Család - Szocializáció Családi vállalkozások szempontjából

Hatékonyan működő család feltételei a családtagok felelősséget érezzenek egymásért, elfogadják a családi kontrollt, a kapcsolatok kölcsönösségen alapuljanak, a kommunikáció nyílt és közös nyelvet beszélnek a családtagok, a generációk között kapcsolatok épülnek ki és működnek,

A család életciklusa Újonnan házasodott pár, gyermek nélkül. Csecsemős család Kisgyermekes család (2,5- 6 éves korig) Család iskolás korú gyermekkel (6- 12 éves korig) Család serdülő korú gyermekkel A felnövekedett gyermeket kibocsátó család Magukra maradt, még aktív szülők családja Inaktív öreg házaspár családja.

Szocializáció fogalma A pszichológia a személyiség kialakulásának folyamatát, a környezetből kiemelkedő individuum kifejlődését nevezi szocializációnak. Ebben a döntő időszak a gyermekkor. A szociológia azt a folyamatot nevezi szocializációnak, amelyben a gyerekek megtanulják, hogyan kell a társadalomban élni, elsajátítják a társadalom normáit, értékeit, magukévá teszik a társadalmi szerepeket.

Szocializáció fogalma Klasszikus megfogalmazásban a szocializáció az a folyamat, amelyben az egyén olyan tudásra, képességekre tesz szert, amely alkalmassá teszi arra, hogy társadalom hasznos tagjává váljon. Az antropológia szerint a szocializáció az adott kultúra és szociális viselkedés elsajátítása. A rendszerszemlélet szerint a szocializáció az emberi életet átszövő folyamat, amely során egyéni jegyekkel, társadalmi viszonyokkal gazdagodik személyisége, alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz, kulturális jelenségrendszerekhez.

A szocializáció folyamata: az egyén társadalmi lényé válik beépül a társadalomba társas viszonyokkal gazdagodik alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz alkalmazkodik a kulturális jelenségrendszerhez.  

A szocializáció színtere: Elsődleges a család, Másodlagos a szocializációs intézmények (óvoda, iskola).  

Egyén Közösség Szocializáció Gyerek Szülő Új generáció Régi generáció

Családi vállalkozás szempontjából fontos fogalmak Internalizálás: meggyőződésből követi a normákat, elsajátítja és bevési az értékeket és viselkedési szabályokat Individualizáció: egyéniséggé alakulás Szocializáció: közösségi lénnyé válás Mentálhigiéné: lelki egészség szolgálata, jó környezet, önbecsülés, érzelmi érettség, önuralom megteremtése.

Családi szocializáció A családi szocializáció célja, gyermekek képesség váljanak az egészséges identitás kialakítására, a megfelelő pár megtalálására, a vele való szoros kapcsolat kialakítására és fenntartására, gyermekeik összhangban történő nevelésére. (vállalkozás továbbvitelére)  

A család, az egyén és a társadalom közti közvetítő kiscsoport. A család elsődlegessége abban áll, hogy: a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre érzelmi kötelékei, kapcsolatainak erőssége, hosszan tartó hatása alapvető érzelmi és viselkedési modelleket vés be a személyiségbe. A család szocializációs funkciója többszintű. Biológiai gondozás, biztosítja azokat a biológiai feltételeket, amelyek az éréshez és fejlődéshez szükségesek, meghatározott magatartási és szerepmintákat is közvetít

A családban felnövő személyiség kétfajta, állandóan érvényesülő hatás jelenlétében fejlődik: Tudattalan hatás. A család rejtett, spontán megnyilvánuló, szándéktalanul is közvetített, természetes életviszonyaiban gyökerező hatásainak közegébe, Tudatos hatás. Tudatosan irányított és közvetített nevelési ráhatások erőterében. Mindkettő nagyon fontos. Ezek lenyomatát nyilvánvalóan tükrözi a gyermek magatartása, másokhoz való viszonya. A primer, tapasztalásos, szociális tanulás a gyermek szándéktalanul, „belenövéssel” elsajátított viselkedési mechanizmusait foglalja magába. A családi közösséghez tartozás kialakítja az un. családi identitást, amelyet kollektív szimbólumokkal is kifejezésre juttatunk. ( pl.: családi név viselése)

Maccoby és Martin komplex modellje Korlátozó, követelő, ellenőrző Engedékeny, nem követelő, alacsony kontrolltörekvés Gyermekközpontú, elfogadó válaszolókész, Autoritatív (mérvadó) Elkényeztető Szülőközpontú, elutasító, nem válaszoló Autoriter Elhanyagoló

Családi szocializáció háromféle típusú lehet: - gyermekközpontú, - felnőtt központú, - fejlődés központú. Baumrind a szülők nevelési taktikája szerint osztályozza a családot: - önkényes (authoritarian): felnőttközpontú, azaz tilt, parancsol, fegyelmez - ráhagyó (permissive): gyermekközpontú, azaz a gyermeknek mindent szabad - irányítottan együttműködő (authoritatíve, tekintélyelvű): a szülő céltudatos, serkenti a gyermek képességeit

Másodlagos színtér Kortárscsoportok – testvérkapcsolatok. Óvoda, iskola – adottságok kifejlesztése, feladatteljesítés megtanulása. Média – információáradat, élmények. Munkahely, szomszédság – emberformáló.