Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Az Európai Unió jogának alkalmazása a gyakorlatban, különös tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárásra DEÁJK Debrecen, 2016. december 14. Dr. Rózsavölgyi Bálint Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Főbb alapelvek elsőbbség (primátus) szubszidiaritás és arányosság közvetlen alkalmazhatóság közvetlen hatály közvetett hatály (értelmezés) alapvető jogok védelme közösségi hűség elve/lojalitási klauzula

Az uniós jog elsőbbségének az elve A tagállam nem alkothat ellentétes jogot. Elsőbbség a tagállami jogi előírásokkal szemben (C-6/64. Flaminio Costa v. E.N.E.L.). Kollízió (összeütközés) esetén: a tagállami bíróság nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja az EU jogot, DE mellőzheti a nemzeti jogot, ha az az uniós joggal ellentétes (C-106/77. Amministrazione delle finanze dello Stato kontra Simmenthal)

Közvetlen alkalmazhatóság 1. A jog alkalmazása független az esetleges tagállami végrehajtástól. Tilos átültetni. 2. A jogszabály teljes egészére vonatkozik. 3. Erga omnes hatály.

Közvetlen hatály jogforrás konkrét rendelkezésére vonatkozik 2. relatív hatályú 3. magánszemély a nemzeti bíróság vagy az EUB előtt közvetlenül hivatkozhat uniós jogra (C-26/62. Van Gend en Loos v. Administratie der Belastingen) 4. a rendelkezés pontos, világos, feltétel nélküli és nem igényel további jogalkotást

Közvetett hatály (értelmezés) 1. Tagállami kötelezettség. 2. A tagállami jogszabályt az uniós jog előírásaival összhangban kell értelmezni. 3. A nemzeti norma esetleges több lehetséges értelmezése közül azt kell választani, amelyik megfelel a vonatkozó uniós szabályoknak.

Az uniós jog forrásai és hierarchiájuk elsődleges jog 1. Az Európai Unióról szóló szerződés 2. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés és ezek jegyzőkönyvei 3. az Európai Unió Alapjogi Chartája 4. az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (Euratom) II. nemzetközi megállapodások III. az uniós jog általános elvei IV. másodlagos jog a) rendelet b) irányelv c) határozat, ajánlás és vélemény V. Az Európai Unió Bíróságának az ítéletei

Az Európai Unió Bírósága biztosítja „a jog tiszteletben tartását” a Szerződések „értelmezése és alkalmazása során” felülvizsgálja az Európai Unió intézményei jogi aktusainak érvényességét gondoskodik a tagállamok Szerződésekből eredő kötelezettségeik teljesítéséről a nemzeti bíróságok kérelmére értelmezi az uniós jogot

Az uniós jog értelmezésének nehézségei A tagállami bíróság is köteles az uniós jog értelmezésére annak alkalmazása során. Joghézag – megoldás: előzetes döntéshozatali eljárás Jogértelmezési probléma esetén az alsóbb fokú bíróságnak joga, az utolsó fokon eljáró bíróságnak kötelessége előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezni. Előterjesztési kötelezettség amennyiben másodlagos közösségi jogszabály érvénytelensége merül fel.

Az EUB és a tagállami bíróságok közötti kommunikáció jogi háttere Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke Magyarországon a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/A. § A Bíróság (EUB) eljárási szabályzata AJÁNLÁSOK a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan (2012/C 338/01)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke Az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben: a) a Szerződések értelmezése; b) az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése; Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést. Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Unió Bíróságához fordulni. Ha egy tagállami bíróság előtt folyamatban lévő ügyben olyan kérdés merül fel, amely valamely fogva tartott személyt érint, az Európai Unió Bírósága a lehető legrövidebb időn belül határoz.

Az eljárás szakaszai I. A nemzeti bíróság az eljárást kezdeményező végzést megküldi az Európai Unió Bíróságának. Az eljárás nyelve azon tagállami bíróság nyelve, amely kérdez. A végzés tartalma: a tagállami eljárásjog határozza meg Az EuB hivatalvezetője továbbítja a kérelmet a feleknek, a tagállamoknak és az EU intézményeinek – ha az érintett jogi aktust ők hozták 2 hónapon belül lehet írásban észrevételt benyújtani Szóbeli szakasz – az előadó bíró javaslata, tárgyalás (kivéve ha a felek nem kérték és a Bíróság így döntött), főtanácsnoki indítvány ismertetése Gyorsított eljárás és sürgősségi eljárás

v é g z é s t: A bíróság az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdések tárgyában: 1. Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkére és az Európai Unió Alapjogi Charta 30. cikkére figyelemmel az uniós jognak a Charta 51. cikk (1) bekezdése értelmében vett végrehajtása valósul-e meg akkor, amikor a nemzeti jog munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnését, illetve megszüntetését szabályozza? 2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igenlő, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy az indokolatlan elbocsátások tilalmát rögzíti, illetve akként rögzíti-e, hogy megköveteli, hogy a jogviszony megszüntetéséről rendelkező okiratból az intézkedés oka világosan kitűnjön, annak valósága és okszerűsége a munkavállaló számára megállapítható legyen?

3. Amennyiben igen, úgy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30 3. Amennyiben igen, úgy az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkében meghatározott indokolási kötelezettséggel ellentétes-e egy olyan nemzeti jogszabály, amely lehetőséget biztosít a tagállam részére, hogy – kizárólag azokban a jogviszonyokban, ahol az állam az államigazgatás szervein keresztül munkáltatóként lép fel – a munkavállalót indokolás nélküli felmentse (elbocsássa)? A bíróság az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A bíróság a végzést tájékoztatásul megküldi a közigazgatási és igazságügyi miniszter részére. Ez ellen a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

Előzetes döntéshozatali eljárásra utalás ALAPELV Jogalkalmazási együttműködés EUB + nemzeti bíróságok CÉL biztosítani az EU jogának hatékony és egységes alkalmazását, megakadályozni az eltérő értelmezést Kérelem A nemzeti bíró kérdéssel/kérdésekkel fordul az EUB-hoz A Szerződések értelmezése A nemzeti jog és az EU jog összhangja Az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok jogi aktusainak érvényessége és értelmezése

Előzetes döntéshozatal – az EUB válasza Ítélet vagy indokolt végzés Kötelező erő A nemzeti bíróra az adott ügyben A többi tagállami bíróságra hasonló ügyben Kizárólag nemzeti bíróság jogosult előterjesztésre – a peres felek, a tagállamok és az EU intézményei beavatkozóként vehetnek részt. A döntést az alapügyben a nemzeti bíróság hozza meg az EUB ítélete alapján.

Az eljárás szakaszai II. ítélet vagy indokolt végzés „hasznos válasz” végzést hoz – hatáskör hiánya az ítéletet nyilvánosan hirdetik ki és az interneten közzéteszik www.curia.europa.eu hatálya ex tunc – az értelmezett szabály hatálybalépésének napjára

Nem terjeszthető elő/nem kell előterjeszteni CILFIT feltételek tényállás hipotetikus tényállás csatlakozás előtti nem uniós jog értelmezésére vonatkozik nemzeti jog értelmezésére vonatkozik formálisan feltett kérdés

Szükségesség, CILFIT (C-283/81.) uniós jogot is alkalmazni kell, de az értelmezésével kapcsolatban nehézség merül fel tagállami jogi norma érvényessége kérdőjeleződik meg ha az uniós jog értelmezése irreleváns a jogvita eldöntése szempontjából ha az EUB adott már jogértelmezést ha az uniós jog egyértelmű és a nemzeti bíróságban nem merül fel kétség a szabály értelmét illetően („acte clair”) – többnyelvűség, cél, sajátos terminológia, az uniós jog rendszere és fejlődési tendenciája acte éclairé – a rendelkezés tisztázott, értelmezett a végső fokon határozatot hozó bíróság akkor mentesül az előterjesztési kötelezettség alól, ha megoldása „minden ésszerű kételyt kizár”

Tipikus hibák Az EUB ténykérdéseket nem vizsgál. „A nemzeti jog harmonizál-e a közösségi joggal?” Megfelel-e (összeegyeztethető-e) a magyar jog az uniós jognak(joggal)? Helyette: Értelmezhető-e úgy az uniós jog egy konkrét rendelkezése, hogy azzal összeegyeztethetetlen a (konkrét) tagállami szabályozás, gyakorlat? A jogvita a nemzeti jog alapján is eldönthető (az uniós jog nem szubszidiárius jogforrás). A perben a fél bármely fokon hivatkozhat az uniós jogra (bármikor kezdeményezhető az előzetes döntéshozatal). – Másodfok esetén soha nem új tény! Nem mentesül a nemzeti bíróság a vizsgálat alól, csak mert a jogszabály jogharmonizációs záradékot tartalmaz (minden jogszabály tartalmazza). A magyar jog szó szerint megegyezik az uniós joggal (a többi nyelv verziójának összevetése elengedhetetlen).

A C-266/14. számú ügy Federación de Servicios Privados del sindicato Comisiones obreras (CC.OO.) kontra Tyco Integrated Security SL és Tyco Integrated Fire & Security Corporation Servicios SA Az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók által a lakóhelyük és a napi első vagy utolsó ügyfél között teljesített utazások munkaidőnek minősülnek. A munkaidő‑szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi a nemzeti jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelően. Az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek, pihenőidőnek tekintendő. Az olyan munkavállalók esetében, akik nem rendelkeznek állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel, az az utazási idő, amelyet e munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatójuk által kijelölt első és utolsó ügyfél közötti mindennapos utazásokkal töltenek, az irányelv értelmében vett munkaidőnek minősül, mert - az utazások ideje alatt rendelkezésre állnak - az ügyfélhez vagy az ügyféltől teljesített utazás során a feladataikat végzik, ezért úgy kell tekinteni, hogy az utazások alatt dolgoznak

A C-258/15. számú ügy Gorka Salaberria Sorondo kontra Academia Vasca de Policía y Emergencias Az uniós joggal összeegyeztethető a 35 évesnél idősebb pályázók kizárása az operatív és végrehajtási feladatok ellátásával megbízott rendőrök felvételére irányuló pályázatból. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelv értelmezése. A sajátos fizikai alkalmasság megléte lényeges és meghatározó szakmai követelménynek minősül az ilyen rendőrök tekintetében. Az életkor alapján megvalósuló eltérő bánásmód nem tekintendő hátrányos megkülönböztetésnek, ha az életkorral összefüggő jellemző – így a különleges fizikai képességek birtoklása – lényeges és meghatározó szakmai követelményt képez.

Checklist 1. Kell-e EU jogot alkalmazni? 2. Releváns-e az EU jog értelmezése az alapügy szempontjából? 3. Létezik-e már hasonló döntés? Az értelmezés nyilvánvaló-e?

Köszönöm a figyelmet! rozsavolgyi@debrecenit.birosag.hu