A kutatás etikai vonatkozásai

Az etika fogalma a kutatás vonatkozásában Magatartási normák és sztenderdek, Amiket adott kutatói közösség elfogad, és Amelyek mindazok jogaira és védelmére vonatkoznak, akiket kutatásunk érint. „Mi a jó és mi a rossz”. Axiológiai kérdések!

A kutatásban való részvétel önkéntes kell legyen Miért? Mert: A kutatásban való részvételt a résztvevők legtöbbször nem akarták, de tőlük az mégis befektetést igényel (idő, energia, személyes adatok feltárása stb.). A kutatás csak ritkán szolgálja közvetlenül a résztvevő érdekeit. Nyilvánvalóvá kell tenni az önkéntességet, és a burkolt fenyegetéseket is ki kell zárni. Ilyen lehet, ha hatalmi pozícióból kérünk „önkéntes” segítséget (pl. ha tanár kéri a hallgatóját). Ez külön intézkedéseket igényel (pl. anonimizálás, az autoritás jelen nem léte). Probléma: az önkéntesség miatt önkiválasztási torzítás következik/het be. Probléma: sokszor NEM TARTHATÓ BE. Pl. olyan megfigyelésnél, ahol a kutató nem fedi fel magát. Ilyenkor a többi norma betartására még fokozottabban kell figyelni.

A résztvevő védelme Mindenképp elkerülni a résztvevők bármilyen (fizikai, lelki, anyagi stb.) bántalmát (az önkéntesekét is). Pl. kerülni kell róluk bármilyen kellemetlen információ kiadását. Lelki konfliktust indíthat el pl. ha olyasmivel szembesítjük (emlékkel, ténnyel, véleménnyel…) , amiről addig nem tudott vagy ilyen aspektusból nem szemlélte (pl. korábbi cselekedete etikátlansága, saját nem ismert tulajdonsága stb.). Nincs tökéletes biztosíték. Viszont választható a legkevésbé kockázatos megoldás, vagy szembeállítható vele a kutatás fontossága. Még a kutatási eredmény is okozhat kárt; úgy is, ha ezt az alanyok csak kikövetkeztetik.

A „tájékozott beleegyezés” Az előző két normát öleli fel. Az önkéntes részvételnek a kockázatok teljes körű ismeretén kell alapulnia. A résztvevők nyilatkoznak, hogy ezeket megismerték, és így is – önként – vállalják a részvételt. E sem mentesít az alanyok védelmének kötelezettsége alól, de elfogadjuk, hogy az nem lehet teljes körű. A kockázat a vizsgálat végrehajtása mellett elérhető legkisebb legyen.

Névtelenség Nem lehet beazonosítani az egyes válaszokat a válaszadó személyekkel… …sem a jelentés olvasója, sem a kutató számára. Pl. azonosítószám nélküli postai kérdőívezés, gyűjtőláda. A kérdezőbiztos mindig kizárja az anonimitást. A kutatót is védheti! (nem kerül nemkívánatos tudás birtokába)

Titkosság A válaszadó azonosítható, de a kutató vállalja, hogy a neveket és információkat titkosan kezeli. Ez a minimum elvárás. De: a bíróság nem ismeri el az ügyvédi és orvosi titoktartással megegyezőnek. Nem szabad anonimnak nevezni! Eljárások: adatfelvevésben résztvevők képzése, azonosító adatok megsemmisítése mihelyst lehetséges (eleve így szerkeszthető a kérdőív).

A résztvevők megtévesztése Fel kell-e fedni, hogy kutatást végzünk? Ha fel is fedjük, elmondjuk-e, hogy milyet? Időnként lehet helyénvaló is. „Tisztázó ülések” segíthetnek a kísérlet után.

Elemzés és publikációk A kutatás hiányosságainak, hibáinak elismerése. Beszámolni a negatív eredményekről is. A felfedezés valódi módjának leírása. Anyagok/adatok megőrzése, kiadása: tudnunk kell bizonyítani az eredményeinket, de csak a résztvevők védelmének biztosítása mellett.

Szakmai etikai kódexek Szakmai szövetségenként lehetnek kidolgozva (melyiket fogadjuk el?). A tanulmányban, jelentésben meg kell adni, hogy mely irányelvek szerint jártunk el.

Az etikai testületek szerepe Segítik a kutatókat: Szakértelemmel: figyelemfelhívás, javaslatok Igazolással arról, hogy az eljárás megfelelt a testület etikai szabályainak (publikáláshoz)

Forrás Babbie (2001)