Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére A tematika egyes elemeit értelemszerűen a gazdálkodó szervezet tevékenysége figyelembevételével specifikusan ki kell egészíteni. A tematika évi egy alkalommal történő munkavédelmi oktatást feltételez, azonban logikai felépítése alapul szolgálhat gyakoribb oktatások tartalmi elemeinek összeállításához is. Az oktatási tematika olyan átfogó ismeretek vázlatát tartalmazza, amelyeket az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés biztosítása érdekében a munkavállalóknak ismerniük, illetve készségszinten alkalmazniuk kell.
Munkavédelemről szóló jogszabályok változásai Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkavédelemről szóló jogszabályok változásai A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény változásai A munkavédelemmel összefüggő jogszabályok változásai A jogszabályi változások hatása a gazdálkodó szervezet tevékenységére, biztonsági előírásaira
A gazdálkodó szervezet jellemzői Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére A gazdálkodó szervezet jellemzői Telephelyek Munkavállalói létszám Fő tevékenység Egyéb tevékenység Az elmúlt időszak jellemző változásai
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére 4. Nemzetgazdaság munkabaleseti helyzete (forrás: munkavédelmi hatóság honlapja) Bekövetkezett munkabalesetek száma: 3 napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek száma előző év: tárgyév: Halálos következményű munkabalesetek száma Jellemző tendenciák
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére 5. Foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíció (forrás: munkavédelmi hatóság honlapja) Foglalkozási megbetegedések száma Előző év: Tárgyév: Kóroki tényezők főbb csoportjai: Jellemző tendenciák: Fokozott expozíciós esetek száma Fokozott expozíció területei (zaj, stb.):
6. A munkáltató baleseti helyzete Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére 6. A munkáltató baleseti helyzete Három napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek száma Előző év: Tárgyév: Egy baleseti sérültre jutó kiesett napok száma 1 – 3 nap keresőképtelenséggel járó munkabalesetek száma
6. A munkáltató baleseti helyzete Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére 6. A munkáltató baleseti helyzete Halálos következményű munkabalesetek száma Előző év: Tárgyév: Munkaidő kieséssel nem járó sérülések száma Üzemi – úti balesetek száma
7. Munkabaleseti helyzet értékelése Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére 7. Munkabaleseti helyzet értékelése Jellemző tendenciák Balesetek gyakorisága (1000 főre jutó munkabalesetek száma) Balesetek súlyossága (egy balesetre jutó munkaképtelen napok száma) Jellemző, tanulságos munkabalesetek rövid ismertetése Munkáltatói intézkedések a munkabalesetek megelőzésére A megtett intézkedések hatékonysága
Hatósági ellenőrzések Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Hatósági ellenőrzések Munkavédelmi hatóság főbb megállapítások ÁNTSZ Egyéb hatóságok ellenőrzései Hatósági szankcionálás Munkáltatói intézkedések
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkabalesetek Mvt. 87. § (3) „munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.” Kritériumok: szervezett munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben következett be. Szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9.): pl. munkaviszonyban, szolgálati jogviszonyban stb. Munkavégzéssel összefüggésben: foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, tisztálkodás stb.
Munkabalesetek bejelentése Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkabalesetek bejelentése A munkavállaló köteles munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse. Többek között köteles „balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.” Bejelentési, tájékoztatási kötelezettség A sérült, a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul bejelenteni. Fel kell kérni a munkavédelmi feladatokat ellátó, szakképesítéssel rendelkező személyt a baleseti esemény mielőbbi kivizsgálására. Értesíteni kell a munkavédelmi képviselőt (ha választottak). A balesetvizsgálatról tájékoztatást kell adni a fogl. eü. orvos felé. Súlyos munkabaleset esetén a munkavédelmi hatóság felé azonnali bejelentési kötelezettség.
Munkabalesetek munkáltatói kivizsgálása Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkabalesetek munkáltatói kivizsgálása A baleset körülményeinek vizsgálata, a baleset nyilvántartásba vétele. A baleset minősítése, hogy elfogadható-e munkabalesetnek. Munkabaleset elfogadása esetén a munkabaleseti jegyzőkönyv felvétele. A munkavállaló tájékoztatása, ha nem minősíti munkabalesetnek (ki kell térni a jogorvoslati lehetőségre). A munkabaleseti jegyzőkönyv hatóság felé történő megküldése. A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Amennyiben a sérült elmulaszt bejelentést tenni, őt terheli annak bizonyítása, hogy munkabaleset következett be.
Munkavállalói jogok a balesetvizsgálattal kapcsolatban Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkavállalói jogok a balesetvizsgálattal kapcsolatban A sérült vagy hozzátartozója a munkavédelmi hatósághoz fordulhat, ha: a munkáltató munkabalesetével kapcsolatos intézkedését kifogásolja, sérelmezi, illetve ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást. Módja: személyesen vagy elektronikus űrlapon. Kártérítés a Munka Törvénykönyve 166. § (1) alapján a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. (munkabaleset esetén is) a munkáltató nem köteles a károsultat (sérültet) felhívni kárigénye előterjesztésére.
Amit az egyéni védőeszközökről tudni kell Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Amit az egyéni védőeszközökről tudni kell Az ellátást írásban kell szabályozni. Kockázatértékelés alapján munkavédelmi szaktevékenységként kell kiválasztani. A munkáltatónak kell biztosítania. Személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs, tisztításáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ha a védelmi képessége csökken, nem szabad tovább használni, ki kell cserélni. A munkavállalókat tájékoztatni kell a védőeszköz használatának szabályairól, valamint arról, hogy milyen kockázatok ellen nyújt védelmet. Használatát be kell tanítani. A kiadott védőeszközök használata kötelező.
Telephelyen belüli közlekedés általános szabályai Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Telephelyen belüli közlekedés általános szabályai Célszerű szabályozni, kijelölni a közlekedési útvonalakat. Ha nincs más előírás, a KRESZ szabályai érvényesek. Gépjárművek, munkagépek együttes közlekedési útvonalait célszerű szétválasztani, különös tekintettel a kapukra, átjárókra. Megengedett haladási sebességek és irányok kijelölése és betartása. Parkolási helyek kijelölése. Útburkolatok, lépcsők, járdák rendszeres karbantartása, botlásveszélyek megszüntetése. Csúszásmentesítés, figyelmes közlekedés a téli időszakokban.
Épületekben, műhelyeken belüli közlekedés általános szabályai Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Épületekben, műhelyeken belüli közlekedés általános szabályai Figyelmes, körültekintő közlekedés. Hallható és látható információs feliratokra, jelekre figyelni. Lépcsők, szintáthidalók botlásveszélyei figyelmes közlekedéssel elkerülhetők. Műhelyekben a kijelölt útvonalakon közlekedjünk. Figyeljük a daruk, járművek, targoncák hangjelzéseire. Burkolatok csúszásmentességének biztosítása.
Munkahelyek munkavédelmi követelményei Helyiségek méretei (OTÉK) Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyek munkavédelmi követelményei Helyiségek méretei (OTÉK) Alaprajzi méret: 2 m-nél kisebb nem lehet (huzamos tartózkodás) Alapterület: 6.0 nm-nél kisebb nem lehet legalább 2 nm a munkahelyen történő mozgás Belmagasság: 3 m – nevelési-oktatási helyiség 200 nm-t meghaladó huzamos tartózkodásra szolgáló fekvőbeteg-ellátást szolgáló helyiségek 2,5 m - 200 nm alatti huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségek
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Belmagasság 2,2 m – nem huzamos tartózkodás céljára szolgáló 2.2 m szabad – közös közlekedők, kiürítési útvonalak Légtérfogat 15 m 3/ fő szobákban, irodai munkahelyeken 2 m 3/ fő mesterséges légcsere esetén kabinokban Folyosók legkisebb szabad szélessége Kiürítésre figyelembe vett folyosó – 1.10 m Tömegtartózkodásra szolgáló épületben – 1,65 m Akadálymentes közlekedésre tervezett esetén legalább 1,2 m.
Legkisebb térfogat/fő Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyek szellőztetésének általános követelményei A munka jellege Legkisebb térfogat/fő m3/s m3/h Szellemi munka 0,008 30 Könnyű fizikai munka Közepesen nehéz fizikai munka 0,011 40 Nehéz fizikai munka 0,014 50
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Megengedett légsebesség értékek mesterséges szellőztetésnél Ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munka: 0,1 m/s Helyváltoztatással járó, könnyű fizikai munka: 0,2 m/s Melegüzemi zárt munkahelyen végzett közepesen nehéz fizikai munka: 1,0 m/s Melegüzemi zárt munkahelyen végzett nehéz fizikai munka: 1,5 m/s Szellőztető rendszerek üzembe helyezése során mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi klímakövetelményei Hideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet A munka jellege Léghőmérséklet (C) Szellemi munka 20 - 22 Könnyű fizikai munka 18 - 20 Közepesen nehéz fizikai munka 14 - 18 Nehéz fizikai munka 12 - 14
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi klíma követelményei Meleg évszakban biztosítandó klímatényezők A munka jellege Léghőmérséklet (C) Effektív ill. korrigált effektív hőmérséklet Maximálisan megengedhető effektív, ill. korrigált effektív hőmérséklet Szellemi munka 21 - 24 20 31 Könnyű fizikai munka 19 - 21 19 Közepesen nehéz fizikai munka 17 - 19 15 29 Nehéz fizikai munka 15 - 17 13 27
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi zajexpozíció határértékei Napi zajexpozíció szintjére és a legnagyobb hangnyomásszintre vonatkozó zajexpozíciós határértékek: napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 87 dB(A), hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 200 Pa legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 140 dB(C) Felső beavatkozási határértékek: napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 85 dB(A), hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 140 Pa legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 137 dB(C)
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi zajexpozíció határértékei Alsó beavatkozási határértékek: napi zajexpozíció szintje LEX,8h = 80 dB(A), hangnyomás csúcsértéke Pcsúcs = 112 Pa legnagyobb hangnyomásszint Lmax = 135 dB(C) Zaj egészségkárosító hatása: Vegetatív idegrendszer működésének megváltozása Ideiglenes, illetve maradandó halláscsökkenés Zaj egyéb kockázatai: Stesszt okozó képesség Munkahelyi verbális kommunikáció zavarai
Munkahelyi megvilágítás Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi megvilágítás Zárttéri munkahelyek mesterséges megvilágítása A 3/2002. (II. 8.) SzCsM – EüM együttes rendelet szabályozza a zárttéri munkahelyek mesterséges megvilágításának követelményeit, amely alapján a zárttéri világítás mennyiségi és minőségi jellemzőit az MSZ EN 12464 -1:2003 szabvány határozza meg. Az MSZ EN 12464 -1:2003 szabvány világítási követelményként megadja: a megvilágítás karbantartási értékét különféle belső terekre, feladatokra és tevékenységekre, a káprázás értékelési skála határait, az általános színvisszaadási indexet.
Munkahelyi megvilágítás Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyi megvilágítás Szabadtéri munkahelyek mesterséges megvilágítása Szabadtéri munkahelyekre és közlekedési utakra vonatkozik. A névleges megvilágítás erősséget a 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza (használhatósága korlátozott). Az MSZ EN 12464 -2:2007 szabvány alkalmazása a javasolt. A szabvány meghatározza a világítási környezetre a jó világítási gyakorlat szempontjából fontos követelményeket. A szabvány 15 táblázatba rendezve 95 szabadtérre jellemző területekre, feladatokra és tevékenységekre adja meg a világítási jellemzőket.
Képernyős munkahelyek kialakítása Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Képernyős munkahelyek kialakítása Jogszabályi követelmények 90/270/EGK irányelv 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet Legfontosabb szabványok MSZ EN 29 241 MSZ EN ISO 9 241
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Képernyős munkahelyek kialakítása
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére A képernyő figyelése akkor a legkevésbé fárasztó, ha a képernyő 20°-ban hátradöntött és síkja a képernyőt végző személyre merőleges. A képernyőt a vízszintes nézési sík alatt kell elhelyezni, úgy, hogy a szemlélendő tartomány 0°-60° között legyen. A nézőtávolság átlagosan 500 mm legyen, de ne legyen 400 mm-nél kisebb. Asztal magassága 750-800 mm között van, A lábtér minimális szélessége 580 mm, a lábtér magassága a beülési irányból minimum 690 mm. A talpak nyugalmi helyzetben a padlón legyenek. A térdek 90-95°-ban hajoljanak be. Kiegyenesedett hátnál a karunk 90-95°-ban hajlított, és az asztal lapján feltámaszkodjon.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Széken külön állítható az ülőmagassága és a háttámla magassága, a karfája állítható magasságú, ötpontos alátámasztású. A munkazónák vízszintes határai férfiak és nők tekintetében 1050 mm, illetve 1200 mm. Képernyős munkahelyek megvilágítása az MSZ EN 12 464 -1:2003 jelű szabvány 4.11 pontja alapján
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkahelyek, gépek,berendezések üzemeltetésének biztonsága Veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia munkavédelmi üzembe helyezése Munkavédelmi szempontból üzembe kell helyezni: a munkáltató által veszélyesnek minősített létesítményeket; a munkaeszközöket, a munkahelyeket és a technológiákat; az 5/1993. (XII. 26) MüM rendelet mellékletében felsorolt veszélyes munkaeszközöket; a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket. Az üzembe helyezés előtt el kell végezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot (munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység) – eredményét írásban kell dokumentálni. A munkavédelmi üzembe helyezést a munkáltató írásban rendeli el.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Karbantartás Célja a technikai eszközök műszaki állapotának és működési biztonságának fenntartása, a rendeltetésszerű felhasználás biztosítása. A kezelési és karbantartási műveleteket a használati és kezelési útmutató (gépkönyv stb.) tartalmazza. A karbantartások gyakoriságát – ha a karbantartási előírások nem tartalmazzák – a műszaki és üzemeltetési tapasztalatok alapján kell meghatározni. A karbantartások elvégzését dokumentálni kell.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Munkaeszközök ellenőrző és időszakos ellenőrző felülvizsgálatai Ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni azokon a nem veszélyes munkaeszközökön, ha a biztonság függhet a szerelés körülményeitől: a szerelést követően, de még a használatba vétel előtt, minden új munkahelyre történő mozgatás után, ha a munkáltató ellenőrzésre kötelezettnek nyilvánította. Időszakos ellenőrző felülvizsgálatot kell végezni azokon a nem veszélyes munkaeszközökön, amelyeknél fennáll a károsító hatások lehetősége: a munkáltató által előírt gyakorisággal, a munkáltató által előírt módon, leghosszabb felülvizsgálati ciklus max. 5 év.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Időszakos biztonsági felülvizsgálatok Időszakos biztonsági felülvizsgálat keretében ellenőrizni kell: a veszélyes technológiákat; az Mvt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott munkaeszközöket; azokat, amelyek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy kezelési dokumentáció előírja. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a technológia, munkaeszköz megfelel-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek. Elvégzése munkabiztonsági szaktevékenység, technológia vizsgálatát csak munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező végezheti. Gyakorisága: előírások szerint, de legfeljebb 5 évenként.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos ellenőrzése Szerelői ellenőrzés az üzemeltetés megkezdését megelőzően a villamos, illetve érintésvédelmi berendezés bővítésekor; átalakítása és javítása után, a szerelés befejező műveleteként; érintésvédelem hibája, rendellenesség esetén; a szabványossági felülvizsgálat bevezető részeként. Szabványossági felülvizsgálat új berendezés létesítésekor, használatba vétel előtt; a villamos, berendezés bővítése, átalakítása és javítása alkalmával a szerelői ellenőrzés után; ha az érintésvédelem hibáját a szerelői ellenőrzés nem tudta behatárolni.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Kisfeszültségű villamos berendezések időszakos ellenőrzése Működési próbát kell végezni áramvédő kapcsolón háromhavonta, korábban létesített feszültség-védőkapcsolón háromhavonta, ideiglenesen telepített munkahelyeknél mindkét berendezésnél a telepítéskor és azt követően havonta. Időszakos ellenőrző felülvizsgálatot szerelői ellenőrzéssel kéziszerszámokon és biztonsági transzformátorokon évente, KLÉSZ hatálya alá tartozó villamos berendezéseken hatévenként, ha nincs külön gyakoriság előírva, szabványossági felülvizsgálattal legalább háromévenként.
Vészhelyzetek kezelése Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Vészhelyzetek kezelése Segélykérő telefonszámok Mentők 104 Tűzoltóság 105 Rendőrség 107 Általános segélykérő 112 Segélykérés helyi módja
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Tűzoltóság felé történő bejelentés Meg kell adni: a tűzeset pontos helyét (címét), hol van a tűz (pl. öltöző, gépház), mi, milyen anyag ég, közelében mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyeztetve, a tűz milyen terjedelmű, terjedésének iránya, a tűz honnan közelíthető meg a legegyszerűbb, legrövidebb úton, a bejelentő nevét, a bejelentésre használt távbeszélő állomás vagy mobil készülék hívószámát.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Hordozható kézi tűzoltó készülékek
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Hordozható kézi tűzoltó készülékek A tartályon található fontosabb jelölések: Oltóanyag, milyen tűzosztályú anyagok oltására alkalmas (pl. szilárd, légnemű, folyadék). A használati utasítás magyarázattal és képekkel. Figyelmeztetés a használati korlátozásokra, vagy a használat közbeni veszélyekre, különösen a mérgezési veszélyekre és a villamos kockázatokra. Az oltóanyag palackból történő kijuttatásához használt hajtóanyagok: CO2 – szén-dioxid N2 – nitrogén
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Hordozható kézi tűzoltó készülék Milyen messziről oltsunk? A szakirodalom szerint: 1 kg-os porral oltó készülék hatásos sugártávolsága 1 méter 2 és 3 kg-osnak 2 méter, 6 és 12 kg-osnak 3 méter. A működési ideje mindegyiknek kb. 10 mp. Bármilyen készüléket is használunk, nem szabad folyamatosan működtetni.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni: a tűzoltó készülékeket, a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, a kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és a beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére Menekülési útvonalak, vészkijáratok A menekülési útvonalak biztonsági jellel vannak megjelölve. A haladási irányt a nyíl mutatja. Elhelyezésük a haladási irányt egyértelműen mutatja. Ajtónál fölé vagy mellé van elhelyezve.
Munkavédelmi oktatás Általános ismeretek kis- és középvállalkozások részére A menekülési utakat, vészkijáratokat: állandóan szabadon kell hagyni, a szabad haladást még átmenetileg sem szabad korlátozni, a magas épületeknél a homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét biztosítani kell, csak úgy szabad lezárni, hogy azonnal nyitható legyen, a mentésre szolgáló nyílászárók helyét jól látható és maradandó módon kell jelölni. A létesítményben, épületben kijelölt menekülési útvonalak, vészkijáratok.