Kompetenciamérés a Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretében január 26. Dr. Ranschburg Ágnes

Az előadás vázlata 1. Kompetencia a pedagógiában a. értelmezés b. rövid történeti áttekintés 2. A mi mérésünk a.jellemzők b.kompetenciák c.struktúrák d.értékelési rendszerek e.Miért tartjuk fontosnak? 3. Vélemények 4. Adatok, eredmények és összefüggések 5. Hogyan tovább?

1. Kompetencia a pedagógiában Chomsky, kompetencia, performancia OECD (2003 óta): A kompetencia nem szinonimája a képességnek (skill), hanem képesség (ability) komplex feladatok adott kontextusban való sikeres megoldására. PISA(2003): „A problémamegoldás az egyén képessége arra, hogy kognitív eljárásokat használjon …. ” competo: valamire törekszik, átv. valamire képes (latin) a.értelmezés

A kompetenciák … - kal mindenki rendelkezik valamilyen szinten a megismerés pszichológiai sajátosságai alapján szerveződnek szerveződések, nem struktúrák! alkotóelemei ismeretek, képességek, készségek, attitűdök, motívumok - nak különböző szintjei lehetségesek (kritériumok a mérésben, orientálnak a fejlesztésben) közül szokás kulcskompetenciákat kiemelni 1. Kompetencia a pedagógiában a.értelmezés

1.Kompetencia a pedagógiában OECD: Cross- Curricular Competencies PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálatok: Felnőtt olvasásértés olvasás, matematika, természettudomány olvasás, matematika, természettudomány, problémamegoldás Nálunk: Országos kompetenciamérés 2001-től (OKÉV, Sulinova Kht.) 12, 14, 16 évesek mérése 2001, 2002, 2003, 2004, olvasás, matematika A mérések tartalma 2003-ig: műveltség (literacy) 15 évesek vizsgálata: b.rövid történeti áttekintés

kompetencia vizsgálat személyre szóló (szöveges) értékelés iskolai feldolgozás a. Jellemző vonásai: lehetőség a fejlesztés követésére tanulónként, osztályonként 2. A mi mérésünk

b. kompetenciák PISA: A magyar diákok 48%-ának szövegértési képességei nincsenek olyan szinten, amellyel sikeresen léphetnének be a munkaerőpiacra. A leggyengébben teljesítők 50%-a szakiskolában tanul. Országos reprezentatív OKI tanárkérdezés 2004.: Legfontosabbnak a magabiztos írni és olvasni tudást és az együttműködési képességet tartják a tanárok. Harmadik a sorban a szóbeli, írásbeli és rajzos utasítások megértése. A gondolkodásfejlesztés szerepe az életre való felkészítésben 2. A mi mérésünk Kommunikáció Szabálykövetés Problémamegoldás

2. A mi mérésünk b. kompetenciák évi országos reprezentatív mérés adata: Az iskolatípus kiválasztásában összegződnek a szocializáció olyan elemei, amelyek befolyásolják a társadalmi és politikai értékorientációkat. Az érettségit adó középiskolák és a szakmunkásképző intézetek között szakadék tátong ezen a területen. Olyan kompetenciákat választottunk, amelyek az iskola szocializációs céljai lehetnek: Szociális kompetenciák autonómia és közösségi orientáció

és a NAT 2003 kulcskompetenciái intellektuálismódszertaniszemélyi/szociáliskommunikáció információ használat probléma- megoldás kritikai gondolkodás kreativitás 2. A mi mérésünk

c. tevékenységek 2. A mi mérésünk

c. tevékenységek a területek struktúrájának feltárása feladatszerkesztés tesztek összeállítása szöveges értékelések feladatonként az értékelés rendszerének kidolgozása próbamérés és korrekció mérés a szoftver kifejlesztése

d. Kommunikáció struktúra dimenzió/szint 1. SZINT 2. SZINT 3. SZINT 4. SZINT 5. SZINT Szöveg- értés szókincstájékozódás alkalmazás kommunikációs tényezők egy szempont több kritérium nyilvánvaló információ rejtett információ jelentésrétegekdenotatív jelentés árnyalatok értése közlésmódokszerző szándéka kritikus gondolkodás Szöveg- kezelés és meg- jelenítés kódolásinformációkeresés átkódolás forma és struktúra formaészlelés kreatív megformálás Szöveg- alkotás szókincsköznyelvi egyéni, árnyalt szóhasználat közlésmódszabályalkalmazás egyéni megjelenítés 2. A mi mérésünk

d. Szabálykövetés struktúra dimenzió/szint szabályosság felismerése egy helyzetben több helyzet között szabály követéselépések száma nő lineáris algoritmus,párhuzamos tevékenységlánc szabályválasztásegy több helyzethez szabály megadott nem megadott szabályok közül szabályalkotáslépések száma nő feltételek száma nő 2. A mi mérésünk

kompetencia/szint1. szint4. szint önvezérlés nem ismeri fel a szükségleteit ö. hangolja az elvárásokkal realitásérzék „álomvilág”- ban él a normák felülvizsgálatára is képes racionalitás nem látja be a normák szerepétérvel is mellettük szenzibilitás nem számol a következményekkel figyelembe veszi azokat szociális extenzivitás érdekei szerint tartja be a normákat betartja a normákat legitimitás nem ismeri fel a devianciát a normák felülvizsgálatára is képes konfliktuskezelés nem tudja kezelni a konfliktust képes a konfliktust megoldani empátia mások igényeit észre sem veszi átérzi, és úgy is viselkedik kezdeményezőkészség kerüli a kezdeményezést helyzet szerint kezdeményez önmenedzselés „ahogy lesz, úgy lesz” reális céljai vannak önbecsülés irreális reális az énképe d. Szociális kompetenciák struktúra I. 2. A mi mérésünk

dimenzió/szint1.szint4.szint problémaérzékenység nem ismeri fel a fenntarthatóság elvét a problémát univerzálisan értelmezi felelősségvállalás a „sorsra” bízza a elismeri az egyén és a környezet közösség felelősségét megmentését tevékenység/ mindennapi élet mentségeket talál a a saját és társai felelőtlen magatartásra viselkedését ökológiai szempontok szerint irányítja d. Szociális kompetenciák struktúra II. 2. A mi mérésünk

dimenzió/szint1. szint2. szint3. szint4. szint a probléma megértéseegy forrás több forrás explicit implicit információ a probléma jellemzése, reprezentálása egyszerű rejtett összefüggések felismerése és bemutatása a probléma megoldásapróbálkozássalstratégia mentén a megoldás bemutatása a megoldás logikus előadása (leírása) d. Problémamegoldás struktúra 2. A mi mérésünk

e. az értékelés rendszere területenként kommunikáció szociális kompetenciákproblémamegoldás szabálykövetés 5 szint4 szint dimenziónként 5 feladat kompetenciánként 2 feladat a feladatok több szinten oldhatók meg feladatonként 1szintfeladatonként 4 szint a szint teljesítése csak az előző szintek teljesítése esetén algoritmus a szint megállapításához alacsony: 11,12,21,22 ingadozó:13,14,41,31,42,24 átmeneti: 23,32 fejlett: 33,34,43,44 a szint teljesítése = feladat teljesítése értékelési kategóriák: szint alatt szint nélkül rendszer nélkül 1.szint 2. szint 3. szint 4. szint esetleg a magasabb szint megoldása előfordulhat az alacsonyabb nélkül is! 2. A mi mérésünk

3. Vélemények Pozitív N N Negatív „általában”vélemények„területről” szóló vélemények általában területről P P megoszlások

3. Vélemények N N N N ProblémamegoldásSzabálykövetés Kommunikáció Szociális kompetencia P P P P A területenkénti vélemények megoszlása

szempont szabálykövetés kommunikáció probléma- megoldás szociális kompetencia pontozás feladat attitűd 3. Vélemények Összesen (db.) A területenkénti vélemények megoszlása

3. Vélemények területpozitívnegatív szoftver diák attitűd tanár attitűd lebonyolítás használhatóság Összesen (db.) Az „általában” vélemények megoszlása

amiről már szó volt: megbízhatóságok átlagok, szórások RHO index, varianciaanalízis 4. Adatok, eredmények, összefüggések amiről talán még nem volt szó: területenkénti RHO index és a legjobb iskolai eredmény a háttér alapján várhatótól leginkább eltérő eredmények

amiről talán még nem volt szó: területRHOa legjobb iskolaátlag anyavégzettség szerint legjobblegrosszabb iskola Std. Problémamegoldás Szabálykövetés Kommunikáció B Kommunikáció A 4. Adatok, eredmények, összefüggések , , , ,

Iskolatípus szerinti eredmények standard pontban ITEM2

Településtípus szerinti eredmények standard pontban ITEM2

Nemek szerinti eredmények standard pontban ITEM2

A teljesítmények megoszlása osztályzatok szerint

Az anya iskolai végzettsége szerinti egyéni eredmények standard pontban ITEM2

Az apa iskolai végzettsége szerinti egyéni eredmények standard pontban ITEM2

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Kommunikáció „A” változat ITEM2 R 2 =.33

Kommunikáció „B” változat VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN ITEM2 R 2 =.33

Szabálykövetés VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN ITEM2 R 2 =.47

Problémamegoldás VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN R 2 =.15

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Realitásérzék ITEM2 R 2 =.20

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Felelősségvállalás ITEM2 R 2 =.18

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Szenzibilitás R 2 =.17

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Konfliktuskezelés ITEM2 R 2 =.22

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Kommunikáció „A” ITEM2 R 2 =.10

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Kommunikáció „B” ITEM2 R 2 =.15

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Problémamegoldás ITEM2 R 2 =.02

VÁRHATÓ EREDMÉNY AZ SZFPII 70 ISKOLÁJÁRA ILLESZTETT REGRESSZIÓS EGYENES ALAPJÁN Szabálykövetés ITEM2 R 2 =.01

adatkezelés és adatértelmezés, e. Miért tartjuk fontosnak? mérés (kompetenciaértelmezés, tesztszerkesztés, lebonyolítás), tanítás és mérés kapcsolata, a konzekvenciák gyakorlati hasznosítása 2. A mi mérésünk

5. Hogyan tovább?

A szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei az iskolában (ötfokú skála) forrás: Radnóti Katalin, képességáltalános iskolai tanárok középiskolai tanárok Együttműködés fontossága 4,674,60 fejleszthetősége 3,863,78 Szabálytartás fontossága 4,374,21 fejleszthetősége 3,953,87 Önismeret fontossága 4,534,46 fejleszthetősége 3,753,59 Tolerancia fontossága 4,614,47 fejleszthetősége 4,003,93 5. Hogyan tovább?

A sikeres kompetenciafejlesztés feltételei az értékelési kultúra fejlesztése módszertani repertoár bővítése individualizált tanulásszervezés 5. Hogyan tovább?

Az interakciót és értékelési eszközök használatát ösztönző kultúra kialakítása az osztályteremben Változatos tanítási módszerek alkalmazása a tanulók eltérő igényeinek kielégítéséért Tanulási célok meghatározása és az e célok elérése felé való egyéni haladás nyomon követése Visszacsatolás és alkalmazkodás a tanításban Változatos megközelítések a tanuló értékelése során A tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban OECD szakértői a formatív értékelésről, A fejlesztő értékelés és tanítás elemei

A témához válogatott irodalom Bábosik István: Az iskola nevelési hatékonyságának mutatói, Új Pedagógiai Szemle, 2000., 4.szám Bárdossy Ildikó és társai: A kritikai gondolkodás fejlesztése, JPTE, Horváthné Moldvay Ilona: Gondolatok a szociális kompetenciáról és fejlesztési lehetőségéről a logopédiai terápiában, Fejlesztő pedagógia, szám. M. Nádasi Mária: Projektoktatás a pedagógiában, ELTE, 2003, Petriné Feyér Judit: Problémaközpontú csoportmunka a tanárképzésben, ELTE,2002, Radnóti Katalin: A szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei az iskolában, Új Pedagógiai Szemle hó Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése, Bp, 2003, ELTE

Köszönöm a figyelmet! Dr. Ranschburg Ágnes