A motiváció

Fő kérdések Miért teszik az emberek azt, amit tesznek? MÁSKÉPP: Mi motiválja az embereket arra, hogy időt és energiát fektessenek egy tevékenységbe? Az ember mindig motivált valamire: MIRE ÉS MIÉRT? MI ÉS MEDDIG ÖSZTÖNZI?

MOTIVÁCIÓ ÉS VISELKEDÉS IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM Motivációs folyamatok = szubjetktíven tudatos vágyak – elhatározásunktól függetlenül léteznek

Központi kérdés MI VEZÉRLI A MOTÍVUMOKAT? Állatoknál: kiszámítható kapcsolat Embernél: sokkal bizonytalanabb – sokrétű, bonyolult összefüggések Élettani folyamatok - alapvető motívumok Kulturális hatások Interakciók – társas motívumok

MOTÍVUMOK TARTÓSAN JELLMEZŐ DISZPOZÍCIÓK, AMELYEK MEGHATÁROZZÁK A VISELKEDÉST ENERGIA/AKTIVÁLTSÁG, HAJTÓERŐ

Az alapvető motívumok elméletei 1. Drive – elmélet (Hull, 1952) A késztetésen alapuló elméletek OKOK: Belső késztetések: Éhség, szomjúság, szexuális vágy, agresszió, stb. Motiváció – fiziológiai szükséglet megvonás – energetizálja a szervezetet Szükségletek- „drive”-k A szükséglet kielégítése – drive – redukció Rákövetkező esetekben-kulcsingerek felidéződnek cselekvés

kritika Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság, személyes hatékonyság, stb.) Nem minden szükségletmegvonás vezet drive – növekedéshez (vitaminhiányok) Részleges szükséglet kielégítés – drive - növekedés Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

Az alapvető motívumok elméletei 2. Ösztönzésen alapuló elméletek OKOK: Külső események, tárgyak Ösztönzők Motívumaink tárgyai

Ösztönzésen alapuló elméletek VALAMIT AKARUNK Jellege vonz vagy taszít Megküzdünk a megszerzéséért ÖSZTÖNZŐK: gyakran jutalomként működnek

motívumok Jutalom Élvezet Megerősítés

Megerősítéselmélet (Skinner, 1953) Kiküszöbölte a belső drive fogalmát A viselkedést visszajelentések szabályozzák, ezek a viselkedés következményei Megerősítések – növelik a hasonló válaszok valószínűségét Behaviorizmus alapfeltevése: az emberi cselekvés megérthető a tudatra való hivatkozás nélkül

A TANULÁS DÖNTŐ SZEREPE Elsődleges megerősítők: előzetes tanulás nélkül is jutalomként működnek Másodlagos megerősítők: Más eseményekhez fűződő viszonyuk megtanulása révén válnak jutalommá TANULÁS

Kiegészítések (Binswanger (1991) Megerősítés – viselkedés kapcsolat feltétele Az egyén: Anticipálja, hogy a jövőbeli cselekvéseket megerősítés fogja követni Megerősítőre vágyik, vagy az értékkel rendelkezik számára Megérti, hogy milyen cselekvéssel érhető el a megerősítés Hiszi, hogy képes a szükséges cselekvésre TUDAT

David McCelland: A tudatalatti szerepének hangsúlyozása A személy mindazon tudása, értékei, motívumai, hitei, emlékei stb. amelyek az adott időpontban nincsenek a tudati éberség hatáskörében Pl. a teljesítménymotiváció Olyan aktivitásokat választanak, amelyekben saját erőfeszítésükkel kontrollálhatják a végkimenetet

David McCelland Erős teljesítménymotiváció esetén a választások: Közepes kockázat Világos visszajelzés Kiválóság kritériumainak sikeres elérése

Teljesítményszükséglet Az adott céllal kapcsolatos kiváló színvonaleléréséért folytatott versengés Teljesítménymotiváció Félelem a kudarctól bizakodás a sikerben

Finna Henrietta: Menedzsment KG17 Teljesítménymotiváció  Igénynívó (igényszint): egy feladat elvégzésének minőségére vonatkozó előzetes célkitűzés, amelyet saját magunktól elvárunk  Vonatkoztatási pont: környezetünk, ill. saját előző teljesítményünk  Amennyiben az aktuális teljesítményszint meghaladja az igényszintet, azt a személyek sikerként, ha pedig alatta maradt, kudarcként élik át.  Siker esetén sokkal nagyobb mértékben emelkedik az igényszint, mint amilyen mértékben balsiker esetén csökken.

Finna Henrietta: Menedzsment KG18 Teljesítménymotiváció alakulása Az emberek siker esetén  spontán módon a nehezebb feladatok felé fordulnak,  az igényszint emelkedik,  a választás ideje rövidül,  a munka folyamatossá válik, tempója növekszik,  a teljesítőképesség fokozott,  a vezetővel jó szociális kontaktus, barátságos hangulat alakul ki.

Finna Henrietta: Menedzsment KG19 Teljesítménymotiváció alakulása Balsikersorozatban viszont  igénynívó süllyedés áll elő,  a következő feladat kiválasztása konfliktusos helyzetben történik,  túlnyomórészt könnyebb feladatok felé fordul,  választási idő nagyobb,  a választás vonakodó, bizonytalankodó,  a munkatempó lassul,  a munkavégzés nyugtalan, gyakran ideges kapkodás lép fel,  a személy a feladatot kedvetlenül végzi, hangulata váltakozó, dac, lehangoltság, érdektelenség mutatkozik nála,  a kísérletvezetővel való szociális kontaktusa romlik.

Teljesítménymotiváció Kudarctól való félelem – értékelési szorongás Bizakodás a sikerben -kiválóságra törekvés -versengés -szerzésvágy -szaktekintélyek általi megbecsülés -teljesítmény

Fiziológiai szükségletek dominanciája Biztonsági szükségletek dominanciája Szociális szükségletek dominanciája Anyagi szükségletek dominanciája Önmegvalósítási szükségletek dominanciája Szükségletek relatív erőssége Megállapítások Önmegvalósítás Anyagi szükségletek Szociális szükségletek Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek Maslow motiváció- elmélete

Abraham Maslow Önm egval ósítá s Siker Társas szükségletek Biztonság Fiziológiai szükségletek

A stimuláció aktív keresése Fizikai stimuláció – testmozgás Mentális stimuláció – kutató magatartás Környezet felfedezése önmagáért való tájékozódás Extrinsic exploráció Intrinsic exploráció csak az élvezetet szolgálja

Célkitűzés - elmélet Előfeltevése: az emberek cselekedetek többsége célvezérelt Tudatos célok által irányított Emberek – tudatosság legmagasabb formája – gondolkodás Képesek megválasztani céljaikat és hosszú időn át törekedni elérésükre (Lock, 1961) AKARATLAGOSSÁG

A CÉLOKRÓL Célok Tartalom Intenzitás Specifitás -körvonalazatlan -meghatározott Nehézség -könnyű -közepes -elérhetetlen

Nehézség – specifitás kapcsolat 1. Teljesítmény – célszint Lineáris kapcsolat Megfelelő cél-elkötelezettség és képesség esetén Nehezebb cél jobb teljesítmény

CÉLTARTALOM Specifikus és nehéz céltartalmak Magasabb teljesítmény Pl.: Hozd ki magadból a legtöbbet” Alacsony teljesítmény – elégedettség Teljesítményértékelés nem egyértelmű Különböző kultúrákra általánosítható eredmények

célválasztás Elérhetőség Értékesség Szerepmodellek Verseny-, kényszerhelyzet Legitim tekintélyszemély

Célkitűzés gyakorlata Közepesen nehéz célok Részleges célelérés Folyamatos fejlesztés Sokszínű cél- és jutalomstruktúra

Heckhausen viselkedésirányítási modellje 1. Mérlegelés, választás 2. Tervezés, célkitűzés 3. Cselekvés, cselekvések szabályozása 4. Értékelés

Heckhausen viselkedésirányítási modellje Mérlegelés, választás Explicit, tudatos Implicit, nem tudatos

Tudatos választás A haszon maximalizálás racionális modellje szerint Elvárás, valószínűségek Érték, valencia Alternatíva kiválasztása

Viselkedés kiváltása implicit módon A viselkedés implicit folyamatok eredménye, amelyek ezt automatikusan, tudatosság nélkül idézik elő Sztereotípiák előhívása Asszociációk erőssége Megnövekedett hozzáférés A sztereotípiákkal konzisztens viselkedés nagyobb valószínűsége

Az explicit és implicit folyamatok interakciója a viselkedés kiválasztásánál Intrinzik motiváció Extrinzik motiváció A tevékenység okozta élvezet és érdeklő- désből fakadó belső hajtóerő Külső tényezők, jutalmazás, külső nyomás hatásából származó motiváció

Kíváncsiság Az exploráció a belső motivációt erősíti William James (1890)- a kíváncsiság egyik elsődleges ösztönünk Az újszerű iránti vonzódásnak adaptív értéke van Kíváncsiság vs. Félelem – feloldása az egyénen belül lehet

Két alaptípusa van: Diverzív –unalom elleni védekezés, emeli az arousal szintet Specifikus- információszerzésre irányít,csökkenti a bizonytalanságot Zuckermann – egyéni különbségek vannak az ingerkeresés terén Akik több szenzoros éléményre vágynak azok kevésbé szorongóak

De