Időszerű jogalkotási és európai integrációs kérdések a szellemi tulajdon területén Dr. Várhelyi Olivér főosztályvezető Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Visegrád, 2007. április 23.

Vázlat Horizontális Oltalmi formák Hazai jogalkotási és politikai lépések Jogérvényesítés a szellemi tulajdon területén Oltalmi formák Szabadalmak Védjegyek Formatervezési minták Földrajzi árujelzők

Horizontális kérdések Szellemi tulajdon az új Polgári Törvénykönyvben polémia a külön rész szükségességéről és a terminológiáról a know-how oltalom problematikája licencia szerződések a kötelmi jog különös részében? a névjogi szabályok és a védjegyek viszonya Szellemi tulajdonnal összefüggő tényállások változása a Büntető Törvénykönyvben fogalmi pontosítások megszűnik a szerzői és kapcsolódó jogok megsértésének gondatlan alakzata iparjogvédelmi kerettényállás (nemzetközi szerződések, ágazati törvények és közösségi rendeletek említése) Hamisítás Elleni Nemzeti Testület Készülő előterjesztés az állami szervek, a társadalmi szervezetek és a vállalkozói szféra együttműködésén nyugvó közös erőfeszítések intézményi keretéről

Horizontális kérdések 2004/48/EK jogérvényesítési irányelv speciális előzetes bizonyítási, biztosítási és ideiglenes intézkedések bevezetésének kötelezettsége a szellemi tulajdonjogok megsértéséhez kapcsolódóan (a polgári és közigazgatási jog területére korlátozva) a hazai ágazati törvényekbe való átültetése a 2005. évi CLXV. törvénnyel megtörtént az irányelv hatékonyságának 2009-es értékeléséhez a hazai adatgyűjtés megkezdődött Irányelv-tervezet a szellemi tulajdonjogok érvényesítését biztosító büntetőjogi intézkedésekről viták az EK ilyen irányú hatásköréről az Európai Bíróság esetjoga, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek tükrében

Horizontális kérdések Közösségi IPR Charta a szellemi tulajdonjogok kezeléséről (2008 elejére várható) Bizottsági közlemény a technológia-transzferről a kutatási intézmények és az ipar közötti tudás-áramlás ösztönzése az innovációs potenciál növelése érdekében eszközök: tudatosság-növelés, ETI, együttműködési programok, K+F+I állami támogatási keretszabály

A szabadalmi jog kihívásai Közösségi szabadalom a 2003-as Közös Politikai Megközelítés kudarca (nyelvi rezsim és bíráskodás) a 2006-os konzultáció eredményei alapján még egy utolsó kísérlet várható Az európai szabadalmi bíráskodás nyitott kérdései követelmények: költséghatékonyság, elérhetőség, egységes jogalkalmazás a Bizottság közleménye által felvázolt opciók: European Patent Litigation Agreement (EPO keretek, opcionális) francia javaslat (az Európai Unió Bíróságának keretei között elképzelt rendszer: specializált kamarák, fellebbezés az Elsőfokú Bírósághoz) bizottsági kompromisszum (korlátozott számú elsőfokú regionális kamara, központosított fellebbviteli fórum) kérdőjelek: Közösségi vagy nemzetközi (EPO) kereteken belül valósuljon meg? EK/tagállamok hatásköreinek elhatárolása a decentralizáció mértéke és mikéntje anyagi jogi harmonizáció hiánya nyelvi rezsim, alkotmányossági kérdések

A szabadalmi jog kihívásai Londoni Megállapodás költségcsökkentés az európai szabadalmaknál a fordítási követelmények enyhítésével (könnyített hatályosítás a megjelölt országokban) hatályba lépéséhez még Franciaország ratifikációja szükséges a csatlakozás Magyarország részéről megfontolandó Anyagi jogi harmonizációs kísérletek a WIPO keretein belül: tárgyalások a Substantive Patent Law Treaty létrehozásáról főbb ütközési pontok: first-to-invent/first-to-file türelmi idő (grace period) a technika állásának (prior art) meghatározása közzétételi kötelezettség 18 hónap után

A szabadalmi jog kihívásai A WTO dohai nyilatkozata és következményei TRIPS-módosítás a közegészségügyi problémákkal küzdő fejlődő országok gyógyszerekhez való hozzáférése érdekében: más országban ilyen célból szabadalmi kényszerengedély alapján gyártott gyógyszerek exportjának lehetősége 816/2006/EK rendelet a fenti kényszerengedélyek megadásának eljárási kérdéseiről Nemzeti jogalkotás: a kényszerengedélyt megadó hatóság kijelölése (MSZH), külön szabályok az újfajta eljárásra (hatálybalépés: 2007. május 1.)

Védjegyjogi változások Közösségi védjegy a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal pénzügyi kilátásai: a folyamatos bevételi többlet kezelésére a Bizottság egy rendszeres, automatikus díj-felülvizsgálati rendszer bevezetését javasolja. Aggályok: az automatizmus bevezetésével a Bizottság túllépné a díjak mértékének megállapítására vonatkozó hatáskörét A Bizottság javaslatát nem támasztja alá hatástanulmány a díjcsökkentések nyomán a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerek együttélésén alapuló egyensúly felborulhat (pl. növekszik a csak kevés tagállamban használt, ám blokkoló hatású közösségi védjegyek száma) Az EK a közelmúltban csatlakozott a védjegyek nemzetközi lajstromozását lehetővé tevő madridi rendszerhez, így közösségi védjegy is szerezhető nemzetközi bejelentéssel

Védjegyjogi változások Szingapúri Védjegyjogi Szerződés (2006) hatályba lépéséhez 10 állam/nemzetközi szervezet ratifikációja szükséges főbb elemei: a Szerződést az egyes részes államokban lajstromozható minden típusú védjegyre alkalmazni kell; a szöveg a nem hagyományos védjegyek ábrázolásának követelményeit is tartalmazza a bejelentés formáinak szabad megválasztása; papír alapú iratoknál aláírás-hitelesítés nem követelhető meg a határidők elmulasztásának orvoslási lehetőségei közül legalább egyet biztosítani kell a védjegy-licenciák bejegyzése iránti kérelmek maximális alaki követelményei a Szerződő Felek Közgyűlésének létrehozása, amely jogosult a Végrehajtási Szabályzat és az űrlapminták módosítására a kihirdetésen túli hazai jogalkotási lépésként a védjegytörvény módosítását is igényelheti

Formatervezési minták A formatervezési minták oltalmának harmonizációját megvalósító 98/71/EK irányelv a 14. cikk utángyártott alkatrészekre vonatkozó átmeneti szabályának módosítása kapcsán kibontakozó vita holtpontra jutott a hatályos magyar szabályozás liberalizált: az oltalom az ilyen – az eredeti küllem helyreállítását szolgáló – alkatrészekre nem terjed ki Az EK a közelmúltban csatlakozott a formatervezési minták nemzetközi lajstromozását lehetővé tevő hágai rendszerhez, így közösségi formatervezési minta is szerezhető nemzetközi bejelentéssel

Földrajzi árujelzők A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek közösségi oltalmát az 510/2006/EK rendelet szabályozta újra a rendelet megalkotásának indokai: a WTO vitarendezési panelének jelentése a harmadik országok kérelmezőinek helyzetével kapcsolatban, illetve az 1992 óta működő rendszer tapasztalatainak értékelése főbb új elemek: a nemzeti vizsgálati szakasz súlya nagyobb lett (a Bizottság csupán a továbbított „single document”-et vizsgálja); kötelező lett a nemzeti kifogásolási eljárás bevezetése; harmadik országból közvetlenül a Bizottsághoz is benyújtható a termékleírással kiegészített kérelem a változások nyomán módosításra került a védjegytörvény, illetve az egyeztetés végső szakaszába ért az FVM termékleírásokkal kapcsolatos szakhatósági eljárását szabályozó új Korm. rendelet tervezete A szeszesitalok földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat tartalmazó új közösségi rendelettervezet legnagyobb kérdőjeleit a vodka előállításához használható nyersanyagok körül fellángolt vita szolgáltatja Elhúzódó „tokaji ügy”: Olaszország nem tesz eleget az Európai Bíróság előzetes döntésében foglaltak által megerősített közösségi jogszabályoknak, és újabb eljárásokat indított az Európai Bíróság előtt

Köszönöm a figyelmet!