Van-e munkahelyi kockázat? Ha van, milyen?

Az előadások a következő témára: "Van-e munkahelyi kockázat? Ha van, milyen?"— Előadás másolata:

1 Van-e munkahelyi kockázat? Ha van, milyen?
Dr. Madarász Gyula Dr. Balogh Irén ÁNTSZ Megyei Intézete Nyíregyháza ÁNTSZ Városi Intézete Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza, Vásárosnamény

2 A munkavédelemi törvény alapján a munkáltató felelőssége az alábbiak dokumentálása
Azonosító adatok (hely, idő, készítő), a veszélyek, a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma, a kockázatot súlyosbító tényezők, az expozíció hatás – összefüggés elemzése, az expozíció becslése, a kockázatok minőségi ill. mennyiségi értékelése, a szükséges megelőző intézkedések meghatározása, határidő és a felelősök megjelölése

3 Anyag és módszer Ellenőrzött egységek száma: 80
Jegyzőkönyvek száma: 70 Kockázatbecslés: Vegyi expozíció: Az ellenőrzött egységekben foglalkoztatottak száma: Vegyi expozíciónak kitett, így a kockázatbecsléssel jellemzett munkavállalói populáció nagysága: 7182

4 Az ellenőrzött egységek tevékenység szerinti megoszlása

5 Veszély azonosításának szempontjai
Felsorolja a felhasznált, a közti és a keletkező veszélyes anyagokat és készítményeket Az osztályba sorolás rögzített Felsorolja valamennyi lehetséges expozíciót Részletezi az expozíciót a technológiai sorrendnek megfelelően A lehetséges expozíciók megjelenése szerint azonosított az exponáltak létszáma Az expozíció kizárólag az adott veszélyes anyaggal tevékenységet végzőket érinti A veszély azonosítása kitér a környezet lehetséges expozíciójára

6 Veszély azonosításának értékelése

7 Veszély jellemzésének szempontjai
1. A veszély jellemzése tartalmazza az expozíciót jelentő anyagok: - fizikai-kémiai tulajdonságait - toxikológiai adatait - munkahelyi légtérben megengedett határértékeit 2. Ismerteti a dózis-hatás összefüggéseit az egyes vegyi anyagokra 3. Ismerteti, hogy milyen kedvezőtlen környezeti hatások várhatóak

8 Veszély jellemzésének értékelése
A dózis-hatás összefüggés és a várható kedvezőtlen környezeti hatások jellemzése 60%-ban nem volt fellelhető a dokumentációban.

9 Expozíció becslés I.

10 A légszennyezők mérésének módszere

11 Expozíció becslés II.

12 Expozíció becslés III.

13 Expozíció becslés IV.

14 A kockázatbecslés alkalmazott módszere
Kvalitatív 57% 3% Kvantitatív 12% 4% Szemikvantitatív 12% Nem megállapítható 12%

15 Minőségi kockázatbecslés
Esemény A B C D Figyelmeztető x Jelentéktelen sérülés Nem halálos kimenetelű fogl. eredetű megbetegedés és/vagy baleset Halálos kimenetelű fog. eredetű megbetegedés és/vagy baleset Tömeges/halálos baleset és/vagy fogl. megbetegedés A: elkerülhetetlen B: lehetséges C: nem valószínű, de lehetséges D: lehetetlen

16 A kockázat jellemzése Nincs értékelve: 46 esetben
Elfogadható kockázat: 4 esetben Nem elfogadható kockázat: 17 esetben (R>10μR; exp.>HÉ)

17 Nem elfogadható kockázat csökkentésére megfogalmazott intézkedések
Egyéni védőfelszerelések használata 5 egységben Egyéni és műszaki védelem 5 egységben Műszaki védelem egységben Veszélyes anyagot kevésbé 1 egységben veszélyessel helyettesít Intézkedési terv készítése folyamatban 1 egységben Ismételt kockázatbecslés 17-ből 10 egységben készült.

18 Kockázat jellemzése Váratlan esemény hatására megnövekedett kockázatra van-e becslésük? Karbantartási munkák kockázatára készült-e külön kockázatbecslés?

19 Összefoglalás Arra vállalkozhatunk, hogy a kockázatbecslés folyamatát, lépéseit, logikai sorrendjének betartását, a felhasznált dokumentumok megfelelőségét (biztonsági adatlap, mérési eredmények) ellenőrizzük A kockázatbecslés végső értékelését alapvetően meghatározó tényezők validitását, megfelelőségét nem vizsgáltuk (biztonsági adatlapok, biológiai monitor vizsgálatok, légtérszennyezettség mérés) 69%-ban a kockázat jellemzése, értékelése nem történt meg, a dokumentum nem ad választ arra, hogy a kockázat elfogadható-e vagy sem

20 Összefoglalás 17 egységnél a munkahelyi kockázat nem elfogadható értékelést kapott, ebből 10 munkáltató végzett ismételt kockázatbecslést, mely azt mutatja, hogy a felmérésben szereplők munkáltatók 15%-a tett eleget a kockázatbecslés (formai) követelményeinek. Nem elfogadható kockázat esetekben nem megállapítható, hogy a végkövetkeztetés a szükséges v. lehetséges egyéni védőeszköz, ill. a tett intézkedések hatására vált elfogadhatóvá, vagy mindezek figyelembe vétele nélkül

21 Általános megállapítások
A kockázatbecslések nem egyedi program szerint készültek, a veszély azonosítás vagy csak munkabiztonsági vagy csak munkahigiénés szempontból történik meg Nem megállapítható a dokumentumokból, hogy ki, kik végezték a kockázatbecslést Többségében munkakörökre végzik el a kockázatbecslést (sematizmus), a konkrét munkahelyek specifikus jellemzői nem jelennek meg A kockázatok csökkentésénél, kiküszöbölésénél fontossági sorrendjének felállítása elmarad Nem leszabályozott a kockázatbecslési program ellenőrzése, hatékonyságának mérése Kockázatkommunikáció hiányosságai tapasztalhatók

22 Köszönetnyilvánítás Megköszönjük az ÁNTSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Intézet Közegészségügyi Osztályán és a megye valamennyi Városi Intézetében dolgozó munka-, kémiai biztonsági felügyelőjének munkáját, mellyel hozzájárult az előadás megtartásához.