A közigazgatási bíráskodás - A közigazgatási bíráskodás - Az eljáró bíróságok Polgári eljárásjog Polgári eljárásjogelőadás Dr. Pribula László egyetemi docens

A jelenlegi „álvegyes” rendszer JárásbíróságKözigazgatási és munkaügyi bíróság JárásbíróságKözigazgatási és munkaügyi bíróság - csak első fok- csak első fok - csak egyesbíró- közigazgatási perben egyesbíró (kivételesen három hivatásos bíróból álló tanács) - munkaügyi perben egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács - munkaügyi perben egy hivatásos bíróból és két ülnökből álló tanács Törvényszék Törvényszék - első fok és másodfok - első fokon: egyesbíró; másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács Ítélőtábla Ítélőtábla - csak másodfok - három hivatásos bíróból álló tanács Kúria Kúria - felülvizsgálati eljárásban (és egyéb, a hatáskörébe utalt ügyekben) - három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen öt hivatásos bíróból álló tanács)

Az elképzelt „önálló” rendszer (Regionális) közigazgatási bíróság (Budaörs, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Főváros) (Regionális) közigazgatási bíróság (Budaörs, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Főváros) csak első fok - három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen egyesbíró) Közigazgatási felsőbíróság Közigazgatási felsőbíróság - első fok és másodfok - első fokon: három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen egyesbíró, pl. kétfokú közigazgatási eljárást követően, 5 millió Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vitatása esetén, menekültügyi perben, hatósági végzéssel kapcsolatos perben, mulasztási perben...) - másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács Kúria Kúria - első fok, másodfok és felülvizsgálati eljárás - első fokon: három hivatásos bíróból álló tanács - másodfokon: három hivatásos bíróból álló tanács - felülvizsgálati eljárásban: három hivatásos bíróból álló tanács (kivételesen öt hivatásos bíróból álló tanács)

Az eljáró bíró Akire az ügy elintézését kiosztották, kivéve ha kizárt Akire az ügy elintézését kiosztották, kivéve ha kizárt Bíró kizárásának fontosabb okai: Bíró kizárásának fontosabb okai: a.) közvetlen érdekeltség tilalma: a fél, a féllel együtt jogosított vagy kötelezett személy, továbbá az, aki a per tárgyát egészen vagy részben a maga részére követeli, vagy akinek jogaira vagy kötelezettségeire a per eredménye kihatással lehet; b) képviselői érdekeltség tilalma: az a) pont alá eső személy képviselője vagy olyan volt képviselője, aki az ügyben eljárt; c) közvetett érdekeltség tilalma: az a) vagy a b) pont alá eső személynek a hozzátartozója vagy volt házastársa; d) eljárási érdekeltség tilalma: az, akit a perben tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy szakértőként való kihallgatását a bíróság elrendelte; e) elfogultság: az, akitől az ügynek tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható - a jogorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülbírált ügy elintézésében részt vett. - a jogorvoslat elintézéséből ki van zárva az a bíró is, aki a felülbírált ügy elintézésében részt vett. speciális okok a közigazgatási perekben: - ügyintéző, aki részt vett a közigazgatási határozat meghozatalában - előző hozzátartozója, volt házastársa - közigazgatási szerv volt dolgozója, munkaviszonya megszűnését követő két évig - akit a közigazgatási eljárásban tanúként, szakértőként kihallgattak

Hatáskör, illetékesség Hatáskör, illetékesség Hatáskör a.) tágabb értelemben: a magyarországi bíróságok és más szervek közötti ügymegosztás – az ügyben bíróság vagy más szerv (közigazgatási szerv, közjegyző, alkotmánybíróság, stb.) jár el b.) szűkebb értelemben: a magyarországi bíróságok közötti vertikális ügymegosztás – az ügyben melyik szintű bíróság jár el. Illetékesség a magyarországi bíróságok közötti horizontális ügymegosztás – azonos hatáskörű bíróságok közül az ügyben melyik (területi) bíróság jár el.

Hatáskör – jelenlegi szabályok Hatáskör – jelenlegi szabályok Csak akkor kell vizsgálni, ha van több első fokú bemeneti szint Jelenleg nincs Tehát: Hatáskör: közigazgatási és munkaügyi bíróság

Hatáskör – tervezett szabályok Hatáskör – tervezett szabályok Közigazgatási bíróság Közigazgatási felsőbíróság Kúria Bemeneti szint (első fok) Általános ügyekKiemelt jelentőségű ügyek (pl. önálló szabályozó szerv, kormányhivatal közigazgatási tevékenységét érintő perek; Választási ügyek, Gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő ügyek) Kivételes ügyek (helyi önkormányzat jogalkotását érintő ügyek; Nemzeti Választási Bizottság tevékenységét érintő jogvita; Alkotmányjogi panasz orvoslása Mely bíróság jár el másodfokon? Közigazgatási felsőbíróság Kúria- Mely bíróság jár el a felülvizsgálati eljárásban? Kúria--

Illetékességi okok rendszere I./. Illetékességi okok csoportosítása: A./ Általános illetékesség A./ Általános illetékesség (ezt kiegészíti: kisegítő illetékesség) B./ Különös illetékesség a.) vagylagos illetékesség b.) kizárólagos illetékesség c.) alávetéses illetékesség /lényegében ez is b)/ II./ Illetékességi okok sorrendje: 1./ Elsődleges: kizárólagos illetékesség 2./ Másodlagos: alávetéses illetékesség 3./ Harmadlagos: vagylagos illetékesség 4./ Negyedleges: általános illetékesség 5./ Ötödleges: kisegítő illetékesség

Illetékesség – jelenlegi szabályok Illetékesség – jelenlegi szabályok A/ - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége egy megyére terjed ki: első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége több megyére terjed ki: felperes lakóhelye/tartózkodási helye/székhelye ha nem állapítható meg, az első fokú közigazgatási szerv székhelye szerinti bíróság - elsőfokú közigazgatási szerv illetékessége az egész országra kiterjed: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság B./ - közigazgatási határozat tárgya ingatlanhoz kapcsolódó jog, kötelezettség – ingatlan fekvése szerinti bíróság - közigazgatási határozat tárgya bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység – az a bíróság, ahol a tevékenységet gyakorolják (gyakorolni kívánják)

Illetékesség – jövőbeli szabályok Illetékesség – jövőbeli szabályok Kizárólagos illetékességi szabály - általában - Ahol az (elsőfokú) közigazgatási tevékenység megvalósult - Ha a közigazgatási tevékenység külföldön valósult meg – Fővárosi Közigazgatási Bíróság Kizárólagos illetékességi szabály ingatlanhoz kapcsolódó jog, kötelezettség, jogviszony tárgyában Ingatlan fekvésének helye Kizárólagos illetékességi szabály bejelentéshez, engedélyhez kötött tevékenység tárgyában A tevékenység gyakorlásának (tervezett) helye Alávetéses illetékességi szabályKözigazgatási szerződésben a felek – a főváros kivételével – meghatározott bíróság illetékességét köthetik ki Közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek illetékességi szabálya Általános – munkavégzés helye Vagylagos – alkalmazott felperes lakóhelye

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata - Hivatalból köteles vizsgálni a bíróság - Hivatalból köteles vizsgálni a bíróság - A keresetlevél beadásának az időpontja irányadó - A keresetlevél beadásának az időpontja irányadó - A fél által előadottakat kell figyelembe venni – kivéve: köztudomással vagy hivatalos tudomással ellentétes, az ellenfél vitássá teszi - A fél által előadottakat kell figyelembe venni – kivéve: köztudomással vagy hivatalos tudomással ellentétes, az ellenfél vitássá teszi - Ha nincs: áttétel - Ha nincs: áttétel - Negatív összeütközés: ki kell jelölni az eljáró bíróságot (most: Kúria; később: hatásköri összeütközés esetén – Kúria, illetékességi összeütközés esetén: Közigazgatási Felsőbíróság) - Negatív összeütközés: ki kell jelölni az eljáró bíróságot (most: Kúria; később: hatásköri összeütközés esetén – Kúria, illetékességi összeütközés esetén: Közigazgatási Felsőbíróság)

Köszönöm a figyelmet!