Munkajog – 2. Dr. Csőke Rita Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Egy kis ismétlés az előző óráról 1. A jognyilatkozat fogalma: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. A munkajogi jognyilatkozatok fajtái: Megállapodás Két fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, az írásbeliség kötelező; Módosítása, megszüntetése is kötelezően írásbeli. Egyoldalú jognyilatkozat Joghatást csak akkor válthat ki, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály így rendelkezik; A címzettel közléssel már hatályossá is válik; Utólagos korrekciója már a másik fél hozzájárulásától függ! Egyoldalú kötelezettségvállalás Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Egy kis ismétlés az előző óráról 2. A Ptk. alapján általánosságban megbeszéltük, hogy jognyilatkozat tehető: szóban, írásban, ráutaló magatartással. Ez utóbbi akkor alkalmas a joghatás kiváltására, ha „az olyan akaratot vagy szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető”. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Folytatás az előző óráról, a munkajogi jognyilatkozatok témából: a munkáltatói szabályzat A munkáltató a jognyilatkozatait „általa egyoldalúan megállapított belső szabályzatban vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével (a továbbiakban együtt: munkáltatói szabályzat) is megteheti.” „A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik.” Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Folytatás az előző óráról, a munkajogi jognyilatkozatok témából: a tájékoztatás „A jognyilatkozatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály valamely fél számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő. A tájékoztatást – munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában – olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.” „A tájékoztatást közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.” Pl. állapotosság, lakcímváltozás, adózási határidőkről és teendőkről, munkaidő beosztásról, rendkívüli munka elrendeléséről tájékoztatás Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Már tudjuk, hogy mi a jognyilatkozat, de… Mai témáink: Ki tehet jognyilatkozatot? Mitől lesz érvényes vagy érvénytelen a jognyilatkozatunk? És mi van, ha érvénytelen? Mai témáink: Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Ki tehet jognyilatkozatot? (Mt. 20-21.§) A munkáltató részéről: a munkáltatói jogok gyakorlója A munkáltató határozza meg, hogy a szervezetén belül ki – korlátai a jogszabályok. „Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára.” Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Ki tehet jognyilatkozatot? 2. A munkavállaló részéről: Személyesen Írásbeli meghatalmazottja Hozzátartozója meghatalmazás nélkül is, ha a munkavállaló akadályozott. hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa, Fiatalkorú esetén a törvényes képviselő Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az alakiságra vonatkozó követelmények (Mt. 20-22.) Főszabály szerint a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni – vagyis többnyire lehet szóban is. „A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező.” Egyes jognyilatkozatoknál kötelező az írásbeliség. A legfontosabbak: Minden megállapodás esetén, így pl. Munkaviszony létesítése (munkaszerződés), munkaszerződés módosítása Munkaviszony megszüntetése Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Mikor írásbeli a jognyilatkozat? Alapesetben: papír alapú, aláírt dokumentum. Egyes esetekben írásbelinek minősül a jognyilatkozat, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. Pl. munkaidő beosztás, rendkívüli munkaidő, a teljesítménybérnél teljesítménykövetelmény- és tényező is elrendelhető közzététellel, munkáltatói szabályzat, tájékoztatás. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Írásbeliség elektronikus úton „Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor”. Nem előírás a minősített elektronikus aláírás. De: óvatosan, még nincs joggyakorlata Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A jognyilatkozatok közlése Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az írásbeli jognyilatkozat közlése (Mt. 24.§) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. postai kézbesítéskor. a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. (Ezek azok a nyilatkozatok – ld. fent, amelyeknél a jognyilatkozat a helyben szokásos módon megtehető.) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A kézbesítési vélelem Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Kézbesítési vélelem (Mt. 24. (2)-(3) bek.) A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Kézbesítési vélelem (Mt. 24. (2)-(3) bek.) A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot, a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A kézbesítési vélelem megdöntése A vélelem megdönthető: a bíróság előtt megtámadható jognyilatkozatok esetén a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. Feltétele: a közlés szabálytalansága, vagy ha a címzett önhibáján kívül nem szerez tudomást a kézbesítésről. Kézbesítés körüli vita esetén bizonyít: aki azt állítja, hogy kézbesített az irat. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az érvénytelenség és jogkövetkezménye (Mt. 27-30.§) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az érvénytelenség fajtái Semmisség Megtámadhatóság Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Semmisség a munkajogban A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik vagy színlelt. Közös bennük, hogy vagy objektív oka van, vagy mind a két fél szándéka „hibás”. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Egyes semmisségi esetek magyarázata „Valamely szerződést akkor lehet a jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek tekinteni, ha a feleknek a szerződésben rögzített ügyleti szándéka és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba, de a felek valójában a szerződéskötéssel egy jog által tiltott állapotot kívántak előidézni.” /Kúria, 2413/2011. számú gazdasági elvi határozat/ Ha a színlelt megállapodás más megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Megtámad-hatóság (Mt. 28.§) A megállapodás megtámadhatóságának okai: Tévedés Megtévesztés Jogellenes fenyegetés Közös jellemző: az egyik fél akarata nem terjedt ki arra, amiben végül megállapodtak. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A megtámad-hatóság esetei (Mt. 28.§) 1.: A tévedés (1) A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. (2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A megtámad-hatóság esetei (Mt. 28.§) 2. Megtévesztés (3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. Jogellenes fenyegetés (4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A megtámadhatóság esetei - 3. (5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. (6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A megtámadható jognyilatkozatok megtámadásának határideje (7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. (9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az érvénytelenség jogkövetkezményei (Mt. 29-30. §) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapodás esetén - 1. 29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapodás esetén - 2. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A megállapodás részleges érvénytelensége (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. 30. § A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni. (E törvény = Mt.) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Az érvénytelenség jogkövetkezményei egyoldalú jognyilatkozat esetén (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. Kivéve: (5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 82–84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (82-84.§: kártérítés, elmaradt jövedelem, végkielégítés, felmondási időre járó juttatások, mínusz a közben megtérült összeg) Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Speciális érvénytelenség szabály: az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatok (Mt. 22.§ (4) bek.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése? Jogeset: Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése? (Mfv.I.10.215/2011/3.) Munkajog, Pszichológus MSc 2016/2017/2

A tényállás A felperes igazgatási ügyintéző beosztásban állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. 2004. november 4-én munkavégzés közben balesetet szenvedett, emiatt 2006. november 24-éig keresőképtelen állományban volt, majd 2007. április 27-éig szabadságát töltötte. A táppénzes állományának ideje alatt, 2006. október 5-én írásban bejelentette, hogy 2007. szeptember 1-jével nyugdíjba kíván vonulni. A peres felek között ezt követően szóban, majd írásban egyeztetésekre került sor a jogviszony megszüntetésének feltételei tárgyában. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A tényállás – folyt. 2. Az alperes 2007. május 10-én írásbeli ajánlatot tett közös megegyezésre, és egyúttal utalt rá, hogy április 27-től munkavégzési kötelezettség terheli az alperest. A felperes a felajánlott közös megegyezéses megállapodást nem fogadta el, és bejelentette, hogy a munkaköre ellátására egészségügyi okból egyébként is alkalmatlan. A munkáltató ezt követően 2007. július 18-án felszólította a felperest, hogy a munkahelyén az orvosi irataival együtt munkaköri alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg, amelytől a felperes elzárkózott azon hivatkozással, hogy a részére biztosított határidő túl rövid. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A tényállás – folyt. 3. Az alperes 2007. július 24-én újabb ajánlatot tett a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése érdekében, de a felek között megegyezés a továbbiakban sem jött létre. Az alperes fegyelmi eljárást indított. A 2007. július 31-én tartott fegyelmi tárgyaláson a felperes személyes meghallgatására sor került. Ezt követően a munkáltatónál nem jelent meg, vele a kapcsolatot a jogi képviselője sem tudta felvenni. 2007. augusztus 2-án azt kérte, az ügyével kapcsolatos küldeményeket minden esetben a jogi képviselőjének juttassák el. Az alperes munkáltató a továbbiakban a felperest nem tudta elérni, a küldeményeket a felperes sem postán, sem faxon nem vette át. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

Tényállás - folyt. 4. Az alperes a 2007. szeptember 13-án kelt levelében megállapította, hogy a felperes a jogviszonyát 2007. augusztus 2-ával ráutaló magatartásával jogellenesen megszüntette, mivel a munkahelyén nem jelent meg annak ellenére, hogy a jogviszony megszüntetéséről megállapodás nem jött közöttük létre. Nem adott lehetőséget a munkaköri alkalmasságának megvizsgálására sem, személyes meghallgatását követően a munkáltatóval a közvetlen kapcsolattartástól elzárkózott, akadályoztatását nem jelezte, a fax-üzeneteket, illetve a postai küldeményeket nem vette át. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A peres felek álláspontja Felperes állította, hogy nem állt szándékában a közalkalmazotti jogviszonya egyoldalú megszüntetése, és ezt a 2006. október 5-i levele bizonyítja, különben is tisztában volt vele, hogy a jogviszonyt írásban kell megszüntetni, ő pedig ilyen szabályos nyilatkozatot nem tett, sőt mindvégig azt hangsúlyozta, hogy a jogviszonya fennáll. Az alperes álláspontja szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogszerűen csak írásbeli lemondással szüntethette volna meg, ilyet azonban az alperessel – nem vitatottan – nem közölt, viszont ráutaló magatartással, vagyis jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A Kúria döntése 1. A felperes a jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság helytállóan utalt ítéletében arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, amely szerint nem érintik a felek között fennálló jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését a jogviszony megszüntetése tárgyában folytatott tárgyalások (BH.2006.28.). Ebből következően a jogerős ítélet fejtette ki helyesen, hogy a felperes megszegte az együttműködési kötelezettségét [Mt. 103. § (1) bekezdés a) pont], amikor szabadsága lejártát követően nem jelentkezett munkavégzésre, az előírt orvosi vizsgálaton nem vett részt, és távolmaradásának indokát sem adta. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék

A Kúria döntése 2. A munkavállaló munkaviszonyt megszüntető akaratnyilatkozatának minősül, ha a munkáltató értesítése nélkül a munkahelyéről huzamosabb ideig távol marad (EBH.787.). A felülvizsgálati hivatkozás szerint a felperes mindvégig a közalkalmazotti jogviszonya fenntartására tett nyilatkozatot, azonban olyan magatartást tanúsított, amelyet az adott esetben jogszerűen értékelt a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony ráutaló magatartással történő megszüntetéseként. Munkajog, Pszichológus MSc, 2016/2017/2. BME GTK Üzleti Jog Tanszék