Munkajogi ismeretek A munkáltató kötelességei

A felek jogai és kötelezettségei a munkajogviszonyban A munkáltató kötelezettségei 1)a munka díjazásának kötelezettsége 2)a foglalkoztatási kötelezettség 3)a gondoskodási kötelezettség A munkavállaló jogai a munkáltató kötelezettségeinek ellenpárjaként meghatározott jogok

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokban illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni. A munkabér összetevői: Személyi alapbér (ez leggyakrabban a bruttó bért jelenti, pl Ft) Kiegészítő díjazások (elsősorban a különböző pótlékok, juttatások)

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályokban illetve a munkaszerződésben foglaltaknak megfelelően munkabért fizetni. A munkabér összetevői: 1.Személyi alapbér (ez leggyakrabban a bruttó bért jelenti, pl Ft) 2.Kiegészítő díjazások (elsősorban a különböző pótlékok, juttatások) –A munkaszerződés ingyenes szerződésként érvénytelen…(→ 141 §) –A munkavállaló egyes esetekben munkavégzés hiányában is jogosult munkadíjra. –A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos szükséges és indokolt költségeit. Pl. a munkával kapcsolatos utazási költség, postaköltség, telefonköltség)

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége Díjazási rendszerek A munka díjazásának a gyakorlatban két fajtája alakult ki: 1.Időbéres díjazás 2.Teljesítménybéres díjazás Időbéres díjazás: a munkában töltött idő alapján jár a fizetés, függetlenül annak eredményétől (pl. napi 8 óra munkáért) Teljesítménybéres díjazás: a fizetés meghatározott része a munka eredményétől függ, pl. mobilszolgáltató ügynöke esetében, minden új ügyfél után jár a jutalék. A teljesítménybéres díjazás ösztönző lehet a munkavállaló számára.

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége Díjazási rendszerek (folyt.) A személyi alapbért (vagyis a fizetés legnagyobb részét) mindig időbérben kell megadni, ezen felül lehet csak teljesítménybért alkalmazni. Ennek oka: –Alapelv, hogy a munkabér nagy része havonta azonos mértékű legyen, hiszen a munkavállalónak a létfenntartáshoz minden hónapban szüksége van jövedelemre. –A munkabér nem függhet teljes egészében a munkavállaló eredményességétől vagy a cég bevételétől.

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége Kiegészítő díjazási formák A kiegészítő díjazási formák a pótlékok és a juttatások. –Pótlékok:

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége Kiegészítő díjazási formák A kiegészítő díjazási formák a pótlékok és a juttatások. –Pótlékok: éjszakai pótlék pihenőnapi pótlék veszélyességi pótlék A leggyakrabban a munkaidő beosztásához vagy a jellegéhez kapcsolódnak.

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége Kiegészítő díjazási formák A kiegészítő díjazási formák a pótlékok és a juttatások. –Pótlékok: éjszakai pótlék pihenőnapi pótlék veszélyességi pótlék A leggyakrabban a munkaidő beosztásához vagy a jellegéhez kapcsolódnak. Főszabály szerint megállapítható, hogy a pótlék a rendes órabér 50%-a, azaz az pl. éjszakára beosztott munkavállaló másfélszeres bért kap az éjszakai órákra. Ez egyébként ig tart. …

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége A munkabér védelme A Magyarország nemzetközi egyezmény (…) aláírásával vállalta 1949-be, hogy garantálja a munkabér védelmét. Ezek a szabályok biztosítják, hogy a munkavállaló ténylegesen, kellő időben és mértékben hozzájusson a neki járó munkadíjhoz. A Munka Törvénykönyvének vonatkozó szabályai a nemzetközi egyezményen alapulnak. A szabályok szigorúak (szakszóval: kogensek), tőlük érvényesen eltérni még a munkaszerződésben sem lehet. Ezek a szabályok a következőek: 1. A munkavállaló a munkabérre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le. 2. A munkabér védelmi szabályok meghatározzák a munkabér kifizetésének pénznemét esedékességét módját helyét, illetve a késedelmes fizetés esetén járó késedelmi kamat mértékét.

A munkáltató kötelességei 1)A munka díjazásának kötelessége A munkabér védelme Ezek a szabályok korlátozzák még: a munkabérből levonható (beszámítható) követelések jogcímét is (a munkabérből csak egy meghatározott felső határig lehet levonni jogos követeléseket, pl. a Diákhitel Központ a vissza nem fizetett diákhitel behajtásakor egyszerre a havi fizetés max. 30%-át vonhatja el. a tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésének idejét (ha tévedésből több bért utaltak a munkavállalónak, azt nagyon rövid időn belül észlelnie kell a munkáltatónak, mert néhány nap elteltével már nem követelheti vissza, mert azt valószínű a munkavállaló már a megélhetésére fordította.

A munkáltató kötelességei 2)Foglalkoztatási kötelezettség A munkáltató köteles a munkavállaló számára a munkavégzéshez szükséges valamennyi tárgyi és személyi feltételt biztosítani azaz: a munkáltató feladata a munkavállaló munkaeszközzel való ellátása (pl. számítógép, irodaszerek, munkaruházat) A munkáltató köteles a munkavállalót munkával is ellátni. A munkavállaló elvileg követelheti, hogy adjanak neki, feladatot. Ha ennek ellenére nincs dolga, az nem róható fel neki… Állásidő: Amennyiben a munkáltató a működési körében felmerült (munkahelyi) okból álló nem képes foglalkoztatni a munkavállalót, úgy a munkavállalónak továbbra is jár a teljes fizetése. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a működési körében felmerült (munkahelyi) okból nem tudja teljes munkaidőben, csak részmunkaidőben foglalkoztatni a munkavállalót.

A munkáltató kötelességei 3)Gondoskodási kötelezettség A munkavállaló életének, testi épségének megóvása a munka során. Munkaruházat Védőfelszerelés biztosítása

A munkáltató kötelességei 3)Gondoskodási kötelezettség A munkavállaló életének, testi épségének megóvása a munka során. Munkaruházat Védőfelszerelés biztosítása

A munkáltató kötelességei 3)Gondoskodási kötelezettség A munkavállaló életének, testi épségének megóvása a munka során. Munkaruházat Védőfelszerelés biztosítása Munkahelyi körülmények miatti egészségkárosodás miatt a munkavállaló peres úton kártérítést követelhet a munkáltatójától. A gondoskodási kötelezettség körébe tartozik még a Munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód, különös tekintettel az „azonos értékű munkáért azonos bért” alapelvére

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A Munkaszerződés Munka- szerződés Munka- szerződés Munka- szerződés megszüntetése Munka- szerződés megszüntetése Közös megegyezéssel megszüntetés FELMONDÁS Munka- szerződés megkötése Munka- szerződés megkötése Munka- szerződés módosítása Munka- szerződés módosítása A munkaszerződés megkötése: - csak mindkét fél egyetértésével lehet! Módosítása: - szintén csak mindkét fél egyetértésével lehet! A munkajogviszony megszüntetése: 1. lehet mindkét fél egyetértésével (közös megegyezéssel) 2. lehet egyoldalúan is (felmondással)

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése Munka- szerződés meg- szüntetése Munka- szerződés meg- szüntetése FELMONDÁS Közös megegyezés- sel megszüntetés RENDKÍVÜLI FELMONDÁS RENDKÍVÜLI FELMONDÁS Rendes felmondás Rendes felmondás Munkavállalói rendes felmondás Munkavállalói rendes felmondás Munkáltatói rendes felmondás Munkáltatói rendes felmondás Munkavállalói rendes felmondás Munkavállalói rendes felmondás Munkáltatói rendes felmondás Munkáltatói rendes felmondás

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A munkaszerződés módosítása A munkajogviszony általában egy tartós jogviszony, ezért könnyen előfordulhat, hogy a szerződés időtartama alatt szükségessé válik annak módosítása. A munkaviszony módosítása csak a munkáltató és a munkavállaló közös akaratával történhet, a munkaszerződés egyoldalú módosítására nincs mód. A munkáltató és a munkavállaló eltérő gazdasági súlya és érdekei miatt a Munka Törvénykönyve külön is rögzíti, hogy a munkaszerződés módosítására csak a két fél közös megegyezésével van lehetőség. Ez a tilalom egyenesen következik a munkaszerződés természetéből, mivel a munkaszerződés megkötéséhez is a két fél közös akaratára (hivatalos szóhasználattal: egybehangzó akaratnyilatkozatára) van szükség. A kezdeti közös akaratnyilatkozat csak közös akaratnyilatkozattal módosítható.

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A munkaszerződés módosítása A munkaszerződés módosítására tehát a munkaszerződés megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ebből következően a munkaszerződés módosításra is vonatkozik a kötelező írásbeliség követelménye (az írásbafoglalás elmaradása érvénytelenné teszi a módosítást)

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A munkaszerződés módosítása A munkaszerződés mely elemeit lehet módosítani? A munkaszerződés bármely elemét módosíthatják a felek közös megegyezéssel. Leggyakrabban a  a munkavégzés helye  a munkakör  a munkaidő, valamint  a munkaidő módosítására kerül sor.

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A munkaszerződés módosítása –A munkáltató gyakran nem ismeri a munkaszerződés módosítására vonatkozó szabályokat és a szerződést szóban, egyoldalúan módosítja (pl. közli a munkavállalóval, hogy holnaptól más munkakörben kell dolgoznia). Ez az eljárás jogellenes, ha a munkavállalót emiatt hátrány éri, pl. az új munkakör betöltéséért magasabb bér járna és ezt nem kapja meg, bírósághoz is fordulhat. –Kivétel: nem jogellenes, ha a munkáltató csak konkretizálja, pontosítja a munkaszerződésben már közös akarattal elfogadott és aláírt munkaköri leírást, pl. azzal, hogy kijelöl egy konkrét feladatot a munkavállaló számára.

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A munkajogviszony megszüntetése közös megegyezéssel A munkáltatónak és a munkavállalónak a munkajogviszony megszüntetésére irányuló közös akaratnyilatkozata a közös megegyezés. A közös megegyezéssel a munkajogviszony megszűnik. Tartalmi követelmények: –A közös megegyezést írásba kell foglalni (hiszen a munkaszerződés megkötése, módosítása is írásban kellett, hogy történjen) –Meg kell jelölni benne az időpontot, amikor a munkaviszony megszűnik

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A munkajogviszony megszüntetése közös megegyezéssel A közös megegyezés – a felmondáshoz képest – lényegesen nagyobb teret enged a felek akaratának, a közös megegyezésbe tetszés szerint foglalhatnak a munkavállalóra kedvező illetve hátrányos rendelkezéseket. Szerencsés esetben a munkáltató felajánlja, hogy a közös megegyezéssel egyidőben valamennyi bért még külön kifizet a munkavállalónak. Ilyenkor a közös megegyezés a munkavállalótól való megválás legkulturáltabb formája lehet: Ilyenkor pl. munkáltató saját elhatározásából kifizetheti a következő havi munkabért, és felmentheti a munkavállalót a munkavégzés kötelezettsége alól – tehát a munkavállaló egy hónapig úgy kap fizetést, hogy nem kell bejárnia, ezzel lehetőséget kap, hogy egy hónapig anyagi biztonságban állást keressen. Ez jó a munkáltatónak, mivel nem kell a felmondással járó kötelezettségeket illetve kockázatokat vállalnia.

A munkaszerződés módosítása, megszüntetése A munkajogviszony megszüntetése közös megegyezéssel (folytatás) A közös megegyezést viszont fel lehet használni a munkavállaló kárára is. Előfordulhat, hogy a törvény alapján járna pl. három havi végkielégítés, de a munkáltató „ráveszi” a munkavállalót, hogy írja alá a közös megegyezést. Ha a munkavállaló a közös megegyezést kényszer, fenyegetés, megtévesztés hatására írta alá, bírósághoz fordulhat és hivatkozhat arra, hogy attól, hogy papiron szerepel, hogy saját akaratából vállalta a munkaviszony megszűnését, a valóságban ezt csak a munkáltató hatására tette. Ilyenkor a bíróság semmisnek tekinti a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszűnését és kötelezi a munkáltatót, hogy fizesse meg visszamenőleg a közös megegyezés aláiratásától a bírósági ítélet megszületéséig terjedő időszakra a munkavállaó bérét.