A MUNKAVÉDELMI TÖRVÉNY A munkavédelmi törvény (Mvt.) és végrehajtási rendeletei
A munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alkalmazása A munkavédelmi követelményeket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet valamint a munkavédelemhez kapcsolódó jogszabályok alapján kell teljesíteni
A munkavédelmi jogszabályok hierarchiája Törvényi szint Kormányrendeleti szint Miniszteri rendeleti szint Foglalkoztatás politikáért felelős miniszteri r. Egészségügyért felelős miniszteri rendelet Ágazati miniszteri rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok Munkáltatói szabályozási szint (Eve juttatás szabályai, Mentési terv, Munkavédelmi Szabályzat, Technológiai,- kezelési,-karbantartási utasítás)
Törvényi szint Alkotmány (1949. évi XX. Törvény) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény
Kormányrendeleti szint 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 98/2001. (VI. 15. ) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
A foglalkozáspolitikáért felelős min. rendeletek (nem teljes körűen) 5/1993. (XII. 26.) MüM r. – Mvt. vhr. 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM r. az építési munkahelyek minimális bizt. és eü. köv. 14/2004. (IV. 19. ) FMMr. A munkaeszközök bizt. és eü. köv. 18/2008. (XII. 3.) FMM r. eve. köv.
Az egészségügyért felelős min. rendeletek (nem teljes körűen) 33/1998. (VI. 24.) NM r. a munkaköri, szakmai, ill. alkalmassági orvosi vizsgálat és véleményezésről 50/1999. (XI. 3. ) EüM r. a képernyő előtti munkavégzés min. követelményeiről 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM r. a munkahelyi kémiai biztonságról
Ágazati min. rendelettel kiadott Biztonsági Szabályzatok (BSz) /kivonat/ Erdészeti BSz. /15/1989. (X.8.) MéM r./ Hegeszt.BSz. /143/2004. (XII.22.) GKM r./ Vízügyi BSZ. /24/2007.(VII.3.)KvVM Mezőgazdasági BSz./16/2001.(III.3.)FVM r F.A.M. BSz. /72/2003.(X.29.) GKM r. Jelenleg 28 BSz van hatályban
Az Mvt. hatálya Tárgyi Személyi Területi Időbeni
Az Mvt. tárgyi hatálya Szervezett munkavégzésre terjed ki
Szervezett munkavégzés a munkaviszonyban - ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést - a közszolgálati a közalkalmazotti jogviszonyban
a bíró szolgálati viszonyában az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában az ügyészségi szolgálati viszonyban
szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban,
a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során
a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) a közigazgatási határozat alapján
a Magyar Honvédség a rendvédelmi szervek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint
a munkáltató által szervezett kezdeményezett irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka
Az Mvt. személyi hatálya Kiterjed az államra a munkáltatóra a munkavállalóra a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre
Munkáltató A munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató.
Munkáltatónak kell tekinteni a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztatót A kirendelt munkavállalót foglalkoztatót A szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint
A mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót (akkor is, ha egyéni céget alapított) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében.
A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője. Magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén munkáltató az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik.
Munkavállaló A szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy.
Az Mvt. területi hatálya Magyarországi munkavégzés, vámszabadterületek is Külföldi munkavégzés, ha azt törvény nemzetközi szerződés, annak hiányában A nemzetközi magánjog elrendeli
Az Mvt. időbeni hatálya Az Mvt. határozatlan idejű 1994. január 1-én lépett hatályba A módosítások a módosított rendelkezés hatálybaléptetésének időpontját is meghatározzák
Az Mvt. alapelvei A védelem elve A tripartizmus elve A munkavállalók által értett nyelv használatának elve A védelem kiterjesztésének elve A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Az együttműködés elve Az adatok védelmének elve A szaktevékenység elve
A védelem elve A biztonságos és egészséges munkafeltételekhez való jog – állampolgárságtól függetlenül – mindenkit megillet aki Magyarország területén munkát végez
A tripartizmus elve A munkavédelem három pilléren áll: állam munkáltató munkavállaló
A munkavállaló által értett nyelv használatának elve Nem követelmény az anyanyelv használata de Biztosítani kell, hogy a munkavállaló megértse a munkavédelmi szabályokat és utasításokat
A védelem kiterjesztésének elve A védelem a munkavállalókon kívül kiterjed A munkavégzés hatókörében tartózkodókra A munkáltató szolgáltatását igénybevevőkre
A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve Országos Érdekegyeztető Fórum =OMB Munkavédelmi képviselő és mb.
Együttműködés elve A törvény egymással együttműködésre kötelezi a munkavédelem megvalósításában résztvevőket
Az adatok védelmének elve A munkavédelmi eljárások során nyert adatok csak statisztikai célra és csak akkor használhatók fel, ha személyazonosításra alkalmatlanok
Szaktevékenység elve Jogszabályban meghatározott tevékenységet csak a munkavédelmi törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezheti
Szaktevékenység formái Munkabiztonsági szaktevékenység Munka-egészségügyi szaktevékenység
Munkabiztonsági szaktevékenység feltétele A munkavédelmi képesítés, amely lehet közép és felsőfokú
Munka-egészségügyi szaktevékenység feltétele Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) Munkahigiéne Közegészségtan-járványtan Megelőző orvostan Népegészségtan képesítés
TRIPARTIT RENDSZER A MUNKAVÉDELEMBEN AZ ÁLLAM, A MUNKÁLTATÓ ÉS A MUNKAVÁLLALÓ FELADATMEGOSZTÁSA
AZ ÁLLAM FELADATAI - funkcionális - ágazati - hatósági
Az állam irányítási feladata: A munkavédelem megszervezése és irányítása
Ennek keretében A munkavédelmi követelmények Jogok és kötelezettségek meghatározása
a munkavédelmi előírások végrehajtásának segítése gazdasági szabályozással érdekeltség megteremtésével a munkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével tájékoztatással és felvilágo-sítással
a biztonságos életvitelre nevelés a nemzetgazdaság munka- védelmi helyzetének évenkénti áttekintése a szakmai oktatás területén az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása
a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése a megállapítások nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakítása és működtetése
részvétel a munkavédelemben érintett nemzetközi szervezetek munkájában együttműködés más államokkal a munkavédelmi feladatok összehangolása végett
jelentés a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő közösségi szabályok végrehajtásáról
Az állam ágazati feladata Biztonsági Szabályzatok kiadása Ágazati jellegű munkavédelmi kutatás fejlesztés tájékoztatás továbbképzés
Az állam hatósági feladata hatósági engedélyezés hatósági nyilvántartás hatósági ellenőrzés
Hatósági engedélyezés A munkavédelmi hatóság engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó munkabiztonsági szakértők működését
Hatósági nyilvántartás A munkavédelmi szabályok munkáltatók általi megtartásáról más szerv előtt történő igazolás céljából (pl. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) a kiadott szakértői engedélyekről
A hatósági ellenőrzési feladatokat a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi felügyelők útján látja el
A hatósági ellenőrzés kiterjed A munkavédelmi követelmények megvalósítására A munkáltató ez irányú feladatainak teljesítésére
A MUNKÁLTATÓ Felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért
Felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa ér-tett nyelven ismerhesse meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés reá vonatkozó szabályait
KÖLTSÉGVISELÉS A munkáltatói feladatok teljesítésével összefüggésben keletkező költségeket és egyéb terheket nem szabad a munkavállalóra hárítani
A MUNKAVÁLLALÓ Csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát.
A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse
Különösen köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni
az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani
a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni a részére előírt orvosi - meghatározott körben pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni
a veszélyt jelentő rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal tájékoztatni a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni vagy erre intézkedést kérni a felettesétől a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni
A munkavállaló önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át a biztonsági berendezéseket
A munkavállaló köteles együttműködni a munkáltatóval, a munkavédelmi szaktevékenységet, illetve a munkáltató munkavédelmi feladatait ellátó személyekkel a munkavédelmi képviselővel
az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megőrzése érdekében hozott hatósági intézkedések teljesítése, illetőleg a munkáltató veszélyt Megszüntető intézkedéseinek végrehajtása során is
A munkavállaló jogosult megkövetelni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását; a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodószerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását
A munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért
A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné
A munkavállaló köteles megtagadni a munkavégzést Ha azzal másokat veszélyeztetne közvetlenül és súlyosan
Közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősül különösen a szükséges biztonsági berendezések az egyéni védőeszközök működőképtelensége, illetve hiánya
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET