A PÉNZFORGALOM (I.) „Én csak arra figyelmeztetlek benneteket, hogy a pénzszerzés ne legyen életcélotok. A lélek nem gazdagszik pénzzel. És nem is szegényedik a pénz fogytával.” (Gárdonyi Géza)

Pénzforgalom A pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége, a pénz állandó, szakadatlan körforgása, melynek során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket.

A pénzforgalom szabályozása A pénzforgalom fajtái A pénzforgalom szabályozása Az MNB hatáskörébe tartozik és a következő követelményeket tartja szem előtt: erősítse a pénzügyi fegyelmet a tranzakció szereplői érdekeinek érvényre juttatása ellenőrizhető legyen egyszerű, átlátható és biztonságos legyen segítse elő a pénz forgási sebességének a növelését nyújtson megfelelő információkat a pénzügyi folyamatok elemzéséhez

Fizetési módok Készpénzfizetés: a bankjeggyel és érmével történő fizetés Készpénzkímélő fizetés: készpénzt helyettesítő fizetésre alkalmas eszközökkel történik (bankkártya, csekk) Készpénz nélküli fizetés: (átutalás, beszedési megbízás, akkreditív)

Készpénzfizetés Jellemzői: benne kiemelt szerepe van a házipénztárnak jellemzően készpénzzel fizetnek az üzletekben és a személyszállításban (autóbusz, villamos) a készpénz a legalkalmasabb az illegális tranzakciók lebonyolítására (adóelkerülés, pénzmosás) aránya a pénzügyi rendszer fejlődésével párhuzamosan csökken Előny: Hátrány

A Készpénzfizetés formái a pénzeszköz közvetlen átadása a jogosult bankszámlájára történő készpénzbefizetés a bank pénztárában készpénzátutalási megbízással (sárga) a jogosult bankszámlájára történő befizetés postai számlabefizetési megbízással (fehér) a jogosult bankszámlájára történő fizetés a kiállító bankszámlájának terhére készpénzfelvételi utalvány útján történő kifizetés a banki pénztáron keresztül kifizetési utalvánnyal a fizető számlájának terhére történő kp. kifizetés postai úton

A Készpénzfizetés formái belföldi postautalvánnyal (rózsaszínű) a jogosult részére történő postai továbbítás a számlatulajdonos pénzforgalmi betétkönyv felhasználásával befizethet vagy készpénzt vehet fel a postán postai utánvételezéssel a postai szállítás után a kézbesítőnek, vagy a postán kell kifizetni ellenértéket a gazdálkodó szervezet házipénztárába történő befizetés vagy onnan történő kifizetés.

A házipénztárban őrizhető eszközök Házipénztár: a gazdálkodó szervezet működéséhez szükséges készpénz, az értékpapírok, valamint egyéb értékek kezelésére, forgalmának lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség vagy helyiségrész. a pénzforgalmi számláról felvett készpénz a pénzforgalmi betétkönyv készpénzben fogadott befizetések az értékpapírok az egyéb értékek (szigorú számadású nyomtatvány, csekkfüzet, bankkártya, Erzsébet utalvány, étkezési jegy stb.) A házipénztárban idegen pénzt, értékpapírt, egyéb értéket csak a vezető írásbeli engedélyével szabad tartani, melyeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani. A házipénztárban őrizhető eszközök

A bizonylat kiállítás és kezelés általános szabályai valóságos adatokat kell rögzíteni a bizonylatok szigorú számadásúak a pénztárbizonylatok nem javíthatók a rontott bizonylatot érvényteleníteni kell (áthúzás, „RONTOTT” szót), új bizonylatot kell kiállítani a rontott bizonylatot is meg kell őrizni minden esetben csatolni (tűzni) kell az alapbizonylatokat a pénztárbizonylatokat az alapbizony- latokkal együtt naponként le kell fűzni

Szigorú számadású nyomtatványok A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint a szigorú számadású nyomtatványok közé a készpénzkezeléshez kapcsolódó nyomtatványok (bevételi- és kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés, készpénzcsekk stb.) a más jogszabály alapján meghatározott bizonylatok (pl. az ÁFA törvény szerint: nyugta, számla, egyszerűsített számla) minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

CSEKK Pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, írásbeli azonnali fizetési meghagyás, amelynek kibocsátója arra szólítja fel a bankját (címzettet), hogy a csekken feltüntetett összeget a csekk bemutatójának (birtokosának) fizesse ki (készpénzcsekk) vagy annak számláján írja jóvá (elszámolási csekk). A csekket a kibocsátó számláján lévő fedezet erejéig lehet beváltani.

Csekk minta Fizessen e csekk ellenében számlakövetelésem(ünk)ből ………… Ft, azaz …………………. forintot …….…….……-nak , vagy a bemutatónak. A kiállítás helye: …………. …. , <kelte> számlatulajdonos aláírása

A csekkjogviszony szereplői kibocsátó címzett kedvezményezett (rendelvényes Bankkártya, fizetési kártya alkalmazása A bankkártyák fajtái (típusuk szerint) Betéti kártya (debit) Hitelkártya (credit): Terhelési (charge): Vegyes (mixed): Webkártya:

A bankkártyák fajtái a tranzakció terhelése szerint: Használatkor terhelt kártya: a tranzakcióval egy időben vagy röviddel utána terheli a számlát a bank Halasztott fizetést lehetővé tevő kártya: hitel felvételét biztosítja, törleszteni kell Előre fizetett (prepaid): a feltöltött összeg erejéig használható (újratölthető)

Készpénz nélküli fizetések jellemzői A fizetés a felek bankszámlái közötti átírással történik: a bank a kapott rendelkezés szerint a fizetésre kötelezett fél pénzforgalmi számláját megterheli, a jogosult fél bankszámláján pedig jóváírja (elismeri) a fizetett összeget. Alkalmazásának feltétele: a kötelezettnek és a jogosultnak is legyen bankszámlája valamelyik pénzügyi szolgáltatónál.

Készpénz nélküli fizetések Előnyei Költségkímélő (tartási, kezelési, szállítási költség nem merül fel) Biztonságos (elvesztés, lopás) Nyomon követhető (a feketegazdaság és a pénzmosás elleni küzdelem egyik eszköze) Egyszerűen és gyorsan végrehajtható Olcsóbb (nincs szükség bankjegyre és érmére) Információkat szolgáltat az elemzésekhez

Készpénz nélküli fizetések Hátrányai Technikafüggő (a rendelkezésre állás nem 100%-os) Kockázatos a bank számára (nemfizetés: hitelezés, csalás) Időigényesebb (BKR rendszerben)

A pénzforgalmi számla A Magyar Bankszövetség szerint: „A pénzforgalmi számla az a bankszámla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben (Art.) megállapított kötelezettsége alapján nyit. Pénzforgalmi számla nyitását és vezetését természetes személy is kérheti.”

A fizetési számlák jelölése 1. BELFÖLDI FIZETÉSEKBEN Pénzforgalmi jelzőszám + számlatulajdonos neve

A fizetési számlák jelölése 2. NEMZETKÖZI FIZETÉSEKBEN Nemzetközi fizetési bankszámlaszám (International Bank Account Number – IBAN kód): 28 alfanumerikus karakter (négyes csoportokban): 1-2. ISO országkód (Magyarország: HU) 3-4. ellenőrző szám 5-28. belföldi pénzforgalmi jelzőszám Az előző példában szereplő szervezet IBAN kódja: HU28 1199 4105 0618 9831 1000 0001

A Készpénz nélküli fizetési módok Átutalás Beszedés (INKASSZÓ) Akkreditív

ÁTUTALÁS A fizető fél megbízza a bankját, hogy fizetési számlája terhére meghatározott összeget utaljon át (számoljon el) a kedvezményezett fizetési számlája javára. A készpénz nélküli fizetéseknek döntő hányada átutalások formájában bonyolódik le.

Az átutalás előnyei Bármilyen jogcímű fizetésre használható. Nincs összeghatárhoz kötve. Akkor is alkalmazható, ha a felek a fizetés módjában nem állapodtak meg (alapértelmezett fizetési mód). A bank a megjelölt összeget a megbízás szerinti időben emeli le. A jogosultnak nem kell intézkedni a követelés beszedéséről. A fizető fél és a bankok számára is egyszerűen és gyorsan lebonyolítható.

Az átutalás fajtái Egyszerű átutalás: egy jogosult részére történő fizetés Csoportos átutalás: azonos jogcímű, különböző kedvezményezettek javára szóló megbízások kötegelt, egy csomagba foglalt benyújtása. A viszonylag kis összegű, de nagy tömegű fizetési megbízásokat indítók számára előnyös, Rendszeres átutalás: a fizető fél adott összegnek meghatározott időpontokban (terhelési napokon) ismétlődően történő átutalására ad megbízást A bank a megbízást lejáratig vagy visszavonásig teljesíti.  

BESZEDÉS (INKASSZÓ) A kedvezményezett megbízza a számláját vezető bankot, hogy fizetési számlája javára, a fizető fél fizetési számlája terhére meghatározott összeget szedjen be (számoljon el). A hazai pénzforgalomban összességében kisebb jelentőségű, ritkábban alkalmazott fizetési mód, de bizonyos tranzakciókban, ahol a fizető fél érdekét is szolgálja a pontos fizetés, jelentős számban alkalmazzák. (2012-ben a csoportos átutalás és beszedés a készpénzkímélő és a készpénz nélküli fizetési forgalomnak a 11%-át adta)

Az beszedés fajtái (1.) Azonnali beszedés: a jogosult kezdeményezésére a kötelezett értesítése és hozzájárulása nélkül, sőt kifogása ellenére kerül végrehajtásra. A következő indokok alapján nyújtható be: Felhatalmazó levélen alapuló beszedés: a fizető fél felhatalmazó levélben engedélyezi előzetesen a bankjánál a kedvezményezett számára, hogy ellene beszedési megbízás nyújtáson be. A megbízáshoz csatolandó a „Felhatalmazó levél”. Csekkbeszedés: csekk összegének beszedésére irányul, ezért a megbízáshoz csatolni kell a csekk eredeti példányát (a felhatalmazást testesíti meg).

Az beszedés fajtái (2.) Csoportos beszedés: a fizető felek felhatalmazása alapján a jogosul az azonos jogcímű, különböző fizető felek fizetési számlái terhére szóló, terhelési nappal ellátott beszedési megbízásokat kötegelve nyújtja be a bankjához. A nagy tömegű, rendszeres fizetéseket fogadó jogosultak alkalmazzák. A fizető fél a terhelési nap előtt legalább hat nappal megkapja a szolgáltató számláját. A beszedést a fizető legkésőbb a terhelési napot megelőző nap végéig letilthatja. 

Az beszedés fajtái (3.) Határidős beszedés: a jogosult megbízza a számláját vezető bankot, hogy fizetési számlája javára, a kötelezett Magyar Államkincstárnál (MÁK) vezetett számlája terhére a követelést szedje be. A MÁK erről értesíti a kötelezettet, aki a fizetés teljesítése elleni kifogás megtételére határidőt jelöl meg. A kifogásolási határidő legkorábbi időpontja a megbízás benyújtását követő 10. nap. Ha a fizető fél nem emel kifogást, ezt a beszedés teljesítéséhez történő hozzájárulásának kell tekinteni.

AKKREDITÍV (OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS) A bank (nyitó bank) a vevő megbízása alapján arra vállal kötelezettséget, hogy ha az eladó meghatározott határidőn belül a nevesített okmányokat (pl. a vevő által elismert számlát, az áru feletti rendelkezési jogot biztosító okiratot) hozzá benyújtja, akkor a meghatározott összeget az okmányok megfelelősége esetén részére megfizeti. Lényegét tekintve: egy bank írásba foglalt fizetési ígérete. Akkor alkalmazzák, ha az eladó nem bízik meg a vevő fizetőképességében vagy fizetőkészségében. Hazánkban ritka, de létező fizetési forma, elsősorban a nemzetközi fizetésekben alkalmazzák.

Az akkreditív előnyei Az eladó számára A fizetés nem a vevőtől függ  nem tudja megakadályozni Nincs fizetési késedelem  a vevő nem tudja lassítani és nem is áll érdekében A vevő számára Az eladó szerződés szerint teljesít  egyébként a vevő nem írná alá teljesítési okmányt Időben megkapja az okmányokat  az eladónak csak akkor fizet a bank, ha az okmányokkal minden rendben van