Mérlegképes kötelező továbbképzés 2011. Rezsabek Angéla

Egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítése 9. § (2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt. (3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a konszolidálásba e törvény 120-134. §-a szerint bevont vállalkozás, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. (4) (5) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az éves nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni. Az előbbiekben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni a (2) bekezdés a) és c) pontja tekintetében is. Rezsabek Angéla

Egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítése (4) Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az a vállalkozó, ahol az üzleti év a naptári évtől a 11. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak alapján tér el. Törlésre került Rezsabek Angéla

Az Szt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: A Módosítás felülírja azt a szabályt, amely szerint lényegében csak a külföldi tulajdonban lévő vállalkozó üzleti éve térhet el a naptári évtől. A módosítással minden vállalkozó számára a saját döntése alapján válik lehetővé a naptári évtől eltérő üzleti év választása, ide nem értve a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak vagy biztosítóintézeteknek minősülő vállalkozókat. A mérlegfordulónap szabad megválasztásával jelentősen egyszerűsödhetnek a számviteli zárási teendők, mivel lehetővé válik az üzletmenet ciklikusságának figyelembe vétele, és ezáltal a vállalkozó az éven belüli főbb üzleti folyamatok lezárulása utáni időpontra időzítheti a beszámoló összeállítását. Az Szt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az üzleti év a naptári évtõl eltérhet a hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek nem minõsülõ vállalkozónál, a nemzetközi jellegû felsõoktatási intézménynél, amennyiben azt a mûködés jellemzõi (különösen az üzletmenet ciklikussága, illetve konszolidálásba bevont vállalkozás esetén az anyavállalat információs igénye) indokolttá teszik. Annál a vállalkozónál, amely alkalmazza a 9. § (6) bekezdését, valamint annál az egyszerûsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozónál, amely nyilvántartásait e törvény szerint vezeti, az üzleti év nem térhet el a naptári évtõl.” Rezsabek Angéla

Egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítése 3) A (2) bekezdés előírásait részvénytársaság, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdésének 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték (3) A (2) bekezdés előírásait a nyilvánosan működő részvénytársaság, az anyavállalat, a konszolidálásba e törvény 120-134. §-a szerint bevont vállalkozás, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott - a 3. § (6) bekezdés 2-3. pontja szerinti - értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték nem alkalmazhatja. nem alkalmazhatja. Rezsabek Angéla

vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. A módosítás célja az, hogy lehetővé tegye az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozások körének bővítését. A módosítással lehetővé válik, hogy az anyavállalaton kívül bármely konszolidálásba bevont vállalkozó választhassa az egyszerűsített éves beszámoló készítését, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információk előállítására és anyavállalatnak való szolgáltatására továbbra is alkalmas lesz a vállalkozó számviteli rendszere. „ 9. § (3)–(4) bekezdését a 2011. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni.” Az Szt. 9. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés elõírásait a nyilvánosan mûködõ részvénytársaság, az anyavállalat, valamint az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott – a 3. § (6) bekezdés 2–3. pontja szerinti – értékpapírjai tõzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték, nem alkalmazhatja. (4) Anyavállalatnak nem minõsülõ konszolidálásba bevont vállalkozás abban az esetben készíthet a (2) bekezdés szerint egyszerûsített éves beszámolót, ha nyilvántartásai alapján biztosítani tudja az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállításához szükséges információkat az anyavállalat részére.” Rezsabek Angéla

Az Szt. 10. §-a a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: Az 1606/2002/EK rendelettel összhangban egyes vállalkozók a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint állítják össze az összevont (konszolidált) éves beszámolójukat. Tekintettel arra, hogy a standardok megfelelő alkalmazásához speciális tudás szükséges, a Módosítás előírja, hogy 2014. január 1-től kezdődően (elsőként a 2014-ben induló üzleti évben) ilyen beszámolókat csak IFRS szakterületen regisztrált könyvviteli szolgáltatók, valamint IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók állíthatnak össze, valamint csak IFRS minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók hitelesíthetik azokat. Az Szt. 10. §-a a következõ (5)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Azon vállalkozó esetében, amely a (2) és (3) bekezdés alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint állítja össze az összevont (konszolidált) éves beszámolóját – e törvény, valamint a külön jogszabályok könyvvizsgálatra vonatkozóan meghatározott feltételein túlmenõen – jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói feladatok ellátására csak akkor adható kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) részére megbízás, ha a kamarai tag könyvvizsgáló (könyvvizsgáló cég) rendelkezik IFRS minõsítéssel. (6) Az (5) bekezdés szerinti vállalkozó a 151. § (1) bekezdésének alkalmazása során köteles gondoskodni arról, hogy a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését, az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítését olyan személy végezze, aki a) IFRS regisztrálási szakterületen szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzõk nyilvántartásában, vagy b) IFRS minõsítéssel rendelkezõ kamarai tag könyvvizsgáló.” (3) Az Szt. 177. §-a a következõ (25) bekezdéssel egészül ki: „(25) E törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel beiktatott 10. §-ának (5)–(6) bekezdését elsõ alkalommal a 2014. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra kell alkalmazni.” Rezsabek Angéla

Az Szt. a 7. § után a következõ 7/A. §-sal egészül ki: A jelenleg hatályos számviteli előírások nem egyértelműek a tekintetben, hogy milyen számviteli kötelezettségek vonatkoznak a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére. Ez a gyakorlatban számos kérdést vetett fel az elmúlt időszakban. A gyakorlati kérdések rendezésére, az egyértelmű számviteli eljárás meghatározására indokolt a számviteli törvényben külön rendelkezni a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeinek működésére, illetve megszűnésére vonatkozóan olyan módon, hogy a fióktelepek a számviteli törvény vállalkozókra vonatkozó előírásit kötelesen értelemszerűen alkalmazni. Az Szt. a 7. § után a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § A külföldi székhelyû vállalkozás magyarországi fióktelepe alapítására, mûködésére és megszûnésére – ha e törvény, illetve más jogszabály eltérõen nem rendelkezik – e törvény vállalkozóra vonatkozó szabályait kell megfelelõen alkalmazni.” Rezsabek Angéla

A törvénymódosítással egyszerűsített éves beszámoló készítését választhatják mérethatár alapján: a zártkörűen működő részvénytársaságok, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, a naptári évtől eltérő üzleti évet választó gazdálkodók, a konszolidálás során a nemzetközi számviteli standardokat vagy más külföldi számviteli előírásokat alkalmazó konszolidálásába bevont vállalkozások. Rezsabek Angéla

Az Szt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: A Módosítás továbbá bővíti a sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítő (mikro)vállalkozások körét, figyelembe véve az Európai Bizottság és Tanács által a közelmúltban támogatott számviteli területre értelmezett mikrovállalkozási meghatározást is. Az Szt. 9. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Egyszerûsített éves beszámolóját – saját választása alapján – a 98/A. § szerinti sajátos módon is elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, korlátlan mögöttes felelõsséggel mûködõ egyéni cég, ha két egymást követõ üzleti évben a mérleg fordulónapján a következõ, a nagyságot jelzõ három mutatóérték közül bármelyik kettõ nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfõösszeg a 65 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 130 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 fõt.” Rezsabek Angéla

Devizás részesedések, értékpapírok értékesítése esetén nem kell a devizaárfolyam változás hatását kiszűrni 84§(8) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál a (2) bekezdés, a (3) bekezdés a)-b) és e) pontja, a (7) bekezdés a)-d) pontja szerinti árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni. 85§(4) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti árfolyamveszteséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni. Rezsabek Angéla

Devizás részesedések, értékpapírok értékesítése esetén nem kell a devizaárfolyam változás hatását kiszűrni 84§(8) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál a (2) bekezdés, a (3) bekezdés a)-b) és e) pontja, a (7) bekezdés a)-d) pontja szerinti árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni. 85§(4) A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az (1) bekezdés, a (2) bekezdés a) pontja, a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti árfolyamveszteséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni. Rezsabek Angéla

Deviza vételi, vagy eladási árfolyam választásnál az indoklás 60§ (6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne. Rezsabek Angéla

Deviza vételi, vagy eladási árfolyam választásnál az indoklás 60§ (6) A külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál a devizavételi és devizaeladási árfolyam átlaga helyett valamennyi külföldi pénzértékre szóló eszköz és kötelezettség egységesen értékelhető devizavételi vagy csak devizaeladási árfolyamon is - a (4) bekezdés szerinti értékeléstől eltérő értékelésből adódó különbözetnek a kiegészítő mellékletben történő bemutatása mellett -, ha a (4) bekezdés szerinti értékeléstől történő eltérésnek az eszközökre-forrásokra, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős és emiatt a megbízható és valós összkép követelménye a (4) bekezdés szerint történő értékelés mellett nem teljesülne. Rezsabek Angéla

Értékesítés nettó árbevétele 93. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: b) az értékesítés nettó árbevételét főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól. 93. § (1) A kiegészítő mellékletnek tartalmaznia kell: b) az értékesítés nettó árbevételét a létesítő okiratban megjelölt főbb tevékenységenkénti megbontásban, amennyiben az egyes tevékenységek, szolgáltatások jelentősen különböznek egymástól. Rezsabek Angéla

Mentesített anyavállalat közzétételi kötelezettsége 116§ (6) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén magyar nyelven a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. E közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a 154. §-ban foglaltaknak megfelelően, a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának elfogadásától számított 60 napon belül. 116§(6) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása esetén, hiteles fordításban, magyar nyelven a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolóját és összevont (konszolidált) üzleti jelentését, az ezekről készült könyvvizsgálói jelentést kell közzétenni. E közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a 154. §-ban foglaltaknak megfelelően, a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül. Rezsabek Angéla

Fordulónapi értékelés 60. § (2) amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.

Fordulónapi értékelés 60. § (2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló - az 54-55. § szerint minősített - minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a (4)-(6) bekezdés szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni. amennyiben a mérlegfordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős.

Az Szt. 60. §-a kiegészül a következõ (5a) bekezdéssel: A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Módosítás ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot. 60. § (5a) bekezdését, a 2011. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Az Szt. 60. §-a kiegészül a következõ (5a) bekezdéssel: „(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történõ megállapítására vonatkozó elõírásai szerinti árfolyam is.” Rezsabek Angéla

41§ (4)Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó – beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható – amortizációnál figyelembe vett – élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Rezsabek Angéla

A beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettség üzleti év végi átértékelésével kapcsolatosan képzendő céltartalék számítási szabályának pontosítását tartalmazza a Módosítás. 41. § (4) bekezdését, a 2011. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. 41. § (4) bekezdésében a „hitelfelvételtõl eltelt idõtartam” szövegrész helyébe a „beruházás aktiválásától eltelt idõtartam” szöveg, Rezsabek Angéla

Napi többszöri árfolyamjegyzés 60 (10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni.

Napi többszöri árfolyamjegyzés 60§(10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi jegyzett árfolyamok közül a számviteli politikában meghatározott árfolyamot kell figyelembe venni. (10) Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is jegyez árfolyamot, úgy az (1)-(9) bekezdések alkalmazása során az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell figyelembe venni.

Az Szt. 60. §-a kiegészül a következõ (5a) bekezdéssel: A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Módosítás ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot. 60. § (5a) bekezdését, a 2011. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Az Szt. 60. §-a kiegészül a következõ (5a) bekezdéssel: „(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történõ megállapítására vonatkozó elõírásai szerinti árfolyam is.” Rezsabek Angéla

10. behajthatatlan követelés az a követelés, a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető), b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett, c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

10. behajthatatlan követelés e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel, e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,

2009. Évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról Az Országgyűlés a természetes személyek és jogképes szervezetek nem vitatott pénzköveteléseinek gyorsabb és hatékonyabb érvényesítése érdekében a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések, a Polgári perrendtartás alkalmazása 1. § (1) A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás, melyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A fizetési meghagyásos eljárásra az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. (2) A fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának (a továbbiakban: MOKK) a közjegyzők, valamint a felek és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére rendelkezésre álló, az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszere (a továbbiakban: MOKK rendszere) használatával, gépi adatfeldolgozással jár el. Rezsabek Angéla

2009. Évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról A fizetési meghagyásos eljárásban fizetendő díjak 42. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásért a MOKK részére - a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, valamint a közjegyzők munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében - e törvényben megállapított díjat (a továbbiakban: eljárási díj) kell fizetni. (2) A MOKK részére megfizetett eljárási díj összegének legfeljebb felét a MOKK a fizetési meghagyásos eljárásban eljáró közjegyzők között az elvégzett munka arányában az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint munkadíj és költségtérítés címén felosztja. A fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja. Rezsabek Angéla

2009. Évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 45. § (1) A díjalap után az eljárási díj mértéke: a) - ha a (2) bekezdésből más nem következik - az alapeljárásban 3%, de legalább 5000 forint és legfeljebb pedig 300 000 forint; b) a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint; c) a kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás vagy részletfizetés engedélyezése iránt kezdeményezett eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 15 000 forint. (2) Az alapeljárásban a díj mértéke nem lehet kevesebb annyiszor 1000 forintnál, mint ahány fél van. Rezsabek Angéla

Egyéb szervezet 4. egyéb szervezet: a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) a társadalmi szervezet, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) h) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, 4. egyéb szervezet: a) a lakásszövetkezet, b) a társasház, c) a társadalmi szervezet, a köztestület, d) az egyházi jogi személy, e) az alapítvány, ideértve a közalapítványt is, f) az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, g) h) a Műsorszolgáltatási Alap, Rezsabek Angéla

Elektronikus pénzeszköz 12. elektronikus pénzeszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom;

Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény Elektronikus pénzeszköz alatt olyan készpénz- helyettesítő fizetési eszközt - így különösen értéktároló kártyát, számítógép memóriát – értünk, amely az elektronikus pénz tárolására szolgál és amellyel az ügyfél közvetlenül végezhet fizetési műveleteket. Elektronikus pénz: készpénz átvétele illetőleg számlapénz átutalása ellenében kibocsátott elektronikus pénzeszközön tárolt pénzérték, amelyet elektronikus fizetés céljából a kibocsátón kívül más is elfogad. Rezsabek Angéla

2012. évi módosítás 14. § (9) bekezdésében a „2%-át” szövegrész helyébe a „10%-át” szöveg, a „2%-a” szövegrész helyébe a „10%-a” szöveg, Rezsabek Angéla

2012. évi módosítás 14§(9)A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. Rezsabek Angéla

Gazdasági társaságokról Osztalékelőleg 133§, 221§ Rezsabek Angéla

140. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyona 140§(6) A lekötött tartalék tételben kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre (a vagyonfelértékelés miatti adóra), ha arra más módon nem képeztek fedezetet. Rezsabek Angéla

140. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyona 140§(6) A lekötött tartalék tételben kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre (a vagyonfelértékelés miatti adóra), ha arra más módon nem képeztek fedezetet. Rezsabek Angéla

A vagyonmérleghez kapcsolódó probléma saját tőke rendezésnél. 141§(4) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében kimutatott saját tőke és a vagyonmérleg-tervezetében kimutatott saját tőke különbözetének összegével - a változás tartalmának és előjelének megfelelően - a tőketartalékot, az eredménytartalékot, illetve a lekötött tartalékot kell módosítani a végleges vagyonmérlegben. A tőketartalék módosítása során, ha emiatt a tőketartalék negatívvá válna, a tőketartalék pozitív összegéig a tőketartalékot, azt meghaladóan az eredménytartalékot kell csökkenteni. Rezsabek Angéla

Próbaüzemeltetés költsége 47§(8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, legfeljebb a próbaüzemeltetés - bekerülési (beszerzési) értékként figyelembe vett - költségéig, 47§ (8) A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állománybavételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára, ……… Rezsabek Angéla

Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete 88. § (8) Ha e törvény, illetve más jogszabály előírása szerint a vállalkozónál a könyvvizsgálat kötelező, akkor a) erre a kötelezettségre a beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell, továbbá b) a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a tárgyévi üzleti évre vonatkozó beszámoló könyvvizsgálatáért a könyvvizsgáló által felszámított díjat, valamint a könyvvizsgáló által a tárgyévi üzleti évben az egyéb bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjakat külön-külön összesítve. Rezsabek Angéla

Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete 96. § (1) Az egyszerűsített éves beszámoló a (2)-(4) bekezdés szerinti mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll. Üzleti jelentést - az egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódóan - nem kell készíteni. (2) Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet "A", illetve "B" változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. (3) Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet "A", illetve "B" változata közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza. (4) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének a 41. § (8) bekezdése, az 55. § (4) bekezdése, a 86. § (8) bekezdése, a 88. § (6) bekezdése, a 89. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdésének a), c)-d) pontja és (6) bekezdése, a 89/A. §-a, a 90. § (1)-(2) bekezdése és (3) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdésének b) pontja, a 91. § c)-d) pontja, a 92. §-a, a 93. § (1)-(2) és (6) bekezdése szerinti adatokat nem kell tartalmaznia. (5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad. (6) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének nem kell tartalmaznia a 90. § (3) bekezdésének c) pontja szerinti mérlegen kívüli tételek és mérlegben nem szereplő megállapodások pénzügyi kihatásait. Rezsabek Angéla

Egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő melléklete (5) Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában foglalt jogcímeken felszámított díjakat nem kell összegszerűen bemutatni, ha az tartalmazza a díjak jogcímenkénti megoszlását, és a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, annak kérésére, a vállalkozó a díjakról részletes tájékoztatást ad. Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében a könyvvizsgáló által felszámított díjakat a 88. § (8) bekezdésének b) pontjában meghatározott jogcímek szerinti részletezés nélkül, egy összegben, összesítve is be lehet mutatni. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 155. § (2) Kötelező a könyvvizsgálat – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg. (3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről (4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál – a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor –, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. (5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja: a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, b) a takarékszövetkezet, c) a konszolidálásba bevont vállalkozás, d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint – a megbízható és valós kép érdekében – a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól. Rezsabek Angéla

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 208§ (2) Szükség szerint tartalmazza az alapszabály: a) a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, szolgáltatásának időpontját, az ellenében adandó részvények számát, névértékét, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét) és a nem pénzbeli hozzájárulásnak az alapszabály szerinti értékét előzetesen felülvizsgáló könyvvizsgáló vagy szakértő nevét (cégét), székhelyét (lakóhelyét); b) az egyes részvényfajtákhoz, részvényosztályokhoz, illetve részvénysorozatokhoz kapcsolódó jogokat és a részvényekhez fűződő egyes jogok esetleges korlátozását, a részvények más részvényfajtába, részvényosztályba, illetve részvénysorozatba tartozó részvényre történő átalakításának szabályait, valamint az egyes részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz tartozó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét részvénysorozatonként; c) az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvények sorozatát, számát, névértékét és a kötvényekre vonatkozó szabályokat; d) a részvények átruházásának korlátozását vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötését; e) a részvények kötelező bevonásával [267. § (3) bekezdés] összefüggésben szükséges rendelkezéseket; f) az igazgatóság felhatalmazását - a visszaváltható részvényhez kapcsolódó jogok gyakorlásával, a saját részvény megszerzésével, osztalékelőleg fizetésével, valamint az alaptőkének az alaptőkén felüli vagyon terhére történő felemelésével kapcsolatban - közbenső mérleg elfogadására; g) vezérigazgató (247. §) választása esetén az első vezérigazgató nevét (lakóhelyét); h) felügyelőbizottság választása esetén az első felügyelőbizottság tagjainak nevét (lakóhelyét), könyvvizsgáló választása esetén az első könyvvizsgáló nevét (lakóhelyét, székhelyét); i) mindazt, amiről a részvényesek az alapszabályban rendelkezni kívánnak. Rezsabek Angéla

A módosítás a beszámoló letétbe helyezésének határidejét hozza összhangba a társasági adóbevallás határidejével. Ez egyszerűsíti a gazdálkodók tevékenységét. 153. § (1)–(2) bekezdését, (5) bekezdését, a 2011. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Az Szt. 153. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A kettõs könyvvitelt vezetõ, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót, kötelezõ könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követõ ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal (szövegezésben), mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerûsített éves beszámolót felülvizsgálta. ( Rezsabek Angéla

2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról A gazdasági ellenőrzést segítő személy58 51/A. §59 (1) Ha a közösség éves pénzforgalma meghaladja a húszmillió forintot vagy az alapító okirat szerint külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek száma meghaladja az ötvenet, a számvizsgáló bizottság, illetőleg az ellenőrzési jogkör gyakorlója (a továbbiakban együtt: számvizsgáló bizottság) feladatellátásának segítésére – a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolás és a következő évi költségvetési javaslat előzetes vizsgálatára és véleményezésére – gazdasági ellenőrzést segítő személyt kell igénybe venni. Gazdasági ellenőrzést segítő személy a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy lehet. (2) Nem kötelező az (1) bekezdésben említett gazdasági ellenőrzést segítő személy igénybevétele, ha: a) az ellenőrzési feladatok ellátása az 51. § (5) bekezdés alapján biztosított, b) a számvizsgáló bizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy, vagy c) a közös képviselő, az intézőbizottság elnöke vagy tagja mérlegképes könyvelői vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és regisztrált személy, vagy társasház-kezelői vagy ingatlankezelői szakképesítéssel rendelkezik és megfelel az e törvény 52– 55. § szerinti feltételeknek. (3) A gazdasági ellenőrzés segítésével olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, melynek tagja vagy alkalmazottja rendelkezik az (1) bekezdésben meghatározott szakképesítéssel. A gazdálkodó szervezet megbízásakor a gazdasági ellenőrzést segítő természetes személyt is meg kell nevezni. Rezsabek Angéla

2003. évi CXXXIII. Törvény a társasházakról 51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, b)54 véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a számviteli szabályok szerinti könyvvezetés és beszámoló alapján elkészített éves elszámolást és a következő évi költségvetést, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. (2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók. (3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg. (4)55 A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban az (1) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el. (5)56 Ha az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása számvizsgáló bizottság vagy a (4) bekezdésben említettek szerint felhatalmazható tulajdonostárs hiánya miatt nem biztosítható, e feladatok ellátásával – a szervezeti-működési szabályzat erről szóló rendelkezése esetén – a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult szolgáltató vagy okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező és a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő (a továbbiakban: regisztrált) személy vagy olyan gazdálkodó szervezet is megbízható, amelynek van ilyen tagja vagy alkalmazottja. Rezsabek Angéla

1.2. Tárgyi eszközökkel kapcsolatos esettanulmányok Rezsabek Angéla

A bruttó érték meghatározása beruházási hitelből megvalósított egy vagy több eszköz esetén [Szt. 47. § (4) bekezdése szerint] Rezsabek Angéla

3§(4) 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; Tervezés??????? Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről 47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat,EU-3 továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről (2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke], b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj), e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével]. (3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 1. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítása a következő képlet alkalmazásával történik: L = A x L(H); ahol L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege; A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege; L(H): a levonási hányados, amelynek - számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel, ------ 121/a - nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet: a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt; b) az ingatlan értékesítésének, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi; c) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 4. A 3. b) és 3. c) alpont alkalmazásában nem tekinthető eseti jellegűnek, ha az adóalany a tevékenységet - az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján - engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetőleg ha a 3. b) és 3. c) alpontban említett tevékenységekből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevezője értékének a 10 százalékát. 5. Az 1. pont szerinti levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani. 6. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 12. Abban az esetben, ha a 6. pontban említett bevallás benyújtását követően a véglegesen levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be, és a számítás eredményeként adódó új összeg a 6. pontban említett bevallásban közölt összeghez képest abszolút értékben legalább 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeggel tér el, az adóalany köteles előzetesen felszámított adó arányos megosztását utólag kiigazítani. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig, b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát - az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül - az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amelybe rendre 11 hónap elteltével a tizenkettedik hónap esik, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének a) ingó esetében 1/5 részére, b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. Rezsabek Angéla

Márciusban vette ---- 50/60 a fizetendő, nov. 58/60 EVA 16. § (1) Az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogyc) a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget is) tekintetében adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adózó ezen általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott bevallásában - a megszűnésre mint termékértékesítésre tekintettel - az általános forgalmi adóról szóló törvény 136. §-a szerint köteles teljesíteni (azzal, hogy ez esetben a tárgyi eszközre fizetett előleg a tárgyi eszköz beszerzésével egy tekintet alá esik); Márciusban vette ---- 50/60 a fizetendő, nov. 58/60 Rezsabek Angéla

2012. évi módosítás A Tao tv. 26. §-a a következõ (12) bekezdéssel egészül ki: „(12) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az egyszerûsített vállalkozói adó adóalanyisága megszûnését követõ 60 napon belül köteles az esedékességi idõre esõ összeg feltüntetésével az egyszerûsített vállalkozói adó adóalanyisága megszûnését követõ naptól az adóévet követõ hatodik hónap utolsó napjáig számított idõszak valamennyi teljes naptári negyedévére társasági adóelõleget bevallani és egyenlõ részletekben a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáigmegfizetni. A háromhavonta esedékes társasági adóelõleg összege a) az egyszerûsített vállalkozói adó adóalanyisága megszûnésének adóévében elszámolt összes bevétel 1 százaléka, ha az adóév idõtartama 12 hónap volt, b) az egyszerûsített vállalkozói adó adóalanyisága megszûnésének adóévében elszámolt összes bevételnek a mûködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka minden más esetben.” Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről (4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja, ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat; b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. Rezsabek Angéla

47§(8)…….. valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege. Rezsabek Angéla

2000. évi C. törvény a számvitelről (9) A bekerülési (beszerzési) érték részét képező - az (1)-(2) és a (4)-(8) bekezdésben felsorolt - tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni. Rezsabek Angéla

Mennyi ideig lehet maximum beruházás az adott összeg Mennyi ideig lehet maximum beruházás az adott összeg???? Extra jótállási időért fizetett felár???? Rezsabek Angéla

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; Rezsabek Angéla

a beruházást is)” szöveg, A számos folyamatban lévő, elhúzódó beruházás reális értékelése érdekében a módosítás a beruházásoknál is előírja a beruházás piaci értékének tartós és jelentős csökkenésekor a terven felüli értékcsökkenés elszámolását. Az elszámolás a beruházás könyv szerinti és piaci értékének különbözetében történik. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában az „(ide nem értve a beruházást)” szövegrész helyébe az „(ide értve a beruházást is)” szöveg, Rezsabek Angéla

52.§(2). Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Rezsabek Angéla

(5) A számviteli politika keretében el kell készíteni: 14§ (4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell - többek között - azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. (5) A számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát; b) az eszközök és a források értékelési szabályzatát; Rezsabek Angéla

Így az értékelési szabályzatban kell meghatározni hogyan történik a tárgyi eszközök bekerülési értékébe tartozó tételek gyűjtése hogyan kell azt az üzembe helyezési jegyzőkönyvbe foglalni ki annak a vállalkozáson belüli felelőse a rendeltetésszerű használatbavételkor ki az a felelős munkakörben lévő vezető, aki igazolja a bekerülési értékbe tartozó tételek teljességét, helyességét, valódiságát, tárgyi eszközönkénti megbontását, az üzembe helyezés napját Az értékelési szabályzatban kell rögzíteni eszközcsoportonként az üzembe helyezés, a rendeltetésszerű használatbavétel feltételeit, a feltételek teljesülésének dokumentumait. (Ha a rendeltetésszerű használatbavétel hatósági engedélyhez kötött, akkor az eszközt a hatósági engedély hiányában nem lehet rendeltetésszerűen használatba venni.) Rezsabek Angéla

Önköltség fogalma 51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). Rezsabek Angéla

51. § (4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket – az eszközértékelés alapjául szolgáló – közvetlen önköltség nem tartalmazhat. Rezsabek Angéla

3§ (4) 5. hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja; a) hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja, vagy b) hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával; 6. maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős; Rezsabek Angéla

A pályázati költségeket be kellene-e aktiválni a bekerülési értékbe????? Rezsabek Angéla

A bérbevett tárgyi eszközökön végzett beruházás TEMATIKA: a lízingelt eszközökre is vonatkozik értékét az Szt. 47-48. §-a alapján kell meghatározni, és külön, önálló eszközként aktiválni a felek közötti, vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell az aktivált beruházás bérleti időszak végi sorsát térítés nélküli átadás értékesítés a bérbeadónak leszerelés, megszüntetés az események számviteli elszámolása az egyes esetekben Rezsabek Angéla

A bérbevett tárgyi eszközökön végzett beruházás 2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez II. ÉPÍTMÉNYEK Az építmény jellege ------------------- Leírási kulcs % Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás -----6,0 Rezsabek Angéla

A bérbevett tárgyi eszközökön végzett beruházás 3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez 13. ….. az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol; Rezsabek Angéla

A bérbevett tárgyi eszközökön végzett beruházás ÁFA 68. § A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. 11. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés [2. § a) pontja] az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról 7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra, Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7. §(15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Rezsabek Angéla

2009.09.02. Közlemény a fejlesztési tartalék felhasználásának meghosszabbított határidejéről Amennyiben egy naptári év szerint, folyamatosan működő adózó a 2005. adóévben képezte a fejlesztési tartalékot, akkor a Tao. tv. 7. § (15) bekezdés szerinti határidő eredetileg 2009. december 31-e lenne, az átmeneti előírásra figyelemmel azonban az felhasználható (ha a lekötött tartalékként kimutatott fejlesztési tartalék vagy annak egy része 2008. december 31-én még szerepel a beszámolójában) 2011. december 31-éig. Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7. §(15). Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után …… Nem használja fel …. Felhasználja Rezsabek Angéla

Lejárat 2005 ---- 2011 2006 ---- 2012 2007 ---- 2013 2008 ---- 2014 2009 ---- 2013 2010 ---- 2014 Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról 7§(15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani. Rezsabek Angéla

….. után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót…. ?????? 2010- ben ???????? Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról 29/K. § (8) c) a 7. § (15) bekezdésében és 16. § (1) bekezdés b) pontjában - a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mérték alatt - 2010. adóévben lekötött fejlesztési tartalék esetében 19 százalékot, Rezsabek Angéla

Használt eszköz. Egy összegű értékcsökkenési leírás Használt eszköz????? Egy összegű értékcsökkenési leírás????? Bérleti jogra feloldható-e????? Több éven keresztül tart a beruházás???? Pénzügyi lízing szerződés alapján vásárolt eszköz 30.000.000 Ft-os kedvezmény és a f.t. Önellenőrzés????? Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 49. § (1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot - az illeték kivételével - és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 7. §(15). Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után …… Nem használja fel …. Felhasználja Rezsabek Angéla

Beszerzési érték:100 Leírási kulcs 20% Számvitelben elszámolt összeg Adózás előtti eredményt növelő Adózás előtti eredményt csökkentő 1.év 20 10 2.év 3.év 4.év 5.év Rezsabek Angéla

Beszerzési érték:100 Leírási kulcs 20% Számvitelben elszámolt összeg Adózás előtti eredményt növelő Adózás előtti eredményt csökkentő 1.év 20 2.év 3.év 10 4.év 5.év Rezsabek Angéla

A maradványértéket elért, vagy nullára leírt tárgyi eszközök esetében A hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása TEMATIKA: A maradványértéket elért, vagy nullára leírt tárgyi eszközök esetében nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a maradványértéket elért, vagy már teljesen leírt tárgyi eszközökre [Szt. 53. § (6) bekezdése szerint] a rendeltetésszerűen nem használt tárgyi eszközre nem számolható el további terv szerinti értékcsökkenés [Szt. 52. § (7) bekezdése szerint] TEMATIKA

Értékcsökkenési leírás 52. §(5) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. (6) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. (7) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. Rezsabek Angéla

A hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása TEMATIKA: A maradványértéket elért, vagy nullára leírt tárgyi eszközök esetében felújítás esetén a felújítás összegének eszközértékre történő ráaktiválása, majd a hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés újratervezése [Szt. 53. § (5) bekezdése szerint] TEMATIKA

Értékcsökkenési leírás 53§(5) Ha az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés megállapításakor (megtervezésekor) figyelembe vett körülményekben (az adott eszköz használatának időtartamában, az adott eszköz értékében és a várható maradványértékben) lényeges változás következett be, akkor a terv szerint elszámolásra kerülő értékcsökkenés megváltoztatható, de a változás eredményre gyakorolt számszerűsített hatását a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. (6) Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. Rezsabek Angéla

terven felüli értékcsökkenéssel érintett tárgyi eszközök esetében A hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása TEMATIKA: terven felüli értékcsökkenéssel érintett tárgyi eszközök esetében további használatnál a hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés újratervezése [Szt. 53. § (1) bekezdésének b) pontja, (4) bekezdése szerint] Rezsabek Angéla

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: 81. §(2) (3) Az egyéb ráfordítások között kell kimutatni: e) a hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értékét; (4) Az egyéb ráfordítások között elkülönítetten kell kimutatni: a) az értékvesztés összegét, ideértve az immateriális javak, a tárgyi eszközök 53. § (1)-(2) bekezdése szerint elszámolt terven felüli értékcsökkenésének összegét, a követelések 55. § (1)-(2) bekezdése, a készletek 56. § (1)-(3) bekezdés szerint elszámolt értékvesztésének összegét; Rezsabek Angéla

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide nem értve a beruházást) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz piaci értéke; b) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; c) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető; d) a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz; e) az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke - a jövőbeni gazdasági hasznokra vonatkozó várakozásokat befolyásoló körülmények változása következtében - tartósan és jelentősen meghaladja annak piaci értékét (a várható megtérülésként meghatározott összeget). Rezsabek Angéla

53. § (1) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha ……… ………… 53§ (2) Az (1) bekezdés szerint az érték csökkentését olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben. Rezsabek Angéla

terven felüli értékcsökkenéssel érintett tárgyi eszközök esetében A hasznos élettartam, a maradványérték, a terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása TEMATIKA: terven felüli értékcsökkenéssel érintett tárgyi eszközök esetében használatból történő kivonás esetén az eszköz átsorolása a forgóeszközök közé (könyv szerinti értéken), vagy az eszköz selejtezése [Szt. 23. § (4)-(5) bekezdése, 53. § (1) bekezdésének b) pontja szerint] Rezsabek Angéla

23§(4) Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. (5) Amennyiben az eszközök használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását meg kell változtatni; a befektetett eszközt át kell sorolni a forgóeszközök közé vagy fordítva. Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli: b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)-(15) bekezdésében előírt feltételek - vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, Rezsabek Angéla

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról Adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek 7§ cs) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített, vagy az 1. számú melléklet 10/a. pontja szerint az adóalapnál érvényesíthető terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét, d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)-(15) bekezdésében előírt feltételek -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, Rezsabek Angéla

1. 200 145 2. 3. 4. 5. 1.000 725 Rezsabek Angéla

Időbeli elhatárolások Rezsabek Angéla

Alapelvek Teljesség elve Összemérés elve Időbeli elhatárolás elve Rezsabek Angéla

Aktív időbeli elhatárolások Passzív időbeli elhatárolások 391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 393. Halasztott ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 483. Halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolása Rezsabek Angéla

AKTÍV PASSZÍV Az eredményt növelni szükséges Az eredményt csökkenteni szükséges a bevétel növelésével csökkentésével a költség, ráfordítás A mérleg eszköz oldalát kell növelni, hogy a mérlegegyensúly ne boruljon fel. forrás oldalát kell növelni, hogy a mérlegegyensúly ne boruljon fel. AKTÍV PASSZÍV Rezsabek Angéla

Aktív Passzív Bevétel Aktív időbeli elhatárolásként elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni  a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi. Költség, ráfordítás Aktív időbeli elhatárolásként elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni  a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra. Rezsabek Angéla

Gazdasági teljesítés : 2010. december SZÁMLA Kiállítás dátuma: 2011. január 10. Teljesítés napja: 2011. január 18. Fizetési határidő: 2011. január 18. Érték : 100 + 25 Gazdasági teljesítés : 2010. december T391 / K91 100 ------------------------- T 52 / 482 100 T311 / K 91 100 ------------------------ T52 /454 100 T311 / K 91 100 T311 / K 479 25 ---------------------------- 52 / 454 100 368/ 454 25 Rezsabek Angéla

Kötelezettség fogalma Követelés fogalma Kötelezettség fogalma 29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez……. 42. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, …… Rezsabek Angéla

Alapbizonylat könyvelésénél használt árfolyam Áfa törvény szerint: „alap”- deviza eladási „bejelentéssel választható” – MNB deviza Számviteli törvény szerint: „alap” – átlag vagy az MNB deviza „választható” – deviza vételi vagy deviza eladási Alapbizonylat könyvelésénél használt árfolyam Számviteli törvényben előírt árfolyammal könyveli az alapdokumentum alapján az összeget. Áfa törvény által előírt árfolyammal könyveli az alapdokumentum alapján az összeget. Rezsabek Angéla

Számviteli teljesítés Fizetési határidő Áfa teljesítés Kelte Számviteli teljesítés Fizetési határidő Áfa teljesítés 2010.12.10. 2010.12.01-2010.12.31 2011.01.15. 2010.12.01-2011.01.31. 2011.01.01-2011.01.31. 2011.01.10. Rezsabek Angéla

Az Szt. 60. §-a kiegészül a következõ (5a) bekezdéssel: A jelenleg hatályos számviteli és adózási előírások eltérően rendelkeznek a külföldi pénzértékben történő értékesítéssel összefüggő általános forgalmi adó forintra történő átszámítását érintően. A gyakorlatban ez a kettőség adminisztrációs többlet feladatot jelent a vállalkozások számára, amelyet indokolt megszüntetni. A Módosítás ennek érdekében tartalmazza a számviteli törvény megfelelő módosítását és megengedi a számvitelben is alkalmazni az általános forgalmi adó meghatározása során alkalmazott árfolyamot. 60. § (5a) bekezdését, a 2011. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. Az Szt. 60. §-a kiegészül a következõ (5a) bekezdéssel: „(5a) Azon gazdasági események esetén, amelyeknél az ellenérték külföldi pénzértékben kerül meghatározásra, a külföldi pénzértékre szóló követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során – a vállalkozó számviteli politikában rögzített döntése alapján – alkalmazható az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történõ megállapítására vonatkozó elõírásai szerinti árfolyam is.” Rezsabek Angéla

Költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása a költség, a ráfordítás részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évét terheli, hanem: a következő üzleti év(ek)et a költség, a ráfordítás részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évét terheli, hanem: a tárgy üzleti évet AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS Rezsabek Angéla

Közvetített szolgáltatás A gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható. ( 3.par. ( 4 ) 1. pont) Rezsabek Angéla

Befejezetlen termelés 581... Állományba vétel 23... Befejezetlen termelés 581... Saját termelésű készletek állományváltozása Rezsabek Angéla

„A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat” A munkáltató köteles legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni. Legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni. Rezsabek Angéla

Igénybe vett szolgáltatások költségének elhatárolása abban az esetben, ha a több éves devizaalapú bérlet első díjrészlete a további díjrészleteknél lényesen nagyobb összegű Rezsabek Angéla

Bankgarancia díjak A megállapított garancia vállalási díj egyéb szolgáltatások költségeként kerül elszámolásra. Ebben az esetben a következő üzleti évekre jutó összeget aktívan el kell határolni. A bank egy meghatározott összeg elkülönítését írja elő, amelyet a feltételek teljesüléséig ott kell tartani. Rezsabek Angéla

Forgatási célú, kamatozó értékpapírok beszerzéséhez kapcsolódó, jelentős vételi opció, bizományosi díj elhatárolása saját döntés alapján Kötvénykibocsátásból befolyt összeg és a visszafizetendő összeg közötti különbözet tárgyévet követő évekre jutó részének elhatárolása A kiállított váltó kamatából a tárgyévet követő évekre jutó rész elhatárolása Rezsabek Angéla

Aktív időbeli elhatárolás Passzív időbeli elhatárolás Kártérítés jellegű tételek Aktív időbeli elhatárolás Passzív időbeli elhatárolás Az egyéb bevételek között kell elszámolni a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. Mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált összeg. !!! Csak a mérlegkészítésig befolyt összeg !!! Független a pénzügyi teljesítéstől az összeg Rezsabek Angéla

A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított prémium, jutalom és azok járulékai. Rezsabek Angéla

Speciális céghelyzethez kapcsolódó elhatárolások Rezsabek Angéla

Bevételek időbeli elhatárolása a bevétel részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem: a tárgy üzleti évet illetően a bevétel részben, vagy egészben nem a felmerülésének, esedékességének üzleti évében számolandó el, hanem: a következő üzleti év(ek)et illetően AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS Rezsabek Angéla

Időbeli elhatárolások A mérleg fordulónapja előtti időszakra járó, de csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban esedékes kamatbevétel elhatárolása Diszkont értékpapír névértéke és vételára közötti különbözet időarányos összegének elhatárolása Vevői kör értékesítése Közvetítői, ügynöki tevékenység bevétele Rezsabek Angéla

Ha szükség van az eredményre…. Számviteli törvény --- Beszámolási kötelezettség 4.§ (4) A törvény előírásaitól csak abban a kivételes esetben lehet - a könyvvizsgáló egyetértése és ilyen tartalmú nyilatkozata mellett - eltérni, ha az adott körülmények mellett e törvény valamely rendelkezésének alkalmazása [ideértve a (3) bekezdés szerint a kiegészítő mellékletben való bemutatást is] nem biztosítja a (2) bekezdés szerinti megbízható és valós összképet. Minden ilyen eltérést közölni kell a kiegészítő mellékletben, bemutatva annak indokait, valamint az eszközökre-forrásokra, a pénzügyi helyzetre és az eredményre gyakorolt hatását is. Társasági adótörvény 1.§(5) E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását. Rezsabek Angéla

Immateriális javak között szerepel - Vásárolt bérleti jog Saját bérleti jog Immateriális javak között szerepel - Eladáskor: egyéb bevétel az eladási ár áfa nélkül, egyéb ráfordítás a könyv szerinti érték Eladáskor: értékesítés nettó árbevétele Időbeli elhatárolás nem merül fel Időbeli elhatárolás a következő üzleti évekre eső összeg Rezsabek Angéla

Halasztott ráfordítások Nem realizált árfolyamveszteség Üzemeltetőnek térítés nélkül átadott eszköz Rezsabek Angéla

Halasztott bevétel --- ingyenes tételek Feloldás 483.. Passzív időbeli elhatárolás 98... 96... 97... Rendkívüli bevétel vagy Egyéb bevétel vagy Pénzügyi bevétel Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla

….jogszabály alapján…. A jogszabály a magyar jogrendszerben a) a törvény, b) a törvényerejű rendelet, c) a kormányrendelet d) a miniszterelnöki rendelet, e) a miniszteri rendelet és f) a helyi önkormányzati rendelet. Rezsabek Angéla

Saját tőke javára elszámolt támogatások 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 17. § (1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 14. § (1) bekezdés alapján pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni. 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól 20. § (1) Az igénybe vett beruházási támogatás összegét kettős könyvvezetésre kötelezett ügyfeleknek tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni, Rezsabek Angéla

Saját tőke javára elszámolt támogatások 38§(2) A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni: d) a 36. § (1) bekezdésének f) pontja alapján tőketartalékba helyezett összeg azon részét, amelyet a jogszabályban, szerződésben, megállapodásban rögzített feltételek nem teljesítése esetén részben vagy egészen vissza kell fizetni. T 38 pénzeszköz / K 412 Tőketartalék T 412 Tőketartalék / K 414 Lekötött tartalék Ha a szerződés szerinti követelmény, feltétel teljesült: T 414 Lekötött tartalék / K 412 Tőketartalék Rezsabek Angéla

Tőketartalék csökkentése Szt. 36§(2) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni: a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból, b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget, c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét, d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét, e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét. Rezsabek Angéla

Rendkívüli bevétel Egyéb bevétel Eredmény javára elszámolt támogatás támogatások Rendkívüli bevétel Egyéb bevétel Rezsabek Angéla

Egyéb bevétel Az egyéb bevételek között kell elszámolni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összegét; ( Szt. 77§(3) d, ) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték. ( Szt. 77. §  (2) d, ) Már a jóváhagyáskor kimutatásra kerül az egyéb bevételek között. Csak a pénzügyi teljesítéskor kerül kimutatásra az egyéb bevételek között. Rezsabek Angéla

Rendkívüli bevétel Egyéb bevétel Eredmény javára elszámolt támogatás támogatások Rendkívüli bevétel Egyéb bevétel Rezsabek Angéla

Támogatások Saját termeléshez felhasznált támogatás esetében A feltételek nem teljesítése esetén a gazdálkodó köteles az összeget visszafizetni. Előleg Rezsabek Angéla

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról Mikrovállal-kozás Kisvállalkozás Középvállal-kozás Foglalkoztatotti létszám kevesebb, mint 10 fő 50 fő 250 fő Éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió euró 10 millió euró 50 millió euró 43 millió euró Rezsabek Angéla

Önálló Partner Kapcsolódó Rezsabek Angéla

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról (3) Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással az alábbiakban felsorolt valamely kapcsolatban állnak: a) egy vállalkozás egy másik vállalkozás tulajdoni részesedésének (részvényeinek) vagy a szavazatának a többségével rendelkezik, vagy b) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy c) egy vállalkozás egy másik vállalkozás felett a tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött szerződés vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagy d) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban - más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján - a szavazatok többségét egyedül birtokolja. (4) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozások is, amelyek egy vagy több vállalkozáson keresztül állnak egymással a (3) bekezdésben felsorolt kapcsolatban. (5) Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek továbbá azok a vállalkozások, amelyek egy természetes személy vagy közösen fellépő természetes személyek egy csoportja révén a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jellegű kapcsolatban állnak egymással, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) 3. cikk Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok (1) „Független vállalkozás” minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak. „Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Rezsabek Angéla

2004. évi XXXIV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 19§ 4. szomszédos piac: az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el; A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) „Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. A BIZOTTSÁG 800/2008/EK RENDELETE (2008. augusztus 6.) 3. cikk Az alkalmazottak számának és a pénzügyi határértékek kiszámításakor figyelembe vett vállalkozástípusok (1) „Független vállalkozás” minden olyan vállalkozás, amely nem minősül a (2) bekezdés szerinti partnervállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti kapcsolt vállalkozásnak. „Szomszédos piac” egy termék vagy szolgáltatás piaca, amely az érintett piachoz képest közvetlenül az értékesítési lánc előző vagy következő szintjén helyezkedik el. Rezsabek Angéla

1029-es bevallás kitöltési útmutató Ha az adózó rendelkezik kapcsolódó és/vagy partnervállalkozással és konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett, illetve nem is konszolidálásba bevont, úgy a „saját” utolsó (2009. évi) elfogadott éves, vagy egyszerűsített éves beszámolója alapján határozza meg besorolását. A 2010-ben újonnan alakult adózó a minősítést a várható adatai alapján teszi meg. Rezsabek Angéla

Térítés nélküli átadás, átvétel Rezsabek Angéla

Módosítás 22. § Az Szja tv. 72. § (4) bekezdése a következõ o) ponttal egészül ki: [A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül– nem kell figyelembe venni a következõ jogcímeken és a következõ feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:] „o) a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez kamatmentesen nyújtott kölcsön, feltéve, hogy a magánszemély a hitelintézet által kiadott igazolással bizonyítja a kölcsönt biztosító munkáltató felé a végtörlesztésként kiegyenlíteni kívánt tartozás fennálló összegét.” Rezsabek Angéla

Módosítás (7) Az 1. számú melléklet 2.8. pontjának rendelkezését az otthonvédelemmel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény hatálybalépésének napja és a 2012. február 28. közötti idõszakban a munkáltató által végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendõ támogatásra lehet alkalmazni. (8) Az 1. számú melléklet 4.22. alpontjának rendelkezését a hatálybalépését megelõzõen megszerzett bevételre is alkalmazni lehet. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 11. § (3) Nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a) a közcélú adomány, b) ha az adóalany - vállalkozásának céljára tekintettel - más tulajdonába ingyenesen enged át árumintát és kis értékű terméket. 14. § (3) Nem minősül ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak a közcélú adományozás. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról A közcélú adomány, adományozás fogalmánál az áfa törvény előírja, hogy nem jelenthet vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról ADÓALAPJA 69. § A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. 14. § (1) …….vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. Rezsabek Angéla

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 68. § A 11. és 12. §-ban említett esetekben az adó alapja a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Rezsabek Angéla

Társasági adó és az ingyenes átadás A társasági adótörvény 2010. január 1-jén hatályba lépett módosításával az elszámolt tételek nem jelentenek automatikusan „adóalap módosító” tételt. Az átvevőnél a rendkívüli bevételként elszámolt összeg nem adóalapot csökkentő tétel Az átadónál a rendkívüli ráfordítások közé elszámolt összeg nem adóalapot növelő KIVÉVE: ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol; Rezsabek Angéla

Rezsabek Angéla Tartozásátvállalás 3 szereplője Rendkívüli ráfordítást mutat ki Átvállaló Rendkívüli bevételt mutat ki Adós A követelés alanya változik Hitelező Rezsabek Angéla

„A” cég felvett hitelét „B” cég 2007-ben átvállalta, amely hitelt 2008-tól kezdődő törlesztéssel 5 év alatt fizet vissza, a „B” cég a kötelezettségből a 2009-ig fizetett törlesztő részek ráfordításként elszámolt összegére – az akkor hatályos szabályok szerint – alkalmazta a növelő tételt. A 2010-től esedékes összegekkel (a futamidő lejártáig) a „B” cégnek akkor nem kell megnövelnie adózás előtti eredményét, ha „A” cég nyilatkozik felé arról, hogy a 2007. adóévben – a juttatás adóévében – a kapott támogatás következtében elszámolt bevétel (időbeli elhatárolás esetén az elhatárolást megelőző állapotot figyelembe véve) nélkül számítva eredménye nem lett volna negatív. Ilyen nyilatkozat hiányában „B” cég – a 2007. adóévi tartozásátvállalása miatt – a 2010. adóévtől sem mentesülhet növelési kötelezettsége alól. [PM Jövedelemadók főosztálya 5376/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227511805/2010.] Rezsabek Angéla

Elengedett követelés, átvállalt tartozás 2010.10.06. Kapcsolt vállalkozások korrekciós tételei elengedett követelés, átvállalt tartozás esetén [Tao. tv. 18. §-a] A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a az adózás előtti eredmény módosítását írja elő, ha a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb, vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár). A visszafizetési kötelezettség nélkül véglegesen átadott pénzeszköz szokásos piaci ára és annak ellenértéke sem értelmezhető, ezért a korrekció alkalmazása - a Tao. tv. 18. §-a alapján - fel sem merülhet, így a pénzeszközátadáshoz a szokásos piaci árral összefüggő dokumentációs kötelezettség sem kapcsolódik. Ezzel szemben, valamely követelésnek lehet piaci értéke, így ahhoz kapcsolódóan keletkezhet módosító tétel. A követelés értékesítésekor, a tartozás átvállalásakor a társasági adóalap meghatározása során abból az árból kell kiindulni, amit független felek - összehasonlítható körülmények között - alkalmaznának a követelés értékesítése vagy a tartozás átvállalása esetén. Ez utóbbi esetekben az adózó nyilvántartás készítési kötelezettsége is fennáll. [PM Jövedelemadók főosztálya 11395/2010. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5228730838/2010.] Rezsabek Angéla

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (4) Ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő, számviteli törvény szerinti gazdálkodók egyike a másik 100%-os tulajdonában áll vagy a gazdálkodók egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak, akkor a gazdálkodó vagyonszerzésére a 12. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti táblázat I. csoportjára vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni. Akkor is ezeket az illetékmértékeket kell alkalmazni, ha a gazdálkodó gazdálkodónak nem minősülő ajándékozó 100%-os tulajdonában áll. Rezsabek Angéla

Elengedett kötelezettség helyett 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról A tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása 13. § (1) A gazdasági társaság alapításához valamennyi tag (részvényes) vagyoni hozzájárulása szükséges. A tagok (részvényesek) vagyoni hozzájárulása pénzbeli hozzájárulásból, illetve a tagok (részvényesek) által a társaság javára szolgáltatott nem pénzbeli hozzájárulásból áll. (2) A nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog - ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is - lehet. A tag munkavégzésre vagy más személyes közreműködésre, illetve szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségvállalását nem pénzbeli hozzájárulásként figyelembe venni nem lehet. Rezsabek Angéla

MÉRLEG Pénz Kötelezettség Rezsabek Angéla

MÉRLEG Kötelezettség Eredménytartalék (-) Tárgyi eszköz Vevőkövetelés Pénz Eredménytartalék (-) Kötelezettség Rezsabek Angéla

MÉRLEG Követelés Jegyzett tőke Kötelezettség Eredménytartalék (-) Tárgyi eszköz Vevőkövetelés Követelés Pénz Jegyzett tőke Eredménytartalék (-) Kötelezettség Rezsabek Angéla

Negatív üzleti vagy cégérték Pozitív üzleti vagy cégérték A fizetett ellenérték alacsonyabb, mint a cég értéke. A fizetett ellenérték magasabb, mint a cég értéke. Mérlegben az immateriális javak között kerül kimutatásra, a vállalkozás tervezi a terv szerinti értékcsökkenését. Mérlegben halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolásai között kerül kimutatásra. Rezsabek Angéla

A kiegészítő mellékletben be kell mutatni: a támogatási összeg. befektetett eszköz tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogáért kapott bevétel elhatárolását a negatív üzleti vagy cégérték 5 évnél hosszabb leírásának indoklását A következő tételeket és azok időbeli alakulását éves beszámolót készítőknek kötelező, egyszerűsített éves beszámolót készítőknek lehetőség a kiegészítő mellékletben bemutatni, amennyiben azok összege jelentős. a bevételek aktív időbeli elhatárolása a halasztott ráfordítások a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása a halasztott bevételek. Rezsabek Angéla

ZÁRÁS Rezsabek Angéla

2003. évi XCII. törvény 172. § (1)A magánszemély adózó – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, e)a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az előírásoktól eltérően vezeti, a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti, vagy közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. Rezsabek Angéla

Bizonylat 165. § (1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - előírásszerűen javítottak. Rezsabek Angéla

Könyvviteli zárlat 164. § (1) A könyvviteli zárlathoz az üzleti év végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkák és a számlák technikai lezárása tartoznak. (2) A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a könyvviteli számlákból az általa választott időszakonként, de legalább a beszámoló elkészítését, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatás teljesítését megelőzően, annak alátámasztására főkönyvi kivonatot köteles készíteni. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó a naplófőkönyvet vagy más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást az általa választott időszakonként, de legalább az egyszerűsített beszámoló alátámasztásához, valamint a más jogszabályban előírt, a számviteli adatokon alapuló adatszolgáltatáshoz köteles lezárni. Rezsabek Angéla

Bizonylatok feldolgozási rendje 165§ (3) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is: a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. (4) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell. Rezsabek Angéla

2009.10.26. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal közleménye az elektronikus úton kibocsátott számlákra vonatkozó egyes rendelkezések értelmezéséről Rezsabek Angéla

PKI: public key infrastructure „nyilvános kulcs-infastuktúra” (többszereplős adatcsere-rendszer) EDI: electronic data interchange elektronikus adatcsere-rendszer (kétszereplős) Rezsabek Angéla

Az elektronikus úton kibocsátott számla fajtái Az előző pontban részletezett követelményeknek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát kétféle módon lehet kibocsátani: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (Eat.) rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy  b) az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként kell létrehozni és továbbítani. Rezsabek Angéla

Az elektronikus úton kibocsátott számla fajtái Amennyiben a számlakibocsátásra kötelezett úgy dönt, hogy elektronikus aláírás és időbélyegző használatával bocsátja ki elektronikus úton a számlát, úgy erről előzetesen nem kell megállapodnia a termék beszerzőjével, szolgáltatás igénybevevőjével. Az EDI rendszer alkalmazásának feltétele, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról [Áfatv. 175. § (3) bekezdés]. E megállapodási kötelezettségüknek az adóalanyok az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet (Eszr.) mellékletében szereplő szerződés megkötésével is eleget tehetnek. Rezsabek Angéla

2012. évi módosítás A jelenleg hatályos előírások értelmében az EDI rendszerben történő elektronikus számlázás alkalmazásáról kell a feleknek előzetesen, írásban megállapodniuk, az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla esetében viszont nem tartalmaz ilyen kikötést a törvény. A Javaslat ez utóbbi esetben előírja az elektronikus számlázás feltételeként a számlabefogadó beleegyezését. Ettől azonban el lehet térni, ha jogszabály kötelező jelleggel írja elő az elektronikus számlázást.   126. § Az Áfa tv. 175. § (3) bekezdés helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés alkalmazásának feltétele a) a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a számlabefogadó elõzetes beleegyezése, kivéve, ha jogszabály ettõl eltérõen rendelkezik; b) a (2) bekezdés b) pontjában említett esetben, hogy a számlakibocsátásra kötelezett és a termék beszerzõje, szolgáltatás igénybevevõje elõzetesen és írásban megállapodjon az EDI alkalmazásáról és használatáról.” Rezsabek Angéla

 Elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus adat formájában (PKI) Az elektronikus aláírással kapcsolatban szolgáltatást nyújtók névsorát a Nemzeti Hírközlési Hatóság honlapján lehet megtekinteni (http://www.nhh.hu) az „Elektronikus aláírás” menüponton belül az „Elektronikus aláírással kapcsolatos nyilvántartások” alpontban. Rezsabek Angéla

Az elektronikus számlák kontírozása A számla kiállítójának és a számla befogadójának is lehetősége van a könyvelésre vonatkozó információkat egy csatolt "mellékleten", azaz az eredeti számlához külön csatolva, elektronikus formában szerepeltetni abban az esetben, ha ez a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon, az utólagos módosítás lehetőségét kizárva történik. A csatolt "melléklet" csatolásának részletes technikai kérdéseit (azon belül is kiemelten a hitelesség és a felelősség kérdését) a gazdálkodónak kell szabályoznia a belső működési rendjében.  Rezsabek Angéla

A módosítás a könyvelőszoftverek használatának kizárólagossá válása, és az elektronikus úton kibocsátott bizonylatok növekvő aránya miatt kialakult, a számlák kontírozásának módjával kapcsolatos értelmezési kérdésre ad választ. A módosítás szerint a számviteli törvény előírásainak megfelel az a kontírozási megoldás, amelyben a számviteli bizonylathoz egyértelmű logikai hozzárendeléssel (valamilyen azonosító segítségével) kapcsolják hozzá a könyvviteli elszámolást, a bizonylat alapján könyvelt tételeket és azok időpontját. Az elektronikus úton, valamint a papír alapon kiállított és befogadott bizonylatok feldolgozásánál is ezt a lehetőséget rögzíti a javasolt módosítás. Az Szt. 167. § (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(7) A gazdálkodó az (1) bekezdés h) és i) pontjában, illetve a 166. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségnek oly módon is eleget tehet, hogy a megjelölt adatokat, információkat és igazolásokat az eredeti (elektronikus vagy papíralapú) bizonylathoz egyértelmû, az utólagos módosítás lehetõségét kizáró módon fizikailag vagy logikailag hozzárendeli. A logikai hozzárendelés elektronikus nyilvántartással is teljesíthetõ.” Rezsabek Angéla

törvényben előírt, a bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség. A módosítás a legfontosabb számviteli bizonylatok megőrzési idejének csökkentését és törvényen belüli összhangját szolgálja, mely csökkenti a gazdálkodók felesleges terheit. Kisebb technikai pontosítás mellett a módosítás egyértelműsíti, hogy az eredetileg nem elektronikus formában (papír alapon) kiállított számviteli bizonylatokról a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály szerint elkészített elektronikus másolat megőrzésével teljesül a számviteli törvényben előírt, a bizonylatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség. Az elektronikus formában kiállított bizonylat megőrzésére – a bekezdésben rögzítettek mellett – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabályi előírások teljesítése elegendő, nem szükséges a számviteli törvény 167. § (5) bekezdésére utalni. A Módosítás ezen korrekciót tartalmazza. 169. § (1) bekezdését, 3. § (8) bekezdés 12. pontját, a 2011. évben induló üzleti évrõl készített beszámolóra is lehet alkalmazni. 254. § (1) Az Szt. 169. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A gazdálkodó az üzleti évrõl készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, fõkönyvi kivonatot, továbbá a naplófõkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelõ nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megõrizni.” (2) Az Szt. 169. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Az elektronikus formában kiállított bizonylatot – a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály elõírásainak figyelembevételével – elektronikus formában kell megõrizni, oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli elõállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagosmódosítás lehetõségét. (6) Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylatról – a papíralapú dokumentumokról elektronikus úton történõ másolat készítésének szabályairól szóló jogszabály elõírásainak figyelembevételével – készített elektronikus másolattal az e törvény szerinti bizonylatmegõrzési kötelezettség teljesíthetõ, ha a másolatkészítés alkalmazott módszere biztosítja az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli elõállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetõségét.” Rezsabek Angéla

Nem Magyarországon számláznak Nem magyar elektronikus számlát fogadnak be. Rezsabek Angéla

Zárlat A könyvviteli zárlat célja: a főkönyvi könyvelés tárgyidőszaki adatainak teljessé tétele, az adatok helyességének ellenőrzése és ‑ az adott vállalkozás beszámolójának és adóbevallásainak megfelelő ‑ rendszerezése, összesítése; valamint egyes adók megállapítása és azok bevallásainak elkészítése.   A könyvviteli zárlat fogalma: az a tevékenység, amellyel a gazdálkodók tárgyidőszaki könyvviteli elszámolásukat befejezik, és a könyvviteli adatokat a beszámoltatásra előkészítik. HA-LLP

Zárlat A zárlathoz kapcsolódó fogalmak: Fordulónap: az aktuális üzleti év (tárgyidőszak) utolsó napja (általában december 31.). A mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan a vállalkozó számviteli politikájában meghatározott időpontok, mely időpontig az adott mérlegtétel megbízható és valós vagyoni helyzetét bemutató értékét (mérlegértékét) ki kell alakítani (a szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni). A fordulónap és a mérlegkészítés időpontja közötti időtartam a mérlegtétel beszámolóbeli értékének meghatározásához szükséges időtartam. Beszámoló elfogadásának időpontja: az a nap, amikor a tulajdonosok (közgyűlésen, taggyűlésen, tagok gyűlésén vagy egyéb legfőbb szervén) a beszámolót elfogadják (aláírással véglegesítik) vagy az egyedüli tag a beszámolót határozatában elfogadja. Letétbehelyezés időpontja: az üzleti év fordulónapjától számított 150 naptári napon belüli időpont, amikorra az elfogadott beszámolót letétbe kell helyezni (december 31.-i fordulónapnál ez legfeljebb a követő év május 30.-a, követő szökőév esetén május 29.-e). Ha a beszámoló elfogadása nem teszi lehetővé az előírt 150 nap betartását, akkor a letétbehelyezést haladéktalanul (az aláírt beszámoló kézhezvételekor) kell megtenni. HA-LLP

Zárlat A könyvviteli zárlat ellenőrzései: zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések tárgyidőszaki nyitó egyenlegek egyezősége az előző időszaki záróadatokkal mérlegegyezőség (1-9 számlaosztályok) nyitáskor, illetve a tárgyidőszak végén idősoros és számlasoros elszámolás időszaki forgalmainak egyezősége (0-9 számlaosztályok) analitika-szintetika záróegyenlegeinek egyezősége analitikánként (1-4 számlaosztályok) analitika-szintetika időszaki forgalmainak egyezősége (0-9 számlaosztályok) értékhelyesbítések és értékelési tartalék egyezősége nullás számlaosztály (önmagában zárt kell legyen) HA-LLP

Zárlat AUDITPRO A könyvviteli zárlat ellenőrzései (folytatás): utó- és keresztellenőrzések analitikus nyilvántartások (mennyiségi és) értékbeli egyezősége a leltározással/egyeztetéssel felvett adatokkal egynél több analitikára ható gazdasági események forgalmainak egyezősége az érintett analitikákban (például visszavásárolt saját… és lekötött tartalék) AUDITPRO HA-LLP

Zárlat A könyvviteli zárlat ellenőrzései (folytatás): beszámoló összeállítása, ellenőrzése tárgyidőszaki éves adók bevallásba állítása, könyvelésének ellenőrzése!!!!!!!! tervezett osztalék ellenőrzése a tulajdonosi szerkezettel, osztalékfizetési korláttal, könyvelésének ellenőrzése!!!!!! mérlegegyezőség újraellenőrzése analitika-szintetika egyezőség újraellenőrzése tárgyidőszaki beszámoló nem tárgyidőszaki adatainak egyezősége a korábbi beszámolóval (beszámolókkal) tárgyidőszaki beszámoló tárgyidőszaki adatainak egyezősége a főkönyvi kivonattal (forgalmi kimutatással) HA-LLP

Éves zárlat Zárlati, normál tevékenységek: tárgyidőszaki bizonylatok teljes körű beszerzése, rögzítése, ellenőrzése tárgyidőszaki (és megelőző időszaki) feltárt hibák, hibahatások megállapítása, minősítése, minősítésnek megfelelő javítása (önrevíziók bevallása) tárgyidőszaki önbizonylatok (különösen: terv szerinti értékcsökkenés) előállítása, rögzítése, ellenőrzése tárgyidőszak végi, nem éves adók (-előlegek) és járulékok (például szakképzési hozzájárulás, rehabilitációs járulék) bevallása (könyvelése) függő tételek (különösen: azonosítatlan utalások, technikai számlák egyenlegei) ellenőrzése, tisztázása, átvezetése HA-LLP

Éves zárlat Zárlati, speciális tevékenységek: zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések munkavállalókkal kapcsolatos éves elszámolások (éves adó- és járulék-korrekciók meghatározása, könyvelése) áfa-arányosítás tárgyidőszaki végleges adatainak meghatározása, hatásainak könyvelése tárgyidőszak végi, éves adók és járulékok (kivéve: eredményt terhelő adók) bevallása (könyvelése) adók és járulékok éves kerekítése, összevezetése fordulónapi leltározással felvett részleltárak hatásainak rögzítése (különösen: készletek állományváltozásai; mennyiségi leltár-eltérések, eszközselejtezések) folyamatos évközi nyilvántartás alapján készült részleltárak egyeztetése (különösen: követelésekre egyenlegközlők kiküldése, kötelezettségekre beérkezett egyenlegközlők visszaigazolása, adófolyószámla-egyeztetések), az egyeztetési eltérések rendezése HA-LLP

Éves zárlat Zárlati, speciális tevékenységek (folytatás): fordulónap és mérlegkészítés közötti események hatásainak (például bírósági költségek, kártérítési igények; a tárgyidőszakot terhelő, mérlegkészítés időpontjáig megállapított prémium, jutalom és járulékai) könyvelése időbeli elhatárolások meghatározása, elszámolása záró befejezetlen beruházások, befejezetlen immateriális javak és befejezetlen termelés mérlegértékének meghatározása, könyvelése céltartalékok meghatározása, képzése (feloldása) év végi devizás értékelés év végi minősítések behajthatatlan követelések, feleslegessé vált eszközök leírása értékvesztések, terven felüli értékcsökkenések elszámolása (visszaírása) értékhelyesbítések, valós értékelés elszámolása (ha a vállalkozás élt ezek lehetőségével) HA-LLP

Éves zárlat Zárlati, speciális tevékenységek (folytatás): eredményt terhelő adók (helyi iparűzési adó, társasági adó) kiszámítása, könyvelése; adófeltöltések visszaellenőrzése várható osztalék (esetlegesen eredménytartalék igénybevétellel) könyvelése, ellenőrzése zárás előtti tartalmi és technikai ellenőrzések, egyeztetések megismétlése eszközök és kötelezettségek beszámolónak megfelelő átsorolásainak meghatározása tervezett beszámoló számszaki és releváns szöveges részeinek előállítása, beszámoló pénznemének (és a mérlegfőösszegnek) megfelelő kerekítése, ügyvezetésnek/tulajdonosoknak átadása elfogadott beszámoló (különösen: osztalékdöntés) miatti változások rögzítése, ellenőrzés végleges főkönyvi kivonat (forgalmi kimutatás) és leltár előállítása; időszaki könyvelési anyagok lezárása, iktatás technikai zárás, következő időszaki nyitás (és nyitó rendező tételek) könyvelése az analitikákban, majd a szintetikában HA-LLP

Meg kell-e egyezni az éves beszámoló, a könyvvizsgálói jelentés és a teljességi nyilatkozat dátumának? Az igazgatósági ülésre előterjesztett éves beszámoló felülvizsgálatáról a könyvvizsgáló kiadhatja-e a végleges könyvvizsgálói jelentést? Az igazgatósági ülést követően a könyvvizsgáló kiadhatja-e a végleges könyvvizsgálói jelentést? Rezsabek Angéla

A könyvvizsgáló készíthet-e könyvvizsgálói jelentést „csak" a közgyűlés (taggyűlés) részére? Ha a könyvvizsgáló az igazgatósági ülést (ügyvezető előterjesztését) követően (a közgyűlés (a taggyűlés elé terjesztett éves beszámolóról) kiadja a könyvvizsgálói jelentését és a közgyűlés (taggyűlés) azt változatlan formában jóváhagyja, kell-e a könyvvizsgálónak új jelentést kiadnia? Rezsabek Angéla

Ha az igazgatóság (ügyvezetés) által a közgyűlés (taggyűlés) elé terjesztett éves beszámolóban szereplő osztalék javaslatát nem fogadja el, és a könyvvizsgáló kiadta a „végleges könyvvizsgálói jelentést", mi a könyvvizsgáló feladata? Ha az igazgatóság (ügyvezetés) által a közgyűlés (taggyűlés) elé terjesztett éves beszámolót - amelyről a könyvvizsgáló már korábban kibocsátotta a „végleges könyvvizsgálói jelentést" - nem csak osztalék tekintetében (más ok miatt, vagy más ok és osztalék miatt) megváltoztatatja, mi a teendője a könyvvizsgálónak? Rezsabek Angéla

További szép napot! Rezsabek Angéla