A magyar felnőttképzés rendszere - a szakértők szemével Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete (FSZOE) Palotás József, elnök 2017. szeptember 07.
Felnőttképzés fogalma Magyarországon Jogi értelmezés: a felnőttképzésről szóló törvény hatálya alatt megvalósuló képzés Tágabb értelmezés: felnőttoktatás (iskolai rendszerben) felsőoktatásban részt vevő felnőttek tisztán piaci alapon hatósági képesítésekben felnőttképzési törvényben felsorolt egyéb kivételek esetében…
Jogi háttér Törvény a felnőttképzésről 2001-ben alkották meg az első törvényt jelenleg a 2013 évben alkotott törvény van hatályban és végrehajtási rendeleteik Törvény a szakképzésről – államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló felnőttképzés esetén alkalmazni kell
A felnőttképzési törvény hatálya Négy képzési kör Állam által elismert szakképesítés megszerzése (Országos Képzési Jegyzéken szereplő szakképesítés) Nem OKJ, egyéb, támogatott szakmai képzés Támogatott nyelvi képzés (általános és / vagy szaknyelvi vagy a kettő kombinációja) Támogatott egyéb képzés (általános műveltség, személyiségfejlesztés, állampolgári kompetenciák)
Hatósági engedély A törvény hatálya alatt megvalósuló képzéseket a hatósági engedély birtokában az alábbi feltételekkel rendelkező képző intézmény végezheti. A törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott: szakmai (minőségirányítási rendszer, képzési programok, indikátorok, dokumentálás….) személyi (szakmai vezetőre, oktatóra előírt feltételek) tárgyi (saját vagy bérelt eszközök, helyiségek…) feltételeknek kell megfelelni.
Intézmények Gazdasági társaságok (vállalkozások) Iskolák (szakképzési centrumok) Felsőoktatási intézmények Civil szervezetek Egyházi intézmények… akik a törvényben foglalt engedélyt megszerzik. (állami felnőttképzési intézmények (képző központok) megszűntek, bár infrastruktúrájuk még megvan)
Finanszírozás Piaci alapon teljesen szabad a felnőttképzés, kivéve: államilag elismert kimenet (OKJ) esetén, vagy önkéntesen a törvény hatálya alatt megvalósított képzés esetén
Finanszírozás 2. Nemzeti Foglalkoztatási Alap, állami támogatás – elsősorban ez ma Európai Uniós – projektek keretében, különböző kedvezményezett célcsoportok számára: közfoglalkoztatottak, fiatal álláskeresők, álláskeresők, inaktívak, tartósan munkanélküliek, GYED-ről visszatérők, munkavállalók, 50 év felettiek….. Belső képzés - saját munkavállalók képzése (szakképzési hozzájárulásról szóló törvény)
Iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sajátosságai Heterogén célcsoportok jellemzik Módszertani szempontból még inkább differenciált megközelítést igényel Rugalmas szervezési formákra ad lehetőséget Egyedi munkáltatói igényekre is gyors reagáló képességet követel meg A felnőttképzési programnak az adott egyedi igényre választ kell adnia az annak adekvát célcsoportban, óraszámban, kompetenciákkal, módszerrel, kimenettel…
A felnőttképzési szakértői rendszer Felnőttképzési szakértői szerepek Hatósági szerep: a hatósági engedélyezési és ellenőrzési eljárásokban kirendelt felnőttképzési szakértő, aki szerepel a szakértői névjegyzéken Piaci szerep: képzési program előminősítés, külső értékelés, tanácsadás, fejlesztés… A mi egyesületünk a felnőttképzési szakértők civil önszerveződéssel létrehozott szakmai és érdekképviseleti szervezete
OSAP – részvételi adatok a felnőttképzésben A képzést befejezők száma OSAP 2006-2016 2016 – 593114 fő 2015 – 737617 fő 2014 – 834647 fő 2013 – 730791 fő 2012 – 598958 fő 2011 – 672574 fő 2010 – 622250 fő 2009 – 470474fő 2008 – 430366 fő 2007 – 193256 fő 2006 – 181001 fő (mélyebb elemzést igényel)
Kihívások, problémák Technológiai innováció követése Változó munkáltatói igények Hátrányos helyzetű célcsoportok motiválása, aktivizálása Hozzáférés javítása A felnőttképzési vállalkozások bizonytalan helyzete (jövedelmezőség – stabilitás) Kérdőjelek a szakpolitikai stratégiát illetően …
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! www.fszoe.hu fszoe@fszoe.hu