Csalás – hamisítás kezelése a könyvvizsgálatban (vázlat) (Horányi Márton)

Téma felvetés - aktualitása Fogalmi meghatározás Csalás, hamisítás  SZÁNDÉKOS cselekmény Csalás, hamisítás ≠ HIBA !!! Statisztika Nemzetközi Csaláskivizsgálók Szervezete (ACFE) alapján a téma egyre súlyosabb  JÉGHEGY Feltárás okai: Külső okok alapján feltárt visszaélések: 56% Belső ellenőrzés (Károsult vállalkozás által feltárt) = 14%

Statisztika - 2 Feltárás (visszaélés kezdete – és a észlelés között eltelt idő) átlagos hossza – 18 hónap ! Leghatékonyabb védekezés forródrót (az okozott kár 59%-val volt alacsonyabb ott ahol volt ilyen lehetőség.) meglepetésszerű vizsgálatok (az okozott kár 52%-val volt alacsonyabb ott ahol volt ilyen lehetőség.); beleértve a rendszer vizsgálatokat. Következtetés: A csalás, hamisítás mindenképpen megtörténik (csak idő, és lehetőség kérdése), de a megelőzésre fordított összegek busásan megtérülnek a lecsökkenő kárértéken keresztül.

Vonatkozó standardok (ISA: 240) + Ask standard Csalásnak a hibáktól való megkülönböztetése: Tudatos cselekmény, mely a magában foglalja, a Tények szándékos elfedését is! Formái: Pénzügyi beszámolóban szereplő szándékos hibás állítás, („fehér galléros bűnözés”) Eszközök elszikkasztásából származó hibás állítás. Elkövetők köre alapján lehet: Vezetés által elkövetett csalások, Munkavállalók által elkövetett csalások Közös pont: előfordulhat, hogy összejátszanak a gazdálkodószerven kívüli harmadik féllel.

A vezetéssel, irányítással megbízott személyek felelőssége Becsületes és etikus magatartás kultúra meghonosítása és következetes megkövetelése („fejétől bűzlik a hal”) Olyan belső ellenőrzési rendszer működtetése, mely megbízható, hatékony, (= eredményes), törvényes gazdálkodást tesz lehetővé.

A könyvvizsgálat felelőssége A beszámoló lényegi hibáktól mentes legyen, Ezért a könyvvizsgálónak Szkeptikusan kell hozzáállnia a munkájához, Figyelembe kell vennie, hogy a vezetés felülírhatja az ellenőrzéseket, valamint hogy Könyvvizsgálati eljárások esetleg nem kellően hatékonyak a csalások feltárásában Szekepticizmus: Felismerni annak lehetőségét, hogy csalásból eredő lényeges hibás állítás állhat fenn a könyvvizsgálónak a gazdálkodóval kapcsolatos, a vezetés és az irányítással megbízott személyek becsületességére és őszinteségére vonatkozó múltbéli tapasztalatok ellenére.

Vezetés – könyvvizsgálati felelőssége A csalás és a hiba feltárásának elsődleges felelőssége az irányítással megbízott személyeké és a vezetésé! Az a tény, hogy könyvvizsgálatot hajtanak végre, lehet visszatartó erejű, de a könyvvizsgáló nem felelős, és nem is tehető felelőssé a csalás, és a hiba megelőzőséért. Következtetés: Minden résztvevő közös érdeke, egy hatékony ellenőrzés működtetése! A könyvvizsgáló felelőssége a kockázatok becslése!

A könyvvizsgáló alkalmazható eljárásai a csalás kockázatának mérséklésére Rendelkezésre álló eszközrendszer: Tervezési fázis alatti megbeszélések Kockázatbecslés Kiegészítő eljárások alkalmazása Hibás állítások értékelése, jelentésre gyakorolt hatás minősítése Dokumentálás Vezetés nyilatkozatai

Korrupció – (néhány) közvetett jele, a beszerzési folyamatban (néhány példán keresztül) Ellenőrzési rendszer gyengeségei: A területen dolgozók nem rendelkeznek megfelelő szaktudással A beszerzési folyamatot nem dokumentálják, vagy a dokumentációt nem őrzik meg. Magas korrupciós kockázat néhány jele: A szükségletekhez képest túl sok (vagy túl kevés) az anyag megrendelés Indokolatlanul alkalmazott „expressz” beszerzések

Korrupció – (néhány) közvetlen jele, a beszerzési folyamatban (néhány példán keresztül) Ha a jelek visszaélésekre utalnak: Több azonos (indokolatlan) beszerzés egymáshoz közeli időpontokban, Jelentős pótmunkák vagy gyakori szerződés módosítások, Árverseny csalárd korlátozása megvalósulhat: Csak a megkövetelt számú, vagy nagyon kevés ajánlat érkezik, Különböző cégek ajánlatai hasonló formátumúak,

Korrupció – (néhány) közvetlen jele, a beszerzési folyamatban (néhány példán keresztül) Információ visszatartás, mint versenykorlátozás: A beszerzendő termék rosszul, vagy félrevezető módon szerepel a tenderdokumentációban Nagyszámú ajánlatot zárnak ki. Közzétételi manipulációk: Tender bontás hétvégén, ünnepnap, vagy éjszaka Alacsony példányszámban megjelenő lapokban tették közzé A nyertes ár csak csekély mértékben vagy szisztematikusan azonos %-val tér el a következő ajánlatoktól

Korrupció – (néhány) közvetlen jele, a beszerzési folyamatban (néhány példán keresztül) Versenysemlegesség korlátozása – „időzavarral” A tender közzététele és az ajánlati határidő nagyon közel esik egymáshoz Számos ajánlatot kizárnak Hiánypótlásra kevés időt adnak Zárt borítékban érkező ajánlatok egy időpontban történő bontása (bár nem tűnik annak), de alkalmas az eredmény befolyásolására: Nincs, vagy nem nyilvános a bontási eljárás A bontási eljárást nem dokumentálják (nincs jegyzőkönyv) Nem sorsolják az ajánlatok felbontási sorrendjét Az utoljára felbontott ajánlat nyer Szünetet tartanak a bontási eljárás közben

Mit kell tennie a könyvvizsgálónak, ha csalást tár fel? Személyi felelősségre vonást kell kezdeményeznie, és Szükség esetén kényszerintézkedéseket kell alkalmaznia (pl.: közgyűlés összehívása, rendőrség, stb.)

Az emberek leleményessége kifogyhatatlan, jelen témakör felvetése csupán rávilágítani hivatott a csalások, visszaélések, korrupciós ügyek témakörére, jelentőségére, és sajnos mindennapi előfordulására. Mindent egybevetve a könyvvizsgáló nem nyomozó hatóság, munkája során kockázatokat kell értékelnie, és a lényeges hibás állításokat kell kiszűrnie. Megtisztelő figyelmüket megköszönve, kívánom, hogy ezt a témakört szakmai praxisuk alatt sikerüljön elkerülniük!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!