A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény változásai, valamint az adózással összefüggő jogszabályi rendelkezések 2017. évi aktualitásai

Tartalom: A Ket. 2017. január 1. napjától hatályos legfontosabb változásai Az adózást érintő egyes jogszabályi változások Egyéb aktualitások: - képesítési előírások változása az anyakönyvezési feladatok ellátásában, - OSAP hatósági statisztikai adatszolgáltatás tapasztalatai - a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről szóló 2017. évi II. tv.

I. A ket. módosult rendelkezései A Ket. 2017. január 1. napjától hatályba lépő módosításai, a hatályba léptető jogszabályok alapján, 1. az egységes elektronikus 2. a közigazgatási 3. a központi hivatalok ügyintézési rendszer bürokráciacsökkentést felülvizsgálatáról kialakításához szükséges érintő, és a járási hivatalok egyes törvények megerősítésével módosításáról szóló összefüggő, 2016. évi CXXI. tv. egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. Tv 2016. évi CIV. tv. (2017. január 1-től csak az elektronikus ügyintézést vállaló szerv köteles alkalmazni) (a módosítások 2017. január 1-től alkalmazandók)

1. Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításához szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXI. tv. 43. §-a módosította számos eljárási törvény mellett a Ket-et is, az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása érdekében. A módosítás eredményeként a Ket. valamennyi az elektronikus ügyintézéssel összefüggő rendelkezéseit és szabályozási elemeit átemelte az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvénybe (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.). A szabályozás célja és indoka: az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakítása. Ket. 171/B. § 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az E-ügyintézési tv.108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

E-ügyintézési tv. 3. § (1) bekezdésének 2017. január 1 E-ügyintézési tv. 3. § (1) bekezdésének 2017. január 1. napjától hatályos szövege szerint, Magyarországon az ügyfelet megilleti a jog, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtti ügyét – az e törvényben meghatározott módon – elektronikusan intézze. Elektronikus ügyintézést biztosító szerv: E-ügyintézési tv. 1. § 17. pontja alapján, a) az államigazgatási szervek, b) a helyi önkormányzat, c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalanyok, d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróságok, e) az alapvető jogok biztosa, f) az ügyészség, g) a közjegyzők, h) a bírósági végrehajtók, i) a hegyközségek kivételével a köztestületek, j) a közüzemi szolgáltatók,

k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalanyok, valamint l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)–k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalanyok; E-ügyintézési tv. 1. § 17.a pont elektronikus ügyintézésre kötelezett állami szervként határozza meg többek között a helyi önkormányzatokat is. E-ügyintézési tv.108. § (2)-(3) bekezdése E-ügyintézésre kötelezett jogalanyok 2018. január 1. napjától kötelesek az ügyek elektronikus intézését biztosítani, mely feladat teljesítésére vonatkozóan 2017. június 30-ig ütemtervet készítenek és küldenek meg az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek. 2017. január 1-jétől a Felügyeletnél szükséges bejelenteni ha 2018. január 1. előtt is vállalják az elektronikus ügyintézés biztosítását.

Ket. 8. § ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője – törvényben meghatározottak szerint – az egyes kapcsolattartási formák közül szabadon választhat. (korábban –e törvényben foglaltak szerint) Ket. 17. § (5),17/A. § az ügyfél ügyintézési rendelkezésbe foglalt hozzájárulása a személyes és védett adatok továbbításáról (a szabályozás az E-ügyintézési törvénybe került át) Belföldi jogsegély: Ket. 26. § (9) bekezdés a belföldi jogsegély iránti megkeresést kizárólag elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton lehet megküldeni, amely tekintetében biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását. Ket. 26. § (10) bekezdés a hatóságok a belföldi jogsegély során elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton tartanak kapcsolatot egymással, és biztosítják a kézhezvétel visszaigazolását. Mindkét bekezdésből kikerült a kizárólag írásbelinek minősülő szövegrész) Nemzetközi jogsegély szabályai nem változtak.

Kapcsolattartás az ügyféllel: 2016. dec. 31-ig a kapcsolattartási formákat 3 csoportra osztotta a törvény: írásban, szóban, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton 28/A. § (1) A hatóság írásban, az e-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban), vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton /egyszerű e-mail, telefon/ (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a kapcsolattartás formáját a hatóság tájékoztatása alapján az ügyfél választja meg. Az ügyfél a választott kapcsolattartási módról más – a hatóságnál rendelkezésre álló – módra áttérhet. (3) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén a hatóság választja meg a kapcsolattartás módját. 28/B. § elektronikus kapcsolattatás 28/C. § tájékoztatás szabályai (átkerültek az e-ügyintézési törvénybe)

Hiánypótlás: Ket. 37. § (3) és (3a) bekezdéseiben foglalat elektronikus ügyintézéssel összefüggő szabályozás átkerült az E- ügyintézési törvénybe. Hivatalos feljegyzés: készítésének szabályait - a Ket. 39. § (10) és (11) bekezdéseinek hatályon kívül helyezésével - az E-ügyintézési törvényben tartalmazza. Ket. 40/A. § (1)- (2) bekezdés a meghatalmazás alakszerűségének szabályai, annyiban változtak, hogy az ügyintézési rendelkezésben adható meghatalmazásra vonatkozó szabályozás átkerült az E- ügyintézési tv-be. Ket. 45/A. § (7) bekezdés szakhatósági eljárás során a kapcsolattartás szintén elektronikus levél útján vagy egyéb elektronikus úton történik, a kézhezvétel visszaigazolását biztosítani kell. Az ügyfél értesítése: Ket. 49. § (4) bekezdés a telefonon történő értesítés szabályozása E-ügyintézési tv. Ügyfél nyilatkozattétele: Ket. 51. § (7) bekezdés (telefonon történő nyilatkozattétel és annak megtagadására vonatkozó szabályozás, átkerült az E-ügyintézési törvénybe)

A tanú írásban tett vallomása: Ket. 54 A tanú írásban tett vallomása: Ket. 54. § (5) bekezdésben foglalat szabályozás akként módosult, hogy az elektronikus okirat formájában elkészített vallomásra vonatkozó rendelkezések átkerültek az E- ügyintézési törvénybe. Határidő számítása: Ket. 65. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésre került, korábban itt szabályozta a Ket. az elektronikusan előterjesztett irat esetén az ügyintézési határidő kezdő napját. (E-ügyintézési törvény) Elektronikus döntéshozatal: Ket. 71. § (7) bekezdés, hatályon kívül (E- ügyintézési törvény, valamint az ágazati jogszabályok rendezik az elektronikus döntéshozatalra vonatkozó szabályokat) A döntés közlése: Ket. 78. § (4)-(5) bekezdés a 28/A. §-ban foglaltak szerint (írásban és szóban) írásbeli kapcsolattartás esetén, hivatalos iratként vagy az E- ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus úton Az elektronikus úton történő közlésre vonatkozó szabályozás átkerült az E-ügyintézési törvénybe. Kézbesítés elektronikus kapcsolattartás esetén: Ket. 79/A. §, a szabályozás átkerült az E-ügyintézési törvénybe Telefonon történő fellebbezés: Ket. 99. § (3) bekezdés szabályozása átkerült az E-ügyintézési törvénybe

Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás: Ket. X Elektronikus ügyintézés és hatósági szolgáltatás: Ket. X. Fejezet a vonatkozó szabályozást az E-ügyintézési törvény rendelkezései tartalmazzák.

2. A közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXVII. törvénnyel hatályba léptett módosítások: (alkalmazandó egységesen 2017. január 1- től) Automatikus döntéshozatal, olyan emberi beavatkozás nélküli döntéshozatali forma, amelynek alkalmazási körét és korlátait az egyes eljárási törvények tartalmazzák feltételei: Ket. 29. § (1d) a) azt törvény vagy kormányrendelet megengedi, (tehát az ágazati jogszabályok határozzák meg az esetköreit) b) a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésére áll, c) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel, és d) nincs ellenérdekű ügyfél. Ket. 29. § (1e) hivatalbóli eljárásban is helye van, másodfokú eljárásban vagy a határozat saját hatáskörben történő módosítása vagy visszavonása esetén azonban nem alkalmazható. Ket. 33. § (1b) az ügyintézési határidő 1 nap

Ügygondnok rendelés: Ket. 40. § (5) bekezdés A természetes személy ügyfél részére, akinek nincs képviselője és a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy b) nem tud az ügyben eljárni, az eljáró hatóság ügygondnokot rendel ki. (már nem a gyámhatóságnál kell kezdeményezni) Az idézés szabályai: Ket. 46. § (3) bekezdés az idézést a meghallgatást megelőzően legalább öt nappal korábban meg kell kapja az idézett. (korábban 8 nap) Elővezetés: Ket. 48. § (3) bekezdés ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. (már nem feltétele az elővezetésnek az ismételtség) Ket. 51. § (2d) 53. § (4d) ha az ügyfél és törvényes képviselője között, vagy a tanú és törvényes képviselője között érdekellentét van, a gyámhatóság eseti gondnokot vagy eseti gyámot rendel ki az ügyfél részére. (korábban, érdekellentét esetén a gyámhatóság gyakorolta a törvényes képviselő jogait.)

Kézbesítési vélelem postai kézbesítés esetén: Ket. 79 Kézbesítési vélelem postai kézbesítés esetén: Ket. 79. § (2) bekezdés a „nem kereste” jelzésen túl az „ismeretlen”, vagy „elköltözött” jelzéssel visszaérkezett iratok esetén is beáll a kézbesítési vélelem. „nem kereste” a kézbesítés második megkísérlést követő 5. munkanapon „ismeretlen” és „elköltözött” jelzés esetén a kézbesítés megkísérlésének napját követő 5. munkanapon Hirdetményi úton történő közlés: jelentősen egyszerűsíti a feltételeket Ket. 80. § (1) bekezdés a.) pont szerint elegendő, annak megállapítása, hogy az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, a 80. § (4) bekezdés alapján a hirdetményt kizárólag az eljáró hatóság hirdetőtáblájára kell kifüggeszteni, valamint saját honlapjára közzétenni. Másodfokú döntés kézbesítése: Ket. 105. § (7) bekezdés alapján, a másodfokú döntés kézbesítéséről már nem az elsőfokú, hanem a másodfokú hatóság intézkedik. (a tértivevény visszaérkezését követően a kézbesítésről külön értesítést küld az elsőfokú hatósághoz a döntés jogerőre emelkedésének megállapítása végett.

Végrehajtás: Ket. 125. § (5) bekezdés alábbi szövegrésze kikerült „Az eljárási bírság végrehajtására a pénzfizetési kötelezettség végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.” Indok: A Ket. eljárási bírság végrehajtásával kapcsolatos rendelkezése az Áht. 42. § (3) bekezdésének hatálybalépésével (2012. január 1.) gyakorlatilag feleslegessé vált, mivel a Ket. rendelkezéseivel szemben - a Ket. szubszidiaritása révén - az Áht. vonatkozó rendelkezésének kell érvényesülnie. Így a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett eljárási bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül, és annak végrehajtására az Art. Rendelkezései irányadók. Vh. megszüntetése: 141. § (1) j) pont a végrehajtás megszüntethető, ha a végrehajtást kérő a végrehajtás költségeit – bár köteles rá – nem előlegezte

3. A központi hivatalok felülvizsgálatáról és a járási hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi CIV. tv. a Ket. 100. § (1) bekezdés e.) pontját emelte be a törvénybe, mely szerint : „nincs helye fellebbezésnek törvény eltérő rendelkezése hiányában, ha az elsőfokú döntést központi államigazgatási szerv vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője hozta.” Indokolás: általános érvénnyel került kizárásra a fővárosi és megyei kormányhivatalok elsőfokú döntéseivel szembeni fellebbezés.

II. Az adózást érintő egyes jogszabályi változások: 1. Art. 216/A II. Az adózást érintő egyes jogszabályi változások: 1. Art. 216/A. §-a A kormányhivatalnak vagy járási hivatalnak - az e rendelkezés hatálybalépése előtt - az önkormányzati adóhatósághoz adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása céljából érkezett - be nem hajtott - megkeresései tekintetében - a 146. § (2) bekezdés a) pontjától eltérően - az állami adóhatóság jár el. (nyilvántartás felülvizsgálata, visszajelzés a megkereső hatóságnak)

2. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt 2. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (továbbiakban: Gjt.) Gjt. 5.§ f) pont szerinti mentességet a jogalkotó kiterjesztette, így gépjárműadó-mentesség illeti meg az egyéb fogyatékossággal élő adóalanyt, továbbá az egyéb fogyatékossággal élőt szállító személygépkocsit is. Ezen belül azon személygépkocsik után is amelyek a nagykorú, gondnokság alatt nem álló súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő szállítására szolgálnak,abban az esetben is ha az a vele közös háztartásban élő (nem csak szülő) közeli hozzátartó tulajdonában, üzemeltetésében áll. - a közlekedőképesség vizsgálata /102/2011 (VI.29.) Korm. rendelet 8/B. § a.) pont./ - és a súlyos mozgáskorlátozottság vagy egyéb fogyatékosság vizsgálata céljából a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály, Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztályát (7632 Pécs, Árnyas u. 2.) kell megkeresni.

III. Aktualitások: 1. Anyakönyvi szakvizsga: 2017. január 2 III. Aktualitások: 1. Anyakönyvi szakvizsga: 2017. január 2. napjától hatályos, az anyakönyvi szervek kijelöléséről és az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 415/2016. (XII. 14.) Korm. Rendelet módosított 4. §-a Anyakönyvezési feladatokat: - A polgármester és a jegyző, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője anyakönyvi szakvizsgával vagy a 29/2012. (III.7.) Korm.redelet szerinti az anyakönyvi feladatkörre meghatározott képesítéssel láthat el. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012 (III.7.) Korm. rendelet 1. mell. 25. pontja, mind az I.-es, mind a II. besorolási osztályban feltételként előírja az anyakönyvi szakvizsga meglétét. 2018. Január 1. napjáig az e feladatot ellátó közszolgálati tisztviselőt szakképzettnek kell tekinteni. 2017. december 31. napjáig a képesítés megszerzése kötelező! igényfelmérés tanfolyam+vizsga (várhatóan 2017. ősz) Az EAK rendszer fejlesztésével kapcsolatos módosítások fokozatosan április 21 napjáig kerülnek élesítésre (előtte szakmai nap keretében ezek bemutatásra kerülnek)

- érdemi összefüggések hiánya (pl.: több eljárás mint döntés) 2. OSAP hatósági statisztikai adatszolgáltatás típushibái: - döntéshozó téves megjelölése: a hatáskör címzettjének pontos megjelölése kötelező: Önkormányzati hatáskörben: a képviselő testület, átruházott hatáskörben a polgármester és a jegyző, ügyintéző NEM Államigazgatási hatáskörben: polgármester (katasztrófavédelem, honvédelem) jegyző, ügyintéző kizárólag anyakönyvi ügykörben - egyes ügykörben hatósági aktusként jelöltek meg olyan feladatellátást is ami nem hatósági tevékenység (pl.: hirdetmények kifüggesztése, szerződések megküldése (ingatlan) (a Ket. hatósági ügy fogalmának megfelelően jelöljék az ügyköröket) - az eljárások számát több esetben nem rögzítették (valamennyi oszlop kitöltése kötelező) - sommás eljárás, függő hatályú döntések oszlopait üresen hagyták vagy rosszul töltötték (pl.: Art. szerint nincs sommás eljárás, és a Ket. szerint is csak kérelemre indulónál sommás) - érdemi összefüggések hiánya (pl.: több eljárás mint döntés) - az előlap munkafüzetének fejléce nem került kitöltésre és a kitöltőt sem jelölik (A kitöltésre során kérem az összefüggésekre szakmai szemmel figyelni, és valamennyi oszlopot kitölteni szíveskedjenek! ÖNELLENŐRZÉS)

2017. évi II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről. Hatály: 2017. március 16. Tárgyánál fogva illetékmentes: az anyakönyvi kivonat kiállítása, családinév korrekciójára irányuló eljárás, Itv. 33. § alapján a 18 év alatti mentesül az általános tételű illeték megfizetése alól, valamennyi közigazgatási hatósági eljárásban, Elsőfokú építéshatósági eljárásban (járásszékhely város jegyzője) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatósági, használatbavételi és használatbavétel tudomásulvételi eljárás illetékmentes. Az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása illetékmentes az Itv. XV. Melléklet I. 11. pont

Köszönöm a figyelmet! Dr. Erszény Alíz Baranya Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Hatósági és Oktatási Osztály 72/795-622 erszeny.aliz@baranya.gov.hu