Csoportmunka

Fogalom Csoport két vagy több ember együttese, akik között interakció jön létre, közös hiedelmekkel rendelkeznek és magukat az adott csoport tagjának tekintik. A csoport fókuszálja a társas élet jelenségeit, a tagok közötti társas interakció feltételezi a közöttük zajló kommunikációt, egymás észlelését, személyközi kapcsolatokat, közös beállítódottságot, kialakult státuszokat és szerepeket, működési szabályokat.

Csoportjellemzők, nagyság szerint  Két fős - Összetartó, konfliktuskerülő  Három fős - Helyettesíthetőség, konfliktuskezelés  Kiscsoport - Kreatív, egyenlő részvétel biztosítása, felelősség elkenése  Nagycsoport - Mennyiségi munka-megosztás, az összetartást kis csoportok adják, személytelenség

A csoportmunka eredményei  Termelékenység  Megelégedettség  Biztonság  Vonzerő, megtartó képesség  Tanulás és fejlődés

A csoporthoz tartozás előnyei az egyén számára  Biztonság, védelem  Támogatottság  Interakciók lehetősége  Fejlődési lehetőség  Pozitív pszichés állapot – növekvő önbecsülés, pozitív önértékelés  Növekvő egyéni hatékonyság

A csoportkohézió kialakulása A kohézió megmutatja, hogy a tagok milyen mértékben kötődnek a csoporthoz és kívánnak tagja maradni. Kohézió: azon erők eredője, amely a csoporttagság fenntartására ösztönöz  Térbeli, fizikai közelség  Közös felfogások nézetek, értékrend  Közös érdekek, célok  Közös gondolkodási rendszer  Specifikus szabályzók- csoportnormák - nyújtotta biztonság

A kohéziót erősítő körülmények  A beállítódások és célok azonossága  Külső fenyegetések (a közös sors megvilágítja a kölcsönös függőséget)  Csoportméret; kisméretű csoportok összetartóbbak, mert lehetőség van teljes körű interakciókra (nagy csoportok esetén a diverzitás nő, a kohézió csökken)  Csoportösztönzők növelik, az egyéni ösztönzők csökkentik a kohéziót  Személyes preferenciákra építő feladatkiadás  Elkülönítés; izolált csoportok nagyobb összetartást mutatnak, egyedinek és különlegesnek érzik magukat

A csoportban nyújtott teljesítményt befolyásoló tényezők  Internalizáció - a közös gondolkodási rendszer befogadása  A csoport befolyás elfogadására való nyitottság  Érdekazonosság felismerése

Csoportnormák  Normák = a működésre vonatkozó szabályok, informális követelmények (írott, íratlan)  A normák célja: • hasznos eligazítást jelent a tag számára a csoport megértéséhez és felfogásához • azonosítani tudja a helyes és helytelen magatartási formákat

A normák eredete  Direkt megfogalmazás  Nevezetes események  Csoporton belüli interakciók  Viselkedés-változás

Csoportnormák 5 jellemzője 1. Megjeleníti a csoport strukturális sajátosságait 2. Szigorúan a magatartásra vonatkozik, nem az emberek egyéni gondolataira vagy érzelmeire 3. Csak olyan magatartási elemekkel foglalkozik, amit a csoport többsége fontosnak tart 4. Általában a normák lassan változnak, de kivételes helyzetekben képesek gyorsan fejlődni 5. Nem minden tagra vonatkoznak (magasabb státuszúak kivételt képezhetnek, új belépőkre szigorú alkalmazkodási kényszer nehezedik)

Magas teljesítménynormák alapja  Az elégedettséget nyújtó munkafeladat  A vezetők iránti bizalom, az a hit, hogy a dolgozók jóléte fontos számukra  A hit abban, hogy a szervezet céljai értékesek  A munkahely biztonsága nő nagyobb teljesítmény esetén  Összefüggés érzékelése a csoportteljesítmény és az elégedettséget nyújtó dolgok között

A csoportnormák erősítése vagy változtatása A normák erősítik a célok teljesítését:  Mutassuk meg, hogy az egyén és a szervezet céljai alapvetőenmegegyezők  Jutalmazzuk a norma-konform viselkedést  Mutassuk meg, hogyan járulnak hozzá a tagok a csoport eredményéhez  A követelmények megfogalmazását a tagok végezzék  Aki nem alkalmazkodik, azt kizárják A normák ellentétben állnak menedzseri szándékkal:  Köss szövetséget a hasonló felfogású tagokkal  Tárgyalj a célokról és a tervekről a szövetségesek bevonásával  Ne engedj a követelményekből csak a békesség kedvéért  Tarts ki a nézeted mellet a társadalmi nyomás ellenére  Nyilvánosan erősítsd az együttműködés fontosságát és jutalmazd

Csoporttípusok Formális Informális  A szervezet munkamegosztása alapján jön létre  A csoport állandó és zárt  Tagsága meghatározott  Deklarált működési elvek Informális  Egyéni szükségletek, vonzalmak, érdeklődés  Változó és nyitott  Spontán módon alakul  Közös elvek, érdekek alapján állandó kommunikációban alakul a működés

Csoportok a feladat típusa szerint Összegző/additív feladatok Összekötő/konjunktív feladatok Szétválasztó/diszjunktí v feladatok

Feladatok (szerepek) megosztása

Szerepkonfliktusok A csoportszerepek dinamikusan változnak!  Szerep-kétértelműség - nem világos elvárások  Szerepkonfliktus - több szerep  Szerepvesztés - más veszi át  Zavart szerep - beavatkozás A csoportszerepek dinamikusan változnak!

Csoportszerepek: Belbin teszt  Elnök, koordinátor  Vállalatépítő - Implementáló  Serkentő  Ötletgazda  Figyelő - Helyzetértékelő  Erőforrás feltáró  Megvalósító -Finiselő  Csapatjátékos -Teammunkás  +Specialista Elsődleges szerepek Másodlagos szerepek 42-43

Státusz Státusz = a hierarchiában elfoglalt hely (jellemző a felfelé törekvés) Az egyén helye a csoporton belül függ:  a szervezetben elfoglalt hely +  megszerzett tekintély, szaktudás, teljesítmény, kulturális színvonal, személyes tulajdonságok, megjelenés, viselkedés

Csoportok fejlődése  Forming  Storming  Norming új feladat  Performing  Adjourning

A csoportfejlődési szakaszok jellemzői

Autonóm munkacsoportok • Előnyök – a dolgozók motivációjának növelése, a szervezeti elköteleződés erősítése, a munkavállaló integrálása – innovatív feladatok megoldása a vevői igények figyelembevételével – a költségek és az átfutási idő csökkentése – minőségjavítás – rugalmasabb munkafolyamatok létrehozása, folyamatok gyorsítása Csoporttípusok: Munkacsoportok Fejlesztési csoportok Integrációs csoportok

Az átmenet fázisai

Csoportmunka módszerek szellemi munkánál  Fantáziaserkentő módszerek  Forgatókönyv módszerek  Elemző módszerek  Ok-okozati kapcsolatelemző módszerek

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!