megtervezni.
(3) Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. A vészkijáratokat nem szabad úgy lezárni vagy rögzíteni, hogy azokat vészhelyzetben ne lehessen használni. (4) Toló- vagy forgóajtó vészkijárat céljára nem alkalmazható. (5) A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon kell jelzésekkel ellátni.
(6) A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni (6) A vészkijárati ajtókat nem szabad kulcsra zárni. A vészkijárati útvonalakat és kijáratokat, valamint a hozzájuk vezető közlekedési útvonalakat és ajtókat szabadon kell hagyni, hogy azok bármikor akadálytalanul használhatók legyenek. (7) A vészkijárati útvonalakat és ajtókat olyan vészvilágítással kell ellátni, amely áramkimaradás esetén is működőképes és a szükséges megvilágítást biztosítja. a következő diákon néhány közlekedésinek nem nevezhető utat látni
Munkahelyi hulladékkezelés (1) A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. (2) A nem veszélyes, bomló, szerves anyagot tartalmazó, valamint a bűzös termelési hulladékot fedett, résmentes, mosható, fertőtleníthető, pormentes ürítést biztosító tartályban vagy konténerben kell gyűjteni. (3) A gyűjtőtartályokat a munkahelyről az erre a célra kijelölt tárolóhelyre naponta be kell gyűjteni, és onnan rendszeresen, de legalább hetente kétszer el kell szállítani.
4) A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet 4) A tárolóhelyen a hulladék nem szennyezheti a környezetet. A tárolóhely legyen tisztán tartható, rendelkezzen vízvételi és szennyvízkiöntő lehetőséggel, illetve szállító járművel történő megközelítési lehetőséggel. (5) A hulladék gyűjtésére szolgáló tartályokat naponta, a tárolóhelyeket, illetve környezetüket rendszeresen, de legalább hetente két alkalommal kell tisztítani és fertőtleníteni, illetve szükség szerint gondoskodni kell a rovarok, rágcsálók irtásáról. (6) A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni.
A helyiségek természetes és mesterséges megvilágítása (1) Lehetőség szerint biztosítani kell a munkahelyeken az egészséges és biztonságos munkavégzéshez elegendő természetes fényt, továbbá a munkavégzés jellegéhez és körülményeihez igazodó mesterséges megvilágítást. (2) Azokon a munkahelyeken, ahol állandó munkavégzés folyik, a munkavégzés jellegének és körülményeinek, a helyiség rendeltetésének és az ott végzett tevékenységnek megfelelő színhőmérsékletet, színvisszaadási és káprázási fokozatot, továbbá az előírt névleges megvilágítási értékeket kell biztosítani.
(3) A belső téri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell. (4) A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók világító berendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet baleseti veszélyt az ott dolgozókra. (5) Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges világítás váratlan megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalókat, automatikusan működésbe lépő, megfelelő erősségű biztonsági világítást kell biztosítani.
A helyiségek padlózata, falai, mennyezete és tetőzete (1) A munkahelyeken csak rögzített és szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható, amelyen nem lehetnek veszélyes kiemelkedések, mélyedések vagy lejtők. Amennyiben a munka jellegéből adódóan folyadék kerülhet a helyiség padlózatára, gondoskodni kell az elvezetés lehetőségéről. (2) A helyiségeket megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni a munkavégzés és a munkáltató tevékenysége jellegének figyelembevételével. (3) A helyiségek padlózatait, falait, különösen az üvegből készült elválasztó falak felületeit oly módon kell kialakítani, hogy azoknál a szükséges higiéniát biztosítani lehessen, tisztításuk és felújításuk megoldható legyen.
(4) Az átlátszó vagy áttetsző falakat, különösen a teljesen üvegből készült elválasztó falakat a helyiségekben vagy a munkahelyek közelében, valamint a közlekedési útvonalak mellett feltűnően jelezni kell. E falakat olyan anyagból kell kialakítani, amelyek biztonságosak, azokat a munkaterülettől és a közlekedési útvonalaktól el kell keríteni, megakadályozva azt, hogy a munkavállalók az ilyen falnak nekimenjenek, vagy annak betörése esetén megsérüljenek. (5) Meg kell gátolni, hogy a nem megfelelő teherbírású tetőszerkezetre a munkavállalók kijussanak. Padozatnak szilárd, csúszást gátló padlózat alkalmazható vagy mégsem?
Ajtók és kapuk (1) Az ajtók és kapuk elhelyezését, számát és méretét, valamint a készítésükhöz felhasznált anyagokat a helyiségek és terek jellege, használata alapján kell meghatározni. (2) Az átlátszó ajtókat szemmagasságban, jól láthatóan jelezni kell. (3) A lengőajtókat és a kapukat átlátszó anyagból kell készíteni, vagy azokat szemmagasságban átlátszó betéttel kell ellátni. (4) Törés elleni védelemmel kell ellátni azokat az ajtókat és kapukat, amelyeknek az átlátszó betétei nem biztonságos anyagból készültek, és emiatt fennállhat a munkavállaló megsérülésének kockázata. (5) A tolóajtókat biztosító szerkezettel kell ellátni, amely megakadályozza a sínről való lefutásukat vagy leesésüket.
(7) A vészkijárati útvonalakban elhelyezkedő ajtókat a vonatkozó jogszabályok szerinti jelölésekkel kell ellátni. Biztosítani kell, hogy ezek az ajtók belülről, külön segítség nélkül, bármikor nyithatóak legyenek, ha a munkahelyeken munkavállalók, illetve a munkavégzés hatókörében lévő más személyek tartózkodnak. (8) A járműforgalom számára szolgáló kapuk közvetlen közelében megfelelő ajtót kell biztosítani a gyalogosok részére, kivéve, ha a járműforgalmat szolgáló kapukon biztonságos a személyek áthaladása. Ezeket az ajtókat feltűnő jelzéssel kell ellátni, állandóan szabadon kell hagyni és biztosítani kell, hogy még véletlenül se legyenek eltorlaszolhatók.
Helyiségek mérete és légtere, a szabad mozgás biztosítása a munkahelyeken (1) A helyiségeknek elegendő padlófelülettel, belmagassággal és légtérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a munkavállalók a munkát egészségük, biztonságuk vagy kényelmük veszélyeztetése nélkül végezhessék. (2) Valamennyi munkavállalónak a munkahelyén történő mozgásához legalább 2 m2 szabad területet kell biztosítani. Ha ez műszaki okokból nem valósítható meg, és legalább 1 m2 mozgási területet sem lehet kialakítani, úgy a munkavállaló részére a munkahelye közvetlen közelében legalább 1,5 m2 méretű, mozgását lehetővé tevő helyet kell biztosítani.
(3) Azokban a helyiségekben, ahol a vízszintes padlózattal nem párhuzamos a mennyezet, a közlekedési utat úgy kell kialakítani, hogy megfelelő méretű szabad nyílás (szelvény) álljon rendelkezésre, figyelemmel az ott tervezett közlekedés módjára. A biztosítandó függőleges szabad méret 2,2 m-nél kisebb nem lehet. (4) A munkavállaló részére a munkahelyen a munkavégzéshez megfelelő ülőhelyet kell biztosítani, amennyiben a munkát részben vagy teljes egészében ülve is lehet végezni. Amennyiben a munka jellege miatt ülőhelyet nem lehet közvetlenül a munkahely mellett elhelyezni, akkor azt a munkahely közelében kell biztosítani.
Elsősegélyhelyek (1) Minden munkahelyen és műszakban a tevékenység, és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani. (2) Az elsősegélynyújtó felszerelést, a mentődobozt és a tevékenységtől függően hordágyat, megfelelő mennyiségben és minőségben, jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen kell készenlétben tartani.
(3) Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról. (4) Az elsősegélyhelyeket és a hozzájuk vezető utakat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell jelölni. (5) Az elsősegélynyújtó felszereléssel, az elsősegélynyújtó hely kialakításával és az elsősegélynyújtás megszervezésével kapcsolatos további követelményeket, valamint a kijelölt elsősegélynyújtók képzése, továbbképzése tekintetében az irányadó előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
Munkahelyi elsősegélynyújtás A szervezeti egységek vezetőinek feladat- és jogköre Baleset esetén a sérült elsősegélynyújtását, illetve annak feltételeit biztosítják, gondoskodnak a munkahelyek mentőládáinak állandó feltöltöttségéről 5 évente az elsősegélynyújtók képzésérő illetve továbbképzésről gondoskodni kell. A tovább képzést a Munkabiztonsági Önálló Osztály szervezi
A segélynyújtás általános szabályai Helyes, határozott fellépés. Hat a környezetre is, elejét veheti a pániknak, hibás intézkedésnek. Együttérzés. A sérült, beteg emberrel úgy foglalkozzunk mint hozzánk tartozóval. A tájékozódást a segélynyújtás szempontjai irányítsák. Az elsősegélynyújtó ne foglalkozzon rendészeti, műszaki, bűnüldözési tényezőkkel. Kapkodásmentes, pontos munka. Csak az tud precízen dolgozni, aki nem sieti el. A sérült és saját magunk biztonságba helyezése Újabb baleset megelőzése érdekében a sérültet minél előbb távolítsuk el a veszélyeztetett környezetből.
A sérült, beteg ember lefektetése, leültetése. A vetkőztetés ép oldalon kezdése. A ruházat megoldását mindig a nyakon lévő ruhadarabbal kezdjük. Meglazítandó a ruha a sérült testrészen is. A ruházatot szükség esetén felvágjuk a varrások mentén. A helyszínen a balesetes szempontjai az elsők. Óvakodjunk az esetleges nyomok felesleges összezavarásától, eltüntetésétől. Az elsősegélynyújtó csak olyan feladat végzésére vállalkozzék, melyet biztosan meg tud oldani. A további segítségről való gondoskodás. Orvos, mentők, üzemápolónő, magasabb képzettségű elsősegélynyújtó hívása. Tilos a sérültet arra alkalmatlan járművel továbbszállítani! Időveszteség árán is be kell várni a mentők megérkezését. A mentőket mindenki, mindenkor hívhatja közterületeken, munkahelyen, lakásban történt balesethez, rosszulléthez, szüléshez, vérzéshez, mérgezéshez, öngyilkossághoz stb.
A mentők telefonszáma 104. Megkereséskor a hívó mondja el: MI TÖRTÉNT HÁNY SÉRÜLT VAN A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT MEGKÜZELÍTÉSI LEHETŐSÉGÉT SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLEGESEN VISSZAHÍVHATÓ TELEFONSZÁMOT. Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeiről, súlyosságáról. Kevésbé ismert területen nevezzen meg egy tájékozódási pontot és küldjön oda valakit aki a mentőket várja. A balesetekről az Egyetembiztonsági Osztályt a 55255, vagy a 22444-es telefonszámokon kell értesíteni. Elsősegélynyújtás film következik
AZ EGYETEMI MVSZ VÁRHATÓ VÁLTOZÁSAI Munkavédelmi oktatás (megszűnik a felsőfokú végzettségűek nyilatkozat formája) Bekerültek az előbb ismertetett 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM rendelet főbb előírásai Külső gazdálkodó szervezetek, vállalkozók által a DE területén végzett munkáknál a munka megkezdése előtt megkötött szerződésben rögzíteni kell a szerződő felek munkavédelmi kötelezettségeit (védőfelszerelés, oktatás, szükségvilágítás, közműhálózatra kapcsolás, ideiglenes áramvételezés.)
Képernyő előtti munkavégzés az 50/1999. (XI. 3. ) EüM sz Képernyő előtti munkavégzés az 50/1999. (XI. 3.) EüM sz. rendelet előírásait kell alkalmazni minden dolgozóra, aki napi munkaidejéből legalább 4 órán keresztül rendszeresen képernyős eszközt használ Vegyi anyagok és rákkeltő anyagok A nem dohányzók védelme Kockázatbecslés és értékelés Játszótéri játékok felülvizsgálata
A munkavédelmi és tűzvédelmi megbízottak ellenőrzés utáni feladatai A szervezeti egység vezetőjét tájékoztassa a hiányosságokról. Ha szükséges dolgozzon ki a hibák megszüntetésére ütemtervet. Szorgalmazza és kísérje figyelemmel azok megszüntetését. Az ellenőrzéseknél kérjük segítsék munkánkat.
Munkavállalók és a munkáltató felelőssége a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében Munka Törvénykönyve 166. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyából ered kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
A munkáltató kártérítési felelőssége MTV. 174. § (1) A munkáltató a munkavállalónak munkaviszonyával összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékében felel. (2) Mentesül a munkáltató a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül és elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett el.
116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról Tűzvédelmi bírság szabható ki: a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket; b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetőleg rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért; e) ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét; (a 141/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg)
g) ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott; h) ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik. i) ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (,,A''), a tűz- és robbanásveszélyes (,,B''), valamint a tűzveszélyes (,,C'') tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről. j) ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról.
A tűzvédelmi bírság mértéke 3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa hárommillió forint.
Legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról1996. évi XXXI. Törvény 35/1996. (XII. 29.) BM r. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról. 30/1996. (XII. 6.) BM r. A tűzvédelmi szabályzat készítéséről.
A legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok az INTERNETEN: 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról A legfontosabb tűzvédelmi jogszabályok az INTERNETEN: http://www.tuzinfo.hu/?oldal=jogszabalyok
Vége. De előtte még az utolsó kisfilm következik.