VI. Országos Dajkakonferencia Budapest

„Az óvodapedagógus jobb keze a dajka” Szeretettel köszöntjük a VI. Országos Dajkakonferencia résztvevőit!

TERÉZNAPI KÖSZÖNTŐ Kicsi vagyok székre állok, Onnét egy nagyot kiáltok, Boldog Teréz napot kívánok!

BRUNSZVIK TERÉZ Grófnő 1757 – 1861 AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI ÓVODA MEGALAPÍTÓJA

GONDOLATOK BRUNSZVIK TERÉZ SZELLEMI HAHYATÉKÁBÓL „Nem szeretem, ha grófnőnek neveznek, mivel ennek előnyeit nem akarom élvezni. Engem tehát nyugtalanít, ha hallom, hogy így hívnak. Csak ember, a szó legszebb értelmében, az akarok lenni”

GONDOLATOK BRUNSZVIK TERÉZ SZELLEMI HAHYATÉKÁBÓL „Hazánk felemelkedéséhez azt adta kezünkbe a Gondviselés, ami a legnemesebb, a legbiztosabb, s a legkevesebb csalódást okozhatja: Az emberi elme kiművelése nevelés útján!”

GONDOLATOK BRUNSZVIK TERÉZ SZELLEMI HAHYATÉKÁBÓL „Eltűnődöm a nemes és félelmetes gondolaton, hogy értékes legyek számodra ó Haza” – írja, mert meggyőződése, hogy neki is kötelessége „a hon virágoztatására működni”. Ennek legfőbb eszköze a nevelés, a népnevelés vagy nemzetnevelés. Így alakult ki Brunszvik Teréz számára az Isten - haza - nevelés hármasa, amely egész munkásságát motiválta.

Brunszvik Teréz

Brunszvik Teréz Budavári Óvodák Az első hazai óvodát ban nyitotta meg Brunszvik Teréz grófnő Budán, a Krisztinavárosban Angyalkert néven, édesanyja budai házában, a mai Mikó utca és Attila út sarkán.

Koszorúzás a szobornál Az angyalkertekbe 2 éves kortól 7 éves korig járhattak a dolgozó nők gyermekei, az utolsó évben elemi ismereteket tanítottak nekik. A grófnő azt remélte, hogy ha sikereket ér el óvodája működtetésével, akkor hamarosan sok ilyen intézmény létesül majd, elsősorban a vagyontalan családok számára, ahol gyermekükre napközbeni felügyelnek, és jó nevelésben is részesülnek.

Koszorúzás a szobornál A foglalkozásokat, vagy ahogy akkoriban nevezték: a beszéd- és értelemgyakorlatokat eleinte szinte kizárólag férfiak tartották; de Brunszvik Teréz mindvégig hangoztatta, hogy erre a feladatra leginkább a nők alkalmasak.

Koszorúzás a szobornál Az első magyar óvodában a szemléltető oktatás, azaz a környező világ érzékszervek általi megismertetése állt a középpontban.

Koszorúzás a szobornál Az óvodai foglalkozásokon imádkoztak, énekeltek a gyerekek és világi ismereteket sajátítottak el. Ekkor még a játék csupán egynegyedét tette ki a kicsik napi tevékenységének, de Teréz grófnő mindvégig szorgalmazta, hogy a gyerekek legfőbb tevékenysége a játék legyen az angyalkertekben, hiszen ez az ő legösztönösebb tevékenységük.

Brunszvik Teréz

Készítették: Hegyesi Emma, Katinszki Ferencné, Kiss Anikó és Lendvai Lászlóné Óvodapedagógusok