Adatgyűjtés – megfigyelés Szociológia módszertan WJLF SZM BA Pecze Mariann

Adatgyűjtési módszerek kvalitatív kvantitatív Egy alapos társadalomtudományos vizsgálat egyaránt támaszkodik mindkét forrású adatokra Megfigyelés: kiegészítő, sokszor érdemi infokhoz juthatunk általa – pontosabb megismerés a cselekvés, beszéd, teljesítmény, viselkedés stb. közvetlen észlelésen alapuló adatgyűjtési módja „a kutató nem bekötött szemmel és füldugóval érkezik a terepre: lát, hall, szagol, tapint” – ezek többet adnak, mégha csak kiegészítő módszer is a vizsgálatban Mindent le kell írni (érzéseket is!)

Megfigyelés, mint módszer A kutató tudatosabban, koncentráltabban figyel Szisztematikus Fókuszál valamely elemekre Megkísérel objektív maradni, kívülállóként megfigyelni Hétköznapi életvilág Nem megkérdezzük őket, hanem elmegyünk közéjük, regisztráljuk, hogyan viselkednek abban a térben, társas közegben… Viszonylag hosszú ideig tart Kérdőíves, interjús kutatás

Gyakorlati munka a terepen

1. A terep kiválasztása Alkalmazható-e a megfigyelés módszere? Témától függ (pl. tömegközlekedési eszközök használati szokásai /mikor, kik… DE: tömegközl. finanszírozása – dokumentumelemzés, interjúzás egyszerűbb) Helyszín behatárolása Kisléptékű (nem országos, vagy egész városra kiterjedő A kutatás szempontjából egységet alkotó terület (falu, utcák) Ahol viszonylag sok emberi érintkezés látható Pontos körülhatárolás kell: mi megfigyelési terep, mi nem? (pl. gimi és a kollégium is?) Ha lehet (pl: rendőrség munkája: kocsma, út, stadion…?)

1. A terep kiválasztása Helyszínnel való kapcsolat Ismertség, személyes kötődés (előny-hátrány) Milyen hatást fog kiváltani ott és bennünk Eljutás a helyszínre Közlekedési mód, szállás… Szükséges engedélyek (formális /írásos, hivatalos/ és informális /portás, jelentős vezető/)

1. A terep kiválasztása Etikai és jogi kérdések Tudják a megfigyeltek, hogy figyelik őket? Álcázott vizsgálatok (nem tudják) Nem álcázott vizsgálatok (megvan az esélye, h ottlétünk megváltoztatja a közösség életét – ekkor fel kell hagyni vele Törvénysértő emberek körében (drogdíler, prosti, feketemunkások, illegális árusok…) Átgondolni, hol a határ, ne legyen bűnrészes, vagy ne származzon belőle haszna! (pl. füves csoport tanulmányozása hogy spanglihoz jussunk)

1. A terep kiválasztása Fedőtörténet kell Sztereotípiák Legyen igaz Egyszerűen megfogalmazott (idegen szavak nélkül) „Rómában, mint a rómaiak!” – viselkedésbeli azonosulás, de ne szolgamódon! Sztereotípiák Ismeretklisék félretétele! (falusiak, nők, romák, munkanélküliek…)

1. A terep kiválasztása Kapcsolatfelvétel módja Feladat: elnyerni és megtartani az emberek bizalmát Jelezzük, hogy kb. mennyi időt töltünk a terepen Ne legyünk erőszakosak Udvariasság, rugalmasság, magabiztosság („nem mehetnék az Önök intézményébe megfigyeléseket végezni?” helyett: „Szeretnék ellátogatni az Ön által képviselt intézménybe. Van annak akadálya….”) Helyszínen: hólabda módszer (kompetenciaérzete nő, nekünk nagyobb esély, hogy fogadnak)

2. A megfigyelés technikája A látottak, hallottak, leírtak értelmezését NE a terep elhagyása utánra hagyjuk! Használható érzékszervek: Szem (berendezés, tanári-oszt.terem), fül (hangnem), szaglás, ízlelés, hőérzet, tapintás Informátorok Idővel kirajzolódik a helyszín társas térképe – az informátor nyújtotta infokat (többiek közti viszonyok, történelem…) minden esetben ellenőrizni kell!

2. A megfigyelés technikája A helyszín megfigyelése A környezet beszél! Kutatási terepül szolgáló lakás, ház el/berendezése, méretei, mellékhelyiség… tapasztaltak mondottak és gyakorlat elv

2. A megfigyelés technikája Megfigyelés és részvétel A megfigyelő lehetséges pozíciói Különböző megfigyelési formák Akcióantropológia (development anthropology) Helyzetek előidézése, melyek jól magyarázzák a viselk., de soha, vagy hosszú idő után fordulnának elő

2. A megfigyelés technikája Láthatatlanná válni Ugyanúgy viselkednek az emberek, ha tudják, hogy megfigyelik őket? Álcázott vizsgálatok Nem tudnak arról, h figyelik őket – nem is változik meg viselkedésük (pl. étterem, utazás…) Nem álcázott (szociológiában) Az engedélyük nélkül nem lehet! Idővel a megfigyelő lényegtelenné válik, elfelejtik „viselkedni” csak egy ideig lehet, idővel valódi arcukat mutatják

2. A megfigyelés technikája Jegyzetelés Lehetőleg a nap ugyanazon időszakában, de ne legyünk merevek! Rendszeresség (mi történt, milyen körülmények között, ki mit mondott, kik voltak ott – derüljön ki) Megfigyelés közben, a történések pillanatában (ne legyen zavaró, tiszteletlen) Ne jusson illetéktelen kezekbe Mérhetőség kérdése A megfigyelés, mint módszer ált. kvalitatív, de lehet kvantitatív eszközökkel is végezni – számszerűsítés A kutatás résztvevői előre kialakított séma alapján végzik megfigyeléseiket

Sík Endre: „Emberpiac” a Moszkva téren - kutatás A kutatás módszere a nem résztvevõ megfigyelés volt. Egész évben ugyanaz a két szociológushallgató (Hideg Gergely és Grajczar István) végezte az emberpiac megfigyelését, miután elõzõleg maguk is részt vettek a megfigyelés elõkészítésében és módszerének kidolgozásában. A megfigyelések idõpontjai (84 alkalom) 1995 áprilisa és 1996 márciusa között úgy voltak elosztva, hogy a reprezentatívak legyenek a megfigyelés napjára, az évszakra és a napszakra nézve. Ez utóbbit három csoportba soroltuk: hajnal (6 óra körül), reggel (8 óra körül) és délelőtt (10 óra körül). Egy-egy megfigyelés két órán keresztül tartott. A megfigyelés kezdeti és végsõ szakaszában (ezek legfeljebb 5-10 percet vettek igénybe) a Moszkva téren található munkavállalók számát, az elhangzott és az ebbõl megfigyelt ajánlatok számát, a felfogadott emberek számát, illetve a megfigyelés körülményeit (idõjárás, rendõrségi jelenlét) kellett óránként rögzíteni. A közbülsõ idõszakban (több mint másfél óra alatt) még két feladata volt a megfigyelõnek: 20-20 munkavállalót kellett véletlenszerűen kiválasztani, és megfigyelhetõ jellemzõiket (nem, kor, nemzetiség, ruházat, csoportnagyság stb.) rögzíteni; illetve minél több tranzakciót kellett figyelemmel kísérni. Ez a következõket foglalta magában: a munkaadó jellemzõi (nem, kor, ruházat, van-e mobiltelefonja, profi toborzó-e), az ajánlott munka jellemzõi (képzettségi igény, idõtartam, helye, bére, nem pénzbeli juttatások), az alkufolyamat jellemzõi (hányan hallgatták az ajánlatot, volt-e alku, a kért és a végül elfogadott bér, a felfogadottak száma és nemzetisége). A vizsgálatról bővebben olvashatsz: http://www.socio.mta.hu/mszt/19991/sik.htm

3. Terep után Törvénysértés Kívülállók tájékoztatása Terep elhagyása A jelenséget magát (alkohol, vesztegetés, kivételezés…) le kell írni a kutatási beszámolóban, de a helyszínre, szereplőkre ne lehessen következtetni Kívülállók tájékoztatása Adatokra vonatkozó kérdés megtagadása (nem kértünk engedélyt, nem ez volt az eredeti szándék) Bizalmas infok! Terep elhagyása Amikor úgy érezzük, hogy nincs már több érdemi info Idő lejár, elfogy a pénz Ottlétünk ellehetetlenül „ne köpj a kútba, lehet, hogy még innod kell belőle” (orosz közmondás) Óvatosan az ígéretekkel! Ne vonódjunk túlságosan bele – visszamegyünk a saját életünkbe (cím megadása)

Résztvevő megfigyelés (Taylor és Bogdan nyomán) Bevezetés - a terepmunka három fő erénye: A. Mindenki érezze jól magát. B. Legyen terepstratégiánk és taktikánk, hogy elérjük, hogy legyen adatunk C. Legyen a terepmunkanaplónk hasznosítható   1. Beilleszkedés - A körülmények, és személyek megismerése a lényeg, nem az adatgyűjtés - Nyerjük el a bizalmat. - Igyekezzük jól érezni magunkat. 2. Saját szerepünk - Világos választ kell adni arról, hogy honnan jöttünk, és mit akarunk. - Pártatlanság - Függetlenség. Igyekezzünk többfelé kötődni, „híd” szerepet vállalni 3. „Rapport”, viszony - Viselkedjünk úgy, mint ők, tanuljuk el az ő rutinjaikat - Beszélgessünk „csak úgy” (gyerekek, kocsik, nők, pasik). Érdekeljen, ami van - Segítsünk (gyerekvigyázás, cipekedés, hivatalos irat írás, fordítás, stb.) - Nyíltságért nyíltságot - Ne legyünk versenytársak 4. Kulcsinformátorok - Bár igyekszünk mindenkivel jóba lenni, minden bizonnyal egy vagy két személy lesz az összekötőnk a helyi társadalomhoz – ő a kulcsinformátor. - Tisztázni kell az ő társadalmi helyzetét, nézőpontját.

Résztvevő megfigyelés 5. Nehéz helyzetek - Amikor az antropológus különbözik a tereptől (szín, nem, kor, stb. szerint) - Amikor a többi szereplő viselkedése a mi normánkat sérti - Amikor kiderül, hogy a mi viselkedésünk normasértő volt - Amikor a többi résztvevő veszekszik, és legszívesebben felszívódnánk   6. Taktikák - Tettessük magunkat tudatlannak, vagy naivnak - Legyünk megfelelő időben a megfelelő helyen - Mindig tisztázzuk, hogy mit kutatunk, és mindig tudjunk válaszolni arra, hogy „ezt most miért kérdeztük”. - A pontos, de bonyolult kérdések helyett fogalmazzunk érthetően - Nem csak azt kell tudni, mit akarunk kérdezni, hanem azt is, mit nem - Más kultúrájú emberek másra érzékenyek. 7. Nyelvtanulás - A saját világukban megfigyelt emberek fogalmainak jelentéshálója akkor sem feltétlenül azonos a kutatóéval, a pl. egy településről származnak.

8. Terepmunkanapló - Ami nincs leírva, az nincs - 1/3 – 2/3 szöveg és utólagos jegyzet arány - Terepmunka naplót minden nap kell írni. Inkább végezzünk kevesebb terepmunkát, de hagyjunk időt az írásra - Segít, ha valakiNEK írunk. (Terepmunkanapló szerelmeimnek) E- mail- napló - Segít, ha valaki (pl. helyben) elolvassa - Írjuk le a hétköznapi dolgokat is. (Az embereknek többnyire nem marad emlékük a hétköznapokról) - Széles fókuszról cseréljük kis objektívre - Idézzünk minél többet szó szerint - Találjuk meg a kulcsszavakat a szövegben, ahogy elhangzott. Ne cseréljük ki saját szavainkra. - Minden beszélgetésünk lejegyzésénél emlékezzünk vissza, és írjuk le, hogy hogyan kezdődött, és hogyan ért véget. - A helyszíneket, pl. a teret, szobabelsőt, vázoljuk fel (rajzolva), és ha fontos, a mozgásokat is (pl. ki hova ment) - Hagyjunk helyet az utólagos megjegyzéseinknek – több részlet csak napok, hetek múlva jut eszünkbe. - Jegyzetelés, felvételkészítés: ne zavarja a megkérdezetteket - Használjunk álneveket, és az álnevek megfeleléseit rögzítsük pótlapon - Naplónkat gyakran mentsük le új néven vagy fénymásoljuk - az eredetik el szoktak veszni - Kommentárokat margóra, vagy – hosszabban – jól megkülönböztethetően írjunk (pl zárójelben, vagy az egész egy bekezdéssel beljebb, más betűtípus) - Minél részletesebben írjuk le a környezetet - Ha tehetjük, inkább kérjünk fényképet, mint pl. leírjuk a külsejét. Jellemrajzokkal bánjunk óvatosan - Ismerjük fel és a naplóban ismerjük be saját szerepüket. Figyeljünk magunkra, és a terepre gyakorolt hatásunkra - Készítsük és bővítsük az értetlen jelenségek jegyzékét   9. Egy tanulmány lehetőségeinek határai - A kevesebb több: egy tanulmány nem a teljes tudásunkat, hanem egy kérdéshez kapcsolódó tudásunkat rögzíti - Tereptapasztalataink java része soha nem kerül majd megfogalmazásra, kiadásra 10. Visszavonulás a terepről. - Úgy menjünk el, hogy vissza tudjunk menni - Ne ígérjünk olyant, amit nem tudunk megtartani - Ne hitessük el, hogy életre szóló barátságot kötünk, ha a terepmunkát néhány évre tervezzük

Dalok a konyhából (Salmer fra kjokkenet) norvég filmszatíra, 2003 A háború utáni időszakban lakóházak és lakások tervezésével foglalkozó szakemberek rájöttek arra, hogy ha a konyhában lévő munkahelyeket ugyanazon elv alapján szervezik, mint egy futószalagsort egy gyárban, óriási pénzügyi megtakarítást érhetnek el a háztartásokban. Egy svéd hirdetés, mely az új ideális konyhát reklámozta, így fejezte ki ugyanezt a tanulságot: egy háziasszonynak egyéves főzési tevékenysége során a Svédország-Kongó közti távolság helyett elég, ha csak Észak-Olaszországig sétál el ahhoz, hogy étel kerüljön az asztalra. A Svéd Otthon Kutató Intézet tudósai miután alaposan feltérképezték a svéd háziasszonyok konyhai viselkedését, úgy vélték, hogy készen állnak arra, hogy túllépjenek földrajzi és a nemek megkülönböztetésén alapuló korlátokon. Az 50-es évek elején 18 megfigyelőt küldtek Landstad-ba, egy norvég vidéki településre, ahol az agglegények magas száma miatt tanulmányozhatták az egyedülálló férfiak konyhai szokásait. A 24 órás figyelő szolgálathoz a megfigyelők egy tojás alakú sátorban laknak az egyes megfigyeltek háza közelében. Megfelelő kialakítású, stratégiailag elég magasra helyezett és az egyes konyhákra néző székek biztosítják, hogy semmi se maradjon észrevétlen az új kutatás előtt. A megfigyelők szabadon bejárhatnak, ahová csak akarnak, de semmilyen körülmények között sem elegyedhetnek szóba a lakókkal, és nem kapcsolódhatnak be a konyhai tevékenységbe... Folke egy svéd otthonkutató intézet alkalmazottja. Az intézet célja, hogy megkönnyítse a házi - elsősorban a konyhai - munkákat az egyedülálló norvég férfiak számára. Folke megfigyelt alanya a magányosan, mindentől és mindenkitől elszigetelten élő gazdálkodó, Isak. A két férfi között barátság szövődik, mely nem csupán a zord körülményektől, de saját magányosságuktól is megvédi őket. A mókás, burleszkszerű jelenetek, szürreális helyzetkomikumok sora ellenére Bent Hamer filmje nem hígvelejű vígjáték, mivel felhívja a figyelmet a felelősségre, mellyel embertársainkért tartozunk.