A MUNKÁLTATÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG RENDSZERE

A MUNKAJOGI FELELŐSSÉG KÉT FORMÁJA MUNKAVÁLLALÓI Vétkesség Munkáltató bizonyít Teljes körű MUNKÁLTATÓI Objektív Munkáltató bizonyít Teljes körű

A MUNKAVÁLLALÓI FELELŐSSÉG KÉT FAJTÁJA FELRÓHATÓSÁGON ALAPULÓ KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG OBJEKTÍV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Általános megőrzési Pénzkezelői Leltárfelelősség

A MUNKÁLTATÓ OBJEKTÍV FELELŐSSÉGE OBJEKTÍV KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG Munkaviszonnyal összefüggő kárért + Kimentési szabályok

1. A munkáltatói felelősség feltételei 2. Károk típusai 3. Kártérítés szabályai

I. A FELELŐSSÉG FELTÉTELEI

MUNKÁLTATÓ FELELŐSSÉGE Befolyása nagyobb a kárt okozó körülményekre Magasabb elvárhatósági szint Elsődlegesen objektív felelősség

Munkáltatói kárfelelősség A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

FELTÉTELEI 1. Munkaviszony fennállása 2. Munkaviszonnyal összefüggés 3. Kár bekövetkezése 4. Okozati összefüggés a munkaviszony és a kár között

1. MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA a munkába állás érdekében tevékenység közben érte a munkavállalót Érvénytelen munkaszerződés, feketemunka Hátrányos megkülönböztetésből eredő kár Munkaviszony megszűnését követően okozott kár: pl. jó hírnév sérelme, személyes adatok kiszolgáltatása

2. MUNKAVISZONNYAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN Munkakörbe tartozó feladatok elvégzése Munkavégzéshez szükséges előkészítő és befejező munka, egyéb pl. étkezés, fürdés Személyes szükségletekkel kapcsolatos ténykedés

Munkaviszonyból eredő általános munkavállalói kötelezettségek teljesítése Munkával összefüggő továbbképzés Munkáltató által szervezett rendezvény Szokásosan telephelyen kívül végzett munka, átirányítás, kirendelés során

3. KÁR Pénzben kifejezhető hátrány Nem vagyoni kár és sérelemdíj Pl. vagyonban beálló értékcsökkenés Keresetcsökkenés Életvitelben beálló hátrányos változás Nem vagyoni kár és sérelemdíj

4. OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS A kár és a munkaviszony között áll fenn Bizonyítási teher: munkavállalón Nincsen okozati összefüggés Munkahelyen végzett magáncélú tevékenység Útibaleset (munkába menet-jövet) Munkásszálláson történt baleset Munkavégzés közben jelentkező, de azzal össze nem függő megbetegedés

KIMENTÉS

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, KIMENTÉS a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

elháríthatatlan magatartása okozta. KIMENTÉS b) Kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Kármegosztás Nem kell megtéríteni azt a kárt, 1. bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható 2. A munkavállaló vétkes magatartása okozott 3. A munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

KÁR MÉRSÉKLÉSE A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

POLGÁRI JOGI SZABÁLYOK A kár megtérítésére a Ptk. 6:518-534. kell alkalmazni (szerződésen kívüli károk megtérítése – kártérítés módja és mértéke) KSz csak a munkavállaló javára térhet el

II. A KÁROK TÍPUSAI

KÁR TÍPUSAI A) Munkavállaló életében, egészségében, testi épségében okozott károk B) A munkavállalónak a munkahelyre bevitt ingóságaiban okozott károk C) A munkavégzés megakadályozásával okozott károk D) „Egyéb” károk

A) ÉLETBEN, EGÉSZSÉGBEN ÉS TESTI ÉPSÉGBEN Munkahelyi balesetből eredő egészségsérelem Foglalkozási megbetegedésből eredő egészségsérelem Egyéb egészségsérelem Pl. munkahelyi konfliktushelyzetre visszavezethető egészségsérelem

Egészségsérelmen alapuló kárfelelősség Okozati összefüggés: a munkaviszonnyal összefüggő baleset vagy egészségkárosító körülmény indította el, vagy mozdította elő a kárhoz vezető okfolyamatot - szakértői kérdés. A munkajogi kárfelelősség megítélése független a munkavédelmi vagy egészségbiztosítási jogkövetkezményektől.

Rokon jogterületek által használt fogalmak Baleset fogalma (Mvt. 87. § 1/A. pont) Munkabaleset (Mvt. 87. § 3. pont) Üzemi baleset (Ebtv. 52. § (1) bek.) Foglalkozási megbetegedés (27/1996. (VIII.28.) NM r. 2. § a. pont) Foglalkozási betegség (Ebtv. 52. § (3) bek.)

B) MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOKÉRT Főszabály: vétkességre tekintet nélküli felelősség

MUNKAHELYRE BEVITT DOLGOK A szokásos életvitel körében használt dolgok: munkahelyre való bevitelét a munkáltató nem tilthatja meg A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok: munkáltató engedélyével vihetők be a munkahelyre. Megsértése – szándékos károkozásnál felel a munkáltató.

C) MUNKAVÉGZÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁVAL Pl. nem biztosítja az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, ezért a munkavállaló jogszerűen megtagadja a munkavégzést Jogellenesen megszünteti a munkaviszonyt

D) EGYÉB KÁROK Az Mt. által is nevesített esetek: rendeltetésellenes joggyakorlás hátrányos megkülönböztetés szabadság megszakítása megállapodás érvénytelensége

Igazolások késedelmes kiadása Munkaviszonyhoz kapcsolódó, de azon kívüli kötelezettségek megszegése Bejelentési kötelezettség elmulasztása téves adatközlés társadalombiztosítási szervek felé

III. KÁRTÉRÍTÉS SZABÁLYAI

VAGYONI KÁR A munkáltató a 174-176. §-on alapuló felelőssége alapján a munkavállalónak: A) elmaradt jövedelmét, B) dologi kárát, C) a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

A) ELMARADT JÖVEDELEM munkabér, szolgáltatások pénzbeli értéke, amelyekre a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, ha a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. sérelem miatt elmaradt rendszeres jövedelem

B) DOLOGI KÁR a kártérítés megállapításakori fogyasztói ár alapján dologi kárt az avulás figyelembevételével kell kiszámítani Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

HOZZÁTARTOZÓK KÁRA károkozással összefüggésben felmerült kár, indokolt költség Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, tartást pótló kártérítés, amely szükségletének - a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve - a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

ÁLTALÁNOS KÁRTÉRÍTÉS Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

JÁRADÉK Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, tartásának kiegészítését szolgálja.

KÁRTÉRÍTÉS MÓDOSÍTÁSA Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetőleg a biztosító (felelősségbiztosítás) a kártérítés módosítását kérheti.

SZAKASZOS ELÉVÜLÉS Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni a) az elmaradt jövedelem és a táppénz - táppénz első fizetésének napja, b) elmaradt jövedelem és a sérelem folytán csökkent kereset - első jövedelemkiesés c) elmaradt jövedelem és rokkantsági nyugdíj különbözete - nyugállományba helyezés.

Köszönöm a figyelmet!