2013.május 28.

XXI. cikk  (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.  (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni.

 Htv. hatálya január 1. illetve 2014.,2015.  A hulladékgazdálkodást érintő további törvények:  Polgári Törvénykönyvről szóló törvény,  a számvitelről szóló törvény,  a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény,  környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény  közbeszerzésről szóló törvény  fogyasztóvédelemről szóló törvény  önkormányzati hatásköri törvény ( évi XX. tv.)

 évi II. tv. az emberi környezet védelméről  1/1986. (II.21.) ÉVM-Eüm együttes rendelet a köztisztaság és szilárd hulladék kezeléséről  évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról  évi XX. tv. az önkormányzatok hatásköréről  évi XLII. tv. a kötelező közszolgáltatásokról  évi LIII. tv. a környezetvédelméről  évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról  évi CLXXXV. tv. a hulladékról

13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a hulladékgazdálkodás. Htv. szerint a hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként vagy közvetítőként végzett tevékenység, továbbá a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása.

A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás:  a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás.

 A települési önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását a közszolgáltatóval írásban legfeljebb tíz évre kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés útján biztosítja.  Közbeszerzési eljárást folytat le, kivéve, ha a közbeszerzésekről szóló törvény (Kbt.) szerint nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, vagy ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megkötése a Kbt. szerinti kivételi körbe esik.

 A meglévő begyűjtésre és tárolásra szóló engedélyek kettő évig hatályosak, ezt követően hatályukat vesztik.  A Htv. szerint, ha a közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, valamint az OHÜ által kiadott minősítéssel június 30-ig nem rendelkezik, a települési önkormányzat a július 30-ig hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést 6 hónapos határidővel felmondja.  A települési önkormányzat e kötelezettségét a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja.

 A T/11206 törvényjavaslat módosító rendelkezés célja, hogy az átmeneti szabályok egyértelm ű rendelkezéseket tartalmazzanak arra vonatkozólag, hogy a közszolgáltatóknak 2013-ban milyen kötelezettségeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy január 1-jével a m ű ködésükhöz szükséges valamennyi feltétellel rendelkezhessenek, és az új közszolgáltatási rendszer országosan egységes képet mutasson.  január 1-jét ő l csak az a gazdálkodó szervezet végezhet hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amely hulladékgazdálkodási közszolgáltatási engedéllyel, az OHÜ által kiadott min ő sít ő okirattal, valamint a települési önkormányzattal a törvény hatálybalépését követ ő en megkötött érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerz ő déssel rendelkezik,  kivéve  azt a speciális esetet, amikor a Ht. hatálybalépésekor m ű köd ő hulladékgazdálkodási közszolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezetnek a települési önkormányzattal érvényes szerz ő dése van. Ebben az esetben a közszolgáltatónak a megkötött szerz ő dés id ő beli hatályának lejártáig, de legkés ő bb június 30-ig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást változatlanul el kell látnia.

 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) a közszolgáltató, illetve a tagok (részes felek) azonosító adatait (név, cím, KÜJ-, KTJ-, KSH-azonosítók), b) a közszolgáltatási tevékenység megnevezését, c) a közszolgáltatási tevékenységgel érintett területet, d) a közszolgáltatási tevékenység végzésének időtartamát.  Az önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására csak 1 hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést köthet.

 a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tartalmát, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határait;  b) a közszolgáltató tagjai (részes felei), illetve az alvállalkozó által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységet, továbbá a tagoknak, illetve az alvállalkozónak a közszolgáltatás egészéhez viszonyított arányát, ha a közszolgáltatást a közszolgáltató több tagja, illetve alvállalkozó végzi;  c) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának rendjét és módját, a közszolgáltató és az ingatlantulajdonos ezzel összefüggő jogait és kötelezettségeit, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés egyes tartalmi elemeit;  d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételének miniszteri rendeletben nem szabályozott módját és feltételeit;  e) az ingatlantulajdonost terhelő, miniszteri rendeletben nem szabályozott díjfizetési kötelezettséget, megfizetésének rendjét, az esetleges kedvezmények eseteit; továbbá az ingatlanhasználó részér ő l történ ő szüneteltetés eseteit*;  f) az üdülőingatlanokra és „az időlegesen használt ingatlanokra*11206” vonatkozó sajátos szabályokat;  g) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.  * T/11206

Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő- testülete, hogy rendeletben állapítsa meg:  a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályait, illetve a 35. §-ban foglalt rendelkezések érvényesítéséhez szükséges szabályokat;  b) az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;  c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat;  d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó, a miniszteri rendeletben nem szabályozott díjalkalmazási és díjfizetési feltételeket.

 Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló évi CCI. törvény 196. § (2) bekezdése a január 1-jétől kiegészítette a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényt (Hgt.) az alábbi szakasszal:  „57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő- testülete által rendeletben évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéké t.

 A hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj mértéke évre, ha évre az egyszeri ürítési díj mértéke  a) meghaladta a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, nem haladhatja meg a évre megállapított egyszeri ürítési díj mértékét,  b) nem haladta meg a 120 l méretű tárolóedény esetében a nettó 650 Ft-ot, vagy ennek más űrmértékű tárolóedényhez viszonyított arányos összegét, önkormányzati rendeletben legfeljebb 650 Ft-ig, vagy ennek arányos mértékéig emelhető.  Ha évre a közszolgáltatási díj alapdíj (rendelkezésre állási díj) és ürítési díj megállapításával történik, a közszolgáltatási díj egyszeri ürítésre eső mértéke nem haladhatja meg a nettó 650 Ft-ot.

 Főszabályként a miniszter díjmegállapító rendeletének hatálybalépéséig a közszolgáltató a december 31- én alkalmazott bruttó díjhoz képest legfeljebb 4,2%- kal megemelt mértékű díjat alkalmazhat.  Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete a december 31-én hatályos települési önkormányzati rendelet szerint díjat nem alkalmazott, a közszolgáltató a december 31-én érvényes közszolgáltatóval kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott díjhoz képest legfeljebb 4,2%-kal megemelt mértékű díjat alkalmazhatja.  Az a közszolgáltató, amely működését 2013-ban kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.

 Ha a december 31-ig létrejött hulladékgazdálkodási közszolgáltatásra vonatkozó szerződés alapján a települési önkormányzat vagy a törvény hatálybalépésekor működő települési önkormányzati társulás hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos beruházás finanszírozásához ISPA vagy Kohéziós Alap társfinanszírozású projekt, illetve a KEOP keretében támogatást vett igénybe, és ilyen támogatásból megvalósult hulladékgazdálkodási rendszert fejleszt vagy üzemeltet, a szerződéses kötelezettségvállaláson alapuló költségeket a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján a díjba beépítheti, és a főszabály szerint alkalmazható díjnál magasabb mértékű díjat is alkalmazhat.  Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybelépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a Magyar Energetikai Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja.  A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal április 4-től az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű- szolgáltatással, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatait ellátó, önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve.

 a rezsicsökkentések végrehajtásáról évi LIV. törvény 12. §-a módosította május 10-kei hatállyal a Htv. 91. §- át:  A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét július 1-jétől december 31-éig az e §- ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani.  A természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.

 A hulladékgazdálkodási közszolgáltató május 10. után, első alkalommal 30 napon belül, ezt követően - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a rezsicsökkentésről szóló törvényben foglalt előírások teljesülését.

 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező társasházat és lakásszövetkezetet a díjcsökkentés a társasházban, illetve lakásszövetkezetben az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek vonatkozásában illeti meg.  A társasház, illetve a lakásszövetkezet írásban tájékoztatja a közszolgáltatót az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más ingatlantulajdonosok társasházon, illetve lakásszövetkezeten belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követő hónapban esedékes számlájában érvényesíti az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést.  A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető tulajdoni hányadok aránya alapján kell elszámolni.  A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a díjcsökkentés teljesüléséről.

 A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhel ő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak min ő sülnek.  A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét követ ő 45. nap elteltével a követelés jogosultja - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történ ő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) kezdeményezi.  A NAV - a kezdeményezés kézhezvételét ő l számított 8 napon belül - jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a követelés jogosultjának.

 Mulasztásban megnyilvánuló jogsértés önkormányzati rendeleti szabályozás hiánya miatt  Az Önkormányzati Tanács megállapította, hogy az érintett Önkormányzat nem tett eleget a Hgt. 23. § h) pontjában foglalt jogalkotási kötelezettségének, mert az Ör.- ben nem szabályozta a gazdálkodó szervezetek kötelez ő közszolgáltatás igénybevételének helyi sajátosságokon alapuló feltételrendszerét, ezért felhívta e mulasztás pótlására.

 Rendeletalkotási eljárás megsértése miatt az Ör hatályon kívül helyezése   Az SZMSZ. alapján a képviselő-testületi ülések összehívása során a meghívóban nemcsak az ülés helyét, napját, és napirendjét kell szerepeltetni, hanem meg kell jelölni az ülés kezdő időpontját is.  Az ülés kezdő időpontjának adott napon belüli megváltoztatására - különösen az előre meghirdetettnél korábbi időpontban történő megtartására - is csak az SZMSZ.-be foglalt szabályok betartása útján van lehetőség, azaz módosított meghívó, a lakosság újbóli tájékoztatása és az újból kezdődő határidők betartása mellett.  A képviselő-testületi ülések nyilvánossága tehát a demokratikus önkormányzati működés előfeltétele. Sérül ezen működési elv akkor, ha a lakosságot nem tájékoztatják az SZMSZ.-be foglalt módon a képviselő-testületi ülés megtartásának helyéről és idejéről.  Jelen ügyben a polgármester az Ötv.-ben és az SZMSZ.-ben meghatározott módon december 15-én 18 órára (és nem reggel 7 órára) hívta össze a képviselő- testület ülését.  A reggel 7 órai ülés képviselő-testületi ülésként történő megtartása törvénysértő volt.

 Jogszabálysértő rendelkezés miatti megsemmisítés  Az önkormányzatok a település tisztaságát közszolgáltatásként biztosítják, de az ahhoz kapcsolódó önkormányzati szabályozást nem helyi közügyként, hanem törvényi felhatalmazás alapján alkotják meg. A tárgykörben szabályozó törvények és más jogszabályok pedig megadják az önkormányzati jogalkotó szabadságának kereteit.  Valamennyi hivatkozott jogszabályi rendelkezésből egyértelmű, hogy a kötelezettség a kérdéses területek rendeltetésszerű használatához szükséges tisztán tartására, a környezet közegészségügyi és környezeti károk megelőzésére irányuló rendben tartására vonatkozhat csupán. Ebbe a körbe a növénytelepítés, avagy növények kertészeti szakmunkának minősülő gondozása, ápolása kötelezettségként már nem tartozik bele.  Az érintett Önkormányzat tehát túllépte a Htv. 21. §-ában, a Hgt. 31. § (2) bekezdésében és a R. 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás kereteit akkor, amikor a tisztán tartáson túl, egyéb, a tisztaság megteremtéséhez és fenntartásához képest további kötelezettségeket rótt a lakóközösségekre.

Baranya Megyei Kormányhivatal Baranya Megyei Kormányhivatal