Vallástörténet I. Kánaán isteneitől az ótestamentumi egyistenhitig NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor agocs.nandor@nyme.hu

Kánaán Ugarit Fönícia i.e. 2200 k. - amurrúk – „nyugatiak” Aserah Anat Ugarit Fönícia i.e. 2200 k. - amurrúk – „nyugatiak” Él (Hatalmas, Bika, Istenek és emberek atyja, Király, Esztendők atyja, Szent, Irgalmas, Nagyon Bölcs, Atya - ab) Aserah (Hajnalcsillag) és Anat (Estcsillag, háború és szerelem istennője) Ba’al (Haddu/Haddad, Felhők meglovaglója, Herceg, Föld Ura, Hatalmas, Uralkodó), Dagon/Dagan („Gabonaszem”) fia (Ba’al Zebul – „Szentély Ura”) Türosz: Melkart, moáb: Kemos, ammoniak: Milkum, Hadad: Hadad, Esmun/Adon, Molok Jamm/Lótan, Él fia – tenger-, folyamisten Mót, Él fia – halálisten

Hurri-hettita teogónia Kr. e. 14. század Főníciai Sanchuniaton Theogonia 7. sz. első fele Énuma Eliš 12. sz. utolsó harmada Hurri-hettita teogónia Kr. e. 14. század Főníciai Sanchuniaton Chaos Apsu, Tiámat Alalu Eliun Uranos, Gaia Ég és Föld szétválasztása Uranos kasztrálása sarlóval Lahmu, Lahamu Anšar, Kišar   Apsu megölése (kasztrálása?) Anu Ég és Föld késsel szétválasztása Kumarbi beleharap Anu ágyékába Anu, Gé Anu elűzése lándzsával, majd kasztrálása Kronos Anu, Éa Kumarbi Él Zeus Kronos legyőzése Marduk Tiámat legyőzése Tešub Kumarbi legyőzése Baal Átveszi a hatalmat harc nélkül

Zsidók XIII-XII. sz. – héberek letelepedése a mai Izrael területén A Pátriárkák kora (Ábrahám, Izsák, Jákob, József) Szentélyek Ábrahám Sekem, Bétél, Beér-seba, Mamré Izsák Beér-seba Jákob Sekem, Bétél Silo uri Ábrahám – Elohim, Él-Saddaj Ábrahám unokája Jákob/Izrael, Jákob fia József Mózes – Jahve (Viharzó, Vihart Okozó, Földre Döntő, Pusztító) – Edom, Sinai, Midjan

Szentélyek oltár maccebah (felállított kő) aserah (fa pózna) teráfim (maszkok, képmások) éfod (képmásokra terített textil) papok jövendőmondók látnokok próféták

Ozeás könyve 7.13-16. „13Jaj nekik, mert messze eltévelyedtek tőlem! Pusztuljanak, amiért fellázadtak ellenem! Menteni akarom őket, ők meg hazugságokat beszélnek ellenem. 14Nem kiáltanak hozzám szívükből, amikor jajgatnak fekvőhelyükön: búza és must miatt keseregnek, ellenem meg lázadoznak. 15Tanítottam őket, megerősítettem karjukat, ők mégis gonoszat forralnak ellenem. 16Baál felé fordulnak, olyanok, mint a csalóka íj, fejedelmeik kard élén hullnak el nyelvük dühe miatt. Nevetni fognak rajtuk még Egyiptom földjén is.”

Ozeás könyve 11.1-2., 11.7-9. „1Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem, Egyiptomból hívtam meg a fiamat. 2De minél jobban hívtam őket, annál inkább eltávolodtak tőlem: Baáloknak áldoztak, bálványoknak gyújtottak jó illatot. 7Népem gyönge a hűtlenség miatt, Baált hívják segítségül, de az nem emeli fel őket. 8Hogyan vethetnélek el, Efraim, hogyan hagyhatnálak el, Izrael? Elvethetlek-e, mint Admát, olyanná tehetlek-e, mint Cebojimot? Szívem elváltozott, egész bensőm remeg.9Nem hagyom, hogy fellobbanjon haragom: Efraimot nem pusztítom el többé, mert Isten vagyok, nem ember; a körödben élő Szent, és nem szeretem a pusztítást.”

Mezopotámiai elemek Tehóm (Őstenger) – Tiamat Ember teremtése A halhatatlanság elvesztett lehetősége Vízözön Leviatán

Léviták („Csatlakozottak”), Árontól származó kóhénok – silói szentély Káin („Kovács”) és Ábel („Pásztor”) XII-X. sz. – bírák kora XI-X. sz. – törzsi hagyományok egyesítése pászka (Pesach) ünnepe Berit – Szövetség Monolátria

Saul (i.e. 1020-1010) és Dávid (i.e. 1010-970) Királyság létrejötte

Cijón királyi teológia Jahve Jeruzsálemet választotta ki saját isteni jelenlétének helyszínéül és népének fővárosául. Jahve Dávidot és leszármazottait jelölte ki arra, hogy Jeruzsálemben uralkodjanak az idők végezetéig. A jeruzsálemi Szentély kultuszban játszott központi szerepe. Dávidi leszármazású király különleges közvetítő szerepe Jahve és a nép között. Jeruzsálem védelme és a dávidi dinasztia fennmaradása a király és a nép Jahve iránti hűségén múlik.

Bétél és Dán

A nábí (próféta) mozgalom nábí – „ihletett” i.e. IX-VIII. század Illés és a Karmel-hegyi jelenet Hagyományok írásba foglalása: északi (efrajimita, elohista) – Elohim déli (júdeai, jahvista) – Jahve i.e. VIII. sz. – Ézsaiás, Ámos, Hoseás, Mikeás Teológiai írások „Jaj Asszíriának, haragom vesszejének, a bosszúm suhogtatta botnak. 6Elküldöm az istentelen nemzet ellen, s a népre szabadítom, amely haragra gerjeszt, hogy zsákmányoljon és prédát szerezzen, és tapossa azt, mint az utca sarát.” i.e. 620 k. – Deutoronium – Mózes ötödik könyve

Babilóniai fogság (i.e. 586-539) Jeremiás (meghalt i.e. 585 k.) az elkerülhetetlen bukás látnoka Ezékiel (meghalt i.e. 580 k.) papi ideológia, kiválasztottság ún. Második Ézsaiás (meghalt i.e. 540 k.) Jahve mindenhatósága és egyedülállósága

Ószövetség keletkezése Szentírás jahvista kódex – elohista kódex + Deutoronium + papi kódex + egyéb kiegészítések” = Tanítás Könyve/Tóra/Mózes Öt Könyve krónikák, intelmek, jövendölések, beszédek költői, himnikus, novellisztikus könyvek (Zsoltárok, Példabeszédek, Jób, Dániel stb.) i.e. II. sz. k. elnyeri végső formáját