EFFAS – Számvitel modul I. évfolyam DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az oktatási blokk tartalma Tematika: Számviteli alapok Pénzügyi intézmények számvitele A konszolidáció számvitele I-II. A számvitel nemzetközi szabályozása I. 4-5. A számvitel nemzetközi szabályozása II-III. (IFRS-ek) 6. Beszámoló- és a vállalati cash flow kimutatás elemzése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

3. A számvitel nemzetközi szabályozása I. JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN (5-20. dia) AZ IAS/IFRS-EKRŐL ÁLTALÁBAN (21-27. dia) AZ IAS/IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK (28-34. dia) IFRS-EK HATÁSA AZ EU-BAN A HITELINTÉZETI SZFÉRA TŐKESZERKEZETÉRE – FELMÉRÉS (35-48. dia) IFRS-EK ÉS AZ ADÓZÁS AZ EU-BAN (49-58. dia) ÖSSZEGZÉSEK - ÜZLETI VONATKOZÁSOK (59-65. dia) IASB KERETELVEK (66-82. dia) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Az IFRS-ek és a nemzeti számviteli szabályozás közti tipikus eltérések Alkalmazkodás a nemzetközi normákhoz Értékelés – különösen a valós érték használata Pénzügyi instrumentumok besorolása Fedezeti elszámolás Konszolidáció Nettósítás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

1) JOGI SZABÁLYOZÁS AZ EU-BAN Magyar számviteli szabályozás Számviteli törvény Kormányrendeletek Adótörvények, gazdasági társaságokról szóló törvény, stb. Számviteli politika A fentiek végrehajtásának belső szabályozása. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A szabályozás szintjei irányelvek: az elérendő célokat illetően kötelezi a tagállamokat az irányelv tartalmának megfelelő nemzeti jogszabály kibocsátására, rendeletek: általános hatályúak, a tagállamokra kötelezőek és közvetlenül alkalmazandók, közlemények: nem kötelezőek, szakmai kérdésekben útmutatást adnak, ajánlások: nem kötelező jellegűek, cselekvési elvárásokat közvetítenek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

EU számviteli szabályozása 78/660/EGK 4. sz. irányelv a vállalkozások éves beszámolójáról 83/349/EGK 7. számú irányelv a konszolidált éves beszámolóról 2001/65/EK irányelv a 78/660/EGK 4. irányelv a 83/349/EGK 7. irányelv és a 86/635/EGK irányelv módosításáról az értékelés tekintetében 1606/2002/EK sz. rendelet 1725/2003/EK sz. rendelet, stb., DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

További számviteli irányelvek Speciális számviteli információigényre vonatkozó előírások (pl. tevékenységi ágak szerinti részletezések, speciális adatgyűjtések, a kapott támogatás és felhasználása adatainak közlése). A bankok és más pénzintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 86/635/EGK irányelv, A biztosítóintézetek éves és konszolidált éves beszámolóinak sajátosságairól szóló 91/674/EGK irányelv, A villamos energia, illetve a földgáz szolgáltatásában tevékenykedő társaságokra vonatkozó irányelvek (96/92/EK, 98/30/EK Stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli irányelvek célja Az egységes szemléletű beszámoló készítés. A tagállamok beépítik (adaptálják) a nemzeti szabályozásaikba. Nem kötelező a szó szerinti átvétele de azokkal ellentétes nemzeti szabályozást nem lehet kialakítani. Keretszabály Választási lehetőségeket tartalmaz DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A számviteli irányelvek tartalma, jellemzői a beszámoló-készítés szabályozása fejezetekre bontott a beszámoló-készítési kötelezettség alanyai alapelvek a beszámolóban nyújtott megbízható és valós kép érdekében és a mérlegtételek értékeléséhez választási lehetőségek az egyes tételek elhelyezésében, az értékelés módjában. egyszerűsítési feltételek a kis és közepes méretű társaságok egyszerűbb beszámoltatásához (az értékhatárokat ötévente felülvizsgálják) a beszámoló nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos elvárások, a könyvvizsgáló jelentés tartalma DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október „IAS” rendelet 1606/2002/EK a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról , amely 2005-től (egyes esetekben 2007-től) kötelezővé teszi, az EU tagállamainak tőzsdén jegyzett társaságai számára, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat a nemzetközi számviteli (a jövőben) pénzügyi beszámoló készítési standardok: IAS, IFRS rendszerét alapul véve állítsák össze és felhatalmazza a tagállamokat arra, - megengedhetik vagy megkövetelhetik - hogy ezt a rendszert az egyedi beszámolókra és a tőzsdén nem jegyzett társaságokra is kiterjesszék. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az EU-ban alkalmazható IAS-ek kijelölése „Befogadó mechanizmus” Az IAS-ek Európai Unión belüli alkalmazásra való kijelölését mérlegelni kellett. A standardok bevezetésének szakmai kontrolljára létrehozott európai pénzügyi beszámolási tanácsadó csoport (EFRAG) két kivétellel valamennyi - hatályban lévő - standardot elfogadta. Az IAS-rendelet mellékletét képező standardokat és értelmezéseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (OJ), teljes terjedelemben, valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az Európai Unió számviteli előírásai Értelmezések, ajánlások Az EU-s szabályrendszer változásának hatása a magyar számviteli szabályozásra A szabályozás hierarchikus szintjei Az Európai Unió számviteli előírásai Nemzeti jogszabályok a beszámolókészítés általános elveiről Nemzeti számviteli standardok a jogszabályok végrehajtási előírásaiként Értelmezések, ajánlások aktuális vagy vitás kérdések egységes megoldásához DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Kezdeti” fontosabb eltérések Általános kérdések EU - irányelvek IAS 1. A szabályozás hatálya A tagállamokra Standardok és értelmezéseik hatályos csak azokra kötelezőek akik jogszabályok erről döntést hoztak 2. A szabályozás szerkezete A beszámoló egészére Egyes témákra 3. Előírásoknak való Megbízható és Valamennyi megfelelés követelménye valós összkép standardnak és követelménye, értelmezésnek való az indokolt eltérés megfelelés lehetősége 4. Egyszerűsítés Kis és közepes Folyamatban vállalkozásokra DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. 5. Követendő és Tagállam dönt Vállalkozás megengedett eljárás dönt közötti választás 6. Mérlegfordulónap utáni Nem szabályozott IAS 10 események Mérlegfordulónapon fennálló körülményekre ad új információt(a beszámoló adatait módosítani kell, - új feltételek keletkezéséről tájékoztat (hatás a következő időszakban) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. 7. Hibák helyesbítése előző évi adatok IAS 10 különbséget tesz átdolgozásával alapvető és jelentős hiba között, és választható, hogy a helyesbítések az eredménytartalék egyenlegét vagy a tárgyévi eredményt módosítják 8. Számviteli politika Kiegészítő melléklet IAS 8 és előző évi adatok visszamenőleges korrigálása módosítás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Pénzügyi kimutatások (beszámoló) szerkezete EU-irányelvek IAS 1. A beszámoló részei Mérleg, eredménykimutatás Bővebb Kieg. melléklet 2. Üzleti jelentés kell készíteni! Nem szól róla 3. Mérleg és Választható formájú, Nincs eredménykimutatás de a tételek sorrendjét kötelezően szerkezete kötelező jelleggel előírt séma, előíró sémák csak formai ajánlások DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Mérleg EU-irányelvek IAS 1. Mérlegtételek A hasznosítás időtartama, A 12 hónapon (vagy besorolásának illetve az esedékesség egy termelési cikluson) szempontjai szerint belüli vagy túli hasznosítás, illetve esedékesség 2.. Visszavásárolt saját Külön mérlegtétel Saját tőkét csökkenti részvények 3. Céltartalék képzés Várható kötelezettségekre IAS 37. Várható jogcíme kell, várható költségekre kötelezettségekre (a lehet mérlegforulónapon már fennáll) kell várható költségekre nem lehet DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. 4. Kutatás és a kísérleti Irányelvben mindkettő IAS 38 a fejlesztés költségeinek aktiválható kutatási költségek aktiválása nem aktiválhatók DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Kezdeti” fontosabb eltérések –folyt. Eredménykimutatás EU-irányelvek IAS 1. Rendkívüli eredmény A szokásostól eltérő, Olyan esemény, elkülönítetten amire a vállalkozásnak kell kimutatni nincs ráhatása (már nem létező kategória) 2. Megszűnő (megszűnt) Kiegészítő IAS 35 Eredmény tevékenységek mellékletben kimutatásban bemutatása (elkülönítetten) vagy a kiegészítő. mellékletben (jelenleg már IFRS 5) 3. Egy részvényre jutó Nem szól róla IAS 33 szabályozza eredmény DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2) AZ IAS-IFRS-EKRŐL ÁLTALÁBAN A standardok általános struktúrája: célja hatóköre definíciók első (kezdeti) értékelés követő értékelés megjelenítés (elszámolás) bemutatás (közzététel) átmeneti rendelkezések hatálybalépés függelékek, stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Hatályos IAS/IFRS-ek IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 3 Üzleti kombinációk IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IFRS 8 Működési szegmensek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Hatályos IAS/IFRS-ek IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 2 Készletek IAS 7 Cash flow kimutatások IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események IAS 11 Beruházási szerződések IAS 12 Nyereségadók IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés (IFRS 8) IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízingek IAS 18 Bevételek IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23 Hitelfelvételi költségek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Hatályos IAS/IFRS-ek IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek IAS 32 Pénzügyi istrumentumok: Bemutatás IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás IAS 36 Eszközök értékvesztése IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések, IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi istrumentumok: Megjelenítés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlan IAS 41 Mezőgazdaság DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Hatályos SIC/IFRIC- ek IFRIC 1 Változások a meglévő leszerelési, helyreállítási és hasonló kötelezettségekben IFRIC 2 Tagi részesedések a szövetkezeti gazdálkodó egységekben és hasonló instrumentumok IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget IFRIC 5 A leszerelési, a helyreállítási és a környezet-rehabilitációs pénzalapokból származó érdekeltségekre vonatkozó jog IFRIC 6 Egy meghatározott piacon történő részvételből eredő kötelezettségek — Elektromos és elektronikus berendezések hulladékai IFRIC 7 Az újra-megállapítások megközelítésének alkalmazása az IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban standard alapján IFRIC 8 Az IFRS 2 hatóköre IFRIC 9-11 EU által már befogadott DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Hatályos SIC/IFRIC- ek SIC 7 Az EURO bevezetése SIC 10 Állami közreműködés - a működési tevékenységhez nem speciálisan kapcsolódó SIC 12 Konszolidáció - Speciális célú gazdálkodó szervezetek SIC 13 Közös vezetésű vállalkozások – a tulajdonosok nem pénzbeli hozzájárulásai SIC 15 Operatív lízing – ösztönzők DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Hatályos SIC/IFRIC-ek SIC 21 Nyereségadók - az átértékelt, nem értékcsökkenthető eszközök megtérülése SIC 25 Nyereségadók – a gazdálkodó egységnek vagy tulajdonosainak adózási státuszában bekövetkező változások SIC 27 Lízing jogi formáját magában foglaló ügyletek tartalmi megítélése SIC 29 Közzététel – Koncessziós megállapodások SIC 31 Bevételek – Reklámszolgáltatásokat tartalmazó barter ügyletek SIC 32 Immateriális javak – Weboldal költségei DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

3) AZ IAS/IFRS-EK SZERINTI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK A pénzügyi kimutatások formája és elemei (IAS 1 és IAS 27): Mérleg Eredménykimutatás Egy kimutatás (IAS 1 és IAS 8), amely bemutatja: a saját tőke minden változását, vagy a saját tőke azon változásait amelyek nem a tulajdonosokkal való tőke tranzakciókból vagy tulajdonosok felé történt kifizetésekből származnak Cash flow kimutatás (IAS 7) Számviteli politika és kiegészítő megjegyzések DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi kimutatások összeállításához kapcsolódó általános előírások IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 7 Cash flow kimutatások IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A mérleghez kapcsolódó előírások IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 2 Készletek IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízingek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlan DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó előírások IAS 11 Beruházási szerződések IAS 12 Nyereségadók IAS 18 Bevétel IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23 Hitelfelvételi költségek IAS 36 Eszközök értékvesztése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Egyéb, vonatkozó előírások Speciális kérdések: IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása Konszolidáció: IFRS 3 Üzleti kombinációk IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Egyéb, vonatkozó előírások Sajátos területek: IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IAS 41 Mezőgazdaság DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Hatástanulmányok” eredményei IFRS-ek hatása az EU-ban a hitelintézeti szféra tőkeszerkezetére – felmérés * IFRS-ek és az adózás az EU-ban ** Források: * CEBS EGFI_EGAA ** WB konferencia DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 4) IFRS-EK HATÁSA AZ EU-BAN A PÉNZÜGYI SZFÉRA TŐKESZERKEZETÉRE - FELMÉRÉS Főbb adatok: 18 ország országonként átlagosan 4,7 bank (min.2 és max 9) országonként átlagosan a mérlegfőösszeg 50 %-a lefedve kiitöltés az un.”legjobb hatás elvén” az aggregát adatokban megjelent minimális számszaki eltérések nem vezettek téves következtetésekhez DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Legfontosabb megállapítások  A mérlegfőösszeg egészére nézve nincs jelentős változás (+9 %) - eszközök : +9 % - kötelezettségek : +10 % - tőke : -5 %  A belső átsorolások többé kevésbé a várakozásoknak megfelelő - portfolió mozgások - kereskedési célú portfolió növekedése  Felhalmozott eredményre és tőkére gyakorolt hatás - a kisebbségi részesedések (-46 %) és tartalékok erőteljes csökkenése - az átértékelési tartalék növekedése - a jelentett eredmény hatása DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október MÉRLEG - Eszközök ESZKÖZÖK  Legjelentősebb növekedés: Kereskedési célra tartott pénzügyi eszközöknél: +719 BN €, +74% - az IFRS-ek alapján a fedezeti ügyleteken kívüli derivatív ügyletek mérlegen belüli elszámolásának köszönhetően  További jelentős növekedések … - Eredménnyel szemben valós értéken értékelt eszközök: +394 %  főleg hitelekből és követelésekből átsorolt - Értékesíthető eszközök: +17 %  a szigorúbb minősítési kritériumokból adódóan, főleg a lejáratig tartandó befektetésekből átkerült tételek - Adókövetelések: +75 %, a vártnál kevésbé fontos - Tárgyi eszközök: +19 % (átértékelések) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október MÉRLEG - Eszközök  … csökkenések - Hitelek és követelések: -3 %  a repó ügyletek átsorolása a kereskedési célra tartott pénzügyi eszközök közé, értékvesztett hitelek leszámítolásának hatása - Lejáratig tartandó befektetések: -64 %  Hitelekkel és követelésekkel kapcsolatos értékvesztés stabil, habár csökkenésre lehetett számítani DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

MÉRLEG - Kötelezettségek  Legjelentősebb növekedés: Kereskedési célú valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek: +629 BN € +111 % További jelentős növekedések … - Fedezeti célú derivatívák: +2531 % - Adókötelezettségek: +51 % - Nyugdíjakra vonatkozó tartalékok: +33 % DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

MÉRLEG - Kötelezettségek  …csökkenések - hitelkeretre és garanciára elszámolt tartalékok : -93 %  általános banki kockázati tartalék átsorolása a tartalékokba  hitelkockázati tartalék csökkenése az átsorolás miatt - Egyéb kötelezettségek: -5 %  Tartalékok összesített hatása: +3 % DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október MÉRLEG - Tőke TŐKE - Kisebbségi részesedések: -46 % (vagy -19 BN €)  átsorolás a tőkéből az adósságba állandó saját tőkére gyakorolt hatás a szabályozói saját tőkében prudenciális szempontok miatt semlegesítve - tartalékok: -13 % (vagy -20 BN €)  IFRS szerinti elszámolás a nyugdíjakra  negatív átváltási árfolyamkülönbözetek átsorolása  ingatlanok, gépek, berendezések átértékelésének kivétele … részben ellensúlyozta az átértékelési tartalék növekedése (+ 25 BN €) - Értékesíthető eszközökre elszámolt valós érték értékelési tartalék - Külföldi pénznem átszámítása miatti tartalék DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS-ekre áttérés hatása a mérlegre országonként (EU banki reprezentatív felmérés) Forrás:CEBS_EGAA DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Prudenciális célú beszámolás Cél: pénzügyi beszámoláson belüli konvergencia optimalizálása Előbbre lépés az együttműködésben Felügyeletek Felügyelt intézmények Kockázati célú információk Pénzügyi célú információk A használt adatok fogalmi harmonizációja Tagállami egységes alkalmazás And promote an effective framework for the exchange of information between the supervised entities and the supervisors. For that we are now working on two reporting frameworks: COREP and FINREP. The COREP framework includes risk information, aimed at determining the capital requirement under Pillar 1. The FINREP framework is linked to IFRS. It gives a consolidated balance sheet & profit & loss account, and also details. Both frameworks have been sent out in consultation. A lot of responses have been received. And quite some follow-up discussions have taken place. Now there are two revised versions of both frameworks made available to the CEBS main committee. And next week, a discussion will take place about the finalisation of both packages. Possibly this will be towards the end of this year. And last but not least, a possible follow-up step might be the harmonisation of the application of IFRS across EU banks. How and who is still under discussion.. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Prudenciális célú beszámolás Beszámolási struktúra CRD Kockázati info CRD IFRS (!?) IFRS (!?) Pénzügyi info Átfogó adatok COREP FINREP XBRL taxonomy COREP taxonomy IASF taxonomy And promote an effective framework for the exchange of information between the supervised entities and the supervisors. For that we are now working on two reporting frameworks: COREP and FINREP. The COREP framework includes risk information, aimed at determining the capital requirement under Pillar 1. The FINREP framework is linked to IFRS. It gives a consolidated balance sheet & profit & loss account, and also details. Both frameworks have been sent out in consultation. A lot of responses have been received. And quite some follow-up discussions have taken place. Now there are two revised versions of both frameworks made available to the CEBS main committee. And next week, a discussion will take place about the finalisation of both packages. Possibly this will be towards the end of this year. And last but not least, a possible follow-up step might be the harmonisation of the application of IFRS across EU banks. How and who is still under discussion.. FINREP taxonomy DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IFRS-ek: „vegyes áldás” A pénzügyi beszámolás egyre kockázat- ézékenyebbé válik: IAS 39 {(innovatív) pénzügyi instrumentumok megjelentése és értékelése, (kollektív) hitelek utáni tartalékképzés,értékvesztés,} IAS 32 (innovatív pénzügyi instrumentumok bemutatása), IFRS 7 (pénzügyi kockázatra vonatkozó közzétételek), innovatív pénzügyi instrumentumok összevonása Szabályozói tőke keretelvei Pillér 1 (hitelezési-, működési kockázat, stb.), Pillér 2 validálás, stb., Pillér 3 közzétételek DE… So when looking at IFRS as our point of departure, what are the goodies and what are still the things to work on?? A good thing is that both IFRS and our new regulatory capital framework are both becoming more risk-sensitive. Here you see some examples on the risk-sensitiveness of IFRS and of our new CRD. But.. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IFRS-ek: „vegyes áldás” … különbségek a kockázati felfogásban A pénzügyi beszámolás kockázat semleges álláspontot képvisel, míg a prudenciális beszámolás az árfolyamcsökkenési kockázatra összpontosít Pénzügyi beszámolásban a portfolió kockázat és kezelésének megjelenítése hosszabb időt vesz igénybe Pénzügyi beszámolás egyre inkább arra fókuszál, hogy „mi van most” időhorizontja is rövidebb Having systems which are both risk sensitive does not mean that their risk perception is the same. Here I show some examples of differences that may exist in risk perception between IFRS and the prudential supervisor’s approach Neutral view of risk vs focus on downside risk Product approach when looking at risks vs a portfolio approach Short term risk vs longer term risk DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IFRS-ek: „vegyes áldás” … és eltérések a kockázat megjelenítésben A pénzügyi beszámolás a sokkal rugalmasabb értékelési elvekre épül Valós értékek egyre elterjedtebb használata; a „lekötött”- nem likvid pénzügyi instrumentumokra is IAS 39 valós érték opció A pénzügyi beszámolás a kockázatokat nem „olyan, világosan” különbözteti meg, mint a prudenciális beszámolás A szabályozói tőke kiszámítása meghatározott kockázati súlyozással történik And having systems which are both risk sensitive does not mean that their measurement of risk is the same. Here I show some examples of differences that may exist in the risk measurement between IFRS and the prudential supervisor’s approach EG the use of fair values for the measurement of exposures in financial instruments DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Kiegészítő mechanizmusok Pénzügyi és prudenciális beszámolás közti különbségek áthidalása Prudenciális filterek: pénzügyi beszámolás módosítása az irreleváns volatilitás, kiszűrése (eliminálása); a szabályozói tőke szintjének „fenntartása” Prudenciális útmutatók, írányelvek: pénzügyi beszámolást kiegészítő, a prudenciális beszámolást támogató (pl. valós érték opció) So in effect both IFRS and the CRD are more risk sensitive systems, but given the differences I just described there is still a gap between the two environments. In order to bridge this gap, there are two mechanisms developed by the prudential supervisors. The first is the so-called prudential filter. A filter is an adjustment - normally on capital items - to eliminate irrelevant volatility due to IFRS. Filters are developed in such a way that after application of IFRS and these filters the level of regulatory capital should stay approximately the same on a aggregated basis. So the aim of these filters is in effect to keep the same definition and quality of regulatory capital. The second is the prudential guidance. This is guidance which complements financial reporting for the use within the prudential reporting framework. A first example of this is the newly released FVO guidance by the BCBS. CEBS policy in respect of this further alginment between IFRS and the capital framework is to have it work for both the EU and globally. So to algn is far as possible with the work being done in this area by the BCBS and the ATF. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

5) IFRS-EK ÉS AZ ADÓZÁS AZ EU-BAN** A felmérés alapja Az éves beszámolók a magyar számviteli előírások szerint készítendők A számviteli alapelvek „követik” az adózási szabályokat Mo.n Adó és éves beszámolás összehangolása Az IFRS-ek hatása az adózásra Magyar- ország Az IFRS-ek hatása „korlátozott”, mivel használatuk kizárólag tájékoztatási célú Jelenleg a magyar számviteli előírások részben harmonizáltak az IFRS-ekkel Az 1606/2002.EK rendelet megengedi az egyedi beszámolókra is (Mo. nem) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Felvetések az adózás/számvitel kapcsolatáról A számvitel és az adózás kapcsolata az EU tagállamokban változatos képet mutat A múltban általános volt a számvitelnek az adótól való „függősége” DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Adózás/Számvitel függelmi kapcsolata Napjainkban az adózás/számvitel lehetséges kapcsolatai: Függetlenség vagy jogi alapon függetlenség (pl.: Dánia, Hollandia) Az adózás függősége a számviteltől vagy „fordított függőség” (legtöbb országra ez jellemző, pl.: Austria, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) A számvitel függősége az adózástól (pl.: Görögország) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az adózás függetlensége a számviteltől Un. kereskedelmi-, és adószámvitel elkülönítése Az adóalap kalkulációja anélkül, hogy kapcsolódna pénzügyi eredményhez Egyértelmű szabályok szükségesek az adóalap kalkulációjához Szükséges a kétféle eredmény közti egyeztetés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az adózás függősége a számviteltől Az adóalap kalkulációjának kiinduló pontja a pénzügyi eredmény A pénzügyi eredményt növelő, csökkentő módosítások A módosításokra vonatkozó egyértelmű szabályok szükségesek A számvitel „adószennyezési” kockázata DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Az IFRS-ek felvetései Közös Számviteli Standardok (IFRS-ek); Közös Könyvvizsgálat Standardok (ISA-k); DE! NINCSENEK közös Adó Standardok Jelenleg csoport szintű adókonszolidáció nincs EU szinten (csupán AU, DK, IT új keletű modelljei). EU szinten: nehézség, az adóalap harmonizációjának megvalósítása DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IFRS-ekkel való közvetlen kapcsolat ADÓK Befektető orientált Törvényi (jogszabályi) megfelelés Profit maximalizálás Profit minimalizálás Valós érték Csak a realizált nyereségek és veszteségek adózzanak Tartalom a forma felett (pl. IAS 17: lízing eszközkénti aktíválása) Számos esetben a forma dominál (pl.: csak a tulajdonolt eszközök aktíváltak) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az adók és az IFRS-ek közti egyeztetés 1.Lehetőség: IFRS alapú adóköteles jövedelem (szabályok, előírások) 2. Lehetőség: Az adóalap teljes függetlensége az IFRS alapú kimutatásoktól (külön nyilvántartás) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Adó szerinti MÉRLEG Az eszközök és kötelezettségek amortizációval csökkentett bekerülési értéken Adóköteles tőkenyereségek és veszteségek számítása az adó értékét figyelembe véve történik Az eszközök és kötelezettségek adó és számviteli szempontú értékei közötti eltérések, mint átmeneti különbözetek kerülnek kimutatásra az IFRS-ek szerint halasztott adókövetelésként, vagy kötelezettségként DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Következtetések - Célok Az adó/számvitel függőség helyett az adó/számvitel egymástól való függetlensége Az eszközök és kötelezettségek eltérő számviteli adó szempontú értékei (Adó mérleg) Leírások a nem adózott jövedelmek szétosztásának megakadályozására Adórendszer stabilitása Közös(minden tagállam által elfogadott) Konszolidált társasági adóalap számos problémát meg fog oldani {The Common Consolidated Corporate Tax Base - CCCTB} DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

6) ÖSSZEGZÉSEK - ÜZLETI VONATKOZÁSOK Befogadási folyamat A bevezetés kockázata Közzétételek Trendek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Befogadási folyamat A befogadásnak időben és koordináltan kell megvalósulnia Az IAS 39-cel kapcsolatos fő kritikák Valós érték koncepció, volatilitás és komplexitás A pénzügyi intézmények nem megfelelő kockázatkezelési koncepciója DE…. IAS 39 be nem fogadása az EU-ban – jelentős számviteli terület marad megfelelő számviteli szabályozás nélkül “Az EU-ban befogadott IFRS-ek” EU célja; nemzetközileg elfogadott pénzügyi beszámolási standardok alkalmazása DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A bevezetés kockázatai A szükséges idő alábecsülésének kockázata Az IFRS-ek országonként eltérő értelmezésének kockázata Kulcsfontosságú a következetes alkalmazás A jogérvényesítési tevékenység koordinálása USA, mint a világ legnagyobb tőkepiaca még nem fogadja el az IFRS-t „teljesen” Konvergencia program – 3. országok GAAP-jével Pénzügyi és prudenciális jelentések harmonizálása DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Közzétételek IFRS-ek Új számviteli filozófia (befektetők) Transzparencia Valós értéken történő értékelés,elszámolás, bemutatás, megjelenítés Számszaki információk bővülése Cash flow kimutatás Tőkeváltozás hatásainak bemutatása Szegmens beszámolás Egy részvényre jutó eredmény Minőségi információk Kockázatkezelés Fedezeti elszámolás elvei, tételei DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Trendek az IAS/IFRS-ekben Szigorú alkalmazás: (még) nincs “könnyített IAS/IFRS” A választási lehetőségek számának csökkentése Megnövekedett komplexitás A valós értéken történő értékelés megnövekedett alkalmazása Szélesebb körű közzététel DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A társaságok által remélt haszon/előny? Forrás:KPMG A társaságok által remélt haszon/előny? A pénzügyi kimutatások minőségének javítása és megnövekedett átláthatóság A számvitelen belül egy olyan csapat felállítása, akik az IFRS/jogszabályi megfelelőségért felelnek Jól dokumentált pénzügyi eljárások és számviteli politikák Gyors(abb) zárás és konszolidációs folyamat (Minőségi Zárás) Hatékonyabb pénzügyi tervezés, pontosabb előrejelzések A pénzügyi rendszerek és a számlatükrök globális standardizációja Jobb rálátás a valós értéken történő értékelésre és az üzlet pénzügyi kockázataira Egyszerűbb üzleti értékelések és az üzleti kombinációkat követő integrálás A pénzügyi kimutatások és a vezetői információs rendszer harmonizációja Megnövelt hatékonyság és költségcsökkentés a pénzügyi területeken A különböző pénzügyi és számviteli kezdeményezések közötti jobb koordináció és szinergia Jelentősen megnövekedett IFRS szakértelem a pénzügyi -és az üzleti területen egyaránt DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A tapasztalatok alapján a realitás … Az IAS/IFRS nem csak egy számviteli projekt Az IAS/IFRS megváltoztatja az üzlet menedzselésének módját Az IAS/IFRS változást hoz a kommunikációban a különböző piacokkal A konverzió menedzselése az üzlet menedzselése A felső vezetés támogatása szükséges és hatást gyakorol a számvitelen kívüli területekre is A legnagyobb hatást ott éri el, ahol a meglevő rendszerek kevés kapcsolódási ponttal működnek To summarize, let’s return to some of the myths Mark identified at the beginning of his remarks. "Adopting IAS will be like any other accounting project . . . the accounting department needs to establish how to apply the rules and communicate that widely" "We don't need to involve the front office too much . . they just want to know what the rules are . . .“ "I do not see the urgency . . . we have until 2005“ "IAS cannot be that different from what we do now“ ". . . Our financial reporting systems are efficient . . . making changes for a new accounting standard will be manageable„ I hope we’ve demonstrated that… DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 7) IASB KERETELVEK a pénzügyi kimutatások elkészítésére és bemutatására Egységesség Alapvető kérdések pénzügyi kimutatások célja Vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetről információ a felhasználók gazdasági döntéseihez pénzügyi kimutatások minőségi jellemzői definíciók, megjelenítés, értékelés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IASB Keretelvek Célja, hogy segítse … a standardalkotót az új standardok kialakításában és a meglévők felülvizsgálatában a standardalkotót a pénzügyi kimutatások prezentálásával kapcsolatos szabályok összehangolásának ösztönzésében, az alternatívák számának csökkenésében az egyes országok szabályalkotóit a nemzeti standardok kialakításában a pénzügyi kimutatások készítőit a standardok alkalmazásában és azon témák kezelésében, amelyek csak a jövőben válnak valamely standard tárgyává a könyvvizsgálókat azon vélemény kialakításában, hogy a pénzügyi kimutatások megfelelnek a standardoknak a felhasználókat a standardok szerint készített pénzügyi kimutatások értelmezésében a tájékozódást a standardalkotó munkája és az alkalmazott megközelítések iránt érdeklődők számára DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IASB Keretelvek Tartalma, hatóköre: a pénzügyi kimutatások célja: a pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos mögöttes feltételezések és minőségi jellemzők a pénzügyi kimutatások elemeinek meghatározása, megjelenítése és értékelése a tőke és a tőke megőrzésének koncepciói a Keretelveket valamennyi gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásainál alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az állami (költségvetési) vagy a magánszektor szereplői a gazdálkodó egység olyan egység, amellyel kapcsolatban vannak olyan felhasználók, akiknek a gazdálkodó egységre vonatkozó pénzügyi információk legfontosabb forrásai a pénzügyi kimutatások DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IASB Keretelvek Fontos! a Keretelvek nem standard és nem „ír felül” egyetlen standardban megjelenő szabályt sem a standardalkotónak tudomása van arról, hogy helyenként a Keretelvek és az egyes standardok között konfliktus (ellentmondás) van a Keretelvek is módosul(hat)nak a tapasztalatok tükrében a felhasználók információs igényei különbözőek, a pénzügyi kimutatások valamennyi igényt nem tudnak kielégíteni, a befektetők igényire kell koncentrálni a pénzügyi kimutatások elkészítéséért és prezentálásáért a vezetés felelős, a vezetés rendelkezésére álló információkon nyugszik a beszámolás, a vezetés további információs igényeit kielégítő kimutatások értelemszerűen kívül esnek a Keretelvek hatókörén DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi kimutatások célja: IASB Keretelvek A pénzügyi kimutatások célja: a felhasználók széles köre számára a gazdasági döntésekhez hasznos információkat szolgáltatni a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről teljesítményéről és pénzügyi helyzetének változásáról bemutatni a vezetés ténykedésének eredményeit, vagy a vezetés felelősségét a rájuk bízott erőforrásokat illetően Mögöttes feltételezések Elhatárolás alapú számvitel – Eredmény szemléletű ) Vállalkozás folytatása (vállalkozás folytatásának elve) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Minőségi jellemzők (Qualitative Characteristics) IASB Keretelvek Minőségi jellemzők (Qualitative Characteristics) Igaz és valós összkép / valós bemutatás (True and Fair View / Fair Presentation) Valósághű bemutatás (Faithful Representation) Tartalom a forma fölött (Substance Over Form) Semlegesség (Neutrality) Óvatosság (Prudence) Teljesség (Comleteness) Lényegesség (Materiality) Érthetőség (Understandability) Relevancia (Relevance) Megbízhatóság (Reliability) Összehasonlíthatóság (Comparability) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Minőségi jellemzők A releváns és megbízható információk korlátai: IASB Keretelvek Minőségi jellemzők A releváns és megbízható információk korlátai: Időszerűség A haszon és a költség közötti egyensúly A minőségi jellemzők közötti egyensúly DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Döntéshozók és jellemzőik IASB Keretelvek Döntéshozók és jellemzőik Érthetőség Döntési hasznosság Relevancia Megbízhatóság Összehasonlíthatóság Lényegesség DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Tartalom a forma felett Korlátok: Időszerűség IASB Keretelvek Döntési hasznosság Relevancia Megbízhatóság Előrejelzés Valósághű bemutatás Megerősítés Tartalom a forma felett Korlátok: Időszerűség Költség-haszon összemérés Minőségi jellemzők egyensúlya Semlegesség Óvatosság Teljesség DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi kimutatások elemei (Elements of …) IASB Keretelvek A pénzügyi kimutatások elemei (Elements of …) A pénzügyi helyzet méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek Eszközök Kötelezettségek Saját tőke A teljesítmény méréséhez közvetlenül kapcsolódó elemek Jövedelem Ráfordítás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IASB Keretelvek Definíciók Eszköz: múltbeli események következtében a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló erőforrás, amelyből az egységnek várhatóan jövőbeli gazdasági haszna keletkezik. Kötelezettség: a gazdálkodó egység múltbeli eseményekből származó meglévő kötelme, amelynek teljesítése várhatóan gazdasági hasznot megtestesítő erőforrások kiáramlását eredményezi. Saját tőke: a kötelezettségek levonása után a gazdálkodó egység eszközeiben fennmaradó érdekeltség (maradék). DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IASB Keretelvek Definíciók – folyt. Jövedelem: a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök befolyása vagy növekedése, illetve kötelezettségek csökkenése útján – bekövetkező növekedés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból emelkedik. Ide értendők: a bevételek és a nyereségek Ráfordítás: a beszámolási időszakban a gazdasági hasznokban – eszközök kiáramlása vagy kimerülése, illetve kötelezettségek növekedése útján – bekövetkező csökkenés, amely hatására a saját tőke a tulajdonosok részére történő kiosztástól eltérő okból csökken. Ide értendők: a költségek és a veszteségek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Megjelenítés kritériumai IASB Keretelvek Megjelenítés kritériumai Egy tételt meg kell jeleníteni a mérlegben/eredménykimutatásban, ha: valamely elem definíciójának megfelel és valószínű, hogy gazdasági hasznok be-, illetve kiáramlását eredményezi és értéke (költsége) megbízhatóan mérhető. Kötelezettség megjelenítési kritériumai: kötelezettség definíciójának megfelel és valószínű, hogy gazdasági hasznok kiáramlását eredményezi és a kötelezettség rendezéséhez szükséges összeg megbízhatóan mérhető Eszköz megjelenítési kritériumai: eszköz definíciójának megfelel és valószínű, hogy gazdasági hasznok beáramlását eredményezi és eszköz költsége vagy értéke megbízhatóan mérhető DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Megjelenítés kritériumai –folyt. IASB Keretelvek Megjelenítés kritériumai –folyt. Jövedelem megjelenítési kritériumai: a jövedelem definíciójának megfelel és a jövőbeli gazdasági hasznok növekedése megbízhatóan mérhető az eszköz növekedésével vagy a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Ráfordítás megjelenítési kritériumai: a ráfordítás definíciójának megfelel és a jövőbeli gazdasági hasznok csökkenése megbízhatóan mérhető az eszköz csökkenésével vagy a kötelezettség növekedésével egyidejűleg. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Értékelési kritériumok IASB Keretelvek Értékelési kritériumok Értékelési alapok Eredeti bekerülési érték Jelenlegi érték Realizálható (teljesítési) érték Jelenérték DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói IASB Keretelvek A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói A tőke értelmezése (concept of capital) Fizikai értelmezés Pénzügyi értelmezés Mikor keletkezik nyereség? Tőke megtérülése (visszapótlása) Tőke hozama DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói – folyt. IASB Keretelvek A tőke és a tőke megőrzésének koncepciói – folyt. A tőke megőrzés koncepciói A tőke pénzügyi megőrzése A tőke fizikai megőrzése A tőke nominális értékének megtartása A tőke reálértékének (vásárlóerejének) megtartása Reáltőke megtartás Nominális tőke megtartás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

4-5. A számvitel nemzetközi szabályozása II-III. A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK (84-134. dia) A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK (134-199. dia) AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK (200-249. dia) EGYÉB, VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK (250-264. dia) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október 1) A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása IAS 7 Cash flow kimutatások IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák IAS 10 A mérlegfordulónap utáni események IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok első alkalmazása ÁLTALÁNOS ELVEK: Felváltja a SIC-8-at Alkalmazás az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokra az első időszakban minden IFRS szerint készült évközi beszámolóra Szükség van az IFRS-nek megfelelő számviteli politika kiválasztására IFRS szerinti nyitómérleg készítésére az első IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítésére On 19 June 2003 the IASB issued IFRS 1-First time adoption of International Financial Reporting Standards, which will replace SIC-8. IFRS 1 will be mandatory from 1 January 2004. Early application is encouraged but must be disclosed. IFRS 1 applies to: the first financial statements and each interim report under IFRS for part of the period covered by the first IFRS financial statements IFRS 1 requires: the selection of accounting policies that comply with IFRS in accordance with detailed guidance in the standard; the preparation of an opening IFRS balance sheet at the beginning of the first period for which financial information in full compliance with IFRS is presented; and the preparation of the first IFRS financial statements. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

kimutatásokban megjelenő minden időszakra IFRS 1 Fontos dátumok 2003. jan.1. 2004. jan.1. 2005. dec. 31. Első IFRS szerinti pénzügyi kimutatások napja politika kiválasztása használják az e napon érvényben lévő standardokat első IFRS pénzügyi kimutatások IFRS nyitómérleg a Tőzsdei cégek számára minden más olyan társaság számára, amelynek hároméves eredménykimutatásra van szüksége nem teszik közzé IFRS nyitómérleg a legtöbb társaság számára minden tétel elszámolása és értékelése az IFRS szerint történik nem teszik közzé These are the key dates and actions to be taken by a first time adopter that intends to present its first IFRS financial statements for the year ending 31 December 2005. Accounting policies must comply with the standards in force at the closing balance sheet date in the first IFRS financial statements – in this example, the accounting policies must comply with the IFRSs in force at 31 December 2005; The company must prepare the opening IFRS balance sheet at the date of transition to IFRS. This is the beginning of the earliest period for which full IFRS comparative information is given. For most companies this will be 1 January 2004, since IFRS requires only one year of comparative information. However, SEC registrants and some others are likely to have a date of transition at 1 January 2003 – the SEC is unlikely to allow companies to avoid publishing the extra year of comparative information; Companies must use the selected policies to recognise all items at the date of transition. This requirement is subject only to the exemptions we will discuss later. Companies are not required to publish the opening IFRS balance sheet; The selected accounting policies must be applied in all the periods presented. Használják ugyanazt a számviteli politikát az IFRS szerinti első pénzügyi kimutatásokban megjelenő minden időszakra DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi kimutatások napján IFRS 1 Mentességek/kivételek Választható mentességek Kötelező kivételek Üzleti Kombinációk (IFRS 3) A pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek kivezetése (IAS 39) Vélelmezett bekerülési érték Fedezeti ügyletek elszámolása (IAS 39) Munkavállalói juttatások (IAS 19) A pénzügyi kimutatások napján hatályos standardok Összetett pénzügyi instrumentumok Becslések Kapcsolt vállalkozások eszközei, kötelezettségei These are the optional exemptions and the mandatory exceptions. Companies are free to apply any or all of the exemptions. This is a change from ED 1, which proposed an all or nothing approach to the exemptions. Some exemptions are applied to all relevant items, but some may be applied to specific items only. Értékesítésre tartott eszközök és megszűnt tevékenységek (IFRS 5) Részvény-alapú kifizetések (IFRS 2) Biztosítási szerződések (IFRS 4) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása A standard célja: Általános célú pénzügyi kimutatások prezentálására vonatkozó alapvető szabályok lefektetése, hogy ezek a kimutatások térben és időben összehasonlíthatók legyenek. Ennek érdekében a standard: átfogó szempontokat jelenít meg, iránymutatást ad a kimutatások szerkezetére, illetve azok tartalmának minimum követelményeit fogalmazza meg. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 1 A standard hatóköre: alkalmazni kell valamennyi, az IFRS-ekkel összhangban készített és bemutatott, általános célú pénzügyi kimutatások prezentálásánál (egyedire és összevontra egyaránt) nem alkalmazható a „tömörített” évközi pénzügyi kimutatások szerkezetére és tartalmára (IAS 34) bankokokra és hasonló pénzügyi intézményekre is alkalmazandó, azonban ezeknél az IFRS7 további követelményeket fogalmaz meg nyereség-orientált gazdálkodó egységekre vonatkozik (ettől eltérő orientációjú gazdálkodó egységek is alkalmazhatják, de kiegészítések, megnevezések módosításai szükségesek lehetnek) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi kimutatások célja: IAS 1 A pénzügyi kimutatások célja: A gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és pénzáramlásairól (cash flow) a felhasználók széles köre számára – a gazdasági döntéshozatalhoz – hasznos információkat szolgáltassanak a pénzügyi kimutatások. A kimutatások információt nyújtanak a gazdálkodó egység: az eszközeiről, kötelezettségeiről, saját tőkéjéről, bevételeiről és ráfordításairól (beleértve a nyereségeket és veszteségeket), saját tőkéjében bekövetkező változásokról, pénzáramlásairól (cash flow). A jövőbeli cash flow becsülhető legyen! + Megjegyzések (Notes) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi kimutatások KÖTELEZŐ részei IAS 1 A pénzügyi kimutatások KÖTELEZŐ részei   Mérleg, Eredménykimutatás, Saját tőke változások kimutatása, Cash flow-kimutatás, Megjegyzések. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 1 A mérlegnek minimum az alábbi sorokat tartalmaznia kell: (az IAS 1 standard 68. bekezdés szerint) Ingatlanok, gépek és berendezések Befektetési célú ingatlanok Immateriális javak Pénzügyi eszközök (az e), h) és i) pontokban szereplő összegek kivételével) Tőkemódszerrel elszámolt befektetések Biológiai eszközök Készletek Vevő- és egyéb követelések Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Szállítói és egyéb kötelezettségek Céltartalékok Pénzügyi kötelezettségek (a j) és k) pontokban szereplő összegek kivételével) Tényleges adókötelezettségek és - követelések (IAS 12 szerint) Halasztott adókötelezettségek és - követelések (IAS 12 szerint) Kisebbségi részesedések (a saját tőkén belül bemutatva) Jegyzett tőke és tartalékok (az anyavállalat tulajdonosaihoz tartozó) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A formátum és a további sorok sorrendje nincs rögzítve Az eredménykimutatásnak minimum az alábbi sorokat tartalmaznia kell: (az IAS 1 standard 81. bekezdés szerint) IAS 1 A formátum és a további sorok sorrendje nincs rögzítve f/ Időszaki eredmény e/ Megszűnt tevékenységekkel kapcsolatos nyereség vagy veszteség (IFRS 5) d/ Adóráfordítás c/ Tőkemódszer alkalmazásával elszámolt , társult és közös vállalkozások eredményéből való részesedés b/ Pénzügyi ráfordítások a/ Bevételek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A saját tőke változások kimutatásában kell megjeleníteni: IAS 1 A számviteli politika változásának és az alapvető hibák helyesbítésének hatását (IAS 8 szerint) Közvetlenül a saját tőkében elszámolt bevételek, ráfordítások, nyereségek, veszteségek minden tételét és ezek összesített értékét Az időszak összes bevételét és ráfordítását, megbontva a kisebbségi érdekeltséghez és az anyavállalat tulajdonosaihoz tartozó részre Az időszaki eredményt A saját tőke változások kimutatásában kell megjeleníteni: A jegyzett tőke, az ázsió és a tartalékok valamennyi csoportjának nyitó és záró értéke, továbbá az időszak minden változása tételesen A felhalmozott eredmény nyitó és záró értéke, illetve az időszak során bekövetkezett változások A tulajdonosokkal kapcsolatos saját tőke változások és a részükre teljesített kifizetések a megjegyzésekben megjelenítendő információk A saját tőke változások kimutatásában vagy DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Megjegyzések felépítése: IAS 1 Az egyes kimutatásokban szereplő tételekhez kapcsolódó kiegészítések, magyarázatok (a kimutatások sorrendjében) Egyéb közzétételek (függő kötelezettségek - IAS 37, kockázat-kezelési célok és politikák - IFRS 7, stb.) A számviteli politika főbb elemeinek (értékelési alapok és specifikus számviteli politika) bemutatása (A becslési bizonytalanság legfontosabb tényezőinek ismertetése.) Nyilatkozat az IFRS-eknek való megfelelésről Megjegyzések felépítése: DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Magyar vonatkozások Beszámoló formája kötöttebb Cash flow és a saját tőkeváltozás nem külön kimutatások Kiegészítő információk szűkebbek, mint az IFRS-ben Konkrét sémák vannak Újra közzététel (restatement) nálunk van(!) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 7 Cash flow-kimutatás Elkülönülten kell kimutatni: Működési tevékenység (alapvető árbevétel termelő tevékenység) Befektetési tevékenység (befektetett eszközök és egyéb pénzeszköz-egyenértékesnek nem minősülő befektetések megszerzése és csökkenései Finanszírozási tevékenység (minden olyan tevékenység, amelynek eredményeképpen egy vállalkozás saját tőkéjének és hiteleinek nagysága vagy összetétele megváltozik (pl. hitel-konverzió, kötvény tőkévé konvertálása) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Elkülönített bemutatás: IAS 7 Elkülönített bemutatás: Kamatok, árfolyam-különbözetek, osztalékok, és adók esetében a pénzügyileg realizált tételeket kell bemutatni Kamatok és osztalékok minősíthetők üzleti, befektetési vagy finanszírozási tevékenységekhez kapcsolódónak Üzleti egységek megszerzésének elkülönített bemutatása (összevontan a szerzések és összevontan az eladások) Nem- pénzjellegű ügyleteknek cash flow hatása nem lehet! Kapcsolódó kötelezettségekkel együtt átvett eszközök Apport Pénzügyi lízing Kötelezettségek átalakítása tőkévé DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 7 Lényeges pontok: Működési, befektetési és finanszírozási tevékenység Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek változása Általában bruttó bemutatás Külföldi pénznemben megadott cash flow-k bemutatása IAS 21 standard előírásaival összhangban Elkülönített bemutatás Kamatok Osztalék Nyereségadók Leányvállalatok és egyéb üzleti egységek megvásárlása, elidegenítése Stb., DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 8 Számviteli politikák, a számviteli becslések változásai és hibák A standard célja és hatóköre: előírja a számvitel politika megválasztásának és módosításának kritériumait meghatározza a számviteli politikák változásának, a számviteli becslések változásainak és a hibák javításának számviteli kezelését és közzétételét (A számviteli politika közzétételével kapcsolatos szabályokat az IAS 1 , a változások adóhatásainak kezelését az IAS 12 tartalmazza!) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli politika fogalma (IAS 1 alapján) Valós összkép Választott számviteli politika elemek (specifikus számviteli politika) Választott értékelési alap(ok)hoz tartozó potenciális számviteli politika elemek Potenciális számviteli politika elemek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli politika hierarchiája IAS 8 Számviteli politika hierarchiája Konkrét előírás (standard vagy értelmezés) hiányában: A megbízható és releváns információt eredményező számviteli politika forrásai a hasonló vagy kapcsolódó tételekre érvényes standardok, értelmezések és útmutatások az IASB Keretelvek (definíció, megjelenítés, értékelés). Kötelezően Választhatóan a hasonló keretelvek szerint szabályokat alkotó szervezetek legújabb kiadványai, az egyéb számviteli szakirodalom és az elfogadott iparági gyakorlat DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli politika változás hatásainak kezelése IAS 8 Számviteli politika változás hatásainak kezelése Számviteli politika változás Standard vagy értelmezés miatt Saját döntés miatt – „információ minősége javul” Átmeneti rendelkezés van Átmeneti rendelkezés nincs Rendelkezés szerint Visszamenőleges alkalmazás DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli politika visszamenőleges alkalmazása IAS 8 Számviteli politika visszamenőleges alkalmazása A hatások megállapítása, mintha az adott elemre már az első pillanattól kezdve az új politikát alkalmazták volna Nyitó adat átdolgozása (legkorábbi bemutatott fordulónap), az összehasonlító adatok megállapítása A hatások tartalékkal (saját tőkével) szembeni elszámolása Visszamenőleges alkalmazás korlátai: A változások időszaki vagy kumulatív hatásait nem lehet megállapítani Részben Egészében Részleges visszamenőleges alkalmazás (a legkorábbi lehetséges időponttól történő alkalmazás) Jövőre néző alkalmazás (a számviteli politika változás hatályba lépésének napját követő) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli becslések változásai IAS 8 Számviteli becslések változásai Üzleti tevékenységben rejlő bizonytalanság következtében a pénzügyi kimutatások számos tétele nem mérhető pontosan, hanem csak becsülhető! (Pl.: kétes követelés, elfekvő készletek, hasznos élettartam, pénzügyi instrumentumok valós értéke, garanciális kötelezettségek stb.) A becslésnek a legutolsó rendelkezésre álló, megbízható információra kell épülnie. A becsléseket szükséges felülvizsgálni (revision) (becslés alapjául szolgáló körülmények lényegesen változnak, új információk, több tapasztalat). (Nincs visszamenőleges hatása és nem minősül hibának) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli becslések változásai IAS 8 Számviteli becslések változásai Számviteli politika vagy számviteli becslés? a) Vitás esetben számviteli becslésnek kell tekinti. b) Az értékelési alap változása azonban nem minősül számviteli becslés változásnak! Számviteli becslések változásának hatásai: Jövőre néző alkalmazás Eredmény-hatékony elszámolás a változás időszakában (ha csak azt az időszakot érinti) vagy a változáskori és jövőbeli időszakokra (ha mindegyiket érinti) Eszköz, kötelezettség és saját tőke értékének kiigazítása a változás időszakában DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 8 IAS 8 Hibák A tárgyidőszakban feltárt hiba: Tárgyidőszaki hiba tárgyidőszaki adatok módosítása Korábbi időszaki lényeges hiba Visszamenőleges újbóli megállapítás a hiba feltárását követő első, közzétételre jóváhagyott pénzügyi kimutatások összehasonlító adataiban kell kijavítani. A visszamenőleges újbóli megállapítás legfontosabb lépései: Hatások meghatározása a hiba keletkezését követő időszakokra, mintha a hibát soha nem követték volna el. Bemutatott legkorábbi időszak nyitó adatainak újra-meghatározása. Bemutatott időszakokra vonatkozó összehasonlító adatok meghatározása. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Hibák A visszamenőleges újbóli megállapítás korlátai: IAS 8 IAS 8 Hibák A visszamenőleges újbóli megállapítás korlátai: A hibák időszaki vagy kumulatív hatásait nem lehet megállapítani Részben Egészében Részleges visszamenőleges újbóli megállapítás (a legkorábbi lehetséges időszaktól – akár a beszámolási – történő megállapítás) Jövőben, amikor a hibahatás megállapítható lesz DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli politika változás közzététele IAS 8 IA 8 Számviteli politika változás közzététele Csak a változás évében! Standard vagy értelmezés miatti változáskor közzé kell tenni: a standard vagy értelmezés címét, azt, hogy az átmeneti rendelkezés szerint történt-e a módosítás (ha alkalmazható), a változás jellegének bemutatását, az átmeneti rendelkezés (ha alkalmazható) leírását és azon átmeneti rendelkezéseket, amelyek hatással lehetnek a jövőbeni időszakokra (ha alkalmazható). Saját döntés miatti változáskor közzé kell tenni: a változás jellegének bemutatását és annak indoklását, hogy miért lesz jobb az információ minősége. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli politika változás közzététele IAS 8 IS 8 Számviteli politika változás közzététele Minden számviteli politika módosításkor közzé kell tenni: A tárgyidőszakra és valamennyi bemutatott időszakra vonatkozó módosítás összegét (ha kivitelezhető). A bemutatott időszakokat megelőző időszako(ka)t érintő módosítások összegét (ha kivitelezhető). Részleges visszamenőleges, illetve jövőre néző alkalmazás esetén annak okát, a politika alkalmazás módját és kezdőpontját. Tájékoztató a várható változásokról: Kibocsátott, de még nem hatályos új standard vagy értelmezés várható alkalmazása és hatásai DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Számviteli becslések változásának közzététele IAS 8 Számviteli becslések változásának közzététele Számviteli becslések változásának közzététele: a változás jellegét és összegét, amelynek jelentős hatása van a tárgyidőszakban, vagy jelentős hatása lesz a következő időszak(ok)ban (ha kivitelezhető), illetve azt a tényt, hogy a változás következő időszak(ok)ra vonatkozó összege nem határozható meg, DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Korábbi időszaki hibák közzététele IAS 8 Korábbi időszaki hibák közzététele Csak a feltárás évében! Lényeges korábbi időszaki hibák javítása kapcsán: A hiba jellegének bemutatása A valamennyi bemutatott korábbi időszakra vonatkozó javítás összege (a beszámoló érintett sorai, EPS (IAS 33)) A bemutatott legkorábbi időszak kezdetére vonatkozó javítások összegei Részleges visszamenőleges újbóli megállapítás esetén annak oka, a hiba kijavításának várható módja és ideje. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 8 Magyar vonatkozások Rendkívüli tételek Pl. tranzakciók a leányvállalatok tőkéjét érintően Lényeges hibák (IFRS) (Sztv.) Jelentős összegű hiba: hiba a mérlegfőösszeg 2%- át, vagy 500 millió forintot meghalad --- „három oszlopos” beszámoló Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: saját tőke 20%-kal változik --- ismételt közzététel DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 10 Mérlegfordulónap utáni események A standard célja, hogy előírja,… milyen fordulónap utáni gazdasági eseményekkel kell a pénzügyi kimutatásokat módosítani mik azok az információk amelyeket a fordulónap után közzé kell tenni mi számít a közzétételre történő engedélyezés napjának azt, hogy abban az esetben, ha a vállalkozás folytatásának elve nem teljesül, akkor nem lehet ezen az alapon a beszámolót elkészíteni. A standard hatóköre: A standardot alkalmazni kell a mérlegfordulónap utáni események számvitelére és közzétételére. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI IAS10 IAS 10 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI GAZDASÁGI ESEMÉNYEK MÓDOSÍTÓ ESEMÉNYEK NEM MÓDOSÍTÓ ESEMÉNYEK Fordulónapon az ok fennállt? Mérlegmódosítást igényel Módosítani nem szabad DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 10 Módosító események Bírósági döntés alapján létrejövő kötelezettség/követelés (ha eddig nem szerepelt volna a beszámolóban) à Ld. még IAS 37 Céltartalékok Információ arról, hogy egy adott eszköz értékvesztése indokolt (lett volna) pl.: információ egy vevő csődjéről (valószínűleg az ok már a fordulónapon is fennállt à a vevő értékvesztett volt, csak nem volt információ) készletek értékesítése fordulónap után (jóval) a könyv szerinti érték alatt Csalások, hamisítások felfedezése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nem módosító események IAS 10 Nem módosító események Egy befektetés (részesedés) értékének csökkenése a mérleg fordulónapja után Egy lényeges eszköz megsemmisülése a mérleg fordulónapja után, de a közzétételre történő engedélyezés előtt (à vállalkozás folytatása?) Fizetendő osztalék, ha azt a mérleg fordulónapja után fogadták el (nem lehet kötelezettség) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 14 Szegmensek szerinti jelentés (2009-től IFRS 8) Cél, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználóit segítsék: a gazdálkodó egység múltbeli teljesítményének jobb megértésében; a gazdálkodó egység kockázatainak és hozamainak jobb felmérésében; és a gazdálkodó egység egészének tájékozottabb módon történő megítélésében DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A bemutatandó szegmensek azonosítása IAS 14 A bemutatandó szegmensek azonosítása Elsődleges és másodlagos szegmensek Üzleti Földrajzi Szegmens-jelentés kritériumai 10 %-os küszöbérték, mint bemutatandó szegmens 75 %-os határérték (összbevételre) Bemutatandó információk: vertikálisan integrált tevékenységeket önként elkülönült szegmensként mutassák be Szegmenseredmények szegmenseszközök könyv szerinti összértéke szegmensekre vonatkozó cash flow-közzétételek Másodlagos szegmensinformációk, stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Szegmens-jelentés kritériumai DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Szegmens-jelentés kritériumai DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 24 Kapcsolt felekre vonatkozó közzétételek Üzleti vonatkozások: Az IAS 24-es a közzététellel és nem a kapcsolt felek közti tranzakciók értékelésével foglalkozik. Nincs követelmény arra vonatkozóan, hogy ezeket a tranzakciókat a valós értékhez igazítsák. Kapcsolt felek közti tranzakciók feltételei ekvivalensek a független felek közti tranzakciókéival Transzfer árazás Definíciójába beletartozik a közös vállalkozás, a közös vállalkozás tulajdonosa, és a munkaviszony megszűnése utáni juttatási programok 2003-tól. Kiegészítő közzétételek: kompenzáció a kulcspozícióban lévő vezetők számára, beleértve a külső igazgatósági tagokat is; a gazdálkodó egység anyavállalatának végső ellenőrző egységét; és a kapcsolt felekre és nyitott egyenlegekre vonatkozó tranzakciós összegeket DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 24 Hatókör Az IAS 24 megköveteli a kapcsolt felekkel fennálló ellenőrzés (kapcsolatok), a kapcsolat felekkel folytatott ügyletek és a nyitott egyenlegek közzétételét: a konszolidált pénzügyi kimutatásokban, és az anyavállalat, a közös vezetésű vállalkozás tagja és a befektető egyedi pénzügyi kimutatásaiban kiterjed az államilag ellenőrzött, profitorientált gazdálkodó egységekre és kiterjesztette a kapcsolt felek fogalmát DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2005-től alkalmazandó előírások IAS 24 2005-től alkalmazandó előírások Az anyavállalat, a befektető vagy a tulajdonos az egyedi pénzügyi kimutatásaiban nem kap felmentést a közzététel alól A kulcsfontosságú vezetők kompenzációjának közzététele explicit követelmény Kiterjeszti a kulcsfontosságú vezetők fogalmát a nem ügyvezető igazgatókra és azok közeli hozzátartozóira A munkaviszony megszűnése utáni juttatási alapok bekerültek a kapcsolt felek közé Közzétételek: összegek, nem arányok további közzétételek a nyitott egyenlegekre rossz vagy kétes követelések leírásai DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 24 Magyar vonatkozások A kapcsolt vállalkozás definíciója a számviteli törvény (Sztv.) szerint : az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalat, és a társult vállalkozás szűkebb, mint az IFRS szerinti definíció Bemutatandó információk az Sztv. szerint: mérlegben elkülönült sorok (ezek nem vonhatók össze) a kiegészítő mellékletben a mérleg információk megbontása a kiegészítő mellékletben az értékesítés nettó árbevétele egyéb bevételek rendkívüli bevételek megbontása nincs költség, ráfordítás információ (kivéve: forgalmi költség elj…..) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Egy részvényre jutó eredmény IAS 33 Egy részvényre jutó eredmény Hígított EPS EPS alapértéke EPS a folytatódó tevékenységek eredményére EPS a megszűnt tevékenységek eredményére EPS a nettó eredményre DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 33 Kinek? Olyan gazdálkodó egységek, akiknek nyilvánosan kibocsátott törzsrészvényei vannak Ha közzétesznek egyedi és konszolidált pénzügyi kimutatásokat is, csak a konszolidáltra Ha az egy részvényre jutó eredményt (EPS) közzéteszik, akkor az IAS 33-at teljes egészében kell alkalmazni DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 33 Mit? Hol? Mikor? EPS-eket Alapvető és hígított EPS Azonosan feltűnően Akkor is ha negatív Közzététel a megjegyzésekben A számlálóban használt összeg és annak egyeztetése az időszak nettó nyereségével vagy veszteségével A nevezőként használt súlyozott átlagos részvényszám és annak egyeztetése Mikor? Éves pénzügyi kimutatások Minden bemutatott időszakra Évközi pénzügyi kimutatásokra Magyar vonatkozások: Sztv. szerint nem szükséges az EPS adatokat bemutatni DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 34 Közbenső pénzügyi beszámolás A standard célja: meghatározni az évközi pénzügyi beszámolók minimális tartalmát megadni az évközi pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazandó megjelenítési és értékelési elveket IASB javasolja, hogy a nyíltpiaci forgalomban lévő gazdálkodó egységek készítsenek évközi pénzügyi beszámolót a pénzügyi évük első felének utolsó napjára és ezt legfeljebb 60 napon belül tegyék elérhetővé DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az évközi beszámoló minimális tartalma IAS 34 Az évközi beszámoló minimális tartalma Az évközi pénzügyi beszámolóban teljes körű pénzügyi kimutatások megjelenítése – IAS 1 Az évközi pénzügyi beszámoló minimális részei: tömörített mérleg, tömörített eredménykimutatás, tömörített kimutatás a saját tőke változásáról, tömörített cash flow kimutatás és kijelölt kiegészítő megjegyzések. Az EPS alapértékét és hígított értékét az évközi időszakra vonatkozó – teljes vagy tömörített – eredménykimutatásban kell bemutatni. Konszolidált formában kell elkészíteni, ha a legutolsó éves pénzügyi kimutatásai konszolidáltak voltak. (Ha az éves konszolidált mellett bemutatásra került egyedi is – nem követelmény és nem is tiltott.) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Bemutatandó időszakok IAS 34 Bemutatandó időszakok nem igen Tárgyévben már közzétett évközi pénzügyi beszámolóhoz való hasonlítás Előző év hasonló időszakához való hasonlítás Nem Előző évi teljes körű pénzügyi kimutatáshoz való hasonlítás Saját tőke változás kimutatás Cash flow kimutatás Eredmény-kimutatás Mérleg Összehasonlítási időszak DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Bemutatandó időszakok IAS 34 Bemutatandó időszakok Összehasonlítási időszakok szemléltetése a negyedéves és féléves évközi beszámolók esetén – „A” függelék Példa: összehasonlító időszakok meghatározása – „A” függelékkel összhangban – negyedéves közbenső pénzügyi beszámoló esetén, 20X7. június 30-án: nincsen 20X6. dec. 31. Mérleg 20X6. június 30. (6 hónapra) Cash flow kimutatás Saját tőke vált. kimutatás 20X7. június 30. (3 hónapra) 20X6. június 30. (3 hónapra) Eredmény-kimutatás Összehasonlító időszak 3 Összehasonlító időszak 2 Összehasonlító időszak 1 Beszámolórész DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Megjelenítés és értékelés IAS 34 Megjelenítés és értékelés Az évessel megegyező számviteli politika alkalmazása Szezonálisan, ciklikusan vagy alkalmanként kapott bevételek módosítása akkor megengedett, ha év végén is helyénvaló A pénzügyi év során rendszertelenül felmerülő költségek elhatárolása akkor megengedett, ha az év végén is helyénvaló lenne A megjelenítés és értékelés alapelveinek alkalmazása „B” függelék Becslések felhasználása „C” függelék A beszámolás gyakorisága nem módosíthatja az éves eredményt DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 34 Magyar vonatkozások Sztv. szerint nincs külön részletes szabályozás kivétel: évközi mérleg, ha törvény pl. az osztalékfizetés feltételeként ezt előírja, Tpt. előírásai, tőzsdei cégekre, stb., . DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2) A MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK IFRS 2 Részvény alapú kifizetés IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 2 Készletek IAS 16 Ingatlanok, gépek és berendezések IAS 17 Lízingek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések IAS 38 Immateriális javak IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés IAS 40 Befektetési célú ingatlan DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IFRS 2 Részvény alapú kifizetés Cél és indoklás: A részvény alapú fizetési tranzakciók hatásának a tükrözése az eredmény-kimutatásban és a mérlegben A gazdálkodó egység árukat és szolgáltatásokat szerez be tőkében vagy készpénzben rendezett instrumentumokért cserében A cél, hogy a kapott termékeket és szolgáltatásokat azok valós értékén értékeljék Tartalma: Juttatások munkavállalóknak (és hasonló szolgáltatásokat nyújtóknak), pl. nem vezetőknek Juttatások nem munkavállalóknak, pl. szállítóknak Munkavállalói részvény szerzési programok Csoporton belüli fizetések Részvényesek általi közvetlen fizetések IFRS 2 addresses all share-based payments granted as consideration for goods or services received, not just employee share options. Therefore it also covers acquisitions of goods and services from non-employees. Note that “employees” also includes others providing similar services. This means that not only employees by legal or tax definitions are captured, but also individuals that work for the entity under its direction or are providing similar services are under this definition, e.g., a contract employee may not be an employee by legal definition, but does work for the entity under its direction. The accounting for employees and others providing similar services is the same. IFRS 2 also requires employee accounting to be applied to non-executive directors. There is no exemption for employee share purchase plans with a small discount. Therefore these are within the scope of IFRS 2. However, the general materiality criteria in IFRSs apply, and the standard need not be applied where its effect is immaterial. IFRS 2 also covers group transactions, e.g. employees in the subsidiary are granted instruments in the parent company, or when share-based payments are made by shareholders on behalf of the reporting entity. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 2 Megjelenítés A kapott termékeket és szolgáltatásokat akkor kell megjeleníteni, amikor a terméket megszerzik vagy a szolgáltatást igénybe veszik Ha a termék vagy szolgáltatás nem felel meg az eszköz fogalmának, ráfordításként számolják el A tőkével rendezett részvény-alapú ügyletek esetében a kapcsolódó tételt a saját tőke növekedéseként mutatják ki, és A készpénzben rendezett részvény-alapú ügyletek esetében a kapcsolódó tételt kötelezettségként mutatják ki The underlying rationale for the general recognition principle is to recognise as an expense the fair value of goods or services when goods are consumed or services are received. Because of the difference in the nature of equity-settled and cash-settled share-based payment arrangements specific requirements apply for each these categories. Where there is a settlement choice, the entity must recognise a liability assuming cash settlement, and perhaps a compound financial instrument (e.g., an equity option) unless the entity controls the manner of settlement and has no stated policy or demonstrated history of cash settling. (See IFRS 2.35-41). DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Általános értékelési elvek IFRS 2 Általános értékelési elvek Tőkével rendezett ügyletek: Általános szabály Munkavállalók A termék és szolgáltatás közvetlen értékelése, a kapott dolog valós értékén A termék és szolgáltatás közvetett értékelése, a nyújtott tőkeinstrumentum valós értékén A terméket és szolgáltatást a nyújtott tőkeinstrumentum belső értékén értékelik csak akkor, ha a közvetlen értékelés nem lehetséges Csak ritkán Csak ritkán There is a presumption that, at the measurement date, the fair value of services to be received is equal to the fair value of equity instruments granted. Which side of this equation the entity should measure is different depending upon whether it is a transaction with non-employees or employees (and others providing similar services). Non-employees There is a rebuttable presumption that the fair value of goods or services received from non-employees can be estimated reliably. Therefore the fair value of these goods or services shall be measured directly unless, in rare cases, the entity cannot estimate reliably the fair value of goods or services received (IFRS 2.13) If the presumption is rebutted, and only then, the fair value of goods or services received is estimated by reference to the fair value of equity instruments granted. In both cases, the measurement date is the date when the goods are obtained or services are rendered. Note that this is not always the same as at the grant date, e.g. the date a framework document (or purchase order) is agreed. In very rare cases, when the fair value of the equity instruments cannot be estimated reliably, then an intrinsic value approach is applied. This intrinsic value method requires remeasurement at each balance sheet date and at settlement date. This is expected to be in very rare situations only. Employees (and others providing similar services) The IASB concluded that, since equity instruments are granted to employees as a part of their remuneration package (or as a bonus arrangement) it is difficult (or impossible) to estimate the fair value of these benefits directly. Therefore it is not allowed to measure directly the fair value of the services received. IFRS 2 requires measurement of the fair value of the services received from employees by reference to the fair value of the equity instruments granted. The measurement date of the fair value of those equity instruments is grant date. However, for employees and non-employees the measurement objective is the same, I.e. the fair value of goods or services received. It is the method to reach this objective that is different. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 5 IFRS 5 Értékesítésre tartott befektetett eszközök és megszűnt tevékenységek Hatókör A besorolási és bemutatási követelmények minden befektetett eszközre és elidegenítési csoportra (mint egészre) vonatkoznak Az értékelési követelmények minden befektetett eszközre és elidegenítési csoportra (mint egészre) vonatkoznak, kivéve a következő eszközöket: halasztott adó követelésekre (IAS 12) munkavállalói juttatásokból származó eszközökre (IAS 19) IAS 39 hatálya alá tartozó pénzügyi eszközök valós értéken értékelt befektetési célú ingatlanokra (IAS 40) eladáskor felmerülő költségekkel csökkentett valós értéken értékelt biológiai eszközökre (IAS 41) biztosítási szerződésekből származó szerződéses jogokra (IFRS 4) Ezeket az eszközöket és kötelezettségeket az adott standard szerint kell értékelni: ▬ akkor is, ha egy elidegenítési csoport része DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Értékesítésre tartottá minősítés IFRS 5 Értékesítésre tartottá minősítés A könyv szerinti érték elsődlegesen az értékesítésben térül meg Értékesítésre tartott minősítés Befektetett eszköz Részletes Feltételek (SFAS 144-ből) legyen kész az azonnali értékesítésre és eladása legyen nagyon valószínű vezetés legyen elkötelezett az értékesítésre aktívan keresse a vevőt az eszközért kért ár legyen ésszerű az értékesítés bevétele legyen elszámolható a minősítés időpontjától számított egy éven belül (kivételek!) a terv lényeges változtatások nélkül végrehajtható legyen DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Értékelés a kezdeti minősítéskor IFRS 5 Értékelés a kezdeti minősítéskor Értékesítésre tartott befektetett eszközök vagy elidegenítési csoportok): 1. lépés: Az értékesítésre tartottá minősítés előtt a befektetett eszközöket (és az elidegenítési csoportba tartozó eszközöket és kötelezettségeket) a vonatkozó standardok szerint átértékelik. 2. lépés: a befektetett eszközöket (vagy az elidegenítési csoportot) az értékesítési költséggel csökkentett valós érték és a könyv szerinti érték közül az alacsonyabbikon értékelik. 3. lépés: Az elidegenítési csoport értékvesztését a csoportban lévő, az IFRS 5 értékelési előírásai alá tartozó befektetett eszközökre az IAS 36 alapján számolják el. 4. lépés: Az elidegenítési csoportot továbbra is konszolidálják. Az értékesítésre tartott eszközöket nem értékcsökkentik vagy amortizálják. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 5 Későbbi értékelés Értékesítésre tartott befektetett eszközök (vagy elidegenítési csoportok): 1. lépés: Közvetlenül az elidegenítési csoport értékelését megelőzően az elidegenítési csoportba tartozó, az IFRS 5 hatálya alá nem tartozó eszközöket és kötelezettségeket a releváns standardok szerint átértékelik. 2. lépés: a befektetett eszközöket (vagy az elidegenítési csoportot) az értékesítési költséggel csökkentett valós érték és a könyv szerinti érték közül az alacsonyabbikon értékelik, de a nyereség elszámolás korlátozott. Az elidegenítési csoport értékvesztését vagy annak visszaírását a csoportban lévő, az IFRS 5 értékelési előírásai alá tartozó befektetett eszközökre az IAS 36 alapján számolják el. 3. lépés: A későbbi értékelésekből származó nyereségeket vagy veszteségeket az eredményben számolják el, függetlenül attól, hogy az eszköz vagy az elidegenítési csoportba tartozó eszköz korábban átértékelt értéken volt értékelve. 4. lépés: Az 1. és 2. lépés ismétlődik az elidegenítésig. Bármely további nyereséget vagy veszteséget az értékesítés időpontjában kell elszámolni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Figyelem: Az előző időszakokat NEM lehet átsorolni, hogy azok a Megjelenítés – mérleg IFRS 5 Befektetett eszközök Értékesítésre tartottként elkülönítve a mérlegben Értékesítésre tartottként elkülönítve a mérlegben Nincs nettósítás Tőkében megbontás Az eszközök és kötelezettségek főbb csoportjait a mérlegben vagy a megjegyzésekben közzé kell tenni Elidegenítési csoport Kivéve bizonyos újonnan beszerzett leányvállalatokat Figyelem: Az előző időszakokat NEM lehet átsorolni, hogy azok a tárgyidőszaki besorolást tükrözzék! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Bemutatás – Eredménykimutatás IFRS 5 Bemutatás – Eredménykimutatás Az elidegenítési csoport bármely átértékelését a folytatódó tevékenységek eredményében kell kimutatni Kivéve, ha az megszűnt tevékenységnek minősül DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Egy megszűnt tevékenység minősítése IFRS 5 Egy megszűnt tevékenység minősítése Egy megszűnt tevékenység: A gazdálkodó egység része = Olyan tevékenységek és cash-flow-k, amelyek működési és pénzügyi beszámolási célokra egyértelműen megkülönböztethe- tők az egység fennmaradó részétől (pl. egy pénztermelő egység vagy azok egy csoportja) amelyet: elidegenítettek vagy értékesítésre tartottá minősítettek és amely: vagy vagy a tevékenység elkülönült, fontosabb üzletágát vagy földrajzi területét testesíti meg része a tevékenység egy elkülönült, fontosabb üzletágának vagy földrajzi területének az elidegenítésére irányuló koordinált tervnek egy olyan leányvállalat, amelyet kizárólag továbbértékesítési céllal szereztek meg DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 5 Közzétételek Be kell mutatni, ha az időszakban egy befektetett eszköz értékesítésre tartottnak lett minősítve vagy el lett adva: az eszköz leírását az értékesítés vagy az ahhoz vezető tényeik és várható körülmények bemutatását, az elidegenítés várható módját és ütemezését az elszámolt értékvesztéseket és visszaírásokat azt a szegmenst, amelyhez az eszköz tartozik Ha egy eszköz vagy elidegenítési csoport minősítése megváltozik a döntéshez vezető körülmények és tények a döntés hatása a tárgyév és bármely bemutatott korábbi időszak eredményére DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 5 Magyar vonatkozások Sztv. szerint nincs szabályozás értékesítésre tartott eszközök átsorolása készletté vagy forgóeszközzé a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk a vállalkozóra vannak bízva, de általános követelmény az összehasonlíthatóság biztosítása DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2005. évi hatállyal a LIFO bekerülési érték formula IAS 2 IAS 2 Készletek Bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon bármely leírás visszaírható értékvesztés csoportos elszámolása megengedett Bekerülési érték megállapítása egyedi értékeléssel súlyozott átlagos bekerülési értéken vagy FIFO-val 2005. évi hatállyal a LIFO bekerülési érték formula nem megengedett DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 16 IAS 16 ingatlanok, gépek és berendezések Hatókör: Olyan tárgyiasult eszközök, amelyek a termelés vagy szolgáltatás nyújtás érdekében tartanak, vagy bérbeadásra, vagy adminisztratív célokra, és valószínűleg éven túl használják Bekerülési érték Vásárlási ár (ideértve az import vámokat és a vissza nem térítendő adókat) Csökkentve a kedvezményekkel és rabattokkal Növelve minden közvetlenül felmerült költséggel Csökkentve a halasztott fizetés számolt kamatával Növelve a hitelezési költségekkel bizonyos esetekben DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 16 Eszköz csereügyletek A csere keretében szerzett eszközt valós értéken kell értékelni, kivéve, ha: a csere ügyletnek nincs kereskedelmi tartalma, vagy sem a kapott eszköz, sem pedig az átadott eszköz valós értéke nem megbízhatóan meghatározható Az átadott eszköz valós értékét használják fel a kapott eszköz bekerülési értékekének meghatározásához, kivéve, ha a kapott eszköz valós értéke nyilvánvalóbb Ha a megszerzett eszközt nem valós értéken értékelik, annak bekerülési értéke a cserében átadott eszköz könyv szerinti értéke DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

kerül értékcsökkentésre a hasznos élettartam alatt IAS 16 (Forrás: KPMG) Értékelés Bekerülési érték modell Átértékelési modell Átértékelés Az átértékelt összeg kerül értékcsökkentésre a hasznos élettartam alatt A hasznos élettartam alatti értékcsökkenés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Közzétételek, Magyar vonatkozások IAS 16 Részletes előírások Ha van átértékelés (értékhelyesbítés): Az átértékelés időpontja Volt-e független értékelő bevonva A valós érték meghatározásának módja és az alkalmazott jelentős feltételezések Az, hogy mennyiben lettek a valós értékek közvetlenül meghatározva vagy becsülve Az átértékelt eszközök könyv szerinti értéke, úgy, mintha azokat a bekerülési érték modellben értékelték volna Rendszeres felújítások: Sztv.: Jövőbeni költségekre képzett céltartalék IFRS: Alapvető átvizsgálás és javítás költségei (aktiválandó) Értékhelyesbítés Sztv.: konstans, a következő évi értékelésig IFRS: amortizálódik, a tőkerésszel együtt DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 17 IAS 17 Lízingek Az IAS 17 célja, hogy a lízingbevevők és a lízingbeadók részére előírja a lízingügyletek értelmezése alapjául szolgáló számviteli elveket és minősítési kritériumokat, az egyes lízingügyletek értékelését és elszámolási sajátosságait, valamint a közzétételi követelményeket Kapcsolódó értelmezések SIC-15 Operatív lízing - Ösztönzők SIC-27 A lízing jogi formáját magában foglaló ügyletek tartalmi megítélése IFRIC 4 Annak meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 17 Hatóköre Minden lízingügylet elszámolására alkalmazni kell kivéve: Ásványkincsek, kőolaj, földgáz és hasonló, nem megújuló erőforrások feltárására vagy hasznosítására vonatkozó lízingszerződésekre; és Olyan tételekre vonatkozó licencszerződésekre, mint mozifilmek, videófelvételek, színdarabok, kéziratok szabadalmak és szerzői jogok, A standard nem alkalmazható az értékelés alapjaként a következő eszközök esetében: Befektetési célú ingatlanok pénzügyi lízingjére a lízingbevevőnél (IAS 40 Befektetési célú ingatlanok) Befektetési célú ingatlanok operatív lízingjére a lízingbeadónál (IAS 40) Biológiai eszközök pénzügyi lízingjére a lízingbevevőnél (IAS 41 Mezőgazdaság); vagy Biológia eszközök operatív lízingjére a lízingbeadónál (IAS 41) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A lízing időbeliségének fogalma IAS 17 A lízing időbeliségének fogalma A lízing kezdete ( a lízingszerződés megkötésének időpontja vagy a feleknek a lízing legfontosabb rendelkezéseire vonatkozó elkötelezettségének időpontja közül a korábbi. A lízingfutamidő kezdete (használati jog gyakorlása) A lízing futamideje ( az a fel nem mondható időszak, amelyre a lízingbevevő szerződött, valamint az opció a meghosszabbításra) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi lízing minősítésének elsődleges szempontjai IAS 17 A pénzügyi lízing minősítésének elsődleges szempontjai A lízing futamidejének végéig a tulajdonjog átkerül a lízingbevevőhöz A lízingbevevőnek vásárlási opciója van olyan áron, ami az opció lehívhatóvá válásának időpontjában érvényes valós értéknél alacsonyabb és már a lízing kezdetén ésszerűen biztos, hogy az opció lehívásra kerül. A lízing futamideje lefedi az eszköz gazdasági élettartamának jelentős részét, még akkor is, ha a tulajdonjog nem száll át. A lízing kezdetekor a minimális lízingfizetések jelenértéke lényegében eléri az eszköz valós értékét. Az eszköz speciális jellegű, amelyet jelentősebb változtatás nélkül csak a lízingbevevő tud használni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi lízing minősítésének további szempontjai IAS 17 A pénzügyi lízing minősítésének további szempontjai Ha a lízing felmondható és a felmondással járó veszteségeket a lízingbevevő viseli. A maradványérték valós értékének az ingadozásából származó nyereség vagy veszteség a lízingbevevőt illeti. A lízingbevevő folytathatja a lízinget és a lízingdíj lényegesen alacsonyabb a piaci bérleti díjnál. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Közzétételi követelmények a lízingbevevőnél pénzügyi lízing esetében IAS 17 Közzétételi követelmények a lízingbevevőnél pénzügyi lízing esetében Az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Közzététel és bemutatás standardban foglalt előírásokon túl közzé kell tenni a következőket: A nettó könyv szerinti értéket minden eszközcsoportra; A mérlegfordulónapon fennálló jövőbeni minimális lízingfizetések összegének egyeztetését azok jelenértékével; A jövőbeni minimális lízinngfizetések teljes összegét és azok jelenértékét amelyek a mérlegfordulónaptól számított 1 éven belül esedékese; 1-5 éven belül esedékesek; 5 éven túl esedékesek. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Közzétételi követelmények a lízingbevevőnél pénzügyi lízing esetében IAS 17 Közzétételi követelmények a lízingbevevőnél pénzügyi lízing esetében Az adott időszakban költségként elszámolt függő bérleti díjat; A fel-nem mondható al-lízingekből várhatóan befolyó al-lízingfizetések mérlegfordulónapi összegét; A lízingbevevő lényeges lízing-megállapodásainak általános leírására vonatkozóan többek között (de nem kizárólag) a következőket: Függő bérleti díjak megállapításának alapját; A megújítási vagy vételi opciók és értékállósági záradékok meglétét, feltételeit; A lízing megállapodásokban lefektetett korlátozásokat, pl. osztalékokra, további kölcsönökre, további lízingügyekre vonatkozóan. Ezen felül az IAS 16; az IAS 36; az IAS 38; az IAS 40 és az IAS 41 közzétételi előírásai is alkalmazandók. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok: Közzétételek IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás IAS 39 Pénzügyi instrumentumok: Megjelenítés és értékelés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A valós értékelés fontossága IAS 32&39 A valós értékelés fontossága A pénzügyi piacok gyorsan fejlődnek komplex instrumentumok jelennek meg az információ technológia és a telekommunikáció a kockázatkezelési módszerek valós értéken történő értékelést kívánnak meg több lehetőség nyílik a társaság kockázatainak kezelésére (fedezeti ügyleteken keresztül) A számviteli szabályok a pénzügyi piacok fejlődésétől elmaradtak A régi számviteli módszerek elavultak DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 32&39 A valós értéken történő értékelés eltér a „bekerülési érték” alapú elszámolásoktól Forrás: KPMG DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

2006. január 1-től hatályos legfontosabb változások IAS 32&39 2006. január 1-től hatályos legfontosabb változások Valós érték opció - minden pénzügyi eszköz és kötelezettség valós értéken történő értékelés választásnak szigorítása Eredménnyel szemben valós értéken értékelt instrumentum csak akkor lehet egy instrumentum, ha megszünteti, vagy jelentősen csökkenti a bekerülési és az értékelési inkonzisztenciákat, melyek az eszközök és a kötelezettségek eltérő alapú értékelése miatt keletkeznek; vagy a menedzsment (ideértve például az Igazgatóságot és a Vezérigazgatót) a pénzügyi eszközök, pénzügyi kötelezettségek egy csoportjának a teljesítményét valós értéken értékeli összhangban a gazdálkodó kockázatkezelési vagy befektetési politikájával A megjegyzésekben a fenti választás bemutatandó. Aktív piaccal nem rendelkező tőkeinstrumentumok, melyeknek a valós értékét nem lehet megbízhatóan mérni nem lehet EszVÉÉI. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Pénzügyi instrumentumok IAS 32&39 Hatókör Pénzügyi instrumentumok & Pénzügyi eszköz Pénzügyi kötelezettség és vagy Tőke instrumentum DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Pénzügyi instrumentumok pénzügyi instrumentumok IAS 32&39 Hatókör Pénzügyi instrumentumok Elsődleges pénzügyi instrumentumok Például vevőkövetelések, szállítói kötelezettségek, részvények, kötvények, hitelek, betétek Származékos termékek (derivatívák) Például: forwardok/future-k, opciók, swapok & Jellemzők: Értékük egy mögöttes tényező változása miatt változik Nem vagy csekély mértékű kezdeti befektetést igényelnek Jövőben kerülnek rendezésre DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 32&39 Hatókör - Kivételek Leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások (IAS 27,28,31), de ezek a standardok előírhatják az IAS32/39 alkalmazását Lízingügyletekből származó jogok és kötelezettségek (IAS 17), Biztosítási szerződésekből származó jogok és kötelezettségek (IFRS 4) Munkavállalói juttatási programok miatt keletkező eszközök és kötelezettségek (IAS 19) Pénzügyi garancia szerződések, melyek az adós nemfizetése esetére adnak garanciát (IAS 37) Időjárásra vonatkozó származékos ügyletek (ezek lényegileg biztosítási szerződések) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi eszközök kategóriái IAS 32&39 (Forrás: KPMG) IAS 32&39 A pénzügyi eszközök kategóriái DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi kötelezettségek kategóriái IAS 32&39 (Forrás: KPMG) A pénzügyi kötelezettségek kategóriái DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Döntési fa – Lejáratig tartásra IAS 32&39 (Forrás: KPMG) Döntési fa – Lejáratig tartásra DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A pénzügyi instrumentumok értékelése IAS 32&39 (Forrás: KPMG) A pénzügyi instrumentumok értékelése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Valós érték meghatározása IAS 32&39 Valós érték meghatározása Van aktív piac: nem módosított, publikált/közzétett piaci árak Nincs aktív piac: értékelési technikák, elsősorban felhasználva a piaci információkat, másodsorban a gazdálkodónál fellelhető információkat Tőkeinstrumentumok valós értéke: piaci árak hiányában becslésen alapul, vagy bekerülési érték mínusz értékvesztés (mintegy utolsó lehetőség, és csak ha nincs megbízható becslés) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Deviza pénzügyi instrumentumok - értékelés IAS 32&39 Deviza pénzügyi instrumentumok - értékelés Nem-monetáris tételek (pl. részvények, részesedések): Az értékelés napján fennálló devizaárfolyamon váltandó át. Minden különbözet az eredményben vagy tőkében kerül elszámolásra az IAS 39 szerint Monetáris tételek (pl. kötvények, hitelek): Az év végi árfolyamon váltandó át. Minden deviza különbözet az eredményben kerül elszámolásra az IAS 21 szerint Egyéb értékelési különbözetek az eredményben vagy tőkében kerülnek elszámolásra az IAS 39 DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 32&39 Értékvesztés Egy eszköz akkor értékvesztett, ha megtérülő értéke kevesebb mint a könyv szerinti értéke Értékvesztést akkor, és csak akkor kell elszámolni, ha van objektív bizonyíték az értékvesztés megtörténtére Eltérő értékvesztési szabályok : hitelekre és követelésekre értékesíthető hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra értékesíthető tőke instrumentumokra Nincs értékvesztési követelmény eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az értékvesztés felismerése és értékelése IAS 32&39 Az értékvesztés felismerése és értékelése lépés: Az értékvesztés objektív bizonyítékának felismerése Kamatozó eszköz – valószínű, hogy nem minden szerződés szerinti cash flow fog befolyni? Nem kamatozó eszköz – a valós érték a bekerülési érték alatt van? Megítélés kérdése! 2. lépés: Az értékvesztés értékelése Kamatozó eszköz – megtérülő érték diszkontált cash flow alapon Nem kamatozó eszköz – megtérülő érték a valós érték alapján Nincs megítélés! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Értékvesztés – folyt. (hitelek és követelések) IAS 32&39 (Forrás: KPMG) IAS 32&39 Értékvesztés – folyt. (hitelek és követelések) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Kivezetés – pénzügyi eszköz IAS 32&39 Kivezetés – pénzügyi eszköz szerződéses jogok lejárnak vagy átadásra kerülnek; lényegileg minden kockázat és előny átadásra kerül; ha egyik sem, akkor kontroll és a további közreműködés számít Kivezetés – pénzügyi kötelezettség: kifizetik törlik lejár DÖNTÉSI FA DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Fedezeti ügyletek csoportosítása IAS 32&39 Fedezeti ügyletek csoportosítása Valós érték fedezeti ügylet Fedezett tétel: Egy mérlegben szereplő eszköz vagy kötelezettség valós értékének a változása (pl. részvény értékvált.) Cash flow fedezeti ügylet Fedezett tétel: Egy mérlegben szereplő eszköz vagy kötelezettség, vagy jövőben várható tranzakció cash-flowt érintő kockázata (pl. jövőbeni árbevétel) Egy külföldi egységben lévő nettó befektetésre vonatkozó fedezeti ügylet Fedezett tétel: lévő befektetés devizaárfolyam változása (az IAS 21 szerint) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A fedezeti hatékonyság IAS 32&39 (Forrás: KPMG) IAS 32&39 A fedezeti hatékonyság DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 32&39 Közzétételek A pénzügyi instrumentumok beazonosítása, A valós érték módszerek, feltételezések, stb., Kockázatkezelési politika és fedezeti elszámolás, Kivezetés, Fedezetek, Átsorolások, DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 7 Közzétételek – folyt. Továbbiak: valós érték változása, fedezeti ügyletek részletesebb bemutatása, szerződésszegés, átcsoportosítások, fedezetek bemutatása, az összetett, többszörös beépült derivatívát tartalmazó ügyletek bemutatása, a piaci kockázat érzékenységi elemzése, hitelezési, likviditási kockázat részletes bemutatása, valós érték érzékenységi elemzés, stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Főbb magyar vonatkozások A visszavásárolt saját részvény értéke IAS 39 szerint: tőkét csökkenti Sztv. szerint: eszköz Saját részvény megszerzése, eladása, bevonása IAS 39: tőkével szemben számolandó Sztv. szerint: eredménybe kerül Tőkebevonás költsége IAS 39 szerint: tőkét csökkenti, kivéve a meghiúsult tőkeemelésekét Sztv. szerint: eredménybe kerül, Stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 37 Céltartalékok, függő kötelezettségek és függő követelések Hatókör Valamennyi vállalkozásra vonatkozik a céltartalékok, függő kötelezettségek vagy függő követelések számvitelének vonatkozásában, kivéve Valós értéken kimutatott pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó tételek Jövőben teljesülő szerződésből fakad, kivéve, ha azok hátrányosak Biztosítók esetében a kötvény-tulajdonosokkal szembeni tételek Más IAS által szabályozott IAS 11 Beruházási szerződések IAS 12 Nyereségadók IAS 17 Lízing IAS 19 Munkavállalói juttatások DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 37 Elszámolás Múltbeli eseményből fakadó meglévő kötelem Jogi vagy vélelmezett jellegű Gazdasági hasznok várható kifolyása Megbízható mérés Jogi Szerződés Jogszabály Vélelmezett Múltbeli gyakorlat Nyilvános politikák Ezek által jogos elvárások megteremtése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Megjelenítési, bemutatási kritériumok IAS 37 Megjelenítési, bemutatási kritériumok Eszköz Lényegileg biztos Kimutatni mérlegben Függő követelés valószínű lehetséges esetleges Bemutatni Nem kell mutatni Kötelezettség lényegileg biztos valószínű, mérhető Kimutatni mérlegben Függő kötelezettség valószínű, nem mérhető DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

„Valószínűség” megítélése - gyakorlatban IAS 37 „Valószínűség” megítélése - gyakorlatban Lényegileg biztos: > 90% Valószínű („more likely than not”): > 50% Lehetséges: < 50% Esetleges: < 10% DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Céltartalék kivezetése IAS 37 Céltartalék kivezetése Felhasználással Csak olyan ráfordításokra, amelyekre eredetileg képezték Ezáltal ezek a ráfordítások nem hatnak az eredményre Feloldással Ha a gazdasági haszon kifolyása már nem valószínű A feloldás hat az eredményre A céltartalék átminősítése nem megengedett! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 37 Értékelés Legjobb becslés a legvalószínűbb kimenetel (pl. per esetében), vagy lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga (pl. garanciális céltartaléknál) Az eredendő kockázatot és a bizonytalanságokat figyelembe kell venni Diszkontálni kell, ha a hatás jelentős adózás előtti ráta Várható megtérülések (< céltartalék) külön eszközként mutatandók ki, ha lényegileg biztosak nem vonhatók le! eredménykimutatásban nettó módon mutatható ki A kapcsolódó eszközök értékesítésének várható nyeresége szintén nem mutatható ki, illetve nem vonható le. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 37 Alkalmazás Az óvatosság nem mindenek feletti szabály! Nem lehet céltartalékot képezni ... jövőbeni működési veszteségekre - értékvesztés árfolyamkockázatra politikai kockázatra - értékvesztés fenntartásra / helyreállításra - értékcsökkenés általános átszervezési költségekre DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 37 Megjegyzések Kategóriánként Leírás, időtartam, bizonytalanságok, jelentős feltételezések, kapcsolódó várható megtérülések Nyitó érték, növekedések, felhasználások, feloldások, diszkontráta változásából vagy idő teltével kapcsolatos növekedések Átszervezési céltartalékok külön kategória Függő kötelezettségek Becsült érték, bizonytalanságok, megtérülések Függő követelések (becsült érték) Ha nem mutatható be valamely megkövetelt információ a függő kötelezettségek vagy követelések esetében, ezt a tényt kell bemutatni. Rendkívül ritka esetekben, ha a megjegyzésekben való bemutatás jelentősen hátrányosan érintené a vállalkozást valamely vitás ügyében, nem kell bemutatni az előírt információkat De!!! be kell mutatni a vitás helyzetet általában; a tényt, hogy nincs minden bemutatva és ennek indokolását. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 37 Magyar vonatkozások Sztv szerint a céltartalékot nem lehet felhasználni, hanem fel kell oldani Céltartalékok köre a magyarban bővebb! Megbízható mérhetőség nem kritérium A jövőbeni költségekre is lehet képezni Sztv. szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatás szűkebb A leírás, várható megtérülések és bizonytalanságok bemutatása nem előírás Függő követelések bemutatása nem követelmény DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 38 Immateriális javak Hatókör Az IAS 38-at minden típusú immateriális eszközre alkalmazni kell kivéve … Pénzügyi eszközök az IAS 39 szerint Bányahasználati jog és a bánya, olaj, természetes gáz és hasonló újra nem előállítódó erőforrások feltárásával kapcsolatos kiadások Immateriális javak, amelyek más standardok hatálya alá tartoznak értékesítésre tartott (IAS 2) halasztott adó követelés (IAS 12) lízing (IAS 17) munkavállalói juttatásokból származó eszközök (IAS 19) goodwill (IFRS 3) halasztott szerzési költségek és biztosítási kötvényekből származó eszközök (IFRS 4) értékesítésre tartott befektetett eszközök (IFRS 5) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Megjelenítési kritériumok IAS 38 Megjelenítési kritériumok Egy vásárolt immateriális eszközt akkor lehet kimutatni, ha: megfelel az immateriális eszköz definíciójának valószínű, hogy az eszköznek tulajdonítható várható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni az egységhez; és az eszköz bekerülési értéke megbízhatóan mérhető Az egyedileg vagy üzleti kombinációban megszerzett immateriális javak esetében : a „valószínűségi” kritérium mindig teljesültnek tekintendő a „megbízható mérési” kritérium általában teljesül DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Elkülönülten vásárolt IAS 38 Kezdeti megjelenítés Elkülönülten vásárolt immateriális javak Üzleti kombinációban szerzett immateriális javak Belső előállítású immateriális javak Bekerülési érték Piaci érték Felmerült ráfordítások DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Bekerülési érték modell IAS 38 Későbbi értékelés Bekerülési érték modell Átértékelési modell Átértékelés Az átértékelt összeg kerül amortizálásra a hasznos élettartam alatt A hasznos élettartam alatt amortizáció DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Határozott hasznos élettartam IAS 38 Határozott hasznos élettartam A követelmények a korábbi standarddal azonosak: amortizáció a hasznos élettartam alatt maradványérték általában nulla amortizációs módszer általában lineáris értékvesztési tesztelés az IAS 36 alapján, ha jelzés van vagy ha az eszköz nincs kész állapotban További útmutatás: az amortizációt be kell fejezni, ha az eszközt kivezetik vagy értékesítésre tartottnak minősítik az amortizáció nulla, ha a maradványérték meghaladja vagy eléri a könyv szerinti értéket DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Határozatlan hasznos élettartam IAS 38 Határozatlan hasznos élettartam Nem lehet amortizálni IAS 36 szerinti értékvesztési tesztelés: évente, és ha jelzés van az értékvesztésre, Évente felül kell vizsgálni, hogy még mindig határozatlan-e a hasznos élettartam A hasznos élettartamra vonatkozó becslés változása az IAS 8 szerinti számviteli becslés változás Határozatlan hasznos élettartam, ha nincs olyan előre látható korlátozás, ami az adott eszközből a gazdálkodó egység számára várhatóan megtermelt pénzbevételeket időben korlátozná DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 38 Közzétételek Immateriális eszközök minden csoportjára (megkülönböztetve a belső előállítású és az egyéb eszközöket) Határozott és határozatlan élettartamú eszközökre Átértékelt eszközökre Az adott időszakban ráfordításként elszámolt kutatási és fejlesztési ráfordítások összesített értékére Stb., DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 38 Magyar vonatkozások Fejlesztés: IFRS: aktiválni kell Sztv.: aktiválni lehet Alapítás-átszervezés IFRS: költség DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 40 Befektetési célú ingatlanok A választást valamennyi befektetési célú ingatlanra egységesen kell alkalmazni, kivéve: egy operatív lízing alapján egy lízingbevevő által birtokolt ingatlan érdekeltség esetében a valós érték modellt kell alkalmazni az ingatlanok valós érték változásától függő kötelezettség mögötti ingatlanokra Nem kell levonni az elidegenítés ügyleti költségeit A változásokat eredményre hatóan kell elszámolni Kivételes szabály, ha nem határozható meg a valós érték IAS 16 szerinti, vagy IFRS 5 szerinti előírások Értékcsökkentve Értékvesztések Valós érték modell (preferált) Bekerülési érték modell DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

3) AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK IAS 11 Beruházási szerződések IAS 12 Nyereségadók IAS 18 Bevétel IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai IAS 23 Hitelfelvételi költségek IAS 36 Eszközök értékvesztése DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 11 Beruházási szerződések Cél, hatókör Beruházási szerződésekkel kapcsolatos bevételek, költségek számviteli kezelése Elszámolás Időszakok közötti megosztás Pénzügyi kimutatásokban való megjelenítés DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 11 Definíciók Beruházási szerződés azon szerződés, melyet... ... kifejezetten ... ... olyan eszköz vagy eszközcsoport létrehozására kötöttek... ... amelynek elemei szorosan összetartoznak, vagy kapcsolódnak egymáshoz kivitelezésük, technológiájuk és funkciójuk vagy alapvető céljuk tekintetében. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 11 Definíciók – folyt. Beruházási szerződések csoportosítása Fix áras szerződések A felek: egy adott árban vagy egységenkénti fix árban állapodnak meg Költség alapú szerződések A kivitelezőnek megtérítik: az engedélyezendő vagy egyéb módon definiált költségeit, plusz ezen költségek egy bizonyos százalékát vagy egy fix díjat DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Megbízható mérés kritériuma IAS 11 Megbízható mérés kritériuma Fix áras szerződések: a teljes szerződéses bevétel megbízhatóan becsülhető valószínű, hogy a szerződéshez kapcsolódó gazdasági haszon befolyik a gazdálkodó egységhez a szerződés költségei és a készültség foka megbízhatóan mérhető a szerződés költségei egyértelműen azonosíthatók és mérhetők: (becsléssel való összehasonlíthatóság) Költség alapú szerződések: valószínű, hogy a szerződéshez kapcsolódó gazdasági haszon befolyik a vállalkozáshoz a szerződés költségei (függetlenül attól, hogy megtérítendők vagy sem) egyértelműen azonosíthatók és mérhetők DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A bevételek és költségek mérése IAS 11 A bevételek és költségek mérése Ha egy beruházási szerződés kimenetele megbízhatóan megbecsülhető: a szerződés bevételét és költségeit a készültség szintjének megfelelően kell elszámolni (POC = Percentage of Completion) a költségeket (és a hozzájuk tartozó bevételeket) abban az időszakban kell elszámolni, amikor azt a munkát végezték, amelyhez felmerültek. Ha egy beruházási szerződés kimenetele nem becsülhető meg megbízhatóan : a bevételeket csak a szerződéses költségek olyan mértékéig szabad elszámolni, amennyire valószínű e költségek megtérülése; és a szerződéses költségeket a felmerülésük időszakában kell költségként elszámolni DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A várható veszteségek elszámolása IAS 11 A várható veszteségek elszámolása A várható veszteségeket azonnal el kell számolni ráfordításként: függetlenül attól, hogy elkezdődött-e a kivitelezés vagy mekkora a készültségi fok vagy vannak-e egyéb, a veszteséges szerződéssel nem összevonható, nyereséges szerződések DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Készültségi fok – időszak bevétele IAS 11 Készültségi fok – időszak bevétele A szerződéstől függően a módszerek a következők lehetnek: Az elvégzett munkához felmerült költségeknek a teljes várható szerződéses költséghez viszonyított aránya (*) Az elvégzett munka felmérése A szerződés szerinti munka egy adott fizikai részének teljesítése Felmerült költség (*) Időszak bevétele = x Teljes bevétel – PRR (^) Teljes költség (^) PRR=Previously Recognised Revenue) – Korábban elszámolt bevétel DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Példa: Bevételek és költségek elszámolására IAS 11 Példa: Bevételek és költségek elszámolására XY társaság megbízást kap egy út építésére 90 millió EURO értékben. XY elsődleges becslése a teljes költségre 74 millió EURO. A kivitelezés 20x7-ben kezdődik. A 20x2ben felmerült költség 37 millió EURO Ha 20x7 év végén ABC megbízhatóan becsülni tudja a szerződés kimenetelét, használja a POC módszert. Bevétel = 37/74*90 = 45 millió EURO Ha 20x2 év végén ABC nem tudja megbízhatóan becsülni a szerződés kimenetelét, POC nem használható Bevétel = Felmerült költség = 37 millió EURO DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 11 Közzétételek Az időszakban elszámolt szerződéses bevétel összege A szerződéses bevétel meghatározására alkalmazott módszer A folyamatban lévő szerződések készültségi fokának meghatározására alkalmazott módszer Folyamatban lévő szerződésekre: A felmerült költségek és (az elszámolt veszteségekkel csökkentett) elszámolt nyereségek Kumulált összege Kapott előlegek összege Visszatartások összege DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Főbb magyar vonatkozások IAS 11 Főbb magyar vonatkozások Sztv. szerint POC nem alkalmazható nem számvitelileg Áfa kockázat! Sztv. szerint a költségekkel azonos mértékű bevétel elszámolás nem alkalmazható DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 12 IAS 12 Nyereségadók Hatókör Adott időszakra vonatkozó tényleges adó Halasztott adó: Átmeneti különbözetek Halasztott adó számítása Halasztott adó a konszolidációban Kimutatás és megjegyzések DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Tényleges nyereségadók IAS 12 Tényleges nyereségadók A tárgyidőszaki és a korábbi időszakokra vonatkozó tényleges adó meg nem fizetett részét kötelezettségként kell kimutatni. Ha a megfizetett összegek meghaladják az esedékes összegeket, a többletet eszközként kell kimutatni.. Ha a negatív adóalapot (adózásban elismert veszteséget) egy korábbi időszak tényleges adójának visszaigénylésére használják fel, az ebből fakadó hasznot eszközként kel kimutatni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 12 Definíciók Számviteli nyereség: az időszakra vonatkozó, az adóráfordítás levonása előtti eredmény Tényleges adó: az adott időszakra vonatkozó adóköteles nyereséggel (negatív adóalappal) kapcsolatban fizetendő (realizálható) nyereségadó összege Halasztott adókötelezettségek/~követelések: nyereségadónak a következő időszakokban fizetendő/visszatérülő összegei Átmeneti különbözetek: egy – a mérlegben szereplő – eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és adóalapja közötti különbözetek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Tényleges (és halasztott) adó megjelenítése IAS 12 Tényleges (és halasztott) adó megjelenítése Eredménykimutatás Mindig, kivéve:… Ha tőkében kimutatott tételhez kapcsolódik (pl. tárgyi eszközök átértékelése - IAS 16; osztalék utáni forrásadó – IAS 12, halmozott átszámítási különbözetek – IAS 21, értékesíthető pénzügyi instrumentumok átértékelése - IAS 39,stb.) Tőke Goodwill Üzleti kombináció esetén (IFRS 3) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 12 Halasztott adó Egy halasztott adókövetelést meg kell jeleníteni, ha valószínű, hogy a jövőben lesznek olyan adóköteles nyereségek, amelyekkel szemben a halasztott adókövetelés felhasználható. Figyelem: Minden adóköteles átmeneti különbözetből halasztott adókötelezettség keletkezik. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Halasztott adó számítása – 5 lépés IAS 12 Halasztott adó számítása – 5 lépés 1. lépés: átmeneti különbözetek azonosítása 2. lépés: adóköteles és levonható különbözetek 3. lépés: rászorzás a várható adókulccsal 4. lépés: annak meghatározása, hogy eredménybe, tőkébe vagy goodwillel szemben kell-e elszámolni 5. lépés: annak meghatározása, hogy lehet-e, és ha igen, milyen mértékben halasztott adó követelést kimutatni DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Üzleti kombinációból származó halasztott adó IAS 12 Példa Egy gazdálkodó egység megszerzett egy leányvállalatot, amelynek 300 levonható átmeneti különbözete volt. Az akvizíció időpontjában az adókulcs 30% volt. A keletkező 90 halasztott adókövetelést nem mutatták ki azonosítható eszközként az akvizíció során keletkezett 500 értékű goodwill meghatározásakor. Az akvizíció után két évvel a gazdálkodó egység úgy ítélte meg, hogy a jövőbeli adóköteles nyereség valószínűleg elegendő lesz ahhoz, hogy realizálja az összes levonható átmeneti különbözetet. Megoldás: A vállalkozás 90 halasztott adókövetelést jelenít meg, és az eredményben 90 halasztott adóbevételt számol el. A gazdálkodó egység csökkenti a goodwill bekerülési értékét 90-nel, és ráfordítást számol el az összeg erejéig az eredményben. Ebből következően a goodwill bekerülési értéke 410-re csökken, amelyet akkor számoltak volna el, ha az üzleti kombináció időpontjában a 90 halasztott adókövetelést azonosítható eszközként megjelenítették volna. Összegzés: Ha az adókulcs 40%-ra emelkedett volna, a gazdálkodó egység 120 halasztott adókövetelést mutatott volna ki (300-nak a 40%-át), az eredményben pedig 120 halasztott adóbevételt számolt volna el. Amennyiben az adókulcs 20%-ra csökkent volna, a gazdálkodó egység 60 halasztott adókövetelést (300-nak a 20%-a) és 60 halasztott adóbevételt jelenített volna meg. Mindkét esetben a gazdálkodó egység 90-nel csökkenti a goodwill értékét, és az összeg erejéig ráfordítást számol el az eredményben. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 12 Közzétételek a) minden típusú átmeneti különbözet, fel nem használt negatív adóalap és fel nem használt adójóváírás tekintetében: (i) a megjelenített halasztott adókövetelések és -kötelezettségek összegét; és (ii) az eredménykimutatásban elszámolt halasztott adóbevétel vagy ráfordítás összegét, ha ez nem nyilvánvaló a mérlegben megjelenített összegek változásából; b) a megszűnt tevékenységek tekintetében a következőkhöz kapcsolódó adóráfordításokat: (i) a megszűnés nyeresége vagy vesztesége; és (ii) a megszűnt tevékenység szokásos tevékenységeiből származó eredménye; és c) a halasztott adókövetelés összegét és a megjelenítést alátámasztó bizonyíték jellegét, ha: (i) a halasztott adókövetelés felhasználása a meglévő adóköteles átmeneti különbözetek visszafordulásából származó nyereségeken felüli jövőbeli adóköteles nyereségektől függ; és (ii) a gazdálkodó egység vagy a tárgyidőszakban, vagy az azt megelőző időszakban veszteséget szenvedett abban az adójogrendszerben, amelyekre a halasztott adókövetelések vonatkoznak. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 12 Közzétételek – folyt. az adóráfordítások (-bevételek) főbb elemeit elkülönítve; a vonatkozó adókulcs(ok)ban az előző beszámolási időszak óta bekövetkezett változások magyarázatát, adókulcsok használatát és azokhoz kapcsolódó számszaki egyeztetéseket; a nyereségadó-rendszerek fontos jellemzőit és azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek az osztalék lehetséges nyereségadó-következményeire; az adóhoz kapcsolódó függő kötelezettségeket és függő követeléseket, stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 12 Magyar vonatkozások Sztv. szerint halasztott adó az egyedi beszámolóban nincs Sztv. szerint a konszolidált beszámolóban konszolidációból fakadó különbözetekre és a bevont vállalkozások ki nem gazdálkodott negatív dóalapjára számítunk halasztott adót nem teljes realizációs követelmény nincs megfogalmazva DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 18 IAS 18 Bevétel Hatókör Bevételek elszámolása: áruk értékesítése; szolgáltatások nyújtása; és a gazdálkodó egység eszközeinek mások által történő - kamatot, jogdíjakat és osztalékokat eredményező - használata után Bevétel fogalma: gazdasági haszon növekménye az időszak alatt a normál üzletmenet során keletkezik a saját tőkét növeli és nem a tulajdonosoktól származó direkt tőkebefizetésből keletkezik DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Bevétel elszámolás keretei IAS 18 Bevétel elszámolás keretei Bevétel megbízhatóan mérhető Valószínűsíthető a jövőbeni gazdasági haszon befolyása Költségek megbízhatóan mérhetők Valószínű Mérhető DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Feltételes értékesítés IAS 18 Feltételes értékesítés FELTÉTEL Visszaszállítási jog (nem szokásos garanciális Kötelezettség) Beüzemelés / átvizsgálás A bevétel elszámolást késleltetni kell, ameddig a bizonytalanság el nem múlik A bevétel csak akkor elszámolható, ha:  az installálás egyszerű  az átvizsgálás megtörtént DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 18 Közzétételek Számviteli politika A készültségi fog meghatározásának metodikája A bevételeket főbb kategóriánként áruk értékesítése; szolgáltatások nyújtása; kamat; jogdíjak; osztalékok; áruk és szolgáltatások cseréjéből származó DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 18 Magyar vonatkozások Sztv. szerint: utólag kapott engedmény elszámolása a pénzügyi teljesítés alapján a vevő továbbértékesítési sikertelensége esetén az eladóra visszaszálló áru elszámolása eltérő az IFRS-től csere számvitele eltérő az IFRS-től (bruttó elszámolás az eredménykimutatásban) halasztott fizetés esetén nem előírás a bevételt a jelenértéken számítani DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 21 Az átváltási árfolyamok változásainak hatásai Cél, hatókör Megismerni, hogy a külföldi pénznemben bonyolított ügyleteket és külföldi pénznemben lévő egyenlegeket hogyan kell a társaság funkcionális (könyvelési) pénznemére konvertálni Megismerni, hogy külföldi pénznemben kifejezett pénzügyi kimutatást hogyan kell az anyavállalat pénznemére átváltani DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Definíciók új Külföldi pénznem IAS 21 Definíciók új Külföldi pénznem A funkcionális pénznemtől eltérő pénznem új Funkcionális pénznem Annak az elsődleges gazdasági környezetnek a pénzneme, amelyben a gazdálkodó egység működik Prezentálás pénzneme Az a pénznem, amelyben a pénzügyi kimutatásokat prezentálják DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A funkcionális pénznem meghatározása elsődleges tényezők IAS 21 A funkcionális pénznem meghatározása elsődleges tényezők az a pénznem, amely az áruk és szolgáltatások értékesítési árait leginkább befolyásolja azon ország hivatalos pénzneme, amelynek versenyhelyzete és szabályozása leginkább meghatározza a gazdálkodó egység termékei és szolgáltatásai eladási árát az a pénznem, amely a termékek és szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó munkaerő, anyag és egyéb költségeket leginkább befolyásolja de… az a pénznem, amelyben a finanszírozási tevékenységből a források befolynak az a pénznem, amelyben a működésből befolyó összegeket tartják A gazdálkodó egység funkcionális pénzneme az egységre vonatkozó ügyleteket, eseményeket és feltételeket kell, hogy tükrözze DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

A funkcionális pénznem meghatározása - „másodlagos” tényezők IAS 21 A funkcionális pénznem meghatározása - „másodlagos” tényezők a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel lebonyolított ügyletek a külföldi érdekeltség tevékenységének jelentős vagy kis hányadát képezik-e? a külföldi tevékenység anyavállalattól való függetlenségének mértéke a külföldi érdekeltség tevékenységéből származó cash flow-k közvetlenül érintik-e a beszámolót készítő gazdálkodó egység cash flow-it képesség a fizetési kötelmeknek való megfelelésre az anyavállalat finanszírozása nélkül DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Funkcionális pénznem kiválasztása IAS 21 Funkcionális pénznem kiválasztása Ha az elsődleges és „másodlagos” jellemzők keverednek és a funkcionális pénznem nem nyilvánvaló; vezetés dönt; a lebonyolított ügyletek, események és feltételek gazdasági hatásait leghűebben kell tükrözni Amennyiben a funkcionális pénznem valamely hiperinflációs gazdaság pénzneme Nem kerülhető el az IAS 29 szerinti újra-megállapítás Pl. azzal, hogy egy stabil pénznemet (anyavállalat pénznemét) választanak funkcionális pénznemként DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 21 Külföldi pénznemben történő ügyletek – kezdeti megjelenítés, követő értékelés Az ügyleteket a tranzakció napján érvényes azonnali átváltási árfolyamon kell nyilvántartásba venni (lehet átlagárfolyamot használni pl. heti, havi) DE! ha jelentős az árfolyamok ingadozása, az átlagárfolyamok nem megbízhatóak Értékelés a mérlegfordulónapon Monetáris tételek Nem-monetáris tételek könyv szerinti értéken Átértékelt nem-monetáris tételek A tranzakció napján érvényes árfolyam Az átértékelés napján érvényes árfolyam Záró árfolyam DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Monetáris és nem monetáris tételek IAS 21 Monetáris eszközök Pénzeszközök Készpénz egyenértékesek Hitelviszonyt megtestesítő piacképes értékpapírok Vevő követelések Váltókövetelések Nem monetáris eszközök Készletek Aktív időbeli elhatárolások Tulajdoni részesedést megtestesítő piacképes értékpapírok Befektetési célú ingatlan Tárgyi eszközök Immateriális javak Monetáris kötelezettségek Szállítók Kötelezettségek váltókibocsátásból Kibocsátott kötvények Lízingkötelezettségek Passzív elhatárolások (halasztott bevételek kivételével) Céltartalékok Halasztott adó Nem monetáris kötelezettségek Halasztott bevételek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Monetáris tételek – fordulónapi árfolyamkülönbözet IAS 21 Monetáris tételek – fordulónapi árfolyamkülönbözet Monetáris tételek Realizált árfolyamkülönbözet Nem realizált árfolyamkülönbözet Elszámolás az eredményben (nyereség és veszteség is) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Átváltás a prezentálás pénznemére IAS 21 Átváltás a prezentálás pénznemére Eszközök és kötelezettségek Záróárfolyam Bevételek és ráfordítások Ügylet napi árfolyam (vagy átlagos) Minden keletkező árfolyamkülönbözet a tőkébe kerül Eredménybe az elidegenítéskor DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 21 Közzétételek Az átváltási különbözetek, melyek: az eredményben, és a tőkében (egyeztetés a mozgásokról) keletkeztek Azokban az esetekben, amikor a prezentálás pénzneme eltér a funkcionális pénznemtől ezt a tényt, a funkcionális pénznemet és az eltérő beszámolási pénznem alkalmazása okát közzé kell tenni Ha változás történik a beszámolót készítő gazdálkodóegység, vagy valamely jelentős külföldi érdekeltség funkcionális pénznemében ezt a tényt, és a változás okait közzé kell tenni DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 21 Összefoglalás A funkcionális pénznem nem választható szabadon Külföldi pénznemben fennálló eszközök és kötelezettségek átszámítása: ● különbség a monetáris és a nem monetáris tételek között A nem realizált árfolyamkülönbözeteket is eredményre hatóan el kell számolni Az üzleti kombinációból származó goodwillt és a valós érték korrekciókat záróárfolyamon számítják át Hiperinflációs gazdaságban működő külföldi érdekeltség összehasonlító adatainak átszámítása: ● záróárfolyamon csak akkor, ha a prezentálás pénzneme is hiperinflációs. Egyébként, az összehasonlító adatok megegyeznek az előző év végi záró adatokkal DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 21 Magyar vonatkozások Sztv. szerint a „funkcionális” pénznem a forint, kivéve a vámszabadterületi társaságokat Sztv. szerint a 2002. december 31-ig keletkezett nem realizált nettó árfolyamnyereséget el kellett határolni, De, legkésőbb 2007. december 31-ig ezen passzív elhatárolás a számviteli politika szerint feloldandó DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 23 Hitelfelvételi költségek Tartalma: A banki folyószámlahitel és egyéb hitelek kamatai Levonások, díjak Kezelési költségek Pénzügyi lízinghez kapcsolódó pénzügyi költségek Árfolyamkülönbözetek, amennyiben azok a kamatköltség kiigazításának tekinthetők: az adott országban magas korreláció van az árfolyamok és kamatok között nem haladhatja meg azt az összeget, amely akkor merült volna fel, ha helyi devizában veszik fel a hitelt DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Hitelfelvételi költségek elszámolási eljárásai IAS 23 Hitelfelvételi költségek elszámolási eljárásai JAVASOLT ELJÁRÁS: A hitelfelvételi költségeket a felmerülésük időszakában költségként számolják el. MEGENGEDETT ALTERNATÍV ELJÁRÁS Aktiválható, ha közvetlenül valamely „minősített eszköz” megszerzéséhez, megépítéséhez, vagy előállításához merült fel „minősített eszköz” – olyan eszköz, amelynek a használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozása jelentős időt igényel (használható állapotban vásárolt soha nem!) Egyébként költségként kell elszámolni a felmerüléskor Következetesség – A hitelfelvételi költségek aktiválása Minden „minősített eszközre” egységesen Akkor is aktiválni, ha így a bekerülési érték meghaladja a realizálható értéket DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 23 Aktiválás AKTIVÁLHATÓ KÖLTSÉGEK Ha a hiteleket kifejezetten egy adott eszközzel kapcsolatban vették fel: a tényleges hitelfelvételi költségek csökkentve a hitelösszegek átmeneti befektetéséből származó bevétellel Ha a hiteleket nem közvetlenül vették fel: a költségeket a nem speciálisan felvett hitelek költségének súlyozott átlaga alapján kell rávetíteni a beruházásokra AKTIVÁLÁS MEGKEZDÉSE beruházási ráfordítások felmerültek hitelfelvételi költségek felmerültek az eszköz használható vagy értékesíthető állapotba hozására a tevékenységek már folyamatban vannak AKTIVÁLÁS FELFÜGGESZTÉSE ÉS BEFEJEZÉSE Felfüggesztés: ha a tevékenységek megszakadnak és ez nem szokásos Befejezés: amikor lényegileg minden tevékenységet elvégeztek az eszköz tervezett használatra vagy értékesítésre kész állapotba hozásához DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Közzététel, magyar vonatkozások IAS 23 Közzététel, magyar vonatkozások A hitelfelvételi költségekre vonatkozó számviteli politika Az időszakban aktivált hitelfelvételi költségek A hitelfelvételi költségek aktiválásához alkalmazott aktiválási ráta Magyar vonatkozások Sztv. szerint: Minden eszközre (nincs „minősített eszköz”) Kötelezően A beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete része a bekerülési értéknek, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség Aktiválás kezdete, felfüggesztése nem szabályozott Aktiválni az üzembe helyezésig kell, nem a lényegileg kész állapot eléréséig DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 36 Eszközök értékvesztése Cél, hatókör minden eszközre vonatkozik, kivéve Készletek, beruházási szerződések, halasztott adó, pénzügyi eszközök, munkavállalói juttatások, valós értéken kimutatott befektetési célú ingatlanok, eladáskor elmerülő költségekkel csökkentett valós értéken kimutatott biológiai eszközök értékvesztést kell elszámolni, ha a Könyvszerinti érték > megtérülő érték minden mérlegkészítéskor meg kell vizsgálni, hogy van-e jelzés az értékvesztésre értékvesztésre vonatkozó szabályok egyetlen standardban foglalása értékvesztés elszámolások következetességének biztosítása DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 36 Megtérülő érték Az értékesítési költségekkel csökkentett valós érték és a használati érték közül a magasabb Használati érték Egy eszköznek folyamatos használatából, valamint hasznos élettartama végén történő kivonásából várhatóan keletkező, becsült jövőbeli pénzáramok jelenértéke Valós érték Egy eszköznek jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek közötti, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylete keretében történő értékesítéséből szerezhető összeg, csökkentve az elidegenítés költségeivel DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az értékvesztés jelzései IAS 36 Az értékvesztés jelzései Külső források piaci érték jelentős csökkenése technológiai, piaci, gazdasági vagy jogi környezet kamatok vagy a megtérülési ráták növekedése (diszkontáláson keresztül hat) alacsony piaci cégérték Belső források selejt vagy fizikai rongálódás eszköz használatában vagy tervezett használatában bekövetkező negatív hatású változás (tevékenység leállítása, eladás, átszervezés) eszköz teljesítménye elvárás alatti Az értékvesztés teszt gyakorisága ha valamilyen jelzést észlelnek bizonyos immateriális javakra és goodwillre speciális szabályok DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az értékvesztési teszt gyakorisága IAS 36 Az értékvesztési teszt gyakorisága Évente bármely időpontban az éven belül, de következetesen és minden fordulónapon, ha jelzés van az értékvesztésre; a kezdeti megjelenítés időszakának vége előtt A legutolsó számítás felhasználható, ha: a pénztermelő egység (CGU) nem változott lényegesen a legutolsó megtérülő érték lényegesen magasabb volt, mint a könyv szerinti érték az események és körülmények elemzése alapján annak a valószínűsége, hogy a megtérülő érték alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, esetleges DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az értékvesztés elszámolása felértékelt eszközre IAS 36 Az értékvesztés elszámolása felértékelt eszközre A felértékelés mértékéig saját tőkével szemben A felértékelés mértékét meghaladóan eredménnyel szemben DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Az értékvesztés visszaírása IAS 36 Az értékvesztés visszaírása Évente meg kell becsülni, hogy az értékvesztés nem szűnt-emeg vagy nem csökkent-e Vissza kell írni, ha a becslésben változás történt – kizárólag a jelenérték változása miatt nem lehetséges A megnövelt bekerülési érték nem haladhatja meg azt a könyvszerinti értéket, amely az értékvesztés elszámolása nélkül alakult volna ki Az értékvesztés visszaírása CGU-nál először, egyéb eszközökre arányosítva határozatlan élettartamú és nem kész immateriális eszközökre megengedett Figyelem! A goodwillre elszámolt értékvesztést TILOS visszaírni. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Közzétételek IAS 36 Minden eszközcsoportra elszámolt vagy visszaírt értékvesztés Főbb események és körülmények bemutatása Ha van, a fel nem osztott goodwill összegét közzé kell tenni, azon okokkal együtt, amiért az adott összeg nem került felosztásra Azokra a CGU-kra, amelyek esetében a hozzárendelt goodwill vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális eszköz könyv szerinti értéke jelentős a gazdálkodó egység összes könyv szerinti értékéhez képest: Könyv szerinti értéket; Megtérülő érték meghatározás alapját, stb., Azokra a CGU-kra,…. könyv szerinti értéke nem jelentős…: Összesített könyv szerinti értéket; Fordulónapig nem allokált goodwill és magyarázata Stb. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 36 Magyar vonatkozások IFRS: Értékvesztést a beruházásra is kell elszámolni, ha a körülmények fennállnak Értékcsökkenés módosítása CGU szintű elszámolás explicit követelmény (számviteli törvénnyel összefér, de nem előírás – 2006-tól lehetőség) Stb., DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

4) EGYÉB, VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Speciális kérdések: IAS 19 Munkavállalói juttatások IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programok elszámolása és beszámolása Konszolidáció: IFRS 3 Üzleti kombinációk IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek Sajátos területek: IFRS 4 Biztosítási szerződések IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése IAS 41 Mezőgazdaság DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 19 IAS 20 Speciális kérdések IAS 19 Munkavállalói juttatások 4 kategória: Rövid távú Munkaviszony megszűnése utáni Egyéb hosszú távú Végkielégítések Juttatási programok - hozzájárulási program Kötelezettség kötelemként való elismerése IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele Közzététel Előző/korábbi időszakok DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 26 IAS 26 Nyugdíjazási juttatási programokkal kapcsolatos elszámolások és beszámolás El kell bírálni, hogy a juttatási programok meghatározott juttatási programként vagy meghatározott hozzájárulási programként értendők A meghatározott juttatási program lehet alul- vagy túlfizetett. A nyugdíjazási juttatási programnak világos magyarázatot kell tartalmaznia arra vonatkozólag, hogy a megígért juttatások hogy lesznek kifizetve, ki jogosult részesedni, túlfizetés esetén A nyugdíjazási juttatási programok eredményeire hatnak a befektetések piaci értékének változásai. A piaci érték változásai szintén kihatnak a nettó eszközökre, amik a juttatások számára elérhetőek Ez magyarázatot igényelhet a program éves beszámolójában. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 3 Konszolidáció IFRS 3 Üzleti kombinációk Elszámolási szabályok lefektetése minden esetben felvásárlási módszer azonosítható eszközök, kötelezettségek és függő kötelezettségek valós értéken történő kimutatása goodwill kimutatása és értékvesztési tesztelése Felvásárló azonosítása Közzétételek DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 27 Konszolidáció – folyt. IAS 27 Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások Minden gazdálkodó egységre vonatkozik (beleértve; a kockázati tőke szervezet, kölcsönös befektetési alap, befektetési jegyek által megtestesített alap vagy hasonló gazdálkodó egységek) A leányvállalatot akkor sem lehet kihagyni a konszolidációból, ha a tevékenysége eltér a csoport más tagjainak üzleti tevékenységétől Az egységes számviteli politika a konszolidált pénzügyi kimutatásokban DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 28 Konszolidáció – folyt. IAS 28 Társult vállalkozásokban lévő befektetések A továbbiakban nincs kivétel a tőkemódszer alól, amikor jelentős hosszú távú korlátozások rontják a társult vállalkozás azon képességét, hogy forrásokat adjon át a befektetőnek Ha a társult vállalkozás veszteséges, a tőkemódszer csökkenteni fogja a befektetők befektetéseit. A tőkemódszer addig folytatódik, amíg a befektetés nullára nem csökken. A jelentős befolyást el kell veszíteni, hogy a tőkemódszert ne kelljen alkalmazni! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IAS 29 IAS 31 Konszolidáció – folyt. IAS 29 Pénzügyi beszámolás a hiperinflációs gazdaságokban A gazdálkodó egység funkcionális pénznemének meghatározása bizonyos körülmények között szakmai elbírálás alá esik. A szakmai elbírálás ahhoz szükséges, hogy megítéljék a gazdaság hiperinflációs-e IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek NINCS kivétel az arányos konszolidáció alól vagy a tőke- módszer alól, amikor jelentős hosszú távú korlátozások rontják a közös vállalkozás azon képességét, hogy forrásokat adjon át a tulajdonosnak(befektetőnek) A közös ellenőrzést el kell veszíteni, hogy az arányos konszolidációt vagy a tőkemódszert ne kelljen alkalmazni! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Sajátos területek Biztosítások elszámolása IFRS 4 Sajátos területek Biztosítások elszámolása A biztosítási eszközökre a hatályos IFRS előírásokat kell alkalmazni De, 2005-re még nem volt bevezethető a biztosítási kötelezettségek valós értékelése Ezért az IASB 2 fázisra bontotta a biztosítók beszámolási rendszerének szabályozását. Az első fázis az alábbiakat szabályozza Minőségi és mennyiségi közzétételi követelmények és néhány korlátozás a jelenlegi biztosítási elszámolási gyakorlat folytathatóságát illetően. A fő kivételt azok szerződések jelentik amelyeket pénzügyi instrumentumként kell elszámolni. Útmutatás az IAS 39 alkalmazásával kapcsolatban Teljes valós értékelés bevezetése 2010-re? DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Biztosítási szerződés fogalma IFRS 4 Biztosítási szerződés fogalma „ olyan szerződés, melynek értelmében az egyik szerződéses fél (a biztosító) jelentős biztosítási kockázatot vállal fel a másik szerződéses féltől (kötvénytulajdonostól) azáltal, hogy a szerződés értelmében a kötvénytulajdonost kompenzálja abban az esetben, ha a szerződés tárgyát képező bizonytalan jövőbeni esemény (a biztosítási esemény) bekövetkezik, és kedvezőtlen hatással bír a kötvénytulajdonosra.” DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

További fontos fogalmak „A” Függelék IFRS 4 További fontos fogalmak „A” Függelék Betéti komponens Diszkrecionális részesedési jellemző Garantált juttatások Garantált elem Kötelezettség elégségességi teszt DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Szerződések besorolása IFRS 4 Szerződések besorolása A legtöbb szerződést könnyű besorolni p.l. gépjármű biztosítás, rokkantsági biztosítás. Azok a szerződések okoznak a legtöbb gondot, melyek megtakarítási és biztosítási elemet is tartalmaznak pl. unit linked szerződések, özvegyi biztosítások, életbiztosítási megtakarítások, átmeneti járadékok, pénzügyi viszontbiztosítások. BIZTOSÍTÁS BEFEKTETÉS „B” Függelék DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Alapkoncepció - leválasztás IFRS 4 Alapkoncepció - leválasztás A leválasztás azt jelenti a biztosító számára, hogy: a biztosítási komponens biztosítási szerződésként és a betéti komponens az IAS 39 szerint kerül elszámolásra Leválasztás csak akkor kötelező, ha: i. Ha a biztosító képes a betéti komponens külön mérésére; és ii. A biztosító számviteli politikája nem írja elő a betéti komponensből eredő kötelmek és jogok megjelenítését. Leválasztás megengedett, de nem kötelező, ha a betét külön is mérhető de A biztosító számviteli politikája megköveteli meg a betét komponensből eredő kötelezettség kötelezettségként való megjelentetését. Leválasztás tilos, ha a betéti komponens értéke nem meghatározható elkülönítve. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IFRS 4 Közzétételek A megjelenített összegek magyarázata A biztosítási szerződésekből eredő kockázatok jellege mértéke Kivitelezhetetlenség közzététele összehasonlító adatokra Stb., DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

IFRS 6 Az ásványkincsek feltárása és felmérése Kitermelő tevékenységre (kőolaj,földgáz, más ásványkincsek) vonatkozóan tartalmaz útmutatást a megjelenítésre, értékelésre és közzétételre Választott számviteli politika Feltárást megelőző ráfordítások Értékvesztési teszt DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október IAS 41 IAS 41 Mezőgazdaság A mezőgazdasági tevékenység során az élő állat vagy növény fizikai tulajdonságaiban bekövetkező változás közvetlenül növeli vagy csökkenti a gazdálkodó gazdasági hasznait. Egy ügylet-alapú, eredeti bekerülési értéket alkalmazó számviteli modellben egy telepített erdőkkel foglalkozó gazdálkodó nem számolhat el bevételt az első betakarításig és eladásig, az ültetés után akár 30 évig. Ezzel szemben az a számviteli modell, amely a biológiai növekedést az aktuális valós értékek felhasználásával számolja el és értékeli, a valós érték változásait az ültetés és a betakarítás közötti teljes időszakon át bemutatja Bizonyos körülmények között előfordulhat, hogy nem állnak rendelkezésre piac által meghatározott árak vagy értékek egy biológiai eszközre annak pillanatnyi állapotában. Ilyen körülmények között a gazdálkodó az eszközből származó várható nettó cash flow-nak a piac által meghatározott adózás előtti aktuális rátával diszkontált jelenértékét alkalmazza a valós érték meghatározásánál Szakmai elbírálás szükséges a nettó cash flow megbecsüléséhez és a megfelelő diszkont ráta megállapításához. DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október Az IFRS-ek 10 kihívása Pénzügyi instrumentumok Üzleti kombinációk Konszolidáció Szegmens jelentések Értékvesztés Az IFRS mozgó célpont (IFRS 7 !!!) Rendszer támogatottság nélkül nem biztosítható a magas szintű megfelelés Kommunikáció és tréning Vezetői információs rendszer Első alkalmazás és a már IFRS szerint jelentők DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

ÖSSZEFOGLALÁS „Van a jól látható egész És a sok apró, ördögi rész. Míg az egészet fogjuk, visszük ésszel, A rész makacsul ellenállni merészel.” (Szathmáry Erzsébet) DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

EU-s számviteli jogszabályok elérhetősége http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/news/index_en.htm DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október

SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK!!! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK!!! DRKE Nemzetközi Bankárképző Rt. 2010. október