Matematikai nevelés az óvodában módszertan Matematikai nevelés az óvodában

Célok A minket körülvevő világ mennyiségi, formai kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, tapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, az elemi ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása. A logikus gondolkodás megalapozása, A kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel

Feladat A matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása. Sokféle tevékenység lehetőségének a biztosítása a tapasztalatszerzésre A tevékenység szervezeti formáinak megtervezése Komplex fejlesztés, amely a komplexitást eszközként, a matematikai, geometriai önálló fejlesztés érdekében használja. Az iskola-alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása.

Tevékenységi formák utánzásos, minta-modellkövető, szabályfelismerő- és követő az óvodapedagógus által irányított megfigyelésre épülő spontán és játékos tapasztalatszerzés, gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás, a gyermeki kérdéseke, válaszokra adott magyarázatok, az óvónő által kezdeményezett foglalkozások, a különböző tevékenységi formákba ötvözött és tervezett matematikai és geometriai fejlesztések közös eleme,hogy a gondolkodás fejlesztéséhez a gyermekek környezetéből kell kiemelni a tájékozódás, az ismeretszerzés közvetlenül érzékelhető elemeit.

A játék szerepe A matematikai játékok tevékenységbe ágyazódása nemcsak az érdeklődést, a figyelem nívóját emeli, hanem az intellektuális teljesítményt is a játék mérhetetlenül nagy eszköztárat kínál a matematikai tapasztalatok megszerzésére újszerűség manipulálhatóság színesség kombinálhatóság összetettség, komplexitás problémaszituációban betöltött szerep

Komplex foglalkozások Az óvodai nevelés komplex felfogása a cselekvés és gondolkodás, – az érzelem és gondolkodás – az ismeretszerzés és gondolkodás összefüggéseinek pontos ismeretét feltételezi az óvodapedagógus részéről A komplex matematika foglalkozásokon vagy kötetlen kezdeményezéseken minden esetben a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire támaszkodunk. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építve valósítjuk meg. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük.

Cselekedetek és következmények Nem mindegy, hogy milyen előzetes képzete van a gyermeknek a következményekről (család és óvoda) A rugalmasság nem mond annak ellent, hogy a nevelő a megfelelő következetességgel biztonságot nyújtó támaszként védje, segítse a gyermeket tág határok között

A közlekedésre nevelés és a geometria Szabályok a KRESZ játékpályákon (irányok, viszonyok –előtt, mögött,szemben…) Formák felismerése, összehasonlítása Átkelés az úttesten (jobb,bal, két pont távolsága, a zebrán lévő párhuzamosok, mérés….)

Az évszakok matematikája Perlai Rezsőné: Fejlesztő játékok az óvodában : különös tekintettel a hátrányos helyzetű cigány gyermekekre. – Miskolc : Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, 2002 Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban. – Bp. : OKKER, 1999 Perlai Rezsőné: A matematikai nevelés módszertana. – 3. kaid. – Bp. : Nemzeti Tankvk., 2002

Mennyiségi viszonyok Magasság (szülők, testvérek, csoporttársak…) Több, kevesebb Gépes játék számkártyákkal

Rendezési feladatok

Formák felismerése grafomotórium: egyszerű mértani ábrák, számjegyek kirakása, felépítése, rajzolása, írása Játékok két dobókockával (számjegyek, és hagyományos), párosítás Dobókockák egyszerű alakzatokkal, űrutazás-játék (paravánok egyszerű alakzatokkal) egyszerű alakzatokkal Kirakó játékok („elvarázsolt kastély”) Optikai csalódásokon alapuló játékok (párkereső más színhatással)

Kitöltési hatások

Logikai és stratégiai játékok Az alkalmazás fontos lépései: játékszabály alapos megismerése Az eszköz fejlesztő célú felhasználási lehetőségeinek feltárása, megtervezése Előkészítés A szabályok ismertetése A szabály betartásának megfigyelése Stratégiák megbeszélése Versenyszellem fejlesztése

Rész és egész viszonya „Dobozbújócska” „Kukac az almában” „Hány részből áll?” Gyümölcsök szétosztása darabolva

Tervezett tapasztalatszerzés Felkészülés, tervezés Feladatok, eszközök csoportmunka Megbeszélés Feldolgozás

kreativitás Játékeszközhöz játékszabályt javasolhatnak a gyerekek Építés Szabályfelismerés, alkalmazás („Mi van a képen?”)

Diszkalkulia észlelése Akusztikus észlelés zavara: gyakran összetéveszti 6-7, vagy 7-4; Mozgás-beszéd koordináció zavara: a számlálás, az ujjak mozgása és a beszéd nem tud működni jól egyszerre; Globális mennyiség kialakulatlan: nem tudja ujjain megmutatni a mennyiségeket; Szeriális emlékezet gyengesége: ujjain nem tud egyesével 10-ig számlálni; Relációs fogalmakat nem érti, nem tudja használni: sok-kevés, ugyanannyi; Nehézséget jelent a színek, formák felismerése, megnevezése; Megkezdett ritmikus sort nem tud folytatni;