Karbantartás, illetve munkahelyi biztonság és egészségvédelem Egészséges munkahelyek kampány 2010–2011 Helyszín, dátum http://hw.osha.europa.eu

Miért fontos a karbantartás a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjából? A rendszeres karbantartás elengedhetetlen ahhoz, hogy a berendezések, gépek és a munkakörnyezet folyamatosan biztonságosak és megbízhatók legyenek – hozzájárul a munkahelyi veszélyek kiküszöböléséhez A karbantartás hiánya vagy a nem megfelelő karbantartás veszélyhelyzeteket, baleseteket és egészségügyi problémákat okozhat A karbantartás komoly kockázatokkal járó tevékenység

Veszélyek kiküszöbölése karbantartás segítségével (1) A munka- és járófelületek, valamint a közlekedési utak karbantartása alapvető fontosságú a balesetek megelőzéséhez Elcsúszások, megbotlások, elesések, villás emelőtargonca okozta balesetek Balesetek az emelő-berendezések rendszeres vizsgálatának és karbantartásának elmulasztása miatt is történhetnek Az emelőláncok elszennyeződhetnek/berozsdásodhatnak és elszakadhatnak, így a nehéz terhek leeshetnek A közlekedési utak felülete ne legyen egyenetlen, kátyús, lejtős vagy csúszós (pl. ha egy villás emelőtargonca egyenetlen felületre vagy kátyúba fut, átfordulhat és/vagy irányíthatatlanná válhat, és ezáltal balesetet okozhat)

Veszélyek kiküszöbölése karbantartás segítségével (2) Az elektromos árammal történő érintkezés okozta munkahelyi balesetek számos esetben halálos kimenetelűek A hibás elektromos berendezések (kábelek, csatlakozók, készülékek) áramütést, égési sérüléseket, tüzet, sőt robbanást is okozhatnak Az elektromosság okozta, sérüléssel járó balesetek mintegy 25%-a hordozható elektromos készülékek miatt történik. A készülékekben lévő hibás vezetékek évente körülbelül 2000 tűzesetet okoznak. Az ilyenfajta balesetek és tűzesetek legfőbb oka az ellenőrzések és a karbantartás elvégzésének hiánya (forrás: HSE)

A karbantartás komoly kockázatokkal járó tevékenység A karbantartáshoz kapcsolódó néhány veszély: Nem rutinszerű feladatok és különleges körülmények (zárt térbe történő belépés) Feladatok és a munkakörnyezet megváltoztatása Gép közvetlen közelében végzett munka, mozgó folyamat mellett történő munkavégzés Az idő által gyakorolt nyomás Karbantartást minden ágazatban és minden munkahelyen végeznek – sokféle veszélyhelyzet társul hozzá

Veszélyek, kockázatok és egészségügyi következmények (1) Fizikai veszélyek zaj, vibráció túlzott hő vagy hideg sugárzás (ultraibolya sugárzás, röntgensugarak, elektromágneses mezők) nagymértékű fizikai munkateher, kimerítő mozdulatok, zárt térben történő munkavégzés Következmény: zaj miatti halláskárosodás, váz- és izomrendszeri megbetegedések Jellemző tevékenységek: - fúrás, feltörés, pl. utak, hidak, alagutak karbantartásakor - szabadban végzett munka, ipari tűzhelyek és kazánok karbantartása, hűtőkamrákban végzett munka - hegesztés, csővezetékek ellenőrzése, vasúti sín karbantartása Az ergonómiához kapcsolódó kockázatok – a karbantartás szempontjából nem megfelelően megtervezett gépek, folyamatok vagy munkakörnyezet – nehezen elérhető, karbantartásra szoruló tárgyak

Veszélyek, kockázatok és egészségügyi következmények (2) Kémiai veszélyek Azbeszt, üvegszál Gőz, füst, por (pl. aszfaltfüst, dízel kipufogógáz, kristályos szilícium- dioxid) Oldószerek Következmény: légzőszervi megbetegedések, foglalkozási asztma, allergia, azbesztózis, rák Jellemző tevékenységek: - épület-karbantartás - elektromos ívhegesztés - zárt térben történő munkavégzés - autójavító műhelyben végzett munka - olyan ipari létesítmények karbantartása, ahol veszélyes vegyi anyagok találhatók Forrás: B. Floret/INRS

Veszélyek, kockázatok és egészségügyi következmények (3) Biológiai veszélyek Baktériumok (pl. legionella, szalmonella) Penész és gomba Következmény: légzőszervi megbetegedések, asztma, allergia, légionárius betegség Jellemző tevékenységek: - szennyvízkezelő üzemben végzett karbantartás - biológiai anyagokkal foglalkozó helyeken, például laboratóriumokban végzett karbantartás - olyan helyeken végzett karbantartás, ahol baktériumok, penész és gomba nagy valószínűséggel szaporodik, például légkondicionáló rendszerekben

Veszélyek, kockázatok és egészségügyi következmények (4) Pszichoszociális kockázati tényezők Időkényszer, időzavar Többműszakos, hétvégi, éjszakai, készenléti jellegű munka és rendszertelen munkaidő Alvállalkozók alkalmazottaival/több alvállalkozóval végzett munka – kommunikációs problémák Következmény: munkahelyi stressz, fáradtság, balesetek nagyobb kockázata

Veszélyek, kockázatok és egészségügyi következmények (5) Bármilyen típusú baleset előfordulásának magas kockázata Ezek közül több munkaberendezések és gépek karbantartásához köthető, pl. mozgó gép által végzett zúzómunka, váratlan elindulás Magasból történő lezuhanás, leeső tárgyak által okozott balesetek Elektromos áram okozta halál, áramütés, égési sérülések Zárt terek, fulladás Robbanás, tűz

A karbantartás kiszervezése A biztonság és egészségvédelem szempontjából súlyosbító tényező – számos baleset és esemény a karbantartás alvállalkozókkal való elvégeztetéséhez köthető A megszokott munkahelytől távol végzett munka (az ügyfél telephelyén dolgozó munkavállalók) és az alkalmazkodási kényszer Gyakran változó munkakörnyezet Több alvállalkozó cég egyidejű munkavégzése ugyanazon a munkaterületen – kommunikációs problémák

Az EU-OSHA „Karbantartás, illetve munkahelyi biztonság és egészségvédelem” című jelentése és tájékoztatója „Karbantartás, illetve munkahelyi biztonság és egészségvédelem – statisztikai körkép” A karbantartási munka áttekintése Európában: a lakosságra vonatkozó adatok a veszélyeknek való kitettség és a fő kockázatok egészségügyi problémák és balesetek a megfelelő megelőzésre vonatkozó néhány javaslat

Tények és számok (1) Magas baleseti arányok Az EUROSTAT adatai azt mutatják, hogy az összes baleset mintegy 15-20%-a (országtól függően) és az összes végzetes baleset 10-15%-a karbantartási műveletekhez köthető A vegyi balesetek mintegy 38%-át karbantartás során felszabaduló veszélyes anyagok okozzák (Koehorst, 1989) A balesetek többsége javító karbantartás során történik

Tények és számok (2) Munkahelyi kitettség Az adatok azt mutatják, hogy a karbantartási munkát végzők az egyéb munkavállalóknál jobban ki vannak téve a veszélyes anyagoknak Súlyos fizikai megterhelésnek való nagyfokú kitettség A karbantartók jobban ki vannak téve a zajnak, vibrációnak és sugárzásnak A karbantartók nyáron a hőnek, valamint a nagyon párás, illetve száraz levegőnek is jobban ki vannak téve A nagyfokú zajnak való kitettség (16%, szemben a 8%-kal) nagyon magas zajszint (3%, szemben a 2%-kal) kéz-kar vibráció (24%, szemben a 9%-kal) a test egészére irányuló vibráció (12%, szemben a 5%-kal), valamint UV-sugárzás (8%, szemben a 4%-kal) és rádiófrekvenciák (4%, szemben a 2%-kal), nyári hőség (44%, szemben a 19%-kal) és téli hideg (44%, szemben a 17%-kal), valamint nagyon párás és nagyon száraz levegő (25%, szemben a 13%-kal, valamint 5%, szemben a 4%-kal)

Tények és számok (3) Tanulmányok bizonyítják, hogy az ipari karbantartók esetében különösen magas lehet a foglalkozási megbetegedések kockázata Egy franciaországi tanulmány szerint az ipari karbantartó munkások 8–10-szer nagyobb mértékben vannak kitéve a munkahelyi megbetegedéseknek, mint az átlag lakosság A karbantartóknál – műszerészeknél, villanyszerelőknél –nagy arányban fordulnak elő a váz- és izomrendszeri megbetegedések bejelentett esetei Az épület-karbantartók és a tengerészeti karbantartó mérnökök körében azbeszttel összefüggő megnövekedett megbetegedési és/vagy halálozási arány tapasztalható

Példák a helyes gyakorlatra (1) 2010 októberében a helyes gyakorlat több példáját is közzéteszik, köztük a következőt is: Az Ír Egészségvédelmi és Biztonsági Hatóság erőfeszítései a mezőgazdasági berendezések karbantartásához köthető balesetek számának csökkentésére A mezőgazdaság terén előforduló balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének gyakorlati szabályzata Biztonságra vonatkozó képzési program mezőgazdasági termelőknek A mezőgazdaság terén előforduló munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésének gyakorlati szabályzata (amely magában foglal egy kockázatértékelési dokumentumot és egy biztonságos munkatervezési rendszert) Ma már évente több mint 11 000 mezőgazdasági termelő részesül képzésben

Példák a helyes gyakorlatra (2) Helyes gyakorlat a vegyiparban – A BASF telephelye a németországi Ludwigshafenben A munkahelyi balesetek megelőzése céljából a BASF számos biztonsági intézkedést vezetett be: Világosan meghatározott munkafolyamat Kockázatértékelés Munkaengedélyek és iránymutatások A saját alkalmazottak és a szerződéses munkavállalók képzése A veszélyes anyagokat tartalmazó berendezések és csövek karbantartásakor műszaki intézkedésekkel nem lehet teljes mértékben megszüntetni az ezekkel az anyagokkal történő érintkezés kockázatát. Eldugott zugokban mindig fellelhető valamennyi vegyi maradék.

Európai uniós jogszabályok 1989 óta számos európai irányelvet fogadtak el a munkavállalók védelmére vonatkozó minimumkövetelmények általános keretrendszerének megállapításáról. Ezek az irányelvek – elsősorban a keretirányelv – a karbantartási tevékenységekre is vonatkoznak, beleértve a munkaadók azon kötelezettségét, hogy a munkahelyen végezzenek kockázatértékelést.

A 89/391 tanácsi irányelv – a „keretirányelv” Meghatározza a munkavállalók munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések elleni védelmére és azok megelőzésére vonatkozó általános alapelveket Megállapítja a munkaadóknak a kockázatok értékelésére, valamint a kockázatok és a baleseti tényezők kiküszöbölésére vonatkozó kötelezettségeit Rendelkezik a munkavállalók tájékoztatásáról, a velük folytatott konzultációról, kiegyensúlyozott részvételükről és oktatásukról, valamint a képviseletükről.

Útmutató a kockázatértékeléshez Az Európai Bizottság elkészítette az Útmutató a munkahelyi kockázatértékeléshez című dokumentumát, hogy mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak segítséget nyújtson a keretirányelv által előírt kockázatértékelés megvalósításában A karbantartók az „esetlegesen nagyobb kockázatnak kitett munkavállalók” csoportjában kaptak helyet A karbantartási tevékenységekre vonatkozóan külön kockázatértékelést kell végezni (http://osha.europa.eu/en/topics/riskassessment/guidance.pdf) Az Európai kampány a kockázatértékelésről elnevezésű korábbi kampány a kockázatértékelés lépcsőzetes megközelítését népszerűsítette: 1. lépés. A veszélyek és a kockázatnak kitett személyek azonosítása 2. lépés. A kockázatok értékelése és rangsorolása 3. lépés. Döntés a megelőző fellépésről 4. lépés. Cselekvés 5. lépés. Nyomon követés és felülvizsgálat

Európai kampány a biztonságos karbantartásról 2010–11. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet: a munkavállalók biztonsága és egészsége védelme érdekében végzett karbantartás jelentőségére a karbantartással járó kockázatokra a munkaadók azon jogi és erkölcsi kötelezettségére, hogy a karbantartás során tartsák szem előtt a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szempontjait, illetve arra, hogy ez a gazdasági érdekekkel is egybevág emellett megfelelő kockázatértékelésre alapozva a strukturált megközelítés népszerűsítésére a karbantartás munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szempontú irányításában

A kampány lényege Biztonságos karbantartás – középpontban a karbantartást végző munkavállalók biztonsága és egészségének védelme A biztonság és egészségvédelem érdekében végzett karbantartás – középpontban a karbantartásnak a munkahelyi veszélyek megszüntetésében, valamint a biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények megteremtésében játszott jelentős szerepe az összes munkahelyet illetően

A biztonságos karbantartás általános elvei A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi irányítás integrálása a karbantartás irányításába Kockázatértékelésen alapuló strukturált megközelítés Világosan megfogalmazott feladatok és kötelezettségek Biztonságos munkavégzési rendszerek és egyértelmű követendő iránymutatások Megfelelő képzés és felszerelés A munkavállalók részvétele a kockázatértékelésben és a karbantartás irányítási folyamatában A karbantartás egyedi jellemzői ugyan iparáganként változnak és az egyes feladatoktól függnek, létezik néhány közös alapelv:

A biztonságos karbantartás öt alapvető szabálya Tervezés Biztonságos környezet biztosítása Megfelelő felszerelés használata Terv szerinti munkavégzés Végellenőrzések Információgyűjtés, megfelelő kockázatértékelés, elegendő idő és források, megfelelő képzés és szakértelem Biztonságos munkaterület, biztonsági jelzések, áramtalanítás, az összes alkatrész ellenőrzése, belépési és kilépési útvonalak létrehozása, illetéktelen személyek távoltartása a veszélyes területről Megfelelő berendezések és eszközök, személyi védőfelszerelés Nincs rögtönzés és nincs lerövidítés Ellenőrizni kell, hogy az adott munkatárgyat biztonságos állapotban hagytuk-e, és az összes készüléket, eszközt, hulladékot és jelzést eltávolítottuk-e a munkaterületről

A kampányról bővebben Látogasson el a kampány weboldalára http://hw.osha.europa.eu

EURÓPAI KAMPÁNY A BIZTONSÁGOS KARBANTARTÁSRÓL EGÉSZSÉGES MUNKAHELYEK JÓ ÖNNEK! JÓ A VÁLLALKOZÁSNAK! http://hw.osha.europa.eu