A társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő 2014. évi változások Matlné Kisari Erika előadása

CSALÁDI JÁRULÉK-KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE JOGOSULTAK Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és – a családi kedvezményt megosztással érvényesítő – biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult . Év közben csak az a biztosított, aki az Szja tv. szerint az adóelőleg megállapításánál is jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére!

CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE JOGOSULT 1) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult; 2) a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa; 3) a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy); 4) a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély A 3)-4) pont szerinti esetben azzal, hogy az ott említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE A családi járulékkedvezmény érvényesítésére jogosultak a kedvezményt döntésük szerint együtt is, de csak egyszeresen érvényesíthetik. Az együttes igénybevétel feltétele, az érintett személyek adóbevallásban, munkáltatói adó megállapításban közösen tett, az adóazonosító jelet is tartalmazó nyilatkozata. A nyilatkozatban fel kell tüntetni a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntést is.

A munkáltató közreműködése A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv . szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül. A biztosított az adóelőleg-nyilatkozatban rendelkezhet arról, hogy nem kéri a családi járulékkedvezmény havi összegének érvényesítését.

A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY ÖSSZEGE A járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető családi kedvezmény összegéből a családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen és/vagy a biztosított és a családi kedvezményt megosztással érvényesítő biztosított házastársa, élettársa által együttesen ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 16 százaléka de legfeljebb a biztosított által fizetendő természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege.

A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét. Fontos! A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az Szja tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).

A CSALÁDI JÁRULÉKKEDVEZMÉNY HAVI ÖSSZEGE A családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének — ha az pozitív — 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege.

Példa Egyedülálló anya 2 kiskorú gyermeket nevel. Részmunkaidőben dolgozik havi 100 ezer forint a munkabére. Csk. havi összege: 125 ezer forint Bruttó munkabér :- 100 ezer forint Csjk alapja: 25 000*16%=4000 (az igénybe nem vett csk. adótartalmának megfelelő összeg a csjk.) Ez nem a járulékalapot csökkenti, hanem a fizetendő járulékokból kerülhet levonásra! Az anya nem fog természetbeni egbizt. járulékot fizetni, azt nem kell levonni (100000*4%=4000).

PÉLDA Munkavállaló 3 gyerekkel összefüggésben jogosult családi kedvezmény és családi járulékkedvezmény érvényesítésére 280 000 Ft. munkabér alapulvételével. Csk. havi keret 618 750 Munkabér -280 000 (adóelőleg-alap) 338 750x16%= 54 200 (ez az összeg érvényesíthető lenne a járulékból.) A 280 000 forint járulékterhe *(4+3+10 %=17%)= 47 600 forint. Figyelem az 1,5 % munkaerő-piaci járulék terhére nincs csjk. érvényesítés azt meg kell fizetni. A magánszemély nem fizet 4+3=7% egbizt. járulékot és 10% nyugdíjjárulékot. A csk. havi kerete összesen 577 500 forintal csökkent és maradt ebben a hónapban 41 250 forint fel nem használt keret.

A KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK SORRENDJE A foglalkoztató a családi járulékkedvezmény havi összegét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem vonja le, és nem fizeti meg az állami adóhatóságnak. A családi járulékkedvezmény havi összegét a foglalkoztató az Art. 31 . § (2) bekezdés szerinti bevallásában vallja be

A HAVI ÉRVÉNYESÍTÉS KORLÁTOZÁSA Családi járulékkedvezmény havi, negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

HAVI IGAZOLÁS KIADÁSA A foglalkoztató írásban tájékoztatja a biztosítottat a tárgyhavi jövedelem kifizetésével egyidejűleg a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékról, nyugdíjjárulékról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről, illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatási járulékról.

ÉVES IGAZOLÁS KIADÁSA A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles a nyilvántartás adataival egyező igazolást kiadni a biztosított részére a tárgyévben fennállt biztosítási idő "tól-ig" tartamáról, a tárgyévre, illetve a tárgyévtől eltérő időre levont járulékok összegéről, a foglalkoztató által megfizetett egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék összegéről és azok alapjáról, valamint az egyes járulékokból érvényesített családi járulékkedvezményről. A biztosítással járó jogviszony év közben történő megszűnése esetén az igazolást soron kívül kell kiadni.

Átmeneti szabály A családi járulékkedvezmény megállapítására, érvényesítésére vonatkozó 2014. január 1-jétől hatályos szabályokat az olyan jövedelmekre kell elsőként alkalmazni, amelyeket a 2014. január hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

Összefoglalva A családi járulékkedvezmény érvényesíthetőségének alapvető feltétele a biztosítotti státusz. (Nem minden járulékot fizető biztosított!) A családi kedvezmény az Szja vonatkozásában adóalapot csökkentő kedvezmény, a járulékok tekintetében a családi járulékkedvezmény nem a járulékalapot, hanem a fizetendő járulékot csökkenti. A családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető az adómentes, de járulékalapot képező jövedelmekkel összefüggésben. (Van olyan személy aki biztosított, járulékot is fizet, de a adómentes juttatás után, pl. GYES-en lévő munkavállaló.) A családi járulékkedvezmény év közbeni érvényesítésére csak a családi kedvezményre jogosult biztosított magánszemély esetében van mód.

BIZTOSÍTOTTAK KÖRÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS 2014. január 1-jétől a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy a gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra Új jogviszony a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony

Biztosítás szünetelése Szünetel a biztosítási kötelezettség: A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt, Minden olyan esetben, ha külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.

Nem szünetel a biztosítási kötelezettség Ha a fizetés nélküli szabadságot az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe.

A biztosítási kötelezettség alá nem eső külföldi kiküldött A 2013. dec. 31-éig hatályos rendelkezések szerint a biztosítás nem terjedt ki: a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő- kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg; e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el.

Változás 1. a Tbj. külön rendelkezik arról, hogy kétéves időtartamot 2013. január 1-jétől kell számítani és a biztosítási kötelezettség legkorábban 2015. január 1- jével jön létre. Fontos! a szociális hozzájárulási adónak – egyebek mellett – nem alapja az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 11. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki, így az említett rendelkezés alapján a biztosítás alól kivont személyek tekintetében a szociális hozzájárulási adókötelezettség fel sem merülhet

Változás 2. Az előzőektől eltérően két évnél hosszabb munkavégzés esetén is mentesülhet a természetes személy a biztosítási kötelezettség alól, ha a munkavégzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a munkavégzés tényleges, vagy várható időtartama a két évet meghaladja és az előre nem látható körülmény a magyarországi munkavégzés kezdetét követő 1 év eltelte után következik be, és ezt a körülményt a munkáltató 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak.

Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, a hivatásos nevelőszülői díj*, a felszolgálási díj, a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forint (naptári napi összege 227 forint).

Egészségügyi hozzájárulás Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az olyan jövedelem, vagy jövedelemnek nem minősülő összeg, amely a Tbj. szerint járulék alapját képezi, szociális hozzájárulási adó alapját képezi, az Szja. tv. alapján adómentes vagy nem kell a jövedelemszámítás során figyelembe venni.

Az egyes kamatjövedelmeket terhelő 6 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulás 2013. augusztus 1-jétől a kamatjövedelmet és bizonyos esetekben a tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozamot 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. A kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályozása egyértelműsíti, hogy a járuléktörvény alapján a belföldinek minősülő magánszemély 6 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet a) az Szja tv. 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja tv. szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után, b) az Szja tv. 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.

MENTESÍTŐ SZABÁLY A hatályos szabályozás alapján – egyebek mellett – mentes a kamatjövedelem után fizetendő egészségügyi hozzájárulás alól a kollektív befektetési értékpapírból (pl. befektetési jegy) származó kamatjövedelem, ha a megtakarítást legalább 80 százalékban EGT állam forintban jegyezett értékpapírjában tartják. E mentesség kiterjesztésre kerül a biztosításból származó kamatjövedelemre, ha annak biztosítási tartaléka vagy díjtartaléka megfelel az előbbi feltételnek.

A 6% MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS BEVALLÁSA A kamat jövedelem utáni egészségügyi hozzájárulást a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik. A tartós befektetési szerződésből származó jövedelmet terhelő egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, vallja be és fizeti meg.

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ ALAPJÁNAK VÁLTOZÁSA A kifizetőt terhelő adó alapja: a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, Külföldi kiküldetés esetén alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén, vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

Utólagos kifizetések Az adóalap megállapításánál a szociális hozzájárulási adó alapjaként szolgáló jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony megszűnését követően kerül sor. Az ilyen kifizetéseket úgy kell figyelembe venni, mintha a kifizetésre a jogviszony utolsó napján került volna sor.

ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGET NEM EREDMÉNYEZŐ JOGVISZONY Nem eredményez adófizetési kötelezettséget a felsőoktatási intézmény hallgatójának gyakorlati képzésére tekintettel létesített hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszonya.

HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉSEN ALAPULÓ KÖTELEZETTSÉG A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben folytatott hallgatói munkaszerződésen alapuló jogviszony az adófizetési kötelezettség vonatkozásában munkaviszonynak minősül.

TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ TANULÓ, HALLGATÓ Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony – egyebek mellett - a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony.

TANULMÁNYOKAT FOLYTATÓ TANULÓ, HALLGATÓ FOGALMA Tanulmányokat folytató tanuló, hallgató az aki: a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik, b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

A TANULÓI, HALLGATÓI JOGVISZONYOK IGAZOLÁSA A jogviszonyt a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás, a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás, a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány, a közreműködő intézmény által kiadott, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás. Az igazolás, diákigazolvány érvényességi idején belül. a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány a tanévet követő október 31-éig tanúsítja.

SZABAD VÁLLALKOZÁSI ZÓNÁBAN MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ADÓKEDVEZMÉNYE a kedvezményezett munkavállalóra nézve előírt lakóhely feltétel úgy is teljesülhet, ha az a szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – 20 km-re található szabad vállalkozási zónában, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van.

KUTATÓK FOGLALKOZTATÁSA UTÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY KITERJESZTÉSE 2014. január 1-jétől a kedvezmény nem csak a doktori vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalóval, hanem a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgatóval, vagy doktorjelölttel összefüggésben is lehet érvényesíteni.

A RÉSZKEDVEZMÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA (ALAPJA ÉS MÉRTÉKE) A doktori vagy magasabb tudományos fokozattal, tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállaló esetén a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint. Mértéke 27 százalék. A doktori képzésben részt vevő hallgató, vagy doktorjelölt esetében a munkavállalót az adómegállapítási időszakban megillető, az adó alapjának megállapításakor figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint. A kedvezmény mértéke 14,5 százalék.

A TARTÓSAN MUNKANÉLKÜLI SZEMÉLYEK FOGLALKOZTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK VÁLTOZÁSA Tartósan álláskeresőnek az tekinthető, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartott. A 275 nap és a 183 nap számítása során a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát figyelmen kívül kell hagyni. A Munka Törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tartósan álláskereső személy foglalkoztatásával összefüggő kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.

A gyed, gyes vagy gyet, folyósítása alatt vagy után foglalkoztatott személyekkel összefüggő kedvezmény A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott - gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesülő – munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.

A kedvezmény kiterjesztése Ha a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozási segélyben részesült vagy részesül, vagy b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül. a részkedvezmény egyenlő a munkavállalót megillető bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával a foglalkoztatás első három évében és 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében.

A kedvezmény érvényesítésének időbeli korlátja A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, Három vagy több gyermek esetén az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 69. hónap végéig, de legfeljebb 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

A GYED, UTÁN GYES, GYET FOLYÓSÍTÁS ALATT VAGY UTÁN FOGLALKOZTATOTTAKKAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLY Az adókedvezmény érvényesítését megalapozó igazolás tekintetében változás, hogy a munkáltató a kedvezményt az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, kincstár, vagy családtámogatási kifizetőhely által, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a Kincstár által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

A három vagy több gyermekre tekintettel érvényesíthető kedvezmény további feltétele A gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély esetén a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, kincstár által kiadott igazolás.

Megszűnő kedvezmények A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény; A START PLUSZ, START EXTRA, START BÓNUSZ kedvezmények; Karrier-híd program kifutó jelleggel. Fontos! A 2013. december hónapra vonatkozóan benyújtásra kerülő 1408-as bevallásban a kedvezmény még érvényesíthető.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET