A szív fejlődése Dr. Kozsurek Márk FOK I., 2017. feb. 15.

I. A szívcső kialakulása II I. A szívcső kialakulása II. A szívcső tagozódása, görbületeinek kialakulása III. A jobb és bal szívfelet elválasztó sövények kialakulása IV. A billentyűk fejlődése

I. A szívcső kialakulása

A szív fejlődésének tárgyalásakor vissza kell ugranunk az általános fejlődéstanhoz, a harmadik hét végéig (18-19. nap). Már kialakult az embriópajzs harmadik rétege (az intra-embrionális mesoderma) és a csíralemezek differenciálódni kezdenek. A szív a membrana buccopharyngea előtti és a septum transversum mögötti mesodermából - a cardiogén lemezből - kezd kialakulni.

membrana buccopharyngea cloaca membrán septum transversum amnionüreg szikhólyag extraembryonalis coeloma testnyél cardiogen lemez

intraembryonalis coeloma somatopleura splanchnopleura intraembryonalis coeloma lateralis mesoderma cardiogen lemez

somatopleura angioblast kötegek splanchnopleura Az oldallemezek medialis részéről (splanchnopleura) sejtek válnak le, melyek később az endocardiumcsöveket képezik.

somatopleura myoepicardialis vályú splanchnopleura endocardiumcsövek Az endocardiumcsövektől dorsalisan az oldallemezek megvastagodása hozza létre a myoepicardialis vályút.

A szív további fejlődésének megértéséhez fel kell idézzük az embryo végleges formájának kialakulását, a lefűződés folyamatát, mely két – időben párhuzamosan zajló – folyamatból áll: 1) „hajlás” - ennek köszönhetően kerül a szív telepe az „embrió feje tetejéről” a mellkasnak megfelelő területre. 2) „behengeredés” – mint látni fogjuk, sokkal nagyobb mértékben magyarázza a szív telepének további fejlődését.

A „hajlás”

myoepicardialis vályú A „behengeredés” pericardialis üreg mesocardium dorsale előbél myoepicardialis vályú intraembryonalis coeloma endocardiumcső

Az embryio „behengeredésével”, a szikzacskó lefűződésével párhuzamosan a két oldali endocardiumcsövek és myoepicardialis vályúk fokozatosan közelednek egymáshoz, majd a lefűződés befejeztével egyesülnek. Valamivel később a két coeloma üreg is összeolvad, először csak ventralisan, meghagyva átmenetileg a mesocardium dorsale nevű kettőzetet. A folyamat végső mozzanataként e kettőzet eltűnésével a coelomaüregek dorsalis fúziója is bekövetkezik.

Mi miből fejlődik? endocardium: az endocardiumcsőből myocardium és epicardium (pericardium viscerale): a myoepicardialis vályúból, mely a splanchnopleura származéka pericardium ürege: az oldallemezek által határolt intraembryonalis coeloma származéka pericardium parietale: a somatopleurából

II. A szívcső további fejlődése

A szívcső két vége rögzített, s a pericardium zsákban csak úgy tud tovább növekedni, ha hajlatokat, görbületeket vesz fel! Ezzel párhuzamosan a szívcső egyes részei kitágulnak, mások relatíve szűkek maradnak. sinus venosus atrium commune canalis atrioventricularis ventriculus communis bulbus cordis truncus arteriosus 1 2 4 5 6 3 1-2 cardiogen lemez az endocardiumcsövek fúziója LV RV Az eredeti közös kamra adja a végleges bal kamrát és a jobb kamra nagyobb részét, míg a jobb kamra kijárati része a bulbus cordis származéka.

Ellentmondások a terminológiában.... sinus venosus atrium commune canalis atrioventricularis ventriculus communis bulbus cordis truncus arteriosus VS. Egyes szerzők a bulbus cordist és a truncus arteriosust a szívcső két különálló részének tekintik (Réthelyi-Szentágothai), míg mások (Langmann) a bulbus cordist három részre tagolják: a jobb kamra trabeculált része, a conus cordis és a truncus arteriosus.

sinus venosus atrium commune canalis atrioventricularis ventriculus communis bulbus cordis truncus arteriosus Kissé mechanikus megközelítéssel élve a szívcső gyorsabban növekszik, mint a rendelkezésére álló hely, ennél fogva kanyarulatokat képez, hogy a teret a leggazdaságosabban kitölthesse. A caudalis vég hátra-felfelé, a feji vég előre-lefelé mozog. Ezzel párhuzamosan szűkebb és tágabb szakaszok különülnek el rajta. pericardialis üreg ant. post. sup. inf.

canalis atrioventricularis sinus venosus atrium commune canalis atrioventricularis ventriculus communis bulbus cordis truncus arteriosus bal sinus szarv sinus venosus jobb sinus szarv ostium sinu-atriale atrium commune oldalról canalis atrioventricularis ventriculus communis szemből

canalis atrioventricularis truncus arteriosus sinus venosus bal sinus szarv → sinus coronarius sinus venosus jobb sinus szarv atrium commune bulbus cordis ostium sinu-atriale canalis atrioventricularis atrium commune ventriculus communis canalis atrioventricularis A sinu-atrialis szájadék jobbra mozog, a bal oldali sinus szarv fejlődése megreked és mint sinus coronarius marad meg. ventriculus communis

canalis atrioventricularis VCS truncus arteriosus bal sinus szarv → sinus coronarius sinus venosus sinus venarum atrium commune bulbus cordis ostium sinu-atriale canalis atrioventricularis VCI atrium commune ventriculus communis canalis atrioventricularis Jegyezzük meg a sinus venarum cavarumba benyíló három vénát: v. cava inf., v. cava sup, sinus coronarius! ventriculus communis

canalis atrioventricularis VCS truncus arteriosus vv. pulmonales sinus coronarius sinus venosus sinus venarum atrium commune bulbus cordis ostium sinu-atriale canalis atrioventricularis VCI atrium commune ventriculus communis canalis atrioventricularis A két pár tüdővéna a közös pitvar bal oldalán szájadzik be. ventriculus communis

canalis atrioventricularis VCS truncus arteriosus vv. pulmonales sinus coronarius sinus venosus sinus venarum atrium commune bulbus cordis ostium sinu-atriale canalis atrioventricularis VCI atrium commune ventriculus communis canalis atrioventricularis SIMA EGYENETLEN A sinus venarum teljesen és a vv. pulmonales distalis szakaszukkal a pitvar falába vonódnak be és azok sima felületű részét adják. Az eredeti, tulajdonképpeni pitvarrészek érdes, egyenetlen falú területekként maradnak meg. ventriculus communis

III. A bal és jobb szívfél elválasztása

A közös pitvar-kamrai szájadék kettéoszlása A pitvari sövény kialakulása A kamrai izomsövény kialakulása A spirális septum (septum bulbi et trunci) kifejlődése

jobb bal

septum primum

septum primum

septum primum foramen primum foramen primum

septum primum foramen primum foramen primum

septum primum foramen secundum foramen secundum foramen primum foramen primum

septum primum foramen secundum foramen secundum foramen primum foramen primum

septum primum foramen secundum foramen secundum

septum secundum septum secundum foramen secundum foramen ovale septum primum foramen ovale septum primum

septum secundum septum secundum foramen secundum foramen ovale septum primum foramen ovale septum primum

septum secundum septum secundum foramen secundum septum primum foramen ovale foramen ovale septum primum

A közös pitvar kettéválasztása a septum primum sarlószerű növekedésével veszi kezdetét. A septum primum egyre szűkülő nyílását foramen primumnak nevezzük. Mielőtt a foramen primum teljesen eltűnne hátul-felül a septum átszakadásával kialakul a foramen secundum. A septum primum jobb oldalán egy új sövény kezd el növekedni: a septum secundum. Az általa szabadon hagyott nyílást foramen ovalénak nevezzük. Végül a pitvarok kettéválasztása teljessé válik, bár mindkét septumon megmarad egy-egy, egymáshoz képest kissé elcsúszva elhelyezkedő nyílás: a foramen ovale és foramen secundum. Ezeknek a magzati keringésben lesz még szerepe.

septum interventriculare, pars muscularis septum secundum septum secundum foramen secundum septum primum foramen ovale foramen ovale septum primum septum interventriculare, pars muscularis

septum interventriculare, pars muscularis septum secundum septum secundum foramen secundum septum primum foramen ovale foramen ovale septum primum septum interventriculare, pars muscularis

septum interventriculare, pars muscularis septum secundum septum secundum foramen secundum septum primum foramen ovale foramen interventriculare foramen ovale foramen interventriculare septum primum septum interventriculare, pars muscularis

Az izmos kamrai sövény kialakulása egyszerű folyamat: az interventricularis septum hátulról-aluról-elölről növekszik felfelé sarlószerűen egészen a bulbus cordis magasságáig. Ez az izmos sövény tehát nem választja el egymástól tökéletesen a két kamrát, és egy foramen interventriculare nevezetű nyílás még hosszú ideig kapcsolatot teremt a két fél között.

septum interventriculare, pars muscularis septum secundum foramen ovale foramen interventriculare septum primum truncus arteriosus bulbus cordis aorta primitiva ascendens 6. pár kopoltyúartéria septum interventriculare, pars muscularis

aorta prim. asc. A bulbus cordis és a truncus arteriosus területén a szív belhártyája két spirálisan lefutó, 270°-ot (3x90°) forduló redőt képez (bal és jobb conotruncalis redők), melyek egymás felé növekednek. 6. pár kopoltyúartéria

aorta prim. asc. A bulbus cordis és a truncus arteriosus területén a szív belhártyája két spirálisan lefutó, 270°-ot (3x90°) forduló redőt képez (bal és jobb conotruncalis redők), melyek egymás felé növekednek. 6. pár kopoltyúartéria

A spirális sövény tetejéről egy „sarkantyú” nyúlik a 6 A spirális sövény tetejéről egy „sarkantyú” nyúlik a 6. pár kopoltyúartéria kilépési helye fölötti területhez. aorta prim. asc. A caudalisabb septum bulbi az interventricularis septum hártyás részéhez járul hozzá, a rostralisabb septum trunciból a septum aorticopulmonale lesz. „sarkantyú” 6. pár kopoltyúartéria septum trunci → septum aorticopulmonale septum bulbi→ septum interventriculare pars membranacea

aorta prim. asc. A jobb szívfélből származó vénás vért (kék) a spiralis septum, ill. az annak folytatásába eső „sarkantyú” a 6. pár kopoltyúartériába tereli. A későbbiekben ezek a kopoltyúartériák az a. pulmonalisokká differenciálódnak. A bal szívfél artériás vére (piros) a két primitív aorta dorsalis felé halad. 6. pár kopoltyúartéria

septum interventriculare, pars muscularis septum secundum foramen ovale foramen interventriculare septum primum septum interventriculare, pars muscularis

septum interventriculare, pars muscularis septum secundum foramen ovale septum primum septum interventriculare, pars muscularis

conotruncal = bulbar/truncal ridges Az interventricularis nyílás elzárásában három helyről származó szöveti struktúrák játszanak szerepet: a bal és jobb conotruncalis redők fúziójával kialakuló septum bulbi és az izmos sövényről felemelkedő endocardiumpárna. A záródó sövénybe dúcléc eredetű sejtek vándorolnak be.

Az összesen 270°-ot forgó hártyás sövény alsó része (septum bulbi) egyesül a korábban kialakult izmos kamrai sövénnyel, ezáltal fejeződik be a kamrák szétválasztása. Tehát a kamrai septum egy izmos és egy hártyás részből fejlődik. A kettő találkozása egy kritikus pont, ezért itt alakulnak ki leggyakrabban fejlődési rendellenességek. (VSD: ventricularis septumdefectus)

IV. A billentyűk fejlődése

Eustach Thebesius

másodlagos intimalécek elsődleges lécek másodlagos intimalécek A PT posterior anterior

Valvula venosa dextra et sinistra: Eredetileg két billentyű a sinus venosus és a tulajdonképpeni jobb pitvar közötti átmenetnél. A bal oldali később a pitvari septumba olvad bele. A jobb billentyű septum spurium felé eső része a crista terminalissal egyesül, másik része az Eustach-, ill. a Thebesius-billentyűt adja. AV billentyűk: Az AV szájadék körüli intimburjánzásból fejlődnek. Semilunaris billentyűk: A valvula semilunaris dextra et sinistra aortae et trunci pulmonalis a spiralis septumot is képező elsődleges intimaléc származékai, a valvula semilunaris anterior trunci pulmonalis et posterior aortae az ún. secunder intimalécekből származik.

Helyette javaslom megtekintésre: MOZI A szerzői jogokra való tekintettel a vetített filmet nem áll módomban megosztani! Helyette javaslom megtekintésre: https://www.youtube.com/watch?v=5DIUk9IXUaI

Köszönöm a figyelmet!