Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék (tk. 100 – 108. oldal) 2018.11.17. FÖLDRAJZ.

Az előadások a következő témára: "Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék (tk. 100 – 108. oldal) 2018.11.17. FÖLDRAJZ."— Előadás másolata:

1 Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék
(tk. 100 – 108. oldal) FÖLDRAJZ

2 Alapfogalmak: Idő: Egy adott helyen a légkör pillanatnyi fizikai állapota. Időjárás: Az egymást váltó pillanatnyi állapotok egy adott helyen néhány óra vagy nap alatt lejátszódó változása. Éghajlat: Egy adott hely időjárásának hosszabb időszak (évtizedek) alatt megfigyelhető szabályszerű, vissza-visszatérő eseményeiből kialakuló rendszere.

3 Az időjárás és éghajlat elemei:
hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék Egymással és a környezettel bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak. Az időjárási elemek közvetlenül mért, az éghajlati elemek viszont statisztikai átlagszámításokkal kapott adatokból állnak össze.

4 Meteorológia (légkörtan): A légköri jelenségek tudománya.
Klimatológia (éghajlattan): A Föld éghajlatával foglalkozó tudomány.

5 I. A HŐMÉRSÉKLET Milyen módon melegszik fel a levegő?

6 A hőmérséklet napi járása
óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 oC 6 14 12 10 8 napi maximum Napi hőingás napi minimum

7 óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 oC 6 14 12 10 8 Napi középhőmérséklet: Egy nap alatt mért hőmérsékleti adatok számtani középértéke. (Példánkban: 7,7 oC) Napi hőingás: A 24 óra alatt mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége. (Példánkban: 14-3 = 11 oC)

8 Hőmérséklet napi járása és a Nap látszólagos járása
oC 0 h 12 h 24 h

9 Havi középhőmérséklet: Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg.
Évi középhőmérséklet: A 12 hónap középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg. Évi közepes hőingás: A legmelegebb és a leghidegebb hónap közép-hőmérsékletének különbsége.

10 Évi középhőmérs.=(-1,5+1+4+7+12+17+21+19+15+8+4+0):12 = 8,8 oC
Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. oC -1,5 1 4 7 12 17 21 19 15 8 Évi középhőmérs.=(-1, ):12 = 8,8 oC Évi közepes hőingás = 22,5 oC

11 A hőmérséklet eloszlásának térképi ábrázolása
+10 oC +11 oC Izoterma: Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe vonal.

12 II. A LÉGNYOMÁS Légnyomás: A légkör tömege a nehézségi erő hatására nyomóerőt fejt ki. Az egységnyi felületre (általában 1cm2) nehezedő levegőoszlop súlya a légnyomás. A tenger szintjén 1013 hPa  fölfelé haladva egyre csökken. A hőmérséklet és a légnyomás fordított arányban áll egymással.

13 Izobár Izobár: Az azonos légnyomású pontokat összekötő görbe vonalak.

14 III. A SZÉL Fogalma: A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg. Kialakulása: A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő.

15 A szél iránya: Arról a világtájról kapták a nevüket,ahonnan fújnak. Pl
A szél iránya: Arról a világtájról kapták a nevüket,ahonnan fújnak. Pl.: nyugati

16 Sebessége,erőssége: 1805-ben Beaufort 14 kategóriából álló tapasztalati skálát állított fel a szélsebesség meghatározására. A szél erősségét a szél által kiváltott természeti jelenségek alapján osztályozta.

17 Coriolis-erő: Ha nem lenne a Föld forgása, akkor a levegő egyenesen mozogna a nagyobb nyomású helyről az alacsonyabb nyomású hely felé. A Föld forgása miatt azonban a meginduló légáramlás eltérül ettől az egyenestől. A Coriolis-erő hatása: Az északi félgömbön az elvi iránytól a szél mindig jobb kéz felé, a déli félgömbön viszont bal kéz felé tér el.

18 IV. NEDVESSÉGTARTALOM A földi vízkészlet 0,001%-a található a légkörben. A légköri víz nagy része (95%-a) légnemű, de cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is megtalálható. A légköri víz állandóan változtatja halmazállapotát. A gázneműből cseppfolyóssá válást kicsapódásnak nevezzük.

19 Abszolút (tényleges) vízgőz /páratartalom: azt fejezi ki, hogy egy m3 levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m3. Az abszolút vízgőztartalom szoros össze-függésben van a levegő hőmérsékletével. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. a levegő hőmérsék-lete (°C) -25 -15 -10 5 10 15 20 25 30 40 abszolút páratarta-lom(g/m3) 0,7 1,5 2 7 9 13 17 23 52

20 Harmatpont (telítési hőmérséklet): általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában.)

21 Relatív vízgőz-/páratartalom: ha kiszámítjuk, hogy adott hőmérsékleten az adott vízgőztartalom hány %-a a telítési értéknek, akkor a relatív vízgőztartalmat (relatív nedvességet) kapjuk meg. a levegő hőmérsék-lete (°C) -25 -15 -10 5 10 15 20 25 30 40 abszolút páratarta-lom(g/m3) 0,7 1,5 2 7 9 13 17 23 52 páratarta-lom(g/m3) relatív páratarta-lom(%) 100 69 53 39 harmatpont

22 Kondenzációs magvak: ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, tehát a levegő lehűl, akkor megkezdődik a vízgőz kicsapódása. Ha a kondenzáció a szabad légtérben történik, akkor a levegőben található porszemek, sókristályok és egyéb aeroszolok, összefoglaló néven kondenzációs magvak felületére csapódik ki a víz.   Ködképződés: ha a fent említett folyamat (kondenzáció) a földfelszín közelében játszódik le, akkor köd keletkezik.  

23 Felhőképződés: ha a kondenzáció nagyobb magasságban játszódik le, akkor felhő képződik. A felhőképződéshez tehát szintén a levegő lehűlése szükséges, amely a levegő felemelkedésével valósul meg. Ha a felemelkedő és lehűlő levegő eléri a harmatpontot, akkor megkezdődik a felhőképződés.

24 V. CSAPADÉK csapadék: a talajfelszínen megjelenő cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz.

25 Keletkezése szempontjából két típusát különíthetjük el:
Talajmenti csapadék: ha a kondenzáció nem a szabad légtérben történik, hanem a földfelszíni tárgyak felületén. 0 °C felett harmat, 0 °C alatt dér keletkezik. Ha 0 °C alatti területre melegebb, párásabb levegő áramlik akkor zúzmara jön létre.

26 Hulló csapadék: keletkezéséhez felhőre van szükség, de nem minden felhőből hullik csapadék. Ha a felhőben a vízcseppek mellett szilárd halmazállapotú víz, azaz jégkristályok is megjelennek és ezek általában szublimációval egyre nagyobbra nőnek, végül elérhetnek egy olyan tömeget, amelyet már a feláramlás nem tud fenntartani a gravitációval szemben. Ekkor kezd hullani a csapadék. A hulló jégkristályok 0 °C alatti felszíni hőmérséklet esetén, mint hó, 0 °C felett pedig elolvadva, mint eső érik el a felszínt. Tehát csapadék csak olyan felhőkből hullik, amelyben szilárd halmazállapotú jégkristályok is vannak, általában vegyes típusú felhőkből.

27

28 Főnszél