Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek

Az előadások a következő témára: "Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek"— Előadás másolata:

1 Írástörténet II. A nem alfabetikus írásrendszerek
A mezopotámiai, egyiptomi, krétai, azték, maja, kínai,és japán írás rövid története Készítette: Platthy Zsuzsa 2003. Urbán Gabriella 2003.

2 AZ ÉKíRÁS - Kr.e körül A Tigris és az Eufrátesz völgyében alakult ki. Sumér (Ur, Uruk) akkád, amorita, (Babilon) perzsa birodalmak követik egymást a térségben. - Az írásrendszerük a képírástól (sumérok) a betűírásig (perzsák) fejlődött. Urbán Gabriella 2003.

3 ékírás RENDSZERE - alappiktogrammák (kb.1500 db.),
- a képeket kombinálva fogalmakat fejeztek ki, - szótagokból szavakat építenek… 1. sor: ökörfej 2. sor: nő 3. sor: nő+hegyek= rabszolganő (nő a hegyekből) változás jellege: a képszerűséget elveszíti, egyszerűsödik, elfordul. Urbán Gabriella 2003.

4 ékírás balra: agyagtábla szöveggel és pecséthengerrel készült jellel. jobbra: különböző hegyű írópálca, pl. kör alakú jeleket a számok írásakor használtak. ANYAGA Puha agyagba kihegyezett nádpálcával ék alakú lenyomatokkal képezték az írásjeleket: innen az elnevezés. Pecséthenger: aláírás helyett. Urbán Gabriella 2003.

5 agyagtábla gazdasági számadásokról
Urbán Gabriella 2003.

6 ékírás Írás iránya: kezdetben fentről le; jobbról balra
- írás irány elfordul 90 fokkal balra: írás jobbról balra, sorok fentről lefelé haladóak - az ábrák stilizáltak lesznek - az eredeti képek felismerhetetlenek Feltételezett ok, az írás gyorsulásával az író kéz eltörölte a jeleket, ezért fordították el az agyagtáblát. Urbán Gabriella 2003.

7 ékírás Ékírásos emlékek: - agyagtáblák (Gilgames eposz is), téglák
- pecséthengerek - sztélék (emlékkövek) Sztéle: domborművel díszített, oszlopszerű feliratos emlékkő Leghíresebb Hamurappi babilóniai uralkodó törvényoszlopa Urbán Gabriella 2003.

8 MEGFEJTŐK ékírás 1802 Friedrich Grotefend
13 óperzsa ékírásjelet fejtett meg fogadásból Hivatalnok típus. Egyetlen kilengése egy fogadás: 27 esztendősen görög latin szakos tanárként fogadásból fejti meg néhány persepolisi felirat rossz másolata alapján. Támpontja az állandóan, sűrűn ismétlődő jelcsoportok mint állandóan visszatérő szófordulatok jelenléte a feliratokon. Pl. a temetőben minden fejfán rajta van a „Nyugodjék békében” felirat, ez évszázadokon keresztül nem változik. Hipotézise: ilyen fordulatok lehetnek pl. X király, Z fia Y király, X fia stb. Urbán Gabriella 2003.

9 Henry Creswicke Rawlinson
A behisztuni szikla feliratát fejtette meg, amelyet Dareiosz két és fél ezer évvel ezelőtt vésetett a sziklába 1810-ben született. Kiváló orientalista. Katona, sportember nyaktörő mutatvánnyal csigasoron leereszkedett Behisztun környékén egy sziklafalról (56 m magasból) csak azért, hogy egy kőbe vésett feliratot lemásoljon. ( a felirat óperzsa változatát)1846-ban a londoni Ázsiai Társaságnak benyújtotta a felirat tökéletes változatát és a fordítást. Ez tekinthető az ékírás megfejtésének. Urbán Gabriella 2003.

10 A felirat …Te, aki a jövő napjaiban ezt a feliratot olvasni fogod, amelyet én véstem a szik-lába, és ezeket az embere-ket [látod], - ne törölj és ne pusztíts el belőlük semmit! Legyen rá gondod, amíg ivadékaid élnek, hogy ezek sértetlenül fennmaradjanak! Korabeli rajz Rawlinson teljesítményéről. Urbán Gabriella 2003.

11 A behisztuni szikla A behisztuni szikla előtt szoborcsoport áll, hozzáférhetetlenül, ég és föld között. A Nagy Király (Dareiosz) íjára támaszkodik és jobb lábával a leterített Guamatára, a mágiusra tapos, aki el akarta orozni tőle az orzágát.. Mögötte íjjal, tegezzel és lánzsával két perzsa előkelőség áll. Előtte béklyóba vert kézzel, nyakuknál összekötve kilenc „hazug király”. Az emlékmű alján és oldalán a király személyének és magasztalásának leírása szerepel óperzsa, elámi és babilóniai nyelven. Urbán Gabriella 2003.

12 Egyiptomi írás - Az kr.e. III. évezred elején alakult ki a birodalom, vele együtt a közigazgatáshoz nélkülözhetetlen írás. A hieroglif írás: képírás jellegű, valósághű ábrák, de rendszere bonyolult: szóírás, de bizonyos jeleket szótagok, mássalhangzó-csoportok, hangok jelölésére is használtak. ( hieroglífia: istenek írása) Egyiptomi falfestmény hieroglifikus feliratokkal Urbán Gabriella 2003.

13 alkalmazkodik a beszélt nyelvhez
piktogrammák stilizált rajzok jelkombinációk Urbán Gabriella 2003.

14 az olvasni, írni tudás kiváltság és hatalom volt
Írnokszobor az olvasni, írni tudás kiváltság és hatalom volt az írnokok voltak az írás mesterei ők tanították az írást Urbán Gabriella 2003.

15 VÁLTOZATAI - hieroglif írás: díszírás (pl. Halottak könyve)
- hieratikus írás „papi írás” - demotikus írás kr.e. VII. sz. Figyeljük meg a változás tendenciáját! További kérdések: melyiket, mire írták? Urbán Gabriella 2003.

16 Technikai jellemzők - mindenre írtak (hieroglif írást gyakran vésték: kőre, fára, elefántcsont-ra), - papirusz: egyiptomi találmány, tussal, nádtollal, madártollal; Milyenek a papirusz tulajdonságai? Hogyan készül? (a demotikust: csak erre írták: összevonásokkal, egyszerűsítésekkel: könnyed, hajlékony írás) Urbán Gabriella 2003.

17 Demotikus írás papiruszon
Hieratikus írás papirusztekercsen, és az írnokok kellékei: írónád, deszkatábla, tintatartó és papiruszvágó. Urbán Gabriella 2003.

18 A hieroglifák megfejtője: Jean-Francois Champollion
A rosette-i kőlap - kartus (cartouche) - írás iránya: felülről lefelé, hasábok jobbról balra; majd jobbról balra vízszintesen; végül buszrtofedon irányban; (a figurák az iránnyal szembenéznek) 1779 Napoleon egyik katonája találta Rosette mellett sáncásás közben. Hiába van görög nyelven is szöveg, nem volt egyszerű a megfejtése. A fáraók nevét körülvevő névgyűrűk igazították el először Champolliont. Ld. még Ceram: A régészet regénye c. munkáját Urbán Gabriella 2003.

19 Ptolemaiosz kartusa, körülötte a névgyűrű.
Champollion jegyzetei. (balra) 10 évig gyűjtötte az anyagot. jobbra: kartusban: Ptolemaiosz (Ptolemys) neve. Champollion jegyzetei Urbán Gabriella 2003.

20 Urbán Gabriella 2003.

21 Titokzatos jelek Kr.e. 1600. Minosz király palotája Kréta szigetén
agyagtáblák hieroglifákkal („lineáris A” írás), - legnevezetesebb a phaisztoszi korong 45 féle jel (mai napig nem tudták megfejteni titkát) egyszerűbb változat: („lineáris B”) 135 jel - megfejtője: Michael Ventris ( ) építész Urbán Gabriella 2003.

22 A phaisztoszi korong A korong fényképe és rajza. Urbán Gabriella 2003.

23 Az azték és maja írás 1519-ben Cortez partra száll a Mexikói-öbölben;
1540-es években a Yucatán-félszigeten máglyát raknak az azték és maja könyvekből, kódexekből; 4 maja (Drezdában, Párizsban, Madridban) és néhány azték, 8 mixték kódex maradt. Magas civilizáció a 3-15, századig. Amerika felfedezése után a spanyol hódítók elpusztították. Urbán Gabriella 2003.

24 Írástechnikai jellemzők
Írófelület: szarvasbőr, fügefaháncs, agávé-papír (10 m-es csíkok). Összehajtogatták leporellószerűen, fatáblák közé fogták, ez a kódex. Urbán Gabriella 2003.

25 Azték hieroglifa (fogalomjelek)
fenti ábrák megfejtését az "Írásrendszerek" c. bemutatóban alul: azték hónapnevek. Urbán Gabriella 2003.

26 Maja írás A drezdai maja kódex két lapja
Urbán Gabriella 2003.

27 Kínai írás Előzmények: Kr.e.18. sz. jóscsontok.
Képírás - 4 ezer éve nem változott. (Ma: fogalomírás.) A jelkészlet: 44 ezer körül van: 1500 jellel már nem analfabéta 3000 jel: újságot olvashat jel: regény, folyóirat olvasásához. Az írás biztosítja az kultúra egységét. Urbán Gabriella 2003.

28 Kínai jóscsont Urbán Gabriella 2003.

29 Urbán Gabriella 2003.

30 Kínai írásjelek régen és ma
nap hegy fa középpont mező határ kapu A jelek megőrizték eredeti képírásjellegüket. Urbán Gabriella 2003.

31 Írásjelek erő erő+víz=folyó szó erő+szó=bírálat víz c=erő alapfogalom
a= víz b=szó d= erő+víz= folyó e= erő+szó = bírálat erő+szó=bírálat víz Urbán Gabriella 2003.

32 Írástechnikai sajátosságok
Írófelület: bambuszrúd, selyem, Papír ( Kr.u. 105.) Íróeszköz: nádtoll, nyúlszőrecset, lágyabb finomabb formák a könyvnyomtatást 868-ban már ismerték Urbán Gabriella 2003.

33 Japán írás Erős kínai hatás: IV. sz.-tól kapcsolatban állnak, IV. V. sz. átvették a kínai fogalomírás jeleit is. A japán alapvetően más: ragozó nyelv. A kínai jelek segítségével szótagírást alakítottak ki. Urbán Gabriella 2003.

34 Hiragana VIII-IX. sz. a kínai fűírás jeleiből
bármely szó leírható vele, de a ragok, névutók, igekötők írására használják 71 jel Urbán Gabriella 2003.

35 Katakana XI. sz. a hiragana egyszerűsített jeleiből;
önmagában ez is elég lenne az íráshoz; 71 jel Urbán Gabriella 2003.

36 Kanji A kínai írásjelek neve,
a fogalmak leírására általában ezt használják. 1958. írásreform: 3-4 ezer kanji jel helyett 1853 db. (iskolai célokra, könyvekben, újságokban). Urbán Gabriella 2003.

37 Technológiai jellemzők
Íróeszköz, írófelület: ecset, tus, papír. Irány: jobbról balra, függőlegesen szedett sorok, 1942. rendelet: balról jobbra, vízszintesen. Japán írógép fényképe, tartalmazza az összes íráshoz szükséges kb jelet Urbán Gabriella 2003.

38 Felhasznált irodalom Kéki – Köpeczi Bócz: Az írás története Gondolat Bp Kéki: Az írás története Vince kiadó Bp Georges Jean: Az írás, az emberiség emlékezete Ceram: A régészet regénye Gondolat Bp Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története Széphalom könyvműhely 2001. Jakó Zsigmond- Radu Manolescu: A latin írás története Európa Bp Urbán Gabriella 2003.