Mutassa be Balassi Bálint költészetének reneszánsz vonásait! Jellegzetesen reneszánsz életút: 1554.Zólyom-sokoldalú főúri neveltetés-Bornemissza Péter Apja felségárulási pere-erdélyi fogság-megismerkedése az erdélyi reneszánsszal-akrosztikonos udvarló versek /Morgan Kata .1578.Hazatérés Erdélyből-végtelen birtokperek, kofliktusok-apja halála

. 1569-1582.” A végek dicséretére”- Egri katonáskodása Dobó Istvánnál .A „halhatatlan kedves”- Losonczy Anna -Anna- vers . 1569-1582.” A végek dicséretére”- Egri katonáskodása Dobó Istvánnál Házassága Dobó Krisztinával-vérfertőzési és felségárulási perek . Áttér katolikus hitre, házasságát mégis felbontják. Érsekujvári katonáskodása .1588. Szeretné feleségül venni a megözvegyült Losonczy Annát .Júlia-ciklus- reneszánsz költői névadás /Petrarca/ .1589. Bucsuja hazájától –lengyelországi útja Célia-ciklus .1590. Hazatérése a „hosszú háborúba” -1594. május 30. Halála Esztergom falai alatt

Balassi életútjának állomásai A zólyomi vár korabeli látképe Zólyom vára ma

33 évesen fog hozzá írott Maga kezével írott könyvéhez, amely -Dante hatására- három részből áll:33-33-33 verset tervez az egyes részekbe, s A három himnusz vezeti be. A róla elnevezett, általa alkotott Balassi –strófa is a hármas szám jegyében született: 3 soros, belső rímekkel A a b C c b D d b rímképlettel.

A sárospataki vár-Balassi legendás , nászéjszakai várfoglalásának helyszíne-a reneszánsz építészet egyik legszebb magyarországi emléke. „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak…” A költő május 19-én sebesült meg: mindkét lábát átjárta a puskagolyó, mindkettőt amputálták, s két heti iszonyatos szenvedés után halt meg seblázban május 30-án minden , istenes verseiben megvallott bűnéért megszenvedve.

Reneszánsz témák, stíluselemek költészetében Szerelmi lírája Korai udvarló verseit fiatal erdélyi hölgyekhez írja-a kor divatjának megfelelően névrejtéssel /akrosztikon: a név kezdőbetűinek elrejtése a versfőkben/ Az Anna-ciklus ihletője Losonczy Anna, kitől „keservesen vesz búcsút” Anna megözvegyülése után születik a Júlia -ciklus, amely már tudatosan követi az európai reneszánsz nagy alkotóit, Petrarcát és Angeriánust. Célia-ciklus-a manierizmus stíluselemeit mutatja kései lírájában. „Legtovább Juliát, lettinkább Céliát ezidáig szerettem: Attól keservesen, ettől szerelmesen immár bucsut vettem: Most Fulvia éget, ki bennem ér véget, tüzén meggerjedtem.”

Hogy Júliára talála, így köszöne néki A vers nótajelzése:” Az török Garakmaz dünja sensüz „nótájára magyarul szó szerint ismétlődik az első sorban. A költemény szerkezete reneszánsz szimmetriára épül: Felütés-vershelyzet:1. versszak A metaforarendszer kibontása:2-3-4-5. versszak Zárlat-visszatérés a vershelyzethez:6. versszak Jellegzetesen reneszánsz metaforikája versszakonként más fogalomkörhöz kapcsolódik.

Vitézi versei Balassit hosszú időn át katonaköltőként ismerte az irodalomtörténet, pedig éppen ebben a témában született a legkevesebb verse: Borivóknak való, A végek dicséretére /Egy katonaének/, Búcsúja hazájától / Ó, én édes hazám, te jó Magyarország/.

A Balassi-címer

Végvári katonák Balassi korából

Egy katonaének A végek dicséretére In laudem confiniorum /Az Csak búbánat nótájára/ SZIMMETRIATENGELY A vitézi élet pozitívumai:szép ruházat, jó lovak, tavaszi természet, dinamizmus /öl ,fog , vitézkedik A vitézi élet negatívumai:fáradtság, sebesülés, halál / sok vérben fertezvén”, „vitézül holt testeknek” 5. 1. 9. 2.-3.-4. 6.-7.-8. Erkölcsi értékek: „Emberségről példát, vitézségről formát mideneknek ők adnak.” Költői kérdés „Vitézek, mi lehet…” Áldáskérés:”….sok jó szerencsékkkeláldjon Isten…”

Reneszánsz vallásos lírája Költészetének legnagyobb részét Istenhez fohászkodó, vele perlekedő, őszinte bűnbánattól áthatott istenes versei teszik ki. Adj már csendességet…című himnusza a műfaj szabályainak megfelelően hármas tagolású: -kérés -a kérés indoklása -a kérés nyomatékos megismétlése

Balassi utóélete A róla elnevezett emlékérem Szobra Esztergomban