Időjárás, éghajlat

A Föld légkörének összetétele állandóság alapján: 1. Állandó gázok Mennyiségük hosszú időn át változatlan. pl. nitrogén, oxigén, nemesgázok, (argon, neon…) 2. Változó gázok Mennyiségük néhány évtized alatt észrevehetően változik pl. szén-dioxid, ózon, metán, hidrogén. 3. Erősen változó gázok Mennyiségük néhány nap vagy hét alatt jól érzékelhetően változik pl. vízgőz, CO, ammónia… A gázokon kívül sok szilárd és cseppfolyós anyag van a levegőben, szétszórt állapotban.

1. Troposzféra: kb. 10 km vastag, ide tartozik az összes levegőmennyiség 80 %-a, valamint a teljes vízmennyiség is. Felfelé haladva a hőmérséklet fokozatosan -50 fokig csökken. 2. Sztratoszféra: 10 - 50 km között helyezkedik el. Ebben a rétegben helyezkedik el az ózonréteg. Hőmérséklete a felső részén már 10 fok körüli. 3. Mezoszféra: 50 - 85 km között helyezkedik el. Hőmérséklete újra csökken, -100 fok környékére. 4. Termoszféra: A légkör legmelegebb része. Átlaghőmérséklete 1000 fok.

Idő: Egy adott helyen a légkör pillanatnyi fizikai állapota. Időjárás: Az egymást váltó pillanatnyi állapotok egy adott helyen néhány óra vagy nap alatt lejátszódó változása. Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (évtizedek) alatt megfigyelhető szabályszerű, vissza-visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere.

Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék Egymással és a környezettel bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak. Az időjárási elemek közvetlenül mért, az éghajlati elemek viszont statisztikai átlagszámításokkal kapott adatokból állnak össze.

A HŐMÉRSÉKLET A felmelegedési folyamat elemei: a Nap sugárzása, a sugárzást módosító légköri tényezők, a sugárzást felfogó földfelszín, a felszíni légáramlások, illetve a tengeráramlások.

A felmelegedés mértéke függ: A napsugarak hajlásszögétől

Felszín anyagától, jellegétől

A LÉGNYOMÁS Légnyomás: A légkör tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt fejt ki. Az egységnyi felületre (általában 1cm2) nehezedő levegőoszlop súlya a légnyomás. A tenger szintjén 1013 hPa  fölfelé haladva egyre csökken. A hőmérséklet és a légnyomás fordított arányban áll egymással.

A SZÉL Fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg. Kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

NEDVESSÉGTARTALOM A földi vízkészlet 0,001%-a található a légkörben. A légköri víz nagy része (95%-a) légnemű, de cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is megtalálható. A légköri víz állandóan változtatja halmazállapotát. A gázneműből cseppfolyóssá válást kicsapódásnak nevezzük.

Abszolút (tényleges) vízgőz /páratartalom: azt fejezi ki, hogy egy m3 levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m3. Az abszolút vízgőztartalom szoros össze-függésben van a levegő hőmérsékletével. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. a levegő hőmérsék-lete (°C) -25 -15 -10 5 10 15 20 25 30 40 abszolút páratarta-lom(g/m3) 0,7 1,5 2 7 9 13 17 23 52

Harmatpont (telítési hőmérséklet): általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában.)

Relatív vízgőz-/páratartalom: ha kiszámítjuk, hogy adott hőmérsékleten az adott vízgőztartalom hány %-a a telítési értéknek, akkor a relatív vízgőztartalmat (relatív nedvességet) kapjuk meg. a levegő hőmérsék-lete (°C) -25 -15 -10 5 10 15 20 25 30 40 abszolút páratarta-lom(g/m3) 0,7 1,5 2 7 9 13 17 23 52 páratarta-lom(g/m3) relatív páratarta-lom(%) 100 69 53 39 harmatpont

CSAPADÉK csapadék: a talajfelszínen megjelenő cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz.

Mikro csapadék: A kondenzáció a földfelszíni tárgyak felületén történik. 0 °C felett harmat, 0 °C alatt dér keletkezik. Ha 0 °C alatti területre melegebb, párásabb levegő áramlik akkor zúzmara jön létre.

Makro csapadék (hulló csapadék): Keletkezéséhez felhőre van szükség. Ha a felhőben lévő jégkristályok szublimációval egyre nagyobbra nőnek, elérhetnek egy olyan tömeget, amelyet már a feláramlás nem tud fenntartani a gravitációval szemben. A hulló jégkristályok 0 °C alatti felszíni hőmérséklet esetén, mint hó, 0 °C felett pedig elolvadva, mint eső érik el a felszínt.

a) Hidegfront Hideg légtömeg áramlik a meleg légtömeg felé. Mivel a hideg levegő nehezebb, és gyorsabban mozog (ugyanis ez közeledik a meleg levegő felé), hirtelen magasba emeli a könnyebb meleg levegőt. A hirtelen feláramlás nyomán erős szélvihar, zivatar, sőt akár jégeső is kialakulhat. Az esőzóna viszonylag keskeny (50-70 km).

Hidegfront felhőzete

b) Melegfront Meleg légtömeg áramlik a hideg légtömeg felé. Mivel a meleg levegő könnyebb és gyorsabban mozog (ugyanis most a meleg levegő közeledik a hideg levegő felé), a meleg levegő lassan felsiklik a hideg levegőre, miközben maga előtt tolja a hideg légtömeget. A lassú feláramlás nyomán széles sávban (300-400 km) hosszú csendes esőzés alakul ki.

Melegfront felhőzete

Természetföldrajzi övezetesség Kialakulásának oka, hogy a gömb alakú Földet a napsugarak eltérő hajlásszögben érik. Az Egyenlítőnél lesz a legnagyobb a felmelegedés, és a sarkok felé haladva csökken. Szoláris éghajlati övek

Valós éghajlati övezetek A gömb alakú Földön csak akkor érvényesülne ilyen szabályosan a felmelegedés, ha a felszín anyaga egynemű lenne, és nem bontanák meg a sík felületet a különböző domborzati formák. A valós éghajlati övek kialakulásának tényezői: Felszín anyaga, eltérő tulajdonságai Domborzat Szélrendszerek Tengeráramlások (anomáliák)

Valós éghajlati övezetek