Gyakorlati fogyasztóvédelem Előadó: Szujó Szandra Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ)

Facebook: Megfontolt Vásárlók Klubja Elérhetőségeink: www.febesz.eu Facebook: Megfontolt Vásárlók Klubja Amivel foglalkozunk: Pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadás (Jászberény, Salgótarján + rendezvényeken) Tájékoztatás (kiadványok megjelentetése, szakmai anyagok /termék- és szolgáltatástesztek, cikkek, körképek/ készítése, országos és térségi rendezvényeken való megjelenés, Facebook kampány) Érdekérvényesítés Oktatás (diákok, pedagógusok, felnőttek, vállalkozások stb.)

1. Jegyzőkönyvfelvétel Vállalkozás a fogyasztó minőségi kifogásáról a már nem hatályos 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet alapján vett fel jegyzőkönyvet, mely szerint nem került feltüntetésre a békéltető testületi eljárásról szóló tájékoztatás. Jogszabály szerint: A vállalkozás a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV.29.) NGM rendelet szerint a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni. (19/2014. NGM rendelet 4. §)

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát Ha a vállalkozás szavatossági vagy jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni.

A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

Vállalkozás a minőségi kifogás bejelentését követő öt munkanapon belül igazolható módon nem értesítette a fogyasztót a szavatossági igény teljesíthetőségével kapcsolatos álláspontjáról. Jogszabály szerint: Ha a vállalkozás a fogyasztó szavatossági vagy jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról – az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is – öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót. (19/2014. NGM rendelet 4. § (5))

2. Javítás/csere Vállalkozás nem tett eleget a javításra/cserére rendelkezésre álló határidő betartásának. - Jogszabály szerint: A vállalkozásnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. (19/2014. NGM rendelet 5. §)

Vállalkozás többszöri kísérlete ellenére sem sikerül a termék hibáját javítani. - Jogszabály szerint: A Ptk. nem határozza meg, hogy mennyi sikertelen hibajavítás után kérhető csere, azonban a kialakult gyakorlat szerint, a fogyasztó már kétszeri sikertelen hibajavítás után kérheti, hogy áttérhessen másik szavatossági jogra. A Ptk. 6:160 §-a kimondja, hogy a jogosult a választott kellékszavatosssági jogáról másikra térhet át. Ez esetben köteles az áttéréssel okozott költséget a kötelezettnek megfizetni, kivéve, ha az áttérésére a kötelezett ad okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.

3. Nem megfelelő, megtévesztő tájékoztatás A vállalkozás nem vagy nem megfelelően tájékoztatta a fogyasztót az ún. „három napos” szabályról. Jogszabály szerint: Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. (151/2003. Korm. rend. 7. §) A „három napos” szabály kizárólag jótállás alá tartozó termékekre vonatkozik. Hibátlan termék visszavételére a vállalkozás nem köteles!

A vállalkozás tévesen arról adott tájékoztatást, hogy a terméket minőségi kifogás miatt 6 hónapig lehet visszavinni az üzletbe. Jogszabályi háttér: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen. (Ptk. 6:163. §)

A vállalkozás a pénztárnál megtévesztő módon arról tájékoztatta a vásárlókat, hogy jótállási igény érvényesítése esetén a terméket csak az eredeti dobozában áll módjukban visszavenni (= feltételhez kötött jótállás) Jogszabályi háttér: Jótállási, szavatossági igény érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania.  A szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja. (19/2014. NGM rendelet). A 151/2003. Korm. r. értelmében a jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel érvényesíthetők. A jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása esetén a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – pl. számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.

A vállalkozás a próbavásárlás során azt a tájékoztatást adta, hogy a vásárolt napszemüvegre fél év garancia vonatkozik, a termék értékesítése során nem adott át jótállási jegyet. Jogszabályi háttér: Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. (Ptk. 6:163. § (2)) A jótállás időtartama egy év. A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. (151/2003. Korm. rendelet 2-3. §)

A vállalkozás megtévesztő tájékoztatást adott a fogyasztó jogait illetően, melyből a vásárló azt a következtetést vonhatta le, hogy az üzletben vásárolt termék annak hibája miatt sem cserélhető ki, tehát a vásárló a termékkel kapcsolatosan semmilyen igénnyel nem léphet fel. Jogszabályi háttér: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat. (Ptk. 6:159. §) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. (Ptk. 6:163. §)

A vállalkozás a termék vételárának levásárlására „kötelezte” a vásárlót. - Jogszabály szerint: A Ptk. szerint a fogyasztó kellékszavatossági igénye alapján javítást vagy cserét kérhet, vagy az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy elállhat a szerződéstől, ha a kötelezett a kijavítást vagy kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének megfelelő határidőn belül nem tud eleget tenni.

A vállalkozás nem a jogszabályoknak megfelelő módon adott tájékoztatást a jótállási jegyen, miszerint nem volt feltüntetve a gyártó neve és címe; a fogyasztót megillető jótállásból eredő jogok és az arra való utalás, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. - Jogszabály szerint a jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a vállalkozás nevét, címét, b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint – ha van – gyártási számát, c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját,

e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jótállási jegy fogyasztó rendelkezésére bocsátásának elmaradása a jótállás érvényességét nem érinti.

Vállalkozás a jótállási jegyre elmulasztotta feltüntetni a termék kicserélésének tényét és időpontját. Jogszabály szerint: Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját. (151/2003. Korm. rendelet 5. § (4))

„Jelentéktelen hiba miatt nincs helye jótállásnak.” A vállalkozás által jótállási jegyen feltüntetett információk a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény rendelkezéseibe ütköztek, mert megtévesztőek az alábbiak szerint: „Jelentéktelen hiba miatt nincs helye jótállásnak.” Vagy „Nem vonatkozik a jótállás az alábbi esetekben: jótállási jegy, eladási dátum, az eladó üzlet dolgozójának aláírása és bélyegzőjének lenyomata hiányában.”

4. Igényérvényesítés akciós termékeknél Vállalkozás elutasított a fogyasztó jótállási, kellékszavatossági igényét akciós terméknél. Jogszabály szerint: Akciós termékekre ugyanazok a jótállási, szavatossági jogok vonatkoznak, mint a nem akciós termékeknél, kivéve, ha az akcióra azért került sor, mert pl. hiányzik a TV készülék távirányítója stb. Erre való hivatkozással természetesen a fogyasztó nem élhet reklamációval, de más hiba miatt igen. A vita legtöbbször abból adódik, hogy milyen árat kell visszatéríteni az akcióban vásárolt termék után. A vásárlónak elállás esetén a kifizetett vételárat kell visszakapnia, függetlenül attól, hogy a termék vételára a minőségi kifogás közlésekor már adott esetben magasabb.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!