Ókori görög régészeti leletek

Az előadások a következő témára: "Ókori görög régészeti leletek"— Előadás másolata:

1 Ókori görög régészeti leletek

2 Ludovisi-trón

3 Ludovisi-trón Egy ókori faragott márványtömb, eredete vitatott, valószínűleg egy oltár része A trónt 1887-ben találták meg a Villa Ludovisi kertjében A Ludovisi család nehéz pénzügyi helyzete miatt 1894-ben az olasz államnak adta el, azóta a Római Nemzeti Múzeumban található A tömb fő domborműve Aphrodité születését ábrázolja, a két oldalán a hórákkal (istennők) A trón vélt párja a bostoni trón, melyet a Bostoni Szépművészeti Múzeumban őriznek, a két tömb rokonsága ma is vita tárgyát képezi

4 Méloszi Aphrodité

5 Kiegészített rajz a Méloszi Aphroditéról

6 Méloszi Aphrodité A Méloszi Aphrodité az egyik leghíresebb ókori szobor, ma a párizsi Louvre-ban őrzik A szobrot 1820-ban két darabba törve találta meg egy földműves az égei-tengeri Mélosz szigetén. A szobor a törökökhöz került, akik XVIII. Lajos francia királynak adták, majd restaurálás után 1821-ben a Louvre-ba került A szobor 2 méter magas, paroszi márványból készült, a karjai hiányoznak Mára elveszett talapzatának egy felirata alapján antiókhiai Alexandrosz műve lehet Aphrodité kezében valószínűleg a Párisztól kapott aranyalmát tartotta. A szobor közelében találtak egy kartöredéket almával. Görögül a „mélosz” szó almát jelent

7 Pitsai lelet

8 Pitsai lelet A négy fatáblát 1934-ben fedezték fel egy Korinthosztól 50 km-re fekvő barlangban Pitsa közelében Stílusjegyeik alapján keletkezésüket Kr. e közé, a poliszok korára teszik A leletek az ókori görög táblafestészet legkorábbi fennmaradt emlékei A képeken nők állnak a kép jobb oldalán látható oltár előtt, mellettük lantot és auloszt (fúvós hangszert) tartó zenészek láthatók. Az oltár közelében álló alak kancsóból áldozati italt önt. A mögötte álló személy, valószínűleg egy rabszolga egy áldozati bárányt vezet. A korinthoszi betűkkel írt felirat két nőnek, Euthüdikának és Eukolisznak ajánlja a táblát vagy az áldozatot

9 François-váza

10 François-váza Az athéni görög kerámiaművészet feketealakos korszakának egyik legszebb darabja Felfedezőjéről, Alexander Françoisról nevezték el, aki 1844 és 1846 között vezetett ásatásokat a Chiusi környékén levő Fonte Rotellában A váza darabokban került elő két etrusz sír közeléből Kr. e. 570 körül készülhetett, majd számos más vázával együtt etruszk területre szállították A vázán a trójai háború jelenetei, valamint Thészeusz a Minotaurusz legyőzése után szerepel A François-vázát jelenleg a Firenzei Régészeti Múzeumban őrzik

11 Térkép

12 Források http://hu.wikipedia.org/wiki/Fran%C3%A7ois-v%C3%A1za