A közigazgatási perek I. Polgári eljárásjog előadás Dr. Pribula László egyetemi docens

Közigazgatási bíráskodás fogalma - általános A közigazgatás cselekvéseivel szembeni - a jogszerűséget vizsgáló - bírói kontroll Jelentősége: létezése a jogállam alapvető feltétele! Közigazgatási perek

Közigazgatási bíráskodás fogalma - részletes Közigazgatási hatósági határozatokkal (egyéb cselekvésekkel) szemben, az ügyfél (egyéb érdekelt) által, jogszabálysértésre hivatkozva, a közigazgatási eljárásban biztosított rendes jogorvoslati jogosultságot kimerítve, a határozat közlésétől (tudomásszerzéstől) számított határidőn (most 30 nap) belül, bíróság előtt kezdeményezett per Közigazgatási perek

Közigazgatási bíráskodás három előfeltétele Hatalmi ágak elválasztása Törvények feltétlen uralma Állam önkorlátozása (XIX. századig – miért nem?) Közigazgatási perek

Közigazgatási bíráskodás három történeti modellje Francia – a közigazgatási bíráskodás a közigazgatáson belül valósul meg – kivételes, kizárólag a sajátos politikai viszonyok mellett (l. elnöki köztársaság) valósulhatott meg Angol – a közigazgatási bíráskodás a rendes bíróságok feladata Német – a közigazgatási bíráskodást elkülönült bírósági szervezet látja el (A jelenlegi magyar – átmenet az angol és a német között) Közigazgatási perek

Közigazgatási bíráskodás magyarországi története 1848-ig: nem 1848: terv - „álladalmi tanács” 1870/71 – kísérlet – 119:116 Concha Győző munkássága – megalapozza 1883 – Pénzügyi Közigazgatási Bíróság (csak adó- és illetékügyek) 1896 – Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság (általános, közigazgatási határozatok kb. 80 %-a) 1949 – megszűnik a közigazgatási bíráskodás 1957-1990: korlátozott (nem jogállami) „államigazgatási” bírósági felülvizsgálat – csak ha a jogszabály megengedte! Közigazgatási perek

Közigazgatási bíráskodás magyarországi története 1989 – Alkotmánymódosítás – megteremtette a közigazgatási bíráskodás alkotmányos alapját („a bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét” 32/1990 (XII.22.) AB határozat – meg kell teremteni a teljes körű közigazgatási bíráskodást! 1991. évi XXVI. törvény – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről 2013. január 1. létrejönnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2017. évi I. törvény („második kísérlet - „Közigazgatási Felsőbíróság”): új Közigazgatási Perrendtartás Közigazgatási perek

Alapfogalmak I. (Ket. - Ákr.) Ügyfél: a.) jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti b.) hatósági ellenőrzés alá vontak c.) hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz róla Közigazgatási hatóság a.) államigazgatási szerv b.) önkormányzati képviselő-testület, polgármester, jegyző c.) hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet Közigazgatási perek

Alapfogalmak II. (Ket.) Hatósági ügy: a.) a hatóság jogot vagy kötelezettséget állapít meg, adatot/tényt/jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet, hatósági ellenőrzést végez b.) kötelező tagság esetén tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétel, nyilvántartásból törlés Közigazgatási hatósági határozat a hatósági ügyben hozott érdemi döntés Hatósági szerződés ügyféllel a határozathozatal helyett kötött szerződés Közigazgatási perek

A közigazgatási jogvita Közigazgatási határozat (intézkedés) felülvizsgálata („aktus- felülvizsgálat”) Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés felülvizsgálata Közigazgatási szerződésen alapuló jogvita Közszolgálati jogvita (??? - vitatott) Köztestület, közintézet döntésének felülvizsgálata Önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének, önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata Közigazgatási perek

Nem közigazgatási jogvita Közigazgatás mint szabálysértési hatóság határozatainak felülvizsgálata (szabálysértési bírósági eljárás – büntető ügyszakos bírák, bírósági titkárok látják el) Jegyző birtokvédelmi határozatainak megváltoztatása iránti per (polgári per) Közhatalmi jogkörben okozott károk megtérítése iránti per (polgári per – de a közigazgatási per igénybe vétele, ha biztosított, előfeltétel!) Kormányzati tevékenység kontrollja (Alkotmánybíróság) Közigazgatási perek

Aktus-felülvizsgálat tárgya Közigazgatási hatóság hatósági ügyben hozott érdemi határozatának Közigazgatási hatóság vezetője hatósági ügyben hozott érdemi határozatának Hatósági szerződés megszegése miatt végrehajtást elrendelő végzésnek Helyi önkormányzat hatósági határozatának Más szerv külön törvényben meghatározott határozatának - felülvizsgálata Közigazgatási perek

A jelenlegi „álvegyes” rendszer Járásbíróság Közigazgatási és munkaügyi bíróság - csak első fok - csak első fok - csak egyesbíró - közigazgatási perben egyesbíró (kivételesen három hivatásos bíróból álló tanács) - munkaügyi perben egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács Törvényszék - első fok és másodfok - első fokon: egyesbíró; másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács Ítélőtábla - csak másodfok - három hivatásos bíróból álló tanács Kúria - felülvizsgálati eljárásban (és egyéb, a hatáskörébe utalt ügyekben) - három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen öt hivatásos bíróból álló tanács) A bírósági szervezet

Az elképzelt „önálló” rendszer (Regionális) közigazgatási bíróság (Budapest környék, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém, Főváros) – helyette: 8 kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság csak első fok - három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen egyesbíró) Közigazgatási Felsőbíróság – helyette: Fővárosi Törvényszék - első fok és másodfok - első fokon: három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen egyesbíró, pl. kétfokú közigazgatási eljárást követően, 5 millió Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vitatása esetén, menekültügyi perben, hatósági végzéssel kapcsolatos perben, mulasztási perben...) - másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács Kúria - első fok, másodfok és felülvizsgálati eljárás - első fokon: három hivatásos bíróból álló tanács - felülvizsgálati eljárásban: három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen öt hivatásos bíróból álló tanács) A bírósági szervezet

Bíróság Egyesbíró – különösen bonyolult ügyekben három hivatásos bíróból álló tanács Bíró kizárásának további okai: - ügyintéző, aki részt vett a közigazgatási határozat meghozatalában - előző hozzátartozója, volt házastársa - közigazgatási szerv volt dolgozója, munkaviszonya megszűnését követő két évig - akit a közigazgatási eljárásban tanúként, szakértőként kihallgattak Közigazgatási perek

Hatáskör – jelenlegi szabályok Csak akkor kell vizsgálni, ha van több első fokú bemeneti szint Jelenleg nincs Tehát: Hatáskör: közigazgatási és munkaügyi bíróság Közigazgatási perek

Hatáskör – 2018. január 1. utáni szabályok Közigazgatási és munkaügyi bíróság Fővárosi Törvényszék Kúria Bemeneti szint (első fok) I. 8 kiemelt kmb: Általános ügyek II. Mind a 20 kmb: -tb, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással kapcsolatos és a közszolgálati perek Kiemelt jelentőségű ügyek (pl. központi államigazgatási szerv, köztestület, MNB közigazgatási tevékenységét érintő perek; Minősített adatok megismerésével, Gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő ügyek) Kivételes ügyek (helyi önkormányzat jogalkotását érintő ügyek; Alkotmányjogi panasz orvoslása Mely bíróság jár el másodfokon? Fővárosi Törvényszék (!) - Mely bíróság jár el a felülvizsgálati eljárásban? Kúria (!) Közigazgatási perek

Illetékesség – jelenlegi szabályok A/ - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége egy megyére terjed ki: első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége több megyére terjed ki: felperes lakóhelye/tartózkodási helye/székhelye ha nem állapítható meg, az első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság B./ - közigazgatási határozat tárgya ingatlanhoz kapcsolódó jog, kötelezettség – ingatlan fekvése szerinti bíróság - közigazgatási határozat tárgya bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység – az a bíróság, ahol a tevékenységet gyakorolják (gyakorolni kívánják) Közigazgatási perek

Illetékesség – jövőbeli szabályok Joghatóság, hatáskör, illetékesség Kizárólagos illetékességi szabály - általában - Ahol az (elsőfokú) közigazgatási tevékenység megvalósult - Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg – Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Kizárólagos illetékességi szabály ingatlanhoz kapcsolódó jog, kötelezettség, jogviszony tárgyában Ingatlan fekvésének helye Kizárólagos illetékességi szabály bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység tárgyában A tevékenység gyakorlásának (tervezett) helye Alávetéses illetékességi szabály Közigazgatási szerződésben a felek – a főváros kivételével – meghatározott bíróság illetékességét köthetik ki Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek illetékességi szabálya Általános – munkavégzés helye Vagylagos – természetes személy felperes lakóhelye Joghatóság, hatáskör, illetékesség

Peres felek 1. Felperes Ügyfél Eljárás egyéb résztvevője Ügyész 2. Alperes Jogerős határozatot meghozó közigazgatási szerv - Beavatkozó (2018-tól „érdekelt”) - mindig önálló! Közigazgatási perek

Képviselet Közigazgatási szerv ügyintézője – munkáltatói igazolvány Első fokú közigazgatási szerv részére meghatalmazás adható Közigazgatási perek

Perköltség A per tárgyi illeték-feljegyzési jogos Az alperes személyes költségfeljegyzési jogos Közigazgatási perek

Köszönöm a figyelmet! Közigazgatási perek