Fertőző spongiform encephalopathiák

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fertőző spongiform encephalopathiák
Advertisements

Étrend-kiegészítő vagy gyógyszer? Határterületi termékek elhatárolásának szempontjai Medical Tribune konferencia október 1. Dr.
A fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre, illetékessége és eljárása a villamosenergia-, földgáz-, víziközmű-, távhő- és hulladékgazdálkodási közszolgáltatás.
KIÜRÍTÉS. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó, toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű, valamint csak fotocella elven.
Szabadtéri rendezvények. A TvMI vonatkozik: OTSZ szerinti szabadtéri rendezvényekre szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m 2 területet meghaladó,
A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény módosításáról szóló évi LV. törvény A békéltető testületeket érintő változások Dr. Szomori Béla.
Beruházási és finanszírozási döntések kölcsönhatásai 1.
A zajártalom, mint a leggyakoribb foglalkozási betegség.
ISKOLAKÉSZÜLTSÉG – AZ ADAPTÍV VISELKEDÉS FEJLETTSÉGE dr. Torda Ágnes gyógypedagógus, klinikai gyermek-szakpszichológus Vizsgálóeljárás az iskolába lépéshez.
A VÉDŐNŐK SZEREPE AZ EMLŐRÁK KORAI FELISMERÉSÉBEN Puskás Gabriella AZ EMLŐRÁK GYÓGYÍTÁSÁÉRT ALAPÍTVÁNY BUDAPEST.
Hypertonia Készítette: Keilbach Józsefné, FMISZI Bicske Felhasznált irodalom: Ember I.(szerk.)Népegészségügyi orvostan 140 és/vagy 90 Hgmm-t elérő és az.
Egységes, központi elektronikus nyilvántartás jön létre a korábbi széttagolt, és egymással nem kompatibilis, adathiányos korszerűtlen nyilvántartások.
SZTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tehetségnap június 29. A rendezvény az Emberi Erőforrás Minisztérium megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő.
Környezeti fenntarthatóság. A KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG JELENTÉSE A HELYI GYAKORLATBAN Nevelőtestületi ülés,
1 Helyi szintű egyeztetés a köznevelés terén KEF országos konferencia Budapest, március 06. Simonyi István Emberi Erőforrások Minisztériuma KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉSI.
EU pályázati programok A szervezet / változások 1.A pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése a projektfejlesztési, pályázati szakaszban.
Káros Szenvedélyek Dohányzás.
Dobrik-Lupták Sára szeptember 19.
vizuális megismerés – vizuális „nyelv” vizuális kultúra
EN 1993 Eurocode 3: Acélszerkezetek tervezése
Egészségügyi technológiai fejlődés és finanszírozhatóság
3. tétel.
Lieszkovszky József Pál (PhD hallgató, RGDI
Valószínűségi kísérletek
Védőoltások immunológiája
Merre tovább magyar mezőgazdaság?
Vezetékes átviteli közegek
PÁPA MEGYEI FÓRUM.
AMIT A STROKE-RÓL TUDNI KELL
Becslés gyakorlat november 3.
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből
Káros szenvedélyek: Drogok.
Egyszerű kapcsolatok tervezése
A közigazgatással foglalkozó tudományok
Káros szenvedélyek A szenvedélybetegség – másként addikció vagy kóros szenvedély – hátrányos helyzetbe hozhatja az érintett személyt és környezetét is,
Vízkeresők csoport: Beke Szabolcs Bojtor Cintia Hegedüs András
Tóth Gábor Heves Megyei Kormányhivatal Jogi és Koordinációs Főosztály
Kockázat és megbízhatóság
Az állatok és az ember egyedfejlődése
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Colorianne Reinforce-B
GÉNTECHNIKÁK LABORATÓRIUM Bioetika
Munka és Energia Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Bevezetés Az ivóvizek minősége törvényileg szabályozott
TERPLÁN Zénó Program 2016/2017 Tóth Márton tanársegéd MFK, KGI Név.
A program általános célja
Innovációs képesség és jólét összefüggései
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Szociális ellátást igénybevevők szükségletei – és szolgáltatásai
Készítette: Kovácsné Balla Györgyi
Bemutatkozik az iskolapszichológus
CONTROLLING ÉS TELJESÍTMÉNYMENEDZSMENT DEBRECENI EGYETEM
A légkör anyaga és szerkezete
Az egészséges nő A HPV-ről és a méhnyakrák megelőzéséről
rendellenességei, betegségei
A villamos installáció problémái a tűzvédelem szempontjából
Környezeti Kontrolling
TÁMOP A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése – Regionális workshop Zétényi Ákos.
Új pályainformációs eszközök - filmek
OKOSTELEFONOS ALKALMAZÁS AZ ASZTMA GONDOZÁSBAN
Mentőhívás Készítette: Szluka Tibor.
A csoportok tanulása, mint a szervezeti tanulás alapja
TÁRGYI ESZKÖZÖK ELSZÁMOLÁSA
Foglalkoztatási és Szociális Hivatal
Tóalmási Mesevár Óvoda és Konyha
TIENS FOKHAGYMAOLAJ KAPSZULA.
Generali Alapkezelő beszámolója Gyöngyház Nyugdíjpénztár részére
A talajok mechanikai tulajdonságai III.
Szabálytalanságkezelés
Előadás másolata:

Fertőző spongiform encephalopathiák Prion betegségek Fertőző spongiform encephalopathiák

Fertőző spongiform encephalopathia prionok által okozott az embert és számos emlős állatfajt érintő a központi idegrendszer progresszív, degeneratív elváltozásával járó halálos kimenetelű betegségek gyűjtőneve. Az egyes kórformák főbb klinikai tünetei hasonlóak, azonban az agyban megfigyelhető pathológiai elváltozások részben eltérőek. E betegségekre az agy szürkeállományában mikroszkópos nagyságrendű üregek keletkezése és kóros prion fehérjék felhalmozódása jellemző. Extrapiramidális mozgászavar, kisagyi tünetekkel járó kórkép. BSE (szm) Curu - ember Scrapie - juh

Humán prionbetegségek Jelenleg öt humán prionbetegség ismert: Creutzfeldt-Jakob-betegség (CJB), a variáns Creutzfeldt-Jakob-betegség (vCJB), Gerstmann-Straussler-Scheinker-betegség (GSSB), a fatális insomnia (FI) és a kuru. A legnagyobb epidemiológiai jelentősége a vCJB-nek van.

A kórokozó: a „kétarcú” prion Egy kóros fehérje (prion), mely egy, az egészséges szervezetben főként az idegrendszerben megtalálható celluláris fehérje (ún. prion protein - PrP) kóros változata. Az ágens saját nukleinsavat nem tartalmaz. A prion megváltoztatja a normál celluláris fehérje szerkezetét, így azt is kórossá teszi, és ez a folyamat láncreakciószerűen folytatódik. A prion az enzimek számára csak részben lebontható, így felhalmozódik, és szöveti destrukciót hoz létre. Feltételezik, hogy a kóros prion a normális sejtbe jutva okozza annak kórossá alakulását. Ellenálló formalinnal, hővel, dezinficiensekkel, UV sugárzással, ionizáló sugárzással, stb. szemben Inaktiválódik: autoklávozással, extrém pH értékek esetén, detergensek alkalmazásakor (natrium dodecil sulfat), magas koncentrációban alkalmazott anorganikus sók esetén

A normális és a kóros prion protein összehasonlítása

A kór egyetlen vagy kevés kezdőhelyről indul ki, feltehetően amikor az élőlény egy saját fehérjéje megváltoztatja normális felépítését. A változás ezután átterjedt más, hasonló molekulára. A "ragály" terjedését az idegrostok millióinak láncolata közvetíti, valahogy úgy, ahogy a tej sajttá alakul. A vírusos encephalitistől (agyvelőgyulladástól) eltérően ez a folyamat azért nem vált ki immun-reakciót, mert a szervezet élettanilag nem lép fel saját fehérjéi ellen. A biztos diagnózist csak post mortem, az agyszövet vizsgálata alapján lehet megállapítani. A mintákból a kóros prion protein immunhisztokémiai vagy Western blot technikával mutatható ki. Élő szervezetben a prion jelenléte nem igazolható, kivéve a vCJB eseteket, ahol a tonsillákból meg lehet kísérelni a kórokozó kimutatását.

A fertőzés forrása: A beteg és a priont hordozó tünetmentes ember vagy állat. Terjedési mód: Az esetek többségében ismeretlen, ritkábban örökletes (familiáris CJB, GSS és familiáris FI) vagy parenterális (vénás). A kóros fehérje legnagyobb mennyiségben az agyban a gerincvelőben és a szemben van jelen. A liquor, a nyirokszervek, a vese, a máj, a tüdő és a placenta fertőzőképessége alacsony. Továbbá speciális orvosi beavatkozások révén, fertőzött szövetek (szaruhártya, dura mater) átültetése során, fertőzött szövetekkel, liquorral szennyezett orvosi eszközök közvetítésével, valamint agyalapi mirigyből kivont növekedési és gonadotrop hormon adagolásával jött létre. A prionok bizonyos fajtái a parenterális terjedés mellett táplálkozási eredetű úton is terjednek. A szarvasmarhák spongiform encephalopathiáját okozó ún. BSE prion az emberre is átvihető és vCJB-t okoz. A BSE prion a vékonybél alsó szakaszából felszívódva az immunrendszer elemeinek közvetítésével jut az idegrendszerbe. A kóros fehérje az esetek egy részében vCJB-ben szenvedő betegek nyirokszöveteiből, tonsillájából is kimutatható. A kóros fehérje a szervezetben évekig, évtizedekig lappanghat anélkül, hogy betegséget okozna. A lappangási idő függ a fertőződés módjától is.

Fertőtlenítés: A prionok mint rendkívül rezisztens, fehérjetermészetű anyagok, a szokásos fertőtlenítési vagy sterilizálási eljárásokkal nem inaktiválhatók. Prionnal kontaminálód(hat)ott, vagy prionokat tartalmazó anyagok fertőtlenítése: A fertőzött anyagot (törlő, egyéb textília stb.) elővákuumos autoklávban kell kezelni 134 °C hőmérsékleten, 206 kPa nyomáson, 1 órás behatási idő mellett. Prionnal kontaminálód(hat)ott felületek 1 N nátriumhidroxid (NaOH) oldattal kell kezelni. Behatási idő 1 óra. Ennek letelte után a kezelt felületet vízzel alaposan le kell öblíteni, majd elsősorban klór hatóanyagú fertőtlenítőszerrel dezinficiálást végzünk az adott készítménynél előírt koncentráció és behatási idő mellett.

Kuru A kuru-t kizárólag Új-Guineában a fore nép körében észlelték. A kuru elsõ tüneteinél fejfájás és az egész testet eluraló fájdalomérzés jelentkezik, majd a járás bizonytalanná válik, a mozgás koordinálatlan lesz. Késõbb remegés kíséretében akaratlan, kifacsart jellegű túlmozgások következnek be. A halál az elsõ klinikai tünetek után 3-20 hónap alatt áll be. Ez az inkább idült, mint heveny fertõzõ betegség hosszú idõn keresztül rejtély volt a kutatóorvosok körében. Elsõsorban azért, mert a megbetegedettek szöveteiben és testnedveiben sem fertõzõ anyagokat, sem ellenanyagokat nem lehetett kimutatni. Ezért feltételezték, hogy a betegség öröklõdõ és nem fertõzõ. Ugyanakkor a kuru elsõsorban a felnõtt nõket és mindkét nembeli gyermekeket sújtotta, ez viszont egy öröklõdõ betegség kórképébe nem fért bele. Az új-guineai fore népesség körében a kuru elõfordulási gyakorisága csökkent, miután felhagytak azzal a rituáléval, hogy az elhunytak agyát kivették és megették nyersen, vagy sütve. CARLETON GADUSEK amerikai orvos-virológus az ötvenes évek elejétõl szentelte életét a prion kutatásoknak. Az ötvenes években Új-Guineában a helyszínen tanulmányozta a kuru betegséget és a kannibalizmushoz kötõdõ étkezési szokásokat a fore törzsnél. Õ volt az, aki végülis kimutatta, hogy a kuru fertõzõ betegség és hogyan fertõz. 1976-ban munkásságáért orvosi-élettani Nobel-díjat kapott. (Megosztva.)

Creutzfeldt-Jacob-betegség (CJB) A betegséget az 1920-as évek elején írták le először. A világ azon országaiban, ahol regisztrálják, megközelítően azonos gyakorisággal (0,5-1 eset/1millió lakos) fordul elő, leggyakrabban 55-75 éves korúak betegednek meg. A betegség átlagos lefolyása 4-7 hónap. Leggyakrabban (85%) szórványosan fordul elő, 10-15%-a családi halmozódás formájában jelentkezik. Kórokozó: A CJB prionja. A fertőzés forrása: A CJB prionját hordozó tünetmentes vagy beteg ember. Terjedési mód: A sporadikus esetek többségében nem ismert, a nosocomiális úton szerzett betegségben parenterális. Fogékonyság: Az eddigi megfigyelések szerint meghatározott génszerkezet (a PrP gén egyes kodonjainak meghatározott ribonukleinsav sorrendje) hajlamosíthat a betegség kialakulására. 4. Lappangási idő: Pontos tartama nem ismert, nosocomialis terjedés esetén 15 hónap és 30 év között változik.

Variáns Creutzfeldt-Jakob-betegség (vCJB) A betegséget először Angliában írták le 1996-ban. Az eddigi megfigyelések szerint a klasszikus CJB-től eltérően általában fiatalabbak között (14-53 év) jelentkezik, a betegség lefolyása is hosszabb, átlagosan 14 hónap (7-38 hónap). Kórokozó: A szarvasmarhák spongiform encephalopathiájának prionja. Fertőző forrás: A BSE prionnal fertőzött szarvasmarha és az ember. A kórokozó a fertőzött szarvasmarhák bizonyos szöveteinek (agy- és gerincvelő, szem, nyirokszervek és zsigerek) fogyasztása révén terjed. A tej és a tejtermékek fertőzést közvetítő szerepe kizárható. Lappangási idő: Pontosan nem ismert, valószínűsítik, hogy 1-2 évtől több évtizedig terjedhet. Megelőzés: Emberi fogyasztásra csak az egészséges állatokból származó, állategészségügyi hatóság által engedélyezett élelmiszerek/termékek használhatók fel.

Gerstmann-Straussler-Scheinker-betegség (GSSB) Lassan progrediáló, autosomalis, domináns öröklődésű betegség. Világszerte előfordul, bár 100-szor ritkábban, mint a Creutzfeldt-Jakob-betegség. Ez utóbbinál fiatalabb életkorban, 40 év körül jelenik meg, és lefolyása több évig (2-10 év) tarthat. Fontosabb tünetek: A betegségre a kisagyi tünetek dominanciája és a dementia jellemző. A betegség progressziója dementiához, parkinsonismushoz, süketséghez, vaksághoz és merev bénuláshoz vezet.

Fatalis insomnia (FI) A legújabban felismert, gyorsan progrediáló emberi prionbetegség, mely az esetek nagy részében dominánsan öröklődő, familiáris előfordulású. Megjelenhet 30-as, de akár 60-as éveiben járó személyekben is, de általában 40 éves kor körül alakul ki. A betegség lefolyásának átlagos időtartama 13 hónap. 1. Fontosabb tünetek: A betegség korai szakaszában a betegek nehezen tudnak elaludni, és visszatérő mozgászavaraik vannak. Néhány hónap múlva alvásképtelenségig fokozódó alvászavar, myoclonus, sympathicus hyperaktivitás és dementia fejlődik ki.