Az írás története I. Írásrendszerek Készítette: Urbán Gabriella 2003.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hogyan tájékozódjunk a terepen?
Advertisements

Hieroglifák.
A május 26-i előadás összefoglalója
Készítette: Boros Erzsi
Az írás története Az írás előzményei és az írásrendszerek.
Színformátumok és színmodellek
ISTEN HOZOTT A MI VILÁGUNKBA!
AUSZTRÁL ŐSLAKOSOK Onódi Csaba, 6.B.
Európa fogalma, fekvése, határai
HELLER ÁGNES: FILOZÓFIA MINT LUXUS
A Föld lakossága.
Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek
Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek
Az írás története I. Írásrendszerek Készítette: Urbán Gabriella 2003.
Az írás története I. Írásrendszerek Készítette:Platthy Zsuzsa 2003.
3. lépés: Fenomenológiai elemzés
A maják és az inkák világnézete
Az írásfajták kialakulása
Grafikai alkotások Mi a grafika? Látott, tapasztalt formáknak vonalak, pontok és síkok alakjába való áttételét nevezzük grafikának. “Graphein” görög szó:
Készítette: Bajkó Balázs Hullár Péter
A szürke vizszintes csikok nem egészen vizszintesek…
A művészetek születése Bevezetés az irodalomtörténetbe I.
A számírás története.
Arab, iszlám kultúra,művészet
Ókori görög régészeti leletek
Fekete és fehér magyarok
HELLAS Kréta, Mükéné.
A KUTYA TOVÁBB.
Rétegek használata GIMP képszerkesztő programban
Változatos viszonyok Retro majális és a szocializmus emlékezete Várpalota – Inotán Készítette: Urbán Csilla.
Készítette: Rácz Imre Vince
Színes világban élünk.
Számrendszerek, számolás, számírás fejlődése
AZ ÍRÁS Ókori Hellász írása.
AZ ÍRÁS Ókori Róma írása.
Ókori görög régészeti leletek
Észak-Amerikai indiánok. Eredet Nincs egységes vélemény Nincs egységes vélemény Utolsó jégkorszak után Utolsó jégkorszak után Bering-szoros Bering-szoros.
Készítette : Tuska Borbála 8.b április
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
Színek.
A világ teremtése Indiai teremtéstörténet.
A nyelv, mint jelrendszer
műelemzés ELJÁRÁSOK, MÓDSZEREK
Apokalipszis 12/C.
Európa fogalma, fekvése, határai
A Holt-tengeri tekercsek
A „barbárság” fogalma Móricznál és általában
Horoszkóp teszt!.
Számrendszerek kialakulása
Az informatika öt forradalma
Világot fenyegető vírus Semmi sem biztos; csak a halál.
A nyelvi jel és jelrendszer
Írástörténet Napjainkban divatos metafora a "Gutenberg galaxis" búcsúztatása. A multimédiás kommunikáció, a "digitális írásbeliség" megjelenésével sokan.
Az egyiptomi írás.
A vezető személyisége – a ma követelményei és a holnap kihívásai.
A magyarok: Fekete és fehér magyarok.   Színre, vagy vallásra vonatkozhat a „fekete” jelző?  Az egyik esetben a fekete szó utalhat egyrészt a kazároktól.
A pherisztorikus kor jellemzői
MÉDIAISMERET Közlési rendszerek
HALÁL a művészetben Készítette: Barna Eszter 9.a.
Golda János: Stílus és korszerűség „kritika” a kritikáról (sokkal inkább néhány gondolat összefüggésben a leírtakkal, mintsem, határozott vélemény és bírálás)
Az Európán kívüli világ A felfedezők kora. India és Kína Indiai-félsziget rádzsa, maharadzsa A hatalmas Indiai-félsziget sok királyságokból áll (rádzsa,
A számírás kialakulása. A ‘sok’ fogalom kifejezése Egy, kettő, sok: egyes szám, kettes szám (duális), többes szám (arab, orosz, vogul) ter felix = háromszorosan.
2.Elnevezés 3.Fő- mellék VT 4.Irányok 5.VT képekben 6.Ábrák 7.Hálózat
Könyvtártörténet dióhéjban
Szerkesztette:Balogh Krisztina
Bevezető fogalmak Minden ember ugyanabba a fajba tartozik A faj tudományos neve a Homo sapiens. A fajnál kisebb kategóriák: alfaj, változat, nagyrassz,
2.Elnevezés 3.Fő- mellék VT 4.Irányok 5.VT képekben 6.Ábrák 7.Hálózat
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Ókori közel-keleti vallások
Előadás másolata:

Az írás története I. Írásrendszerek Készítette: Urbán Gabriella 2003. Az írás előzményei és az írásrendszerek. A képen a "Téli krónika" a dakota indiánok képírása. Bölénybörre írták 1800-tól 1870-ig. A törzs életének legfontosabb eseményeit örökítette meg.

Mi az írás? Nyelvileg kifejezett gondolatok rögzítésére szolgáló kisebb-nagyobb emberi közösségek által elfogadott egyezményes grafikai jelek rendszere. Urbán Gabriella 2003.

Az írás előzményei 1. A tulajdonjegy 2. A rováspálca 3. A hírvivőbot 4. A csomójelek 5. A kagylófüzérek 6. A barlangrajzok Ezekl az információrögzítésre szolgáló formák valamilyen szempontból nam felelnek meg az írás definíciójának. Urbán Gabriella 2003.

AZ ÍRÁS ELŐZMÉNYEI 1. A tulajdonjegy a jószágok megjelölésére használt jel, „billog”. A jószág bőrébe égetett jelek. Urbán Gabriella 2003.

2. A rováspálca Értékek nyilvántartására használták Megfelelő rovátkékat belemetszették a rovásfába, majd kettéhasították, az egyik felel a hitelezőé, a másik az adósé lett. Minden vitán felülálló hitelesítési eljárás volt. Mo.-n a csikósok, gulyások, juhászok, kondások a 19. sz.-ban is így számoltak el. Kínában szerződéskötésre használták, bizonyítéka a "szerződés" szójelében szerepel a rováspálca és a kés jele. Urbán Gabriella 2003.

3. A hírvivő bot - üzenet felidézését segítő eszköz, vagy térkép a hírvivő számára - „véres kard” Norvégiában és Svédországban is bevonulási parancsot jelentett a hívivő bot végighordása. Mo-n a véres kard a háború jele volt. Ausztrália őslakosainak térképként szolgált: belevésték a tereptárgyakat olyan sorrendben, ahogy a hírvivőnek érintenie kellett. Urbán Gabriella 2003.

4. A csomójelek számadatokra emlékeztető eszköz kínaiak, inkák, Nyugat-Afrika, Salamon-szigetek őslakói „csomó a zsebkendőn rózsafüzér” Lent: számok jelölése csomóval. Fent: kínai csomójel kékéból, nádból font zsinegen. Balra: inka kipu (quipu) zsinór színe a tárgyat jelezte, (pl. sárga az arannyal, zöld a gabonával kacsolatos adatokat, a mellékfonalak a számadatokat tartalmazták, 10-e számrendszerben, Az összefogott szálak száma a helyiértéket jelentette: 1 szálra kötött csomók: egyesek, kettőt összefogva százasok, stb. Ennek fennmaradt emlékeztető hagyománya a rózsafüzér, és a csomóra kötött zsebkendő. A rózsafüzér Eredetileg a buddhista szerzetesek találták ki ezt az emlékeztető eszközt, amely különböző színű és nagyságú gömböcskékből állt, s a hívő ember számára megkönnyítette az ájtatosságok szabályos elvégzését. A katolikus egyház is ebben a funkcióban - bár más teológiai tartalommal felruházva - hasznosította saját hitéletében. Urbán Gabriella 2003.

5. A kagylófüzér -”arokó” - a kagylók számából, helyzetéből olvasható az üzenet tartalma - Nyugat-Afrika, Guineai-öböl lakói, Észak-Amerika irokézek 6 kagyló szerelmi vallomást, 1 kagyló tagadó választ, 2 kagyló egymásnak háttal ellenségeskedést, 2 kagyló szembe barátságot jelentett. Ny-nigériai joruba néger üzenet: 4 kauri-kagyló, 2 nádcsomó, egy gyümölcshéjből álló arokó jelentése: ‘A családapa betegsége súlyosbodik, állapota egyre rosszabb.’ Irokézek: fehér békét, vörös háborút, fekete veszélyt jelentett. Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁR A delaware indiánok wampumöve Kagylókbók szőtt öv, az indiánok a barátsági szerződés megkötése után ajándékozták a telepeseknek.(1682.) Már nemcsak kagylófüzér. Emberalakok vagy a békepipa rajzát beleszőtték az övbe. Itt: a kalapos a fehér embert, a fedetlen fejű az indiánt, a kézfogás a szerződés megpecsételése. Az ábrázolás már a képírás felé mutat. Urbán Gabriella 2003.

6. A barlangrajzok - funkciója: ismeretátadás rítuálék formájában -keletkezés: 30ezertől - funkciója: ismeretátadás rítuálék formájában -Mas d’ Azili kavicsok Az első barlang felfedezése: 1879-ben Marcelino de Sautuola (sp. régész, festőművész) nevéhez fűződik Santander közelében az altamirai barlangban találta. (A történet szerint a kislánya.) Hamisítványnak tartotta a tudós világ. Az 1890-es években a dél-franciaországi partvidék barlangjaiban is hasonlókat találtak: Lasceaux 1940. Urbán Gabriella 2003.

Az írásrendszerek fejlődése A képírás A fogalomírás A szó- és szótagírás A betűírás Második témakör Urbán Gabriella 2003.

A képírás - természethű, konkrét tárgyak leegyszerűsített képe (piktogram) - jelentése: szó, vagy mondat - bármely nyelven olvasható Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁR Képírások Urbán Gabriella 2003. balra fent: egy bölény felöklelte a törzsfőnököt lent: békekötés (kalapos a fehér ember) első három kép a dakota indiánok "Téli krónikájából". Jobbra lent: egyiptomi képírásjel fogalomírás-elemkekkel: hórusz sólyom a király pórázon tart egy legyőzött szíriai országot a képen egy ovális rajz, asszír férfifejjel; uralkodik a szíriai ország felett; a sólyom 6 lótuszvirágon ül: hatezer hadifoglyot ejtett. Alul a szigony valószínúleg az ország nevét jelenti, a téglalap a hullámvonalakkal: az ország tenger mellett terül el. Mindkettő Szíriára utal. Urbán Gabriella 2003.

? ? A fogalomírás - Jelei: képek, - jelentés: elsődleges jelentésen túl más összefüggés: elvont fogalom, név, földrajzi név, stb., értelmezése már társadalmi megegyezést feltételez, de bármely nyelven olvasható. Nap jele nemcsak égitestet jelöl, hanem= meleg, nap mint ‘naptári egység’ Láb= járás, lépés, utazás... ? ? Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁR Fogalomjelek Urbán Gabriella 2003. jobbra: madár+tojás= termékenység (sumér) balra: koponya+könnyes szem= gyász balra lent: égboltról leereszkedő vonalak: sötétség egymást keresztező vonalak: ellenségesség párhuzamos vonalak: egyetértés, barátság Urbán Gabriella 2003.

A szó és szótagírás - a jelek egy-egy hangzócsoportot képviselnek (összekapcsolódik a jel és a hangalak) hosszabb szavakat egyszótagú szavakat egymás mellé sorakoztatva írják. Valahogy így: Urbán Gabriella 2003.

Képrejtvény = szóírás Arany János képrejtvénye; valahogy így olvasták a szóírást Megfejted? sás kacsa patkó vályog = Sáskacsapat kóvályog sás+kacsa+patkó+vályog= sáska csapat kóvályog Urbán Gabriella 2003.

KÉPTÁR Azték szótagírás „teocaltlan”= templomosok balra: lent ajak =te-nt-li jobbra: lábnyomok = o-tli fölötte: ház= cal-li jobbra ettől: fogak= tlan-tli Urbán Gabriella 2003.

A betűírás - A szójelek kezdőhangzóit olvasták össze: akrofónia. - A jel már csak egy hangértéket képvisel, - nyelvhez kötött, - kevés jellel korlátlan számú fogalom rögzíthető. Az ábra: a föníciai ábécé jelei elnevezésük utal az akrofóniára. Urbán Gabriella 2003.

Felhasznált irodalom Kéki – Köpeczi Bócz: Az írás története Gondolat Bp. 1971. Kéki: Az írás története Vince kiadó Bp. 2000. Georges Jean: Az írás, az emberiség emlékezete Ceram: A régészet regénye Gondolat Bp. 1975. Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története Széphalom könyvműhely 2001. Jakó Zsigmond- Radu Manolescu: A latin írás története Európa Bp. 1987. Urbán Gabriella 2003.