Az anyanyelvi nevelés módszerei Pedagógus-továbbképzés KPSZTI 2012.október 25. Dr. Gasparicsné dr. Kovács Erzsébet főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola - Vác

A külső környezet Európai Unió Tágabb és szűkebb társadalmi környezet Magyar oktatáspolitika A szociokulturális és a humán tényezők Nyelvi háttér Tankönyvpiac Műszaki-technikai környezet

NAT 2013 A köznevelés feladatát a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg.

Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület Fejlesztési feladatok szerkezete 1–12. évfolyam: 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Az anyanyelvi nevelés elvei integráció nyitottság folyamatosság élményszerűség analógia és kreativitás beszédre való alapozás induktív módszer alkalmazása kiegyensúlyozottság sémaelmélet a rész-egész viszony tudatosítása

Módszerek Módszer: (gör.: methodosz) ‘út, eljárás’ Oktatási módszer: az oktatási folyamat állandó, ismétlődő eleme, a pedagógus és a tanuló tevékenységének része Stratégia: módszerek+eszközök+szervezési módok Szervezési módok: frontális, egyéni, páros, csoportmunka

Módszerek típusai Az információk forrása szerint: verbális (szóbeli vagy írásbeli) szemléltetés gyakorlati módszerek A tanulók által végzett megismerő tevékenység szerint: receptív reproduktív, részben felfedező, heurisztikus kutató jellegű módszerek Az oktatás logikai iránya alapján: induktív jellegű módszerek deduktív jellegű módszerek A tanulási munka irányításának szempontja alapján: tanári dominanciájú közös tanári-tanulói dominanciájú tanulói dominanciájú módszerek Az oktatási folyamatban betöltött szerepük, a didaktikai feladatok szerint: új ismeretek tanításának-tanulásának módszere képességek tanításának-tanulásának módszere alkalmazás módszere rendszerezés és rögzítés módszere A szóbeli közlő módszereken belül: monologikus módszerek dialogikus módszerek

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése folyamatos feladat. E képességcsoport képezi alapját és kiindulópontját valamennyi újonnan megtanítandó nyelvi tevékenységnek. Fejlettsége döntően meghatározza a gyermek társadalmi beilleszkedését, kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai tanulmányainak sikerét.

Fejlesztési feladatok és módszerek Különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása : módszerek: mintaadás, szabálytanulás, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatás, szokásalakító tréningek A szókincs folyamatos bővítése, pontosítása és aktivizálása: olvasás, szövegértelmezés, szövegalkotó feladatok, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása

Szókincsfejlesztés játékosan Szógyűjtés adott szókezdettel Betűkirakó (m, a, t, k, o, a, r, u) Hiányzó mgh.-k kiegészítése (t…r) Föld-víz-levegő (állatnév) Mit visz a hajó? Szinonimagyűjtés eljátszással (ballag) Ikerszó-befejezés (lim) Betűvonat (csak zöld színű dolgokat visz) A miniszter macskája (mogorva cica, a neve Móric.) Bontójáték (hatalmas) Bakochba Párkeresés (kép-szó, szó-hang/betű, ellentét) s

Mondatszintű fejlesztés Mondatlánc bővítéssel (A kutya ugat.) Mi a sorrend? (áll Az a asztalon váza.) Bontójáték (Maegyedüljöttemiskolába.) Igaz vagy hamis? (Az ige cselekvést is kifejezhet.) Fejezd be! (Szeretem a nyarat, mert…) Mondatzsugorítás (Tomi, a padtársam tegnap délután elutazott a nagymamájához vidékre. Alakítsd át! (Jó a sütemény.) Kapcsold össze! (Aki másnak vermet ás, …/ aranyat lel / Ki korán kel,../ maga esik bele

A szóbeli szövegalkotás fejlesztése A reproduktív beszéd fejlesztése Az utánmondásos (félreproduktív) beszéd fejlesztése Az alkotó (produktív) beszéd fejlesztése Meseszövés (kezdő mondattal, témával, szereplőkkel, szavakkal) Képleírás (eseménykép leírása szóban) Párbeszéd (folytatásos) Szövegrekonstruálás (párban, csoportban) Összegyúrt történetek Kiegészítés

A beszéd nemverbális eszközeinek tudatosítása testmozgás, testbeszéd (kinezika) érintkezési viselkedés paranyelv proxemika Gyakorlatok: szituációs játék vers- és prózamondás dramatizálás

Az olvasás a kerettantervben Az olvasás tanulásának előkészítése. Az olvasás jelrendszerének megtanítása. 2.o. Az olvasási készség fejlesztése. Folyamatos olvasás. 3.o. Helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás. 4.o. A kifejező olvasás előkészítése. Kritikai és kreatív olvasás.

Analitikus-szintetikus v. kombinált olvasástanítási módszer Hangoztató-elemző-összetevő módszer. Egyesíti a szintetikus és analitikus módszer előnyeit. Kiegyensúlyozott: a szó- és a hang tanítására egyaránt figyelmet fordít.

A hangos olvasás fejlesztésének módszerei Egyéni olvasás staféta verseny javító válogató szerepek szerinti átalakító Csoportos olvasás apasztó – duzzasztó visszhang ütemezett búvópatak rádiózó

A néma olvasás fejlesztése A perifériás látás fejlesztése A látószög növelése A fixációs szélesség növelése Jelfelismerési gyakorlatok Hibakereső gyakorlatok

A szövegértő olvasás fejlesztése Szövegfeldolgozással részenkénti globális folyamatolvasással metakognitív olvasási stratégiákkal

Folyamatolvasási módszer előremondás, jóslás problémamegoldás a mű végének értékelése kérdésfeltevések illusztrálás dramatizálás a tanulás értékelése

Metakognitív olvasási stratégiák Olvasás előtt sémaaktivizálás, előzetes áttekintés, feltevések Olvasás közben - feltevések vizsgálata, korrekciója, belső képek alkotása Olvasás után összefoglalás, következtetések

Néhány gyakorlati eljárás INSERT kettéosztott napló jóslás grafikus szervezők alkalmazása (pókháló-, fürtábra) szövegmondás (ötsoros módszer) dramatizálás

Írástanítás Párhuzamosan vagy késleltetve? Álló vagy dőlt betűs írással? Hogyan viszonyuljunk az egyéni íráshoz? Hogyan tanítsuk a balkezeseket?

Jó gyakorlatok Íráselőkészítés rajzolás, színezés, papírkép készítése, gyurmázás, nyírás, papírfűzés, fonalas játékok Kézizomlazítás játékos mondókákkal Betűírás bejárás, fonalazás, domború betűk átírása, nagy alakban írás Gyakorlás motivált másolás, tudatos tollbamondás

Anyanyelvi ismeretek tanítása A gyerekek motiváltsága Életszerűség Szemléletesség Játékosság Absztrakció Fogalomalkotás nehézségei Írás, helyesírás

Elvek az anyanyelvi kompetencia fejlesztésében Tudományosság Igazodás az életkori sajátosságokhoz Rendszerezés A felfedező tanulás biztosítása Funkcionális nyelvszemlélet Szemléletesség, játékosság

Fogalmazástanításunk céljai a közléstudat kialakítása, fejlesztése, a mondanivaló kommunikációs szempontok szerinti tervezésének elsajátíttatása, különböző műfajok (elbeszélés, leírás, hír, hirdetés, meghívó, levél) szerkezeti felépítésének, szerkesztési alapkövetelményeinek megismertetése, gyakoroltatása fogalmazási feladatokban, stílusfejlesztés, a szövegjavítás tanítása, a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése.

A fogalmazástanítás eredményességét meghatározó tényezők az „ihlet” (Balassa László az „erős közlési vágy” (Magassy László); a téma (legyen mit mondani róla); a szókincs és szabályismeret; a sikerélmény; a téma tartalmi, lélektani előkészítése (Kerékgyártó Imre); az anyaggyűjtés módjainak változatos alkalmazása; az óra megfelelő légköre; a szociális tényezők; az óravezetés; az alkalmazott munkaformák; az értékelés (siker, illetve a kudarc ösztönző volta).

A fogalmazástanítás módszerei Logikai-reprodukciós módszer mintakövető, kötött témájú és szerkezetű fogalmazások íratása Szabad fogalmazás spontán, kötetlen fogalmazások Logikai-stilisztikai irányzat témaválasztás, előkészítés szabadon, megfogalmazás kötötten Kommunikációs szempontú fogalmazástanítás kommunikációs feladat, probléma megoldása, spontán és kötött elemekkel

Kreatív írásgyakorlatok Szövegalkotás csoportban Szövegkiegészítés, - javítás Párbeszéd kiegészítése Szövegalkotás képhez „Negatív” történet

Az irodalmi nevelés mint tevékenység Irodalmi alkotások megismertetése által bővíti a gyermekek élettapasztalatait, fejleszti kommunikációs képességeiket, formálja ízlésüket, megalapozza az irodalom, a könyvek iránti szeretetüket, segíti őket az önálló ismeretszerzésben, egyszóval – sokrétűen formálja személyiségüket.

Szempontok Olvasmányok kiválasztása Kötelező (?) olvasmányok A szöveggel való találkozás – befogadás, tanító és növendéke A feldolgozás módszerei

Köszönöm a figyelmet!