Környezetvédelmi engedélyezés Bándi Gyula

A közigazgatás eszközei lehetnek kifejezetten megelőzési célúak: engedélyezés és annak altípusai (pl. bejelentés – l. 1995. évi LIII. tv. 2010. évi módosítása 72/B.§), ezen belül környezeti hatásvizsgálat és ennek alapján a környezetvédelmi engedély, mint sajátos környezetvédelmi eszköz, egységes környezethasználati engedély, szintén sajátos környezetvédelmi eszközként környezeti felülvizsgálat környezetvédelmi működési engedélyben kiteljesedve, mint ugyancsak sajátos eszköz, 2010-től elviekben létezik az egybefoglalt környezethasználati engedély – 1995. évi LIII. tv. 70. §) környezeti nyilatkozat vagy állapotvizsgálat felszámolási eljárás vagy csődeljárás esetén, termék- és technológia minősítés vagy hasonló tartalmú eszközök, (osztályozás) határértékek; ezekhez kapcsolódó nyilvántartások pozitív vagy negatív irányú kötelezést tartalmazó eszközök; együttműködési típusú eszközök, illetve az önszabályozás feltételeinek kialakítása; gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök; mindezek feltételeként az ellenőrzés. szankciók, felelősségi eszközök, melyek azonban noha közvetett hatásmechanizmust érvényesítenek, mégis a magatartásra magára direkt módon hatnak

A környezetvédelmi törvény „66. § (1) A környezethasználat - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén - a b) pontban foglaltak kivételével - a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi engedély, az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, a környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott - esetekben a környezethasználó kérelmére a környezetvédelmi hatóság által kiadott egybefoglalt környezethasználati engedély, az a)-d) pont hatálya alá nem tartozó - külön jogszabályban meghatározott - esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy szakhatóságként való közreműködése esetén szakhatósági állásfoglalása figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetve folytatható. (2) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a környezethasználat a környezethasználó által a környezetvédelmi hatóság részére adott bejelentést követően kezdhető meg, illetve folytatható.

Engedélyek Engedély típusa Kapcsolat a környezethasználathoz Környezetvédelmi engedély A tervezés fázisában, közvetlenül környezethasználatra nem, csupán a további engedélyek beszerzésére jogosít Egységes környezethasználati engedély Két altípusa: 1. A tervezés fázisában, de már a megvalósításhoz közelebb, jogosít környezethasználatra 2. A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra Környezetvédelmi működési engedély (környezetvédelmi felülvizsgálat) A környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában, jogosít környezethasználatra Egybefoglalt környezethasználati engedély (nincs végrehajtási szabály!) Tv. szerint: A környezethasználó kérelmére - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben - a környezetvédelmi hatóság a hatáskörébe tartozó engedélyek helyett egybefoglalt környezethasználati engedélyt ad ki.

Az engedélyezés általában Az engedélyezés mint közhatalmi aktus nem feltétlenül csak ezen a néven jelenik meg, nem elnevezése, hanem tartalma adja a lényeget. A fentieket részben megismételve és összefoglalva, az engedély lényegét a következőkben adhatjuk meg: a jogalkotó egyes tevékenységeket általában, absztrakt módon lehetővé tesz, azonban a tevékenység tényleges gyakorlását előzetes hatósági aktushoz köti, amely aktus nélkül az adott tevékenység gyakorlása jogellenes; az engedélyhez kötött tevékenységeket pontosan meg kell határozni; az engedély kiadásának hatáskörét ugyancsak pontosan meg kell határozni, beleértve a hatósági jogkör terjedelmét is; az aktus lényege tehát a felhatalmazás, jogosítás kiadása; az engedélyező aktus követelménye révén mások, akik ilyen jogosítvánnyal nem rendelkeznek, kizártak a tevékenység gyakorlásából, ennek következtében az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő tevékenység szankcióval fenyegetett; az engedély tartalmú aktus keretében mód van arra, hogy előzetes feltételeket szabjanak, amely feltételek meglétét az engedélyesnek tanúsítania kell; a hatóság feltételeket szab az engedély kiadása során is, amelyek meghatározzák az engedélyezett tevékenység kereteit; eljárási kérdés, hogy az engedélyezési eljárás kérelemre indul, illetve az engedélyezés eljárási is meghatározott rendben folyik.

Az engedély kiadásakor tehát az engedélyre kötelező jogi normában vagy az engedélyt tartalmazó egyedi aktusban meghatározandó kérdések között szerepel: az engedély alanya, az engedélyes pontos meghatározása; az engedély tárgya, szintén minél pontosabban meghatározva, figyelemmel a környezetvédelmi követelmények alapvető érdekeket érintő mivoltára; az engedély területi hatálya, a tevékenység gyakorlásának helye; az engedély időbeli hatálya, határidők; a tevékenység gyakorlásának szükséges részletes feltételei, egyebek között az információáramlás szabályai; a változások bejelentésének kötelezettsége; a jogkövetkezmények. Szakhatósági hozzájárulás, szakkérdésben eljáró hatóság szerepe, mint együttdöntés

Bizonyos környezethasználattal járó tevékenységek a felügyelőség engedélyezési eljárásának lefolytatása nélkül, a hatóságnak történő bejelentést követően gyakorolhatók. - ezeket külön jogszabályok határozzák majd meg. A kv. hatóságnak történt bejelentést követően a tevékenység egy meghatározott idő elteltével kezdhető meg. E határidő alatt, illetve a tevékenység megkezdésének időpontjában a felügyelőség ellenőrzi, hogy a környezethasználatra vonatkozó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. Ha a környezethasználó e követelményeknek nem tesz eleget, a felügyelőség megtiltja a tevékenység megkezdését, illetve az idő előtt megkezdett tevékenység folytatását, valamint annak felfüggesztését rendelheti el. Jogszabálysértés esetén környezetvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor. A bejelentés formáját, tartalmát és a részletes eljárási szabályokat majd külön kormányrendelet határozza meg. A bejelentésekért igazgatási szolgáltatási díj megállapítására kerül sor. Tekintettel arra, hogy e tevékenységek esetében - engedély hiányában - a környezetvédelmi hatóságnak folyamatosan ellenőriznie kell a jogszabályi feltételek betartását, a bejelentéshez kötött tevékenységek vonatkozásában éves felügyeleti díj meghatározására is sor kerül

Engedélyek és környezetvédelem Az engedélyeket, környezetvédelmi vonatkozásaikat, súlyukat figyelembe véve, ahogyan erre már fentebb utaltunk, annak alapján, mennyire közvetlenül vonatkoznak a környezeti érdekekre, három nagy csoportba oszthatjuk: a környezet egészének érdekeit integrált szemlélettel felölelő vagy legalábbis erre törekvő engedélyek (környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, környezetvédelmi működési engedély és a még kiforratlan egybefoglalt környezethasználati engedély); a környezet egyes elemeihez, illetve az azokat érintő tevékenységekhez kapcsolódó engedélyek (például különböző engedélyek a vizekkel kapcsolatban, engedélyek a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan stb.); a környezeti érdekekhez csak közvetve kapcsolódó engedélyek, mint az építési engedélyezési eljárás, ahol tehát valóban a szakhatósági hozzájárulás eljárása jelenti a környezeti szempontok figyelembe vételének módját.

Integrált engedélyek Új tevékenységek, illetve jelentős Meglévő tevékenységek módosítás      Környezetvédelmi  Egységes környezet- Környezetvédelmi engedély (környezeti használati engedély működési engedély hatásvizsgálat   (környezetvédelmi felülvizsgálat) Egybefoglalt környezethasználati engedély

Új tevékenységek - kötelező esetek listája engedély Környezeti hatásvizsgálat Egységes környezethasználati - kötelező esetek listája engedély - mérlegelés listája (a környezeti - kötelező esetek listája hatás jelentősége alapján) (esetkör részben eltér a KHV-tól)   Első lépés   Előzetes vizsgálat Előzetes konzultáció - kérelemre - kérelemre - kötelező KHV és EKE előtt - önkéntes KHV és EKE előtt - nem lehetséges, ha a KHV mérlegeléses listáján van Előzetes vizsgálat alapján döntés (kötelező) tartalmazza: Előzetes konzultáció alapján vélemény (nem kötelező) tartalmazza: - KHV tartalmi követelményei - EKEtartalmi követelményei - összevonható-e a két eljárás - elutasítás (konzultáció esetében erre nem kerül sor) - engedély nem adható  Folytatódik a KHV és/vagy EKE eljárás, ha nincs elutasítás az előzetes vizsgálat alapján

Tárgyi hatály A kormányrendelet a hatásvizsgálatra köteles tevékenységeket két csoportba sorolja: a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyek minden esetben hatásvizsgálat-kötelesek, amelyekről tehát már a jogalkotó feltételezi, hogy hatásuk jelentős lehet. (Példaként: vadaskert védett természeti területen és erdőterületen, az un. egyéb külszíni bányászat 25 hektár területtől, cementgyártás 500 t/nap termelési kapacitástól, szélerőműtelep 10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen, gyorsforgalmi út (autópálya, autóút), repülőtér 2100 m alaphosszúságú kifutópályától vagy sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) országos jelentőségű védett természeti területen, stb.; a rendelet 3. sz. melléklete azokat a tevékenységeket, létesítményeket sorolja fel, amelyek esetében a felügyelőség döntésétől függően kell lefolytatni a hatásvizsgálatot, amikor tehát a hatás jelentőségét esetenként kell megítélni. (Például faültetvény telepítése 30 hektártól, húsfeldolgozás 10 ezer t/év késztermék előállításától, tejtermékek gyártása 200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől, cellulózgyártás, nyomtatott áramkör előállítása automata gépsoron, geotermikus erőmű 20 MW villamos teljesítménytől, autóbusz-pályaudvar 24 gépkocsiállástól, nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól, stadion, sportcsarnok 10 ezer fő befogadóképességtől stb.) Az egységes környezethasználati engedélyek egy harmadik lista alapján

Példa Kötelező KHV 1. Intenzív állattartó telep a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára EKH 11. Nagy létszámú állattartás Intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztés, több mint a) 40 000 férőhely baromfi számára, b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára, c) 750 férőhely kocák számára. Potenciális KHV 6. Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 2. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet: A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek 4. számú melléklet: Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma 5. számú melléklet: A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai 6. számú melléklet : A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei 7. számú melléklet :A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor 8. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei 9. számú melléklet: Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai 10. számú melléklet: A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok 11. számú melléklet: Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei 12. számú melléklet: Az előzetes konzultációban részt vevő közigazgatási szervek 13. számú melléklet: Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához 14. számú melléklet: Előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az ügyfél által benyújtandó dokumentumok

1. számú melléklet: Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

2. számú melléklet: az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

3. számú melléklet: A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

Előzetes vizsgálat, előzetes konzultáció - ügyfél kérelmet nyújt be - kv. hatóság a döntéshozó - szakhatóságok hozzájárulása - jegyző közhírré teszi - önkormányzat észrevétel - társadalom észrevétel - a további eljárás tartalmi követelményeinek megállapítása (felügyelőség a fentiek alapján) - változat(ok) megjelölése - ha két engedélyezési eljárás van, akkor döntés az összevonásról vagy összekapcsolásról - szükség esetén a kérelem elutasítása - határozat nyilvános közzététele Előzetes konzultáció - érdekelt kezdeményez - kv. hatóság a végső véleményező - előzetes konzultációban résztvevő szervek észrevételre (lista azonos) - további eljárás tartalmi követelményeiről vélemény (felügyelőség a fentiek alapján) - változat(ok) megnevezése - ha két engedélyezési eljárás van, akkor vélemény az összevonásról vagy összekapcsolásról - ha kizáró ok van, erre az érdekelt figyelmének felhívása - vélemény nyilvános közzététele - pozitív eredmény esetén az eljárás tovább folytatódik, mintha előzetes vizsgálatként végezték volna el

Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció 67. § (1) Előzetes vizsgálatot kell lefolytatni, ha a tervezett tevékenység a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, továbbá ha az előzetes vizsgálatot törvény írja elő. (2) A környezetvédelmi hatóság az előzetes vizsgálat alapján hozott határozatát az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelem hatósághoz történő megérkezését követő naptól számított negyvenöt napon belül hozza meg, ha az ügyben közmeghallgatás tartása szükséges, az ügyintézési határidő két hónap. Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nemzetközi eljárás időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. (3) A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha a tervezett tevékenység nem a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy ha kizárólag egységes környezethasználati engedélyezési eljárás köteles. A jelentős környezethasználattal járó, környezetvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek, valamint az elérhető legjobb technika alkalmazását vizsgáló egységes környezethasználati engedélyezési eljárások esetében előzetes vizsgálati eljárásra nem kerül sor. Ilyenkor a környezethasználó maga dönti el, hogy kezdeményez-e előzetes konzultációt a környezetvédelmi hatóságnál, vagy rögtön a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtja be a felügyelőséghez. Ezekben az esetekben a környezetvédelmi hatóságnak nincs mérlegelési jogköre a hatásvizsgálat elrendelése vonatkozásában, a jogszabály erejénél fogva köteles előírni a környezeti hatásvizsgálati, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását. Azokban az esetekben, amikor az környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása a környezetvédelmi hatóság mérlegelésétől függ (jelentős környezeti hatás feltételezése), és így a környezethasználó által megtámadható hatósági döntést szükséges hozni, kötelező az előzetes vizsgálat.

Előzetes vizsgálati dokumentáció KHV A környezeti hatásvizsgálat esetén az előzetes vizsgálati dokumentáció a következő főbb tartalmi elemekből áll: a tervezett tevékenység célja; a tervezett tevékenység számításba vett változatainak – ugyanis lehetőség van arra, sőt kívánatos, hogy egy tevékenységnek több megvalósítási lehetősége is a vizsgálat tárgyát képezze – alapadatai; a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi tervekkel, koncepciókkal (különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal), amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását; nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése; a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel; a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, így különösen annak tisztázása, hogy a hatótényező milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében, a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki (e területeket térképen is körül kell határolni), milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel.

Előzetes vizsgálat EKH a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői; a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket; a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása; a létesítmény tervezett termelési kapacitása; az alkalmazandó technikák rövid ismertetése; a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása; a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat; az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása.

KHV az előzmények összefoglalása, a tervezett tevékenység számba vett változata(i)nak részletes leírása, a hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása, a várható környezeti hatások becslése és értékelése, nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén – ezt jelen címen belül később tárgyaljuk – külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, környezetvédelmi intézkedések, az egyéb adatok, valamint a közérthető összefoglaló

KHV eljárás A felügyelőség a kérelmet e gy helyi vagy országos napilapban és a honlapján közleményt tesz közzé, megküldi a közleményt és a kapcsolódó dokumentációt a tevékenység telepítési helye szerinti település, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjének. A jegyzők gondoskodnak a közlemény közterületen, és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A közzététel és a betekintési lehetőség biztosításának időtartama legalább harminc nap. A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat vonja be. Minden esetben bevonja az ÁNTSZ szervezetét. A felügyelőség a kérelem benyújtása után – a telepítés helye szerint illetékes önkormányzat területén – közmeghallgatást tart. Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás. A közmeghallgatásról a felügyelőség jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell az észrevételek érdemi összefoglalóját is. A felügyelőség az észrevételeket az érintett szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja.. A felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt, és a következő határozatokat hozhatja kiadja a tevékenység gyakorlásához szükséges környezetvédelmi engedélyt, a kérelmet elutasítja, illetve határoz a hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedély összekapcsolásáról, amit azt jelenti, hogy az összekapcsolt eljárás végén kerül sor érdemi határozathozatalra.

Nemzetközi KHV eljárás Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás alapkérdései 1991. Espoo-i egyezmény függelékében felsorolt tevékenységek vagy létesítmények az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT-megállapodásban részes állam. kapcsolattartás a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv feladata.

Eljárás kibocsátó félként a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a környezetvédelmi hatóság tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót. A környezetvédelmi hatóság egyidejűleg - határidő tűzésével - felhívja a környezethasználót a kérelem és mellékletei további egy nyomtatott példányban történő benyújtására. A Minisztérium elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a környezetvédelmi hatóságnak, amely azt továbbítja a környezethasználónak. Válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a környezetvédelmi hatósághoz, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.

Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a környezetvédelmi hatóság és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást így kell továbbfolytatni. Környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén a környezethasználónak a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton kell benyújtania. A környezethasználónak a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven is el kell készíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. Az út azonos a fentivel – környezethasználó – kv. hatóság – Minisztérium - hatásviselő fél - konzultáció

A potenciálisan érintett ország az egyezmény alkalmazását kérheti, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró környezetvédelmi hatóságot, amely értesíti erről a környezethasználót. Ilyen esetben információcsere és egyeztetés. Ha azt ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, az eljárást vagy előzetes konzultációt le kell folytatni, Ha csak az előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, ugyanez az eljárás

Eljárás hatásviselő félként A kibocsátó fél által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel a) kikéri a környezetvédelmi hatóság és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával. A Minisztérium jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is. Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az érintett szervek álláspontját. Ugyancsak megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával; Nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

Az egységes környezethasználati engedély Az egységes környezethasználati engedély egyik lényegi kérdése az elérhető legjobb technika (BAT – best available technics) A követelmények: a telepítési helyének jellemzői; a tevékenység jellemzői; természetesen az alkalmazott elérhető legjobb technikák ismertetése; a felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai; a létesítmény szennyező forrásai; a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan; a hatásterület meghatározása; a megelőző, vagy a kibocsátás csökkentésére szolgáló megoldások ismertetése; a kibocsátások mérésére, folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések; szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint ártalmatlanítására vonatkozó megoldások áttekintése; az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása; illetve egyes olyan kérdések mint a már említett energiahatékonyság stb.

EKH eljárás A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a gazdája, amelyik az eljárásba szakhatóságokat von be, ugyanazon követelmények szerint, mint a hatásvizsgálat esetében. A társadalmi részvétel követelmény Az engedélykérelmet és a közérthető összefoglalót a telepítés helye szerinti települési önkormányzat, valamint a telepítési hellyel szomszédos, továbbá a hatásterületen lévő, a kibocsátással érintett települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat körében kell megfelelő módon ismertetni, mégpedig az erről szóló hirdetmény kifüggesztésével vagy közterületen való közzététellel, illetőleg a helyben szokásos egyéb módon. A kérelemre az ott élők írásbeli észrevételt tehetnek, és ugyanezt teheti maga az önkormányzat is. A környezetvédelmi hatóság a döntéshozatal előtt az észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a környezetvédelmi hatóság határozatának indokolásában ismerteti. A társadalmi részvétel visszacsatolását jelenti, hogy az engedélyről szóló határozatot települési önkormányzatoknál közszemlére teszik.

A hatóság az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felülvizsgálja. A környezethasználót adatszolgáltatási kötelezettség terheli. A környezetvédelmi felülvizsgálatra a környezetvédelmi hatóság akkor is kötelez, ha a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó – tevékenységében – jelentős változást kíván végrehajtani; az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges; a tevékenység üzembiztonsága új technika alkalmazását igényli; ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja. A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

Környezetvédelmi felülvizsgálat A környezetvédelmi törvény 2001. évi módosítását követően a fenti meghatározott körben a felügyelőség az érdekeltet tevékenysége környezetre gyakorolt hatásának feltárása érdekében – teljes körű vagy részleges – felülvizsgálatra kötelezi, ha környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést észlel; környezetkárosítást észlel; kiemelten védett, védett, illetőleg védőterületen (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, természeti emlék, valamint ezek védőövezetei, vízminőség-védelmi terület, hidrogeológiai védőterület, valamint az ivó-, ásvány- és gyógyvízkivételek védőterületei), környezetet veszélyeztető, szennyező vagy károsító tevékenységet észlel; a környezethasználó nem kérelmezett előzetes vizsgálatot, illetve a környezetvédelmi engedélyhez, illetőleg egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül kezdett meg vagy folytat; a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállnak – ilyen volt például a meglévő hulladéklerakók jogszabályi követelményként megjelent kötelező felülvizsgálata 2000-ben, vagy az egységes környezethasználati engedélyben megjelenő feltételek 2001-ben.

A felülvizsgálat tartalma Az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának, korszerűségének bemutatása. A tevékenységgel járó környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatása. A tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletek, különösen az anyagforgalom, a be- és kiszállítás, a hulladék- és szennyvízkezelés Az esetleg bekövetkező meghibásodásokból vagy környezeti katasztrófa miatt feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyezőanyagok és energia meghatározása A környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosítás elhárítása érdekében tett és tervezett intézkedések bemutatása. A tevékenység felhagyása után teendő intézkedések A tevékenység környezeti hatásainak becslésére és értékelése

Kiemelt beruházások A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről 2006. évi LIII. törvény hatálya 1. § (1) A törvény hatálya az egyes, a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű, d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó, e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító, f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő, g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra terjed ki.

Változnak a hatóságok 1/A. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú hatóságként jár el, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság jár el, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint elsőfokú szakhatóságként jár el. (2) Kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú hatóságként jár el, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az a hatóság, amely az adott ügyfajtára vonatkozó jogszabály szerint másodfokú szakhatóságként jár el. 2/A. § (1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat. (2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott gyakorolhat. kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban. Jelentősen rövidebb határidők

Eljárási változások 2. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóság az általa meghozott döntéseket - az eljárás során a személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - hirdetményi úton közli. 6. § (1) A hiánypótlásra történő felhívás, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető. 6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb huszonegy napon belül el kell bírálni. 6/D. § (1) A kiemelt jelentőségű ügyek közül a Kormány rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással (a továbbiakban jelen alcím alkalmazásában: közlekedési infrastruktúra-beruházás) összefüggő ügyeket jelölhet ki a közlekedési infrastruktúra-beruházás kiemelten gyors megvalósításához fűződő közérdekre tekintettel. (4) A rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása közérdeket szolgál.

6/F. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 6/F. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 72. §-ától eltérően a környezetvédelmi hatóság a környezetvédelmi engedélyt akkor vonja vissza, ha a) a jogerőre emelkedéstől számított tíz éven belül a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását vagy az ahhoz szükséges építési előkészítési munkákat nem kezdték meg, b) a jogosult nyilatkozik arról, hogy a környezetvédelmi engedéllyel nem kíván élni, vagy c) az engedélyezéskor fennálló feltételek lényegesen megváltoztak. 6/J. § (1) Az építtető kérelmére a földvédelmi és talajvédelmi engedélyezési, valamint az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére irányuló eljárás a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is lefolytatható.

6/G. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházás során a) az építési engedélyezés és a vízjogi létesítési engedélyezés iránti kérelem nem utasítható el, b) a megindult építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem szüntethető meg, továbbá c) az építési engedélyezési eljárás és a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás nem függeszthető fel arra tekintettel, hogy az építési vagy a vízjogi létesítési engedély alapját képező környezetvédelmi engedélyezés iránti eljárás vagy a környezetvédelmi engedéllyel szemben bírósági felülvizsgálat van folyamatban. (2) Az építési engedélyben és a vízjogi létesítési engedélyben - ha azt a környezetvédelmi engedély kiadását megelőzően adták ki - az engedélyező hatóság rendelkezik arról, hogy az a környezetvédelmi engedélyről szóló határozat kiadását követően válik hatályossá, amennyiben a környezetvédelmi engedély tartalmával nem ellentétes. A határozat hatályossá válását az engedélyező hatóság végzésben állapítja meg. Ha az építési engedély vagy a vízjogi létesítési engedély nem felel meg a környezetvédelmi engedélyben foglaltaknak, akkor az eljáró hatóság a határozatát módosítja vagy visszavonja. (3) A környezetvédelmi engedély kiadását követően kiadott építési engedélyben és vízjogi létesítési engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a határozat a) a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálata tárgyában hozott ítélettel szemben nyitva álló felülvizsgálati határidő elteltével, vagy b) a jogerős ítélettel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati eljárás lezárultával válik hatályossá. (4) A kiadott építési engedélyt és a vízjogi létesítési engedélyt a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül vissza kell vonni, ha a bíróság a környezetvédelmi engedélyt - további jogorvoslattal már nem támadható határozatával - hatályon kívül helyezi. 6/H. § (1) A közlekedési infrastruktúra-beruházással érintett települések önkormányzatainak településrendezési eszközeiket összhangba kell hozni

A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata 8. § A perben a jogi képviselet kötelező. (4) A bíróság a keresetlevelet legkésőbb annak beérkezését követő öt napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a közigazgatási szerv nyilatkozatával együtt megküldi a felperes jogi képviselője részére. (5) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek. (6) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában. 9. § (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható, melyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani. (2) A perben szünetelésnek nincs helye. (3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. (4) Az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. 10. § A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére legfeljebb tizenöt napos határidőt állapít meg. A felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül a Kúria az ügy érdemében dönt.