FELELŐSSÉGI KÉRDÉSEK AZ ÉPÍTÉSBEN Magyar Mária építészmérnök TERC – Építésügyi Tudás Műhely www.terc.hu

Kapcsolatok Beruházáslebonyolító Építési műszaki ellenőr Építtető Beruházáslebonyolító (általános képviselő) Építési műszaki ellenőr (helyszíni képviselő)

Építtető vagy (beruházáslebonyolító) Kapcsolatok Építtető vagy (beruházáslebonyolító) Tervező Tervezői művezető Szakági tervező Szakértő – tervezői művezető

Építtető vagy (beruházáslebonyolító) Kapcsolatok Építtető vagy (beruházáslebonyolító) Vállalkozó kivitelező(k)-(alvállalkozó kiv.) Felelős műszaki vezető Segédmunkás Szakmunkás Építésvezető

Ki az építtető? a hatósági engedély vagy tudomásulvétel kérelmezője, az egyszerű bejelentés bejelentője, az építési beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek jogosultja, az építési-bontási tevékenység megrendelője vagy folytatója.

feladata átad felelőssége szerződések megkötése IGEN   eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzése, bejegyzés az építési naplóba, ha építési műszaki ellenőrt nem kell megbízni, vagy egyébként nem kerül megbízásra NEM a műszaki átadás-átvételi és az építési munkaterület átadás-átvételi eljárásában való részvétel,  az építési munkaterület átadásáért az igazoltan elvégzett teljesítések pénzügyi elszámolásának ellenőrzése, a fővállalkozó kivitelező építési naplóban történő azonnali értesítése, ha a még el nem kezdett kivitelezési szakasz ellenértékének fedezete lecsökkent. az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért engedélyek megszerzése, bejelentések megtétele, a hatósági engedély, vagy tudomásulvétel megszerzéséért a tervező kiválasztása, tervezői művezetés biztosítása a tervező, az építési műszaki ellenőr, a kivitelező kiválasztásáért

feladata átad felelőssége kivitelezési dokumentációban foglaltak betartatása IGEN az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges dokumentumok (tervek) meglétéért, betartásáért az e-építési napló készenlétbe helyezése és vezetésének ellenőrzése az építési napló készenlétbe helyezéséért, az építési napló rendelkezésre állásáért gondoskodni az építtetői fedezetkezelő közreműködéséről az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért A műszaki átadási-átvételi eljárás résztvevőinek összehívása a fővállalkozó kivitelező e-főnaplóban jelzett kezdeményezésére. az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, a kivitelezővel együttesen felel, hogy az építési hulladékot elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse. köteles a műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elvégzett építési tevékenységgel a kivitelezési szerződésben foglaltak teljesülését.

A tervező (szakági) feladata az Étv.-ben foglaltak az építtető igényei, megbízása a tervezési program, a jogszabályok, szabványok és szakmai szabályok figyelembevételével az építésügyi hatósági eljárásokhoz és az építőipari kivitelezési tevékenységhez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése

A tervező felelős az általa készített építészeti-műszaki (kiv.) dokumentáció műszaki tartalmának szakszerűségéért valós állapotnak megfelelő tartalmáért építészeti minőségért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

A tervező (szakági tervező) A tervező - ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet (egyszerű bejelentés esetén végez). Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását a kivitelezés befejezésekor az e-építési naplóban nyilatkozik arról, hogy a kivitelezés a kivitelezési terveknek megfelelően történt.

A szakági tervező Feladata: az általános és a sajátos építmények tervezéséhez szükséges szakági tervi munkarészek teljes körű elkészítése. Tervező szükségességét jogszabály, ennek hiányában az építtető határozza meg. Kiválaszthatja a fővállalkozó (építész) tervező, aki felelős a szakági tervezők kiválasztásáért.

A szakági tervező Kiválaszthatja az építtető! A fővállalkozó tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatok szükségességéről. Amennyiben szakági tervező bevonását a javaslat ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség.

A szakági tervező írásban köt szerződést az építtetővel vagy képviseletében a beruházáslebonyolítóval, vagy az építész tervezővel, vagy az építtető és kivitelező erre irányuló megállapodása esetén a fővállalkozó kivitelezővel.

A szakági tervező Az egyszerű bejelentés esetén az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló építész- vagy más szakági tervező az általa vállalt tervezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt meghatározott ideig fenntartani. A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére.

A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel, a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel okozott károkra.

A kivitelezési dokumentáció Az Étv.–ben és a tervezési programban megadott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához szükséges tervet, műszaki leírást, információt, teljesítmény-nyilatkozatot és utasítást tartalmazó egységes dokumentum, amely alapján a tervezett építmény célszerűen és gazdaságosan megvalósítható, továbbá

amely egyértelműen meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, beépített berendezés megnevezését, helyzetét, méretét, mérettűrését, számításba veendő hatásainak, követelményeinek megfelelő elvárt műszaki jellemzőket, minőségi követelményeit, építésének és beépítésének technológiai feltételeit, valamint költségeinek meghatározásához szükséges adatokat

Kivitelezési dokumentációval végezhető az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység. az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység, az építmény bontása, ha az építmény terepszint feletti és belső térfogata meghaladja az 500 m3-t, valamint homlokzatmagassága az 5,0 métert, vagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az 1,5 métert az az építési tevékenység - ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében

Kivitelezési dokumentációval végezhető a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja, az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 m fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2,

Kivitelezési dokumentációval végezhető a tartószerkezet 1,5 méternél hosszabban kinyúló konzolt tartalmaz, a falszerkezet vagy pillér megtámasztatlan magassága 3,0 méter vagy azt meghaladja úgy, hogy a koszorú nem számít megtámasztásnak, 1,5 méternél magasabb földmegtámasztó szerkezet készül és legfeljebb 2,0 kN/m2 felszíni teherrel kell számolni, a hasznos terhelések szempontjából a helyiségek használati osztálya nem „A” az építmény tűzvédelmi jellemzői változnak

A dokumentációnak minden esetben része a kivitelező által készített a tervezett építmény építőipari kivitelezési feladatainak megszervezéséhez szükséges részletezettségű a tervezői koordinátor által ellenőrzött munkabiztonsági és egészségvédelmi terv, az egyesített közmű (genplan) terv, az építmények és a közművek összefüggéseinek áttekintését szolgáló elrendezési és időbeli fázistervek, üzemeléstechnológiai terv, az épületgépészeti kivitelezési dokumentáció, az épületvillamossági kivitelezési dokumentáció. 

A kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében figyelembe kell venni a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó, szakmai követelményeket megállapító szabályzatait. Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció részek elhanyagolhatók. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével - a dokumentációban összevonhatók. Több szakaszra bontott építkezés esetében az egyes megvalósulási szakaszokat a tervrajzokon egyértelműen jelölni kell. Közhasználatú rendeltetési egységet, építményrészt tartalmazó építmények esetében mind a helyszínrajzon, mind az egyes tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell a mozgásukban korlátozottak akadálymentes és biztonságos közlekedését biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozásától az építmény megközelítéséig (bejáratáig).

A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

I. Az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációjának munkarészei 1. Aláírólap tervjegyzékkel 2. Helyszínrajz 3. Kitűzési helyszínrajz 4. Utcakép 5. Eltérő szintek alaprajzai 6. Metszetek 7. Homlokzatok 8. Tartószerkezeti tervek 9. Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve 10. Műszaki leírás 11. Költségvetési kiírás

II. Az I. rész szerinti munkarészek elkészítéséhez az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve az I. rész 8. és 9. pontja tekintetében a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapján közzétesz.

„….a MÉK elnöksége úgy dönt, hogy a vonatkozó szabályzat elkészültéig szakmai állásfoglalásával felhívja tagjainak, a jogalkotóknak és a jogszabályok megtartását ellenőrzőknek a figyelmét, hogy a szabályzat küldöttgyűlés általi jóváhagyásáig a 191/2009. (IX. 15.) sz. kormányrendelet 2016. december 31-ig hatályos 1. mellékletében meghatározottak figyelembe vételével készítsék a kiviteli tervek dokumentációját a tartalmi követelményekre vonatkozóan.”

Költségvetés Költségtervezés Költségbecslés Tételes költségvetés Árazatlan költségvetési kiírás Árazott költségvetési kiírás Költségvetési összeg Irreálisan alacsony (magas) ár Rezsióradíj Költségvetési tétel, Pótköltségvetés Aránytalanul alacsony árajánlat Beruházás költségkerete, Rögzített költségkeret Költségelemzés Átalányár

Költségvetés árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, lényeges terméktulajdonság meghatározásával,

Költségvetés pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő, előre nem látható műszaki szükségességből külön megrendelt tétel. Egyszerű bejelentéshez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarésze: Költségvetési kiírás.

Költségvetés többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan meglévő, a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetésben szereplő tétel, amelynek mennyisége előre nem látható műszaki szükségességből növekszik. Utólag csak akkor számolható el, ha a vállalkozó kivitelező által készített árazott tételes költségvetési kiírásban a tétel szerepelt, de a mennyiség változott.

Költségvetés A tervezési szerződés tartalmazza a kivitelezési dokumentációra vonatkozó kidolgozás részletezettségét, (részletrajzok, konszignációk, költségvetési kiírás szükséges körét). A kivitelezési szerződés tartalmazza: a vállalkozói díj megállapításának alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírás meglétére történő utalást, ha annak elkészítését e rendelet vagy más jogszabály előírja.

Költségvetés A műszaki átadás-átvételi eljárásról készült elektronikus jegyzőkönyv tartalmazza többek között mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket.

Költségvetés Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha a vállalkozó kivitelező által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A kivitelezési szerződés megkötésekor az aránytalanul alacsony ár vizsgálata során az építésügyért felelős miniszter által működtetett honlapon található elektronikus költségvetési kiírási programban meghatározott élőmunka szükségleti normatívákat irányadónak lehet tekinteni.

Költségvetés A felmérési napló az elvégzett munkák mennyiségének idomonkénti, szükség esetén vázrajzzal szemléltetett rögzítésére szolgál, a költségvetési tételre, az idomtervre és a méretkimutatásra, illetve a naplóbejegyzésre történő hivatkozás feltüntetésével. Minden felmért adat bejegyzésénél külön sorban kell feltüntetni …….vonalas építkezésnél a költségvetési (pótköltségvetési) tételszámot (naplóoldalszámot).

Költségvetés Egyszerű bejelentés esetén beruházási költségkeret alatt a beruházásnak az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdés e) pontja alatti költségkeretét kell érteni:

Költségvetés „A tervezési programban - amelyet az építtető és tervező közösen készít elő - a tervezés tárgyától és nagyságrendjétől függően ismertetni kell a beruházás költségkeretét, rögzített költségkeret esetén a költségelemzés módszerét, az építtető részéről a költségkeret túllépés jóváhagyásának feltételeit, vagy költségkeret csökkentés esetén az elvárások, követelmények módosítási szabályait.”

A vállalkozó kivitelező Üzletszerű gazdasági tevékenységként építőipari kivitelezési tevékenységet a vállalkozó kivitelező akkor vállalhat, ha bejelentés útján regisztrált az MKIK névjegyzéki nyilvántartásában a névjegyzék a vállalkozó kivitelezőre vonatkozóan tartalmazza a vállalható tevékenységet, és a vállalkozó kivitelező a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt vesz.

A vállalkozó kivitelező az általa vállalt tevékenységből olyan építőipari kivitelezési tevékenységet végezhet a) amelyhez rendelkezik megfelelő jogosultságú - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel, rendelkezik megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és megfelelő szakképesítésű - vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - szakmunkással, rendelkezik alkalmas telephellyel, a kivitelezési dokumentáció az építési munkaterületen rendelkezésre áll, az építési naplót megnyitották és az előírásoknak megfelelően vezetik, b) amelynek megkezdéséhez és végzéséhez rendelkezésre áll a hatósági engedély, vagy megtörtént az egyszerű bejelentés, c) amelynek végzésére vonatkozóan az építtetővel vagy - alvállalkozói kivitelezési szerződés esetén - a megrendelő vállalkozó kivitelezővel írásban szerződést kötöttek.

A vállalkozó kivitelező Feladatai az építési munkaterület átvétele, lőszermentesítése, az építési napló megnyitása, vezetése az építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának vezetése, az előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése, annak biztosítása, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik a vállalkozói nyilvántartásban szerepelnek, illetve erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában,

a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, a mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítménynyilatkozatainak rendelkezésre bocsátása, az építési munkaterület őrzésének biztosítása, az építési munkák befejeztével az építési területről való levonulás végrehajtása a kivitelezési munkaterület visszaadása az építtetőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelezőnek, elkészült munkarészek, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzése,

A vállalkozó kivitelező Felelős a tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és a létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért. 

Kivitelezői felelősségbiztosítás Ki kell terjednie a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk, a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk, az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására.

A felelős műszaki vezető Az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik.

A felelős műszaki vezető Feladatai az építési-szerelési munkára vonatkozó szabályok, a hatósági engedélyek betartatása, ellenőrzése, az építési napló vezetése, ellenőrzése, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak megszervezése, a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, a használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez, tudomásulvételéhez a felelős műszaki vezetői nyilatkozat megtétele,

az átadás-átvételi eljárásban való közreműködés, az alvállalkozói teljesítés igazolása, annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési dokumentációban meghatározott, legalább az elvárt műszaki teljesítményű építési termék kerüljön szakszerűen beépítésre, a természetes építőanyagok és a bontott építési termékek vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. a kitűzés helyességének ellenőrzése,

A felelős műszaki vezető jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, építési engedélynek, engedélyezési terveknek, kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításért, továbbá szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

Az építési műszaki ellenőr Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni az építési napló vezetéshez kötött építési tevékenység esetén, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi az építési beruházás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló építményt érint, vagy építtetői fedezetkezelő működik közre.

Az építési műszaki ellenőr Feladatai a szakszerűség ellenőrzése, hibák, hiányosságok, eltérések jelzése az építmény kitűzése helyességének, az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzése, az építési napló(k) ellenőrzése, az indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtetőnek, az átadás-átvételi eljárásban való részvétel, műszaki teljesítmény-jellemzők és a technológia biztonsági előírásai ellenőrzése,

a beépített építési termékek teljesítmény nyilatkozatai meglétének ellenőrzése, műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése, javaslattétel, pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése, teljesítésigazolás műszaki igazolás kiállítása, a teljesítést befolyásoló körülményről az építtetőt haladéktalanul értesíti.

KÖZÖS FELADATOK Az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége, tervező és kivitelező hiányában az építtető felelőssége. Mentesül az egyetemleges felelősség alól a tervező, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette. a kivitelező, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak szerint járt el. az építtető, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség a tervezőt vagy a kivitelezőt terheli.

építési helyszín birtokbavétel és visszaadás Építési munkaterület: az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének az építtető által a fővállalkozó kivitelezőnek, alvállalkozói szerződés esetén a megrendelő vállalkozó kivitelező által az alvállalkozónak átadott helye; ennek minősül a munkaszervezéssel összefüggő felvonulási, előkészítési, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges építési anyagok, gépek, szerkezetek, szerelvények és felvonulási épületek elhelyezésére és az előkészítő technológiai munkafolyamatok elvégzésére szolgáló terület is,

Birtokbaadás - birtokbavétel Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet a szerződés szerint az e-építési napló alkalmazási felületén átadja a fővállalkozó kivitelező részére. (Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a megrendelő vállalkozó kivitelező adja át) Az e-főnapló megnyitottá válik, miután a vállalkozó kivitelező a munkaterület átadását elfogadta, ezt követően lehet a helyszínen az építési munkavégzést elkezdeni.

A Ptk. szerint a birtokot megszerzi, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül (birtokos). A vállalkozó kivitelező polgári jogi értelemben a terület birtokosává válik. Ettől az időponttól fogva a vállalkozó kivitelezőt, mint birtokost, ha a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg az építési tevékenység befejezéséig és ezt követően az építési munkaterület visszaadásáig. A birtoklás szabályait a polgári jog határozza meg, ezért az építésügy szabályozásában csak az építési munkaterület átadás-átvételét kell rendezni. Az építésügyi szabályozásnak a birtoklás jogára csak olyan mértékben kell kitérnie, hogy a polgári jog szabályai alapján egyértelmű legyen a birtoklási jogok gyakorolhatósága.   Ennek alapján az építésügyi szabályozás tartalmazza, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési helyszínt (építési munkaterületet) a vállalt építési munka által igényelt mértékben, nagyságban – az építési naplóban és az építési szerződésben rögzített legszükségesebb mértékben és módon – átadja a fővállalkozó kivitelezőnek, ha pedig az építtető nem azonos az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával a tulajdonosnak is ellen kell jegyezni a munkaterület átadását, b) a fővállalkozó kivitelező mindaddig az építési munkaterület jogszerű használója, amíg azt az építtetőnek az építési szerződés szerinti kivitelezési munka teljesítését követően és az ellenérték kiegyenlítésével párhuzamosan vissza nem adja (ezen idő alatt a kivitelező felel azért, ami az építési helyszínen történik, azonban az építési helyszín használati joga nem akadályozhatja pl. meglévő épület felújítása során az tulajdonost az építmény használatában), c) ha a vállalt építési tevékenység elkészült, a fővállalkozó kivitelező a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat az építési naplóban megteszi, az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat átadja, és az építési munkaterületet visszaadja az építtetőnek, ha az építtető a teljesítést elfogadta és a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét kifizette, d) a fővállalkozó kivitelezőnek a munkaterület – vállalkozói tevékenységével összefüggő – használatával kapcsolatos védettsége megszűnik, illetve meg kell szűnnie a munkaterület visszaadása mellett olyan esetekben, amikor a munkaterület visszaadásának hiányában az építésügyi hatóság meghosszabbított határidővel adja ki a használatbavételi engedélyt, illetve veszi tudomásul a használatot, e) az építésügyi hatóság az építtetővel van jogviszonyban, a használatbavételi engedélyt az építési engedély jogosultja, az építtető kérheti meg. Az építtető alapesetben akkor kérhet használatbavételi engedélyt, ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, a használatbavételhez szükséges nyilatkozatokat a felelős műszaki vezető az építési naplóban megtette, az építmény üzemeltetéséhez szükséges dokumentumokat a kivitelező átadta, a kivitelező az építési munkaterületet részére átadta (vagyis ismét az építtető rendelkezhet az építési helyszínnel/épülettel). f) a használatbavételi engedély illetve a használatbavételi tudomásulvétel építtető általi kezdeményezésének egyik lényeges feltétele az építési munkaterület építési naplóban dokumentált átvétele (amihez hozzákapcsolódik az a feltétel, hogy az építtető a munka ellenértékét a kivitelezőnek kifizette), g) ha az építési napló a használatbavétel kezdeményezésekor az építési munkaterület építtető általi átvételét nem igazolja (pl. mert az ellenérték nem került kifizetésre) a használatbavételi engedélyhez kötött, illetve a használatbavétel tudomásulvételi eljárás körébe tartozó építési tevékenység esetén: ga) használatbavételi engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztató felületén, valamint az építési naplóban is tájékoztatja az érdekelteket, hogy a használatbavételi engedélyezési eljárást az építtető – a munkaterület átvételének igazolása hiányában – megindította és 60 napos határidő kitűzésével hiánypótlást írt ki. A 60 napos hiánypótlási határidőn belül lehetősége van az építtetőnek az építési munkaterület átvételét utólag igazolni, és a fővállalkozó kivitelezőnek – a vélhetően fennálló vita rendezése érdekében - vitarendezési eljárást vagy a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását kezdeményezni. A használatbavételt az építésügyi hatóság a munkaterület átvételének igazolásától számított 5 napon belül vagy a munkaterület átvételének igazolása hiányában a 60. nap leteltét követő 5 napon belül engedélyezi. gb) a használatbavétel tudomásulvételi eljárás körébe tartozó építési tevékenység esetén az építésügyi hatóság tájékoztatja az építtetőt, hogy az eljárás meghosszabbodik és a munkaterület átvételének igazolása hiányában – az egyéb feltételek teljesülése mellett – a használatbavételt a 60. napot követő 5 napon belül veszi tudomásul. A lánctartozás kialakulását sokszor előidéző építtető és fővállalkozó kivitelező közötti vitahelyzetet megvizsgálva ki lehet jelenteni, hogy az építésügyi hatóságnak csak korlátozott lehetőségei vannak a megoldás elősegítésére. Az engedélyköteles kivitelezési tevékenység befejezésével az építtetőnek az építésügyi hatóságtól kell kérni a használatbavételi engedély kiadását illetve a használatbavétel tudomásulvételét. A hatályos szabályozás szerint az építésügyi hatóság ekkor csak az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságát vizsgálja. Ennek teljesülése esetén a használatbavételt engedélyezi, illetve tudomásul veszi. A kivitelezői szakmai szervezetek régóta hangoztatott óhaja, hogy az építésügyi hatóság a fővállalkozói követelés rendezésének hiányában ne engedélyezze a használatot. Az építésügyi hatóság nem alkalmas az építési szerződés teljesítéséből eredő polgári jogi viták eldöntésére, így a használatbavételi eljárást sem lehet valamilyen kérdéses követelés rendezésétől függővé tenni. Figyelembe véve az építtető és a fővállalkozó kivitelező ellentétes érdekeit, olyan megoldást kellett találni, ami egyfelől a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építmény esetén – még a fővállalkozói visszaélésre számolva – is lehetőséget ad a használatbavételi engedély megszerzésére, másfelől a fővállalkozó kivitelezőnek is nagyobb esélyt ad arra, hogy a jogos követelésének érvényesítése érdekében lépéseket tegyen. A munkaterület átvételének igazolása hiányában a használatbavétel 60 napos időszak elteltével történő engedélyezése, illetve tudomásulvétele csak ideiglenes, az előírt kötelezettség nem teljesítésével arányos korlátozást jelent az építtető számára. A 60 napos időszak lehetőséget ad a fővállalkozó kivitelezőnek arra, hogy a legcélszerűbb módon a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárását (30+30 nap) kezdeményezze és a bíróság az ehhez kapcsolódó ideiglenes vagy biztosítási intézkedést elrendelje, vagy egyéb jogorvoslati eljárás olyan stádiumba juttasson, amikor már lépések tehetők a követelés érvényesítésének biztosítására. A teljesítéssel elől járó fővállalkozó kivitelező helyzetét egyértelműsíti a munkaterület birtoklásával kapcsolatos helyzet tisztázása h) a fővállalkozó kivitelező a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az építési naplóban meghatározott építési munkaterületre vonatkozóan a birtokláshoz való jogára - a munkaterület átvételétől annak átadásáig, illetve ennek hiányában a használatbavételi engedély kiadásáig vagy a használatbavétel építésügyi hatóság általi tudomásul vételéig - kellő alappal hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is; i) a fővállalkozó kivitelezőt megillető birtoklás jogára az alvállalkozó kivitelező is hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben A szabályozás ilyen módon kellően rugalmas és egyformán alkalmazható birtoklással kapcsolatos megfogalmazást tartalmaz mind az új építmény megépítésére, mind a meglévő építmények engedély vagy tudomásulvétel köteles felújítási vagy bővítési munkáira vonatkozóan. Kiemelést érdemel, hogy a fővállalkozó kivitelezőt a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben illeti meg a birtoklás joga, vagyis ezen túlmenően az építtető illetve tulajdonos korlátozást nem szenved. A fedezetkezelői közreműködés keretében megvalósult építési beruházás e szabályok alkalmazása alól kivétel, mivel itt nem merülhet fel ki nem fizetett fővállalkozói követelés. Az előterjesztés 1. melléklete szerinti jogszabály-módosítási tervezet 1. § (7) és (8) bekezdése az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 81. § és 83. §-át – azok hatályba nem lépésének kimondása mellett – szabályozza újra..

Birtok visszaadása – birtok visszavétele a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező átadja az építtetőnek az építési munkaterületet. Ha az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti vita miatt nem történik meg az építési munkaterület visszaadása, a vitarendezés érdekében a fővállalkozó kivitelező vitarendezési eljárást vagy szakértői szervezet szakvéleményének kiadását (TSZSZ) kezdeményezheti.

Fogalmak Építési szakmunka szakirányú képesítéssel, jogszabály alapján végezhető építési-szerelési munka, Építési-szerelési munka: az építési tevékenység végzésére irányuló szakági munka, Építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége Építési tevékenység: építmény, -rész, -együttes építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdításához végzett építési-szerelési, bontási munka.

vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy „Házilagos kivitelezés” vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy építési szakmunkát építőipari kivitelezési tevékenységet saját vagy a Ket. szerinti hozzátartozó részére építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben: szakirányú szakképesítéssel vagy anélkül megfelelő szakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet (e tevékenység végzése során mindazért felel, ami a felelős műszaki vezető felelősségi körébe tartozik) építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez kötött esetben: a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével

Szabálytalan a tevékenység jogszerűtlenül, jogosulatlanul vagy szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység.

Közigazgatási jogkövetkezmény Építésfelügyeleti szankciók Építési műszaki ellenőr közreműködésének mellőzése, jogszabályban előírt kötelezettség esetén ÉPÍTTETŐ: 100 000 Ft + 0,005xSZÉ, legfeljebb 500 000 Ft Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, de az Étv. 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésével végzik TERVEZŐ: 200 000 Ft + 0,005xSZÉ, legfeljebb 500 000 Ft Az engedélyezési dokumentáció és a kivitelezési dokumentáció összhangjának hiánya ÉPÍTTETŐ: 80 000 Ft TERVEZŐ: 100 000 Ft MŰSZAKI ELLENŐR: 80 000 Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 80 000 Ft Építőipari kivitelezési tevékenység végzése kivitelezési dokumentáció nélkül FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 100 000 Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ: 80e Ft

Kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezés ÉPÍTTETŐ: 80 000 Ft MŰSZAKI ELLENŐR: 80 000 Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 150 e Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ: 100e Ft Építőipari kivitelezési tevékenység végzése felelős műszaki vezető nélkül, a jogszabályi kötelezettség fennállása esetén MEGRENDELŐ VÁLL: KIV:: 100e Ft ALVÁLLALKOZÓ KIV:: 150eFt Építési szakmunka végeztetése vagy végzése a tevékenységre előírt szakmai feltétel hiányában, foglalkoztatott személyenként megállapítva MEGRENDELŐ VÁLL: KIV:: 150e Ft ALVÁLLALKOZÓ KIV:: 80eFt Szakszerűtlen kivitelezés, ezen belül a nem megfelelő teljesítményű építési termékek vagy szerkezetek felhasználása, beépítése ÉPÍTTETŐ: 80e Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 100 e Ft MŰSZAKI ELLENŐR:: 80e Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ:: 150eFt Az állékonyságot, az életet vagy egészséget veszélyeztető állapot előidézése ÉPÍTTETŐ: 200 000 Ft MŰSZAKI ELLENŐR: 200 000 Ft FŐVÁLL. KIVITELEZŐ: 400 e Ft FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ: 500e Ft

Fokozatosság elve! Figyelmeztetés, bírságolás egy ellenőrzésen ugyanazon résztvevővel szemben egy cselekményben több jogsértés miatt a) a legmagasabb bírságot ötven százalékkal emelt összege vagy b) a megállapított jogsértések összeadott bírságösszege közül azt szabja ki, amelynek a mértéke kisebb. többfajta építési tevékenység folytatásában több jogsértő cselekmény megvalósításakor a bírságot tevékenységenként kell kiszabni.

az építési műszaki ellenőr mentesül a bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményt az építési naplóban rögzítette és arról az építtetőt tájékoztatta., és az építtető ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta. Ilyen esetben a megállapított bírság az építtetőt terheli. ha a kivitelező az építési napló vezetésével a felelős műszaki vezetőt bizonyíthatóan megbízza, akkor az építési napló hiánya vagy az építési napló vezetésére vonatkozó szabályok megsértése miatt a kivitelezőt terhelő bírságtétel a felelős műszaki vezetőt terheli.

a felelős műszaki vezetővel szemben megállapított bírság a fővállalkozó kivitelezőt terheli, ha a felelős műszaki vezető bizonyítja, hogy az adott jogsértő cselekményről a fővállalkozó kivitelezőt tájékoztatta, aki ennek ellenére a szükséges intézkedés megtételét elmulasztotta. ha az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés a vállalkozó kérelmére indul, a feltárt mulasztások megszüntetésének előírása mellett csak életveszélyt okozó hiányosság esetében vagy az építési napló vezetésének hiánya miatt lehet építésfelügyeleti bírságot megállapítani.

Fontos! Az építésügyi hatóság engedélye nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. Az építésügyi hatóság engedélye az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönt el.

Polgári jogi jogkövetkezmény Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni. a kártérítés méltányosságból való mérséklésének nincs helye

aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybevett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. Hibás teljesítés A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett.

Ha munkával elérhető eredmény létrehozására vállal kötelezettséget, a hibás teljesítés szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a kicserélésen a munkával elérhető eredmény részben vagy egészben való újbóli teljesítését kell érteni; és az újbóli teljesítés a munkával elérhető eredmény létrehozásának az eredetileg vállalthoz képest eltérő módjával is megvalósulhat; az ebből eredő többletköltségek a kötelezettet terhelik.

A kötelezett mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a hiba a jogosult által adott anyag alkalmatlanságára vagy hibájára; adat hiányosságára vagy hibájára; vagy utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, és e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette.

Forrás 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról TERC - Építésügyi Tudás Műhely [www.terc.hu]

Köszönöm a figyelmet Magyar Mária TERC - Építésügyi Tudás Műhely www.terc.hu