Dr. Pók László SZECSKAY ÜGYVÉDI IRODA Köthetünk-e útján szerződést? „INFORMÁCIÓVÉDELEM MENEDZSELÉSE” LXII. SZAKMAI FÓRUM szeptember 17.

Miről lesz szó? Új Ptk. Hogyan jön létre a szerződés? Ajánlatadás és – elfogadás, ezek módosítása, megállapodás létrejötte. Mit jelent az írásbeliség? Írásbelinek tekinthető-e az útján tett nyilatkozat?

Régi vagy új Ptk. Új Ptk.: évi V. törvény, hatályos: től március 15. után kötött szerződések  új Ptk. alkalmazandó  Kiköthetik-e a felek a régi Ptk. alkalmazását március 15-e után kötött szerződésükre? március 15. előtt kötött szerződések  régi Ptk. alkalmazandó  szerződés március 15. utáni módosítása esetében is a régi Ptk. marad alkalmazandó  felek dönthetnek úgy, hogy áttérnek az új Ptk. alkalmazására

Hogyan jön létre a szerződés? Kép forrása:

A szerződéskötés folyamata Szerződés létrejötte:  ajánlat + elfogadás Fő újdonságok az új Ptk.-ban  ajánlattól eltérő elfogadás  szokások, gyakorlat  előszerződés

Ajánlattól eltérő elfogadás Lényeges kérdésben eltérés: új ajánlat Nem lényeges kérdésben eltérés  szerződés részévé válik (!) kivéve:  ennek lehetőségét az ajánlat kizárja  ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik Javaslat:  ajánlatban kizárni az eltérő elfogadás lehetőségét

Szokások, gyakorlat Automatikusan a szerződés részévé válnak (!)  azok a szokások, amelyekben korábbi kapcsolatukban megegyeztek  egymás közt korábban kialakított gyakorlat  üzletágban széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokások (kivéve, ha indokolatlan) Javaslat:  szerződésekben kifejezetten rendelkezni a fentiekről (ha kell, kizárni ezeket)  nem biztos, hogy ezek hátrányosak!

Írásbeliség az új Ptk.-ban

Jognyilatkozatok Jognyilatkozat  szóban, írásban és ráutaló magatartással tehető  hallgatás, valamilyen magatartástól való tartózkodás a felek rendelkezése alapján Jognyilatkozat hatályosulása – ajánlati kötöttség  Jelenlévők között tett azonnal  Távollevők között tett a megérkezéssel  Ráutaló magatartással tett a tudomásszerzéssel  Technológia semlegesség (telefon, , videotelefon stb.)

Írásbeliség – általában Írásbeliség  lényeges tartalom írásban + aláírás  fokozott biztonságú elektronikus aláírás (Eatv. 4. § (1) bek.) Írásbeliség aláírás nélkül  ha a forma alkalmas:  tartalom változatlan visszaidézésére  nyilatkozattevő személyének azonosítására  nyilatkozat időpontjának azonosítására  taxáció megszűnik! Javaslat: szerződésben rendelkezni az alakiságról

Vékás Lajos:  „… kizárólag a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum tesz eleget a Ptk. írásbeliségre vonatkozó követelményének, hiszen ennél egyszerűbb technológia a változatlanságot, a küldő személyének és a megtétel időpontjának azonosítását nem teszi lehetővé.” Kisfaludi András:  „… az elektronikus levelezés megítélésünk szerint a Ptk.- ban írt követelményeket nem képes maradéktalanul kielégíteni, mert az elektronikus levél a levél küldőjének személyét nem azonosítja, legfeljebb az árulja el, hogy kinek az elektronikus postafiókjából indult a levél.”

+ szkennelt pdf fájl Van eredeti irat!  scan = másolat  jognyilatkozat továbbításának módja, amit a Ptk. nem szabályoz jogvita esetén:  az eredeti kiadása kérhető (Pp § (2) bek.)

Szkennelt aláírás Nincs eredeti aláírással ellátott irat  szkennelt aláírás nem minősül aláírásnak (polgári jogi szempontból), így az irat nem tekinthető írásba foglaltnak Ha a szerződést kötelező írásba foglalni  szkennelt aláírás nem elegendő Ha a szerződést nem kötelező írásba foglalni  szkennelt aláírással ellátott iratok alapján ráutaló magatartással jöhet létre szerződés

Fax Régi Ptk.:  Ptké. 38. § (2) bek. értelmében írásbeli  beiktatta: évi CXIX. törvény  korábban: táviratváltás, távgépíró Egyéb jogszabályok:  Vbtv. 5. § (3) bek. („a felek üzenetét tartósan rögzítő eszközön történt üzenetváltás” = írásbeli) Jogalkotói cél?  technológiasemleges definíció  szigorítási szándékra nem utal semmi

Köszönöm a figyelmet! Dr. Pók László