Kard és pajzs viszonya az egészségügyben

Az előadások a következő témára: "Kard és pajzs viszonya az egészségügyben"— Előadás másolata:

1 Kard és pajzs viszonya az egészségügyben
Prof.Dr. Tompa Anna Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézete

2 A kórházi dolgozókat érintő kockázatok
Kémiai ártalmak: Fertőtlenítőszerek Oldószerek altatógázok Gyógyszerek: Citosztatikumok Immungátlók Antibiotikumok Fizikai ártalmak: UV-sugárzás, rtg. MRI stb. Biológiai ártalmak: Fertőzések Allergizáló ágensek

3 Törvényi háttér A gyógyszerek a 67/548/EGK irányelv alá nem tartoznak, pedig ez határozza meg a kémiai anyagok biztonságos kezelésére vonatkozó jogszabályokat 25/2000 rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról az egészségügyben foglalkoztatottakra csak korlátozott mértékben vonatkozik, pl. a rákkeltők listájában gyógyszerek nem szerepelnek A levegőtisztasági és biológiai hatást illető határértékek a gyógyszerekre nem vonatkoznak (nincs kockázatbecslési alap)

4 Citosztatikumok Egyes citosztatikumok daganatkeltő hatása emberben igazolt. Hatásmechanizmus szerint elsősorban alkiláló, illetve direkt klasztogén hatásokkal rendelkeznek Citosztatikus gyógyszerekkel bekövetkezett expozíció elsősorban az infúziók preparálásakor, belélegzéssel, ill. beadásakor, a bőrön át, szájon és a légutakon történhet. Járulékos expozíciót jelenthet a kezelt betegek testváladékaival kapcsolatos tevékenység ( hányadék, széklet, vizelet). A kezelések száma kórházanként (osztályonként) eltérő, esetenként komoly foglalkozási expozícióra kell számítani.

5 Szennyeződések a kezelések során

6 Vizsgált biomarkerek

7 Monitorozás

8 különböző ipari exponált csoportokban
OKK-Országos Kémiai Biztonsági Intézete Kromoszóma aberrációk frekvenciái (CA) különböző ipari exponált csoportokban ETO+radon ipari röntgen vegyes vegyi II. ACN-DMF ETO citosztatikumok vegyes oldószerek benzol klórbenzol sztirol PCB olaj exp. bitumen vegyes vegyi I. Adriamycin kontroll 2. kontroll 1. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 CA%

9 A vizsgálatok/donorok száma az exponált nővérek alcsoportjaiban a munkahelyi környezet függvényében

10 A vizsgálati csoportok
főbb demográfiai adatai

11 A nővérek citogenetikai és immunológia adatai a követéses vizsgálat kezdetekor

12 Kumulatív kromoszóma aberrációs frekvencia a vizsgálati csoportokban (összes vizsgálat)

13 Geno- és immuntoxikológiai markerek összefüggései (citosztatikum exponált nővérek)

14 Krónikus, nem fertőző betegségek előfordulási gyakorisága a vizsgált nővércsoportok között

15 Krónikus, nem fertőző betegségek relatív kockázata a vizsgált nővércsoportokban

16 Ionizáló sugárzás hatás a CA és az SCE gyakoriságra a vizsgálati csoportokban

17 A védekezés lehetőségei

18 Vegyi exponált donorok Th/Tc arányának változása

19 A citotoxikus T( CD25/CD8) sejtek arányának emelkedése

20 Összefoglalás Az egészségügyben foglalkoztatottak munkavédelme nem megoldott A hiányos törvényi háttér miatt a kockázatbecslés nehezített A dolgozói érdekérvényesítés háttérbe szorul a beteg érdeke miatt Következmények: Fokozott pályaelhagyás Kivándorlás Magas morbiditási ráta

21 Köszönöm a figyelmet!