Nemzetközi magánjog II. 8. Rész A szerződésen kívüli kötelmek joga

Szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyok Szerződésen kívüli károkozás (deliktuális felelősség) Jogalap nélküli gazdagodás Megbízás nélküli ügyvitel Pre-kontraktuális felelősség (culpa in contrahendo)

Történeti áttekintés 1. Deliktuális felelősség Bartolus: a jogellenes magatartást annak a jogrendszernek kell értékelnie, ahol a jogsértést elkövették (lex loci delicti commissi) - a vegyes statútumok közé tartozik; - büntetőjogi megközelítés: a vétkes magatartással megvalósuló károkozás büntetőjogi és polgári jogi következményei nem váltak el egymástól.

Történeti áttekintés 2. Von Wächter: Már nem büntetőjogi szemlélettel közelít a kérdéshez, de a büntetőjogi büntetés és a polgári jogi kártérítés nála is ugyanazon magatartás következményeként jelenik meg – lex fori Savigny: ha a jogviszonyt kényszerítő jellegű normák szabályoznak, a jogviszony természetétől függetlenül a lex fori alkalmazandó. XX. Század: Szétválnak a büntetőjogi és polgári jogi jogkövetkezmények; a kérdést a károsult oldaláról kell megközelíteni – lex loci damni

Történeti áttekintés 3. Gyakorlati problémák: Elválik egymástól a károkozó magatartás tanúsítása és a kár bekövetkezése: távolsági deliktumok - cselekményelmélet – eredményelmélet Több mozzanatból álló cselekmények megítélése: Ha már a károkozó cselekmény megvalósulási hely sem egyértelmű A lex loci delicti esetlegessé, véletlenszerűvé válása: Komplex tényállások megjelenése, pl. határon átnyúló környezetszennyezések, termékfelelősség, stb.

Történeti áttekintés 4. Az elmélet és a gyakorlat válaszai: Választás a lex loci delicti commissi és a lex loci damni között A „better law”, a legszorosabb kapcsolat elvének az alkalmazása (USA) Babcock v. Jackson (1963) A károkozás helyének a differenciált meghatározása a különféle tényállások esetében (Svájc) A hagyományos szabály alóli kivételek megfogalmazása (Németország) – pl. közös lakóhely A járulékos kapcsolat szabálya (alapjogviszony joga) A jogválasztás megjelenése

Jogforrások 1 Szabályok: Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK Rendelete (2007. július 11.) a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról (Róma II. Rendelet) - Deliktuális felelősség - Jogalap nélküli gazdagodás - Megbízás nélküli ügyvitel - Pre-kontraktuális felelősség 2009. január 11-től A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. tv. 59-63.§-ai (Kódex)

Jogforrások 2 Két szabályozási rezsim: a károkozó esemény bekövetkezésének az időpontja szerint. 2009. január 11. előtt bekövetkezett események: Kódex 59-63.§-ai. 2009. január 11-től bekövetkezett események: Róma II. Rendelet és a Kódex 59-63.§-ai.

Az alkalmazandó jog meghatározása a Róma II. Rendeletben Lépcsők: A felek jogválasztása Az alkalmazandó kapcsolóelv által kijelölt jog

A felek jogválasztása 1. A jogválasztás szabadsága (Rendelet 14. cikk): „A felek megválaszthatják a szerződésen kívüli kötelmi viszonyra alkalmazandó jogot: a kárt okozó cselekmény bekövetkezését követő megállapodás útján; vagy ha valamennyi fél kereskedelmi tevékenysége körében jár el, a kárt okozó esemény bekövetkezését megelőzően szabadon megtárgyalt megállapodás útján is.”

A felek jogválasztása 2. Kifejezett és hallgatólagos jogválasztás: Rendelet 14. cikk (1) bek. második albekezdése: A jogválasztásnak vagy kifejezettnek kell lennie, vagy annak az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie; A jogválasztás harmadik személyek jogait nem sértheti.

A felek jogválasztása 3. Milyen jog választható? Bármilyen jog választható, de vannak korlátok: Rendelet 14. cikk (2) bek.: Ha a kárt okozó cselekmény bekövetkezésének idején valamennyi lényeges elem egy másik országban található, a jogválasztás nem sértheti a kogens szabályok alkalmazását. Rendelet 14. cikk (3) bek.: Ha a kárt okozó cselekmény bekövetkezésének idején valamennyi lényeges elem egy vagy több tagállamban található, a jogválasztás nem sértheti a közösségi jog kötelező szabályainak az alkalmazását.

Az alkalmazandó jog meghatározása jogválasztás hiányában A Rendelet szabályozásának a szerkezete: Jogellenes károkozás: Általános szabály Termékfelelősség Tisztességtelen verseny és a szabad versenyt korlátozó cselekmények Környezeti károk A szellemi tulajdonjogok megsértése Szervezeti fellépés Jogalap nélküli gazdagodás Megbízás nélküli ügyvitel Culpa in contrahendo

Jogellenes károkozás 1. Általános szabály (4. cikk) Főszabály: azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik (lex loci damni) Kivételek: Ha a károkozó és a károsult személy szokásos tartózkodási helye ugyanabban az országban található a kár bekövetkezésének az időpontjában, ennek az országnak a joga. Kitérítő klauzula: szorosabb kapcsolat. Szokásos tartózkodási hely: Megegyezik a Róma I. Rendelet definíciójával (23. cikk).

Jogellenes károkozás 2. Termékfelelősség (5. cikk) Főszabály: Többlépcsős meghatározás A kárt elszenvedő személy szokásos tartózkodási helyének a joga, ha a terméket abban az országban forgalomba hozták; vagy, ennek hiányában A termék beszerzése országának a joga, ha a terméket abban az országban forgalomba hozták; vagy, ennek hiányában A lex loci damni, amennyiben abban az országban a terméket forgalomba hozták. Kivételek: Ha a felelősnek tekintett személy nem láthatta ésszerűen előre a termék forgalomba hozatalát a fenti országokban, a felelős személy szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga. Kitérítő klauzula: szorosabb kapcsolat.

Jogellenes károkozás 3. Versenyjogi deliktumok (6. cikk) Tisztességtelen verseny: Azon ország joga amelyben a versenyviszonyok vagy a fogyasztók kollektív érdekei sérülnek vagy sérülhetnek Ha a cselekmény egy meghatározott személy érdekeit sérti, az általános szabályt kell alkalmazni. Verseny korlátozása: Annak az országnak a joga, amelynek piaca érintett vagy érintve lehet. Több ország esetén: lex fori, ha az is érintett piac. A jogválasztás tilalma!!!!

Jogellenes károkozás 4. Környezeti károk (7. cikk) Vagylagos szabály: Az általános szabályt kell alkalmazni, VAGY A kártérítést követelő személy dönthet úgy, hogy a lex loci delicti commissi jogára alapozza a követelését. Kódex 59.§: Erre legkésőbb a perfelvételi szakban, a bíróság által megállapított határidőn belül van lehetőség.

Jogellenes károkozás 5. A szellemi tulajdonjogok megsértése (8. cikk) Nemzeti oltalommal védett jog megsértése: annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték. Közösségi oltalommal védett jog: a jogsértés elkövetése hely szerinti ország joga. A jogválasztás tilalma!!!

Jogellenes károkozás 6. Szervezeti fellépés (9. cikk) Jelentése: A munkavállalói vagy munkáltatói minőségben eljáró személyek, vagy az ezek szakmai érdekeit képviselő szervezetek felelőssége. A felelősség tárgya: egy kilátásba helyezett vagy megvalósított szervezett fellépésből eredő károk. Alkalmazandó jog: azon ország joga, ahol a szervezett fellépésre sor került vagy sor fog kerülni.

Jogalap nélküli gazdagodás (10. cikk) Négy lépcsős meghatározás: Ha a jogalap nélküli gazdagodás szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozással függ össze, az e jogviszonyra irányadó jog; Ha a fentiek szerint az irányadó jog nem határozható meg, és a felek szokásos tartózkodási helye azonos országban található, ezen ország joga; Ha még mindig nem határozható meg az alkalmazandó jog: a gazdagodás bekövetkezésének helye szerinti ország joga. Kitérítő klauzula.

Megbízás nélküli ügyvitel (11. cikk) Négy lépcsős meghatározás: Ha a megbízás nélküli ügyvitel szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozással függ össze, az e jogviszonyra irányadó jog; Ha a fentiek szerint az irányadó jog nem határozható meg, és a felek szokásos tartózkodási helye azonos országban található, ezen ország joga; Ha még mindig nem határozható meg az alkalmazandó jog: annak az országnak a joga, ahol az ügy ellátásra került. Kitérítő klauzula.

Culpa in contrahendo (12. cikk) Két lépcsős meghatározás: Az a jog, ami a szerződésre alkalmazandó lett volna, ha az megkötésre került volna; Ha a fentiek alapján az alkalmazandó jog nem határozható meg – VAGYLAGOSAN: - a lex loci damni, - a közös szokásos tartózkodási hely joga, - nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódó ország joga.

A Kódex rendelkezései 1. A Kódex rendelkezéseit az olyan szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre a Róma II. Rendelet hatálya nem terjed ki. A Kódex rendelkezéseit kell alkalmazni pl.: - értékpapírokból származó szerződésen kívüli, az átruházható jellegből származó kötelezettségek megszegése; - atomkárokból eredő kötelezettségek; - a magánélet és a személyiségi jogok megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok.

A Kódex rendelkezései 2. (Kódex 60-62.§) Főszabály: A szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyokra annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén a kötelemkeletkeztető jogi tény hatása bekövetkezett. Kivételek: Ha a szerződésen kívüli jogviszony jogosultjának és kötelezettjének szokásos tartózkodási helye - jogi személy esetén a létesítő okirata szerinti székhelye - a kötelemkeletkeztető jogi tény hatásának bekövetkezésekor ugyanabban az államban van, ennek az államnak a joga alkalmazandó. Ha a szerződésen kívüli jogviszony szorosan összefügg egy, a felek között a szerződésen kívüli jogviszony keletkezésekor már meglévő másik jogviszonnyal, akkor a szerződésen kívüli jogviszonyra is e másik jogviszonyra irányadó jog alkalmazandó.

A Kódex rendelkezései 3. (Kódex 63.§) Jogválasztás: A felek a szerződésen kívüli kötelmi jogviszony létrejöttét követően jogot választhatnak. Ha a jogválasztás nem kifejezett, annak az ügy körülményeiből egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Jogválasztásra legkésőbb a perfelvételi szakban, a bíróság által megállapított határidőn belül van lehetőség. Ha a jogviszony csak egy állam jogához kapcsolódik, a jogválasztás nem sértheti e jognak azon szabályait, amelyektől megállapodással nem lehet eltérni.