A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEKRE A közösségi művelődés felnőttképzési feladatai.

Az előadások a következő témára: "A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEKRE A közösségi művelődés felnőttképzési feladatai."— Előadás másolata:

1 A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA A FELNŐTTKÉPZÉST FOLYTATÓ INTÉZMÉNYEKRE A közösségi művelődés felnőttképzési feladatai

2 AZ ELŐADÁS TARTALMA 1.A felnőttképzés-szabályozás főbb korszakai 1990-től napjainkig 2.A jogszabályi környezet megújítása 2010 és 2013 között – célok és szándékok 3.Mi a képzés? Milyen a képzés? Mit tekintünk képzési tevékenységnek? - Miért érdemes a felnőttképzési programokat engedélyeztetni?

3 A FELNŐTTKÉPZÉS-SZABÁLYOZÁS FŐBB KORSZAKAI 1990-TŐL NAPJAINKIG

4 A FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYOZÁS SZAKASZAI I. 1990-től 2001-ig  Rendeleti szintű szabályozás  Az első öt évben dominál a munkaerőpiaci válságkezelés – túlsúlyos a szakképzés  A második öt év a szerepkeresés, szereptisztázás, az ellenőrzés alapjainak megteremtése.  A szabályozás alapja a felnőttképzési nyilvántartásba vétel – minden, ami képzés, szerepel a nyilvántartásban  Finanszírozás: Támogatott munkaerőpiaci képzések; Szakképzési hozzájárulás; Felnőttképzési normatíva; Iskolarendszeren kívüli és iskolarendszerű képzés párhuzamos folytatása; SZJA kedvezmény; ÁFA mentesség.

5 A FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYOZÁS SZAKASZAI II. 2001-től 2013-ig (2010-ig)  Megjelenik a Felnőttképzési törvény  Továbbra is a felnőttképzési nyilvántartás a szabályozás alapja  Intézményakkreditáció és programakkreditáció, mint az állami minőséghitelesítés eszköze  Finanszírozás: Csökken a munkaerőpiaci képzések támogatásának súlya; SZJA kedvezmény megszűnik; ÁFA mentesség megszűnik; Megjelennek az európai uniós források.

6 A FELNŐTTKÉPZÉSI SZABÁLYOZÁS SZAKASZAI III. (2010-től) - 2013-tól  Azt szabályozza a törvény, amit az állam elismer, vagy támogat  Engedélyezés az akkreditáció helyett – a szakmai felelősség a képzés szervezőéjé  Az Állam ellenőrzői szerepének erősítése  Finanszírozás: Megszűnik (erősen beszűkül) a szakképzési hozzájárulás felhasználhatósága saját munkavállaló képzésére; Eu-s források soha nem látott mennyiségben; Közmunkaprogramokhoz kapcsolódó képzések finanszírozása; Alapítványi és magániskolák működésének korlátozása; Iskolarendszerű szakképzés centralizálása – intézményrendszer szerepvállalása a felnőttképzésben.

7 A JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET MEGÚJÍTÁSA 2010 ÉS 2013 KÖZÖTT – CÉLOK ÉS SZÁNDÉKOK

8 A JOGSZABÁLYALKOTÁS KEZDETI SZAKASZÁBAN KIEMELT VÁLSÁGJELEK, PROBLÉMÁK - 2010 Rendszerproblémák  A támogatások tényleges hasznosulásáról nincs információ.  A képzések ellenőrzése még az OKJ-s képzések esetében sem valósul meg.  A felnőttképzési akkreditáció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket  A támogatott képzések tartalma és struktúrája nem felel meg a gazdasági igényeknek  A támogatási rendszer nem veszi figyelembe a munkaerőpiac valós képzési igényeit

9 INTÉZMÉNYI, SZOLGÁLTATÓI SZINTŰ PROBLÉMÁK  Kevesen vesznek részt a felnőttképzésben.  A képzők egy része nem érdekelt a „magasabb minőség” biztosításában  Az iskolarendszerű képzés és iskolarendszeren kívüli képzés közötti minőségi különbségek

10 A MEGJELENT JOGSZABÁLYOKBÓL KIOLVASHATÓ CÉLOK ÉS SZÁNDÉKOK Differenciált szabályozás  Legyen differenciált a képzés célja, tartalma szerint a felnőttképzési szabályozás, az intézményekkel szemben támasztott követelmények.  Legyen differenciált a képzés társadalmi és gazdasági célja szerinti szabályozás – felzárkóztató, közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzések leválasztása Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzés  Ne legyenek a szabályozásból fakadó különbségek az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés minősége között.

11 CÉLOK ÉS SZÁNDÉKOK II. Szakmai, tartalmi fókuszú ellenőrzés  A képzés folyamatának ellenőrzése során a formai szempontok mellett jelenjenek meg szakmai szempontok is. Célorientáltság és hasznosság  A támogatási rendszer célorientáltsága erősödjön.  Közelítsen a felnőttképzési kínálat és a támogatási rendszer preferenciái a munkaerőpiac igényeihez.  Növekedjen a felnőttképzés munkaerőpiaci relevanciája, a foglakoztathatóságot elősegítő képzések esetében növekedjen a résztvevők elhelyezkedési arányának növekedésében mérhető hatékonyság, sikeresség

12 A FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK ENGEDÉLYEZÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ CÉLOK  Szigorúbb engedélyezési szabályok – feltételek szigorítása  Differenciálás képzési körönként  Szoruljanak ki a „piacról” a minőségileg gyengén teljesítő szolgáltatók – de a szabályozás nem a piacra terjed ki.  Igazodás a gazdasági igényekhez  Munkaerőpiaci eredményesség növelése  Engedélyezés feltételeit folyamatosan fenntartsa  Ne maradhasson adósa az intézmény a képzés résztvevőinek

13 MI A KÉPZÉS? MILYEN A KÉPZÉS? MIT TEKINTÜNK KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGNEK?

14 MI A KÉPZÉS? 1. válasz: A képzés bármely olyan intézményesen kezdeményezett eljárás, amely a szervezet tagjainak, munkatársainak tanulását segíti elő oly módon, hogy ezzel növeljék a munkatársak, és a szervezet hatékonyságát. (F. Hinrichs) 2. válasz: Minden képzés, ami viselkedésmódosulást eredményez. (Barlai Róbert)

15 MILYEN A KÉPZÉS Milyen kapcsolatban állnak egymással  A képzés, mint tevékenység és folyamat.  A tanulási eredmény. Milyen a folyamat? Mennyire formalizált? Tanulási eredményt csak formalizált tevékenység „hozhat létre”?

16 MI A KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG? A szervezett körülmények között megvalósuló, célirányos kompetenciafejlesztés, amelynek folyamatában és/vagy végén a megszerzett kompetenciát teljes mértékben vagy részlegesen, illetve annak elemein keresztül értékeljük” In.: Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete Szakmai Rendszerfejlesztési Munkacsoport: A magyarországi felnőttképzés megújítása – problémafelvető munkaanyag. 4. oldal

17 KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉG A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY ALKALMAZÁSÁBAN Képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés. A 2013. évi LXXVII. tv. (továbbiakban: 2013. évi Fktv.) 2.§ 19. pontja

18 AZ FKTV. 1.§ (2) BEKEZDÉSE ALAPJÁN A TÖRVÉNY ÁLTAL SZABÁLYOZOTT FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGTERÜLETEK - KÉPZÉSI KÖRÖK a) 4 a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés, (2015. június 12-től hatályos) 4 b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés, c) 5 támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés, (2016. január 1-től hatályos) 5 d) az a)–c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés

19 A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY FOGALOMÉRTELMEZÉSEI – MILYEN LEHET A KÉPZÉS Egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés;

20 MILYEN LEHET A KÉPZÉS III. Általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés; Egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;

21 MILYEN LEHET A KÉPZÉS III. Hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;

22 ÖSSZEGEZVE Azok a tevékenységek tekinthetők az Fktv. szerint képzésnek, amelyek:  szervezetten valósulnak meg,  a kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés célirányos és  Tanúsított/mért/értékelt tanulási eredményhez vezetnek. Fogalom-meghatározásokból egyértelmű, hogy valamennyi tevékenység valamilyen tanulási eredmény elérését feltételezi.

23 MI AZ, AMI NEM TEKINTHETŐ KÉPZÉSNEK – A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY MEGKÖZELÍTÉSÉBEN Munkahelyi megbeszélések Műhelymunkák Konferenciák Stb.

24 A FELNŐTTKÉPZÉSI TÖRVÉNY HATÁLYÁNAK JELENTŐS CSÖKKENTÉSE Nem szabályoz azokon a területeken, amelyeken nem ismer el és nem támogat. Nem szabályoz azokon a területeken, amelyek más ágazatok szabályozása alá tartoznak – hatósági jellegű képzések (új, kiterjesztett értelmezés)

25

26

27 MIÉRT ÉRDEMES FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOT ENGEDÉLYEZTETNI  Támogatások igénybevételének lehetősége  A képzések tárgyi ÁFA mentes tevékenységként történő megvalósítása  A felnőttképzésről szóló törvény alapján engedélyezett és szervezett, illetőleg egyéb jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés, továbbképzés, vizsgára való felkészítés és vizsgáztatás (2007. évi CXXVII. Tv. 85. § 2. a)  OKJ szerinti szakképzés megszerzésére irányuló szakmai képzés

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Bertalan Tamás bertalan.tamas@observans.hu