A fizika tanítása 8. lecke Szemléltetés és motiváció a fizikaórán 1, tanári kísérletek

Mottó KUNG FU-CE: Kung mester Konfuciusz (Kr. e ) 2 „ Mondd el és elfelejtem; Mutasd meg és megjegyzem; Engedd, hogy csináljam és megértem.” Forrás: Wikipédia Kínai közmondássá lett változata: „Amit olvasok, azt elfelejtem, amit látok, arra emlékszem, amit csinálok, azt tudom.”

3 Szemléltető módszerről alkotott véleménye – a gyerekeknek ne csak verbális módon, hanem mindenféle szemléltető eszközzel tanítsák a különféle tantárgyakat. Fontos, hogy minél több érzékszervet használjanak a tanulók a tananyag elsajátításánál. „Adattassék a Gyermekek kezeikbe, hadd gyönyörködtessék magokat a Képeknek megnézésével kedvek szerint, hogy azokat voltaképpen megismerhessék, még otthon is, minekelőtte az Oskolában elkűldettetnének.” – írja Comenius az „Orbis pictus” előszavában. Orbis pictus, részletek 1.Ezt a művét magyarországi, sárospataki tartózkodása idején írta. Olyan gyermekkönyv ez, melyben mindenféle ismeretet bátran gyűjtött össze a nagy pedagógus: korabeli gyermekenciklopédia, kedves, gyermekek számára emészthető és szemléletes. 2.Haszna, Comenius szerint az, hogy a gyerekekkel megkedvelteti az olvasást és a képek segítik a gyermekekben az ismeretek elmélyítését és az olvasottak megértését. Szemléltetés és motiváció Részlet Coménius didaktikai elveiből: Forrás: Wikipédia

4 Motiváció „Motiváción az oktatás elméletében két - egymással szorosan összefüggő dolgot értünk. Egyrészt azokat a belső hajtóerőket, amelyek a tanulót a tanárral való együttműködésre, a tanulási folyamatban való aktív részvételre késztetik, másrészt azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tanár tesz azért, hogy a tanulót rávegye az együttműködésre. Ez utóbbira a motiválás szóval is hivatkozhatunk.” Forrás: Knausz Imre: A tanítás mestersége, egyetemi jegyzet

A motiváció színterei Külső: a tanulás a megtanulandó ismeretektől idegen célokért történik Belső: A személyiségjegyek révén jön létre 5

A motiváció színterei 6 Soroljuk be az alábbi fogalmakat a motiváció színtereibe! Presztízs, jól fizető szakma, érdeklődés, kíváncsiság, jutalom, büntetés, rossz jegy elkerülése, lelkiismeretesség, Lego stb. Cél: A külső motivációt a belső motiváció váltsa fel Forrás: Radnóti Katalin (szerkesztő): A természettudomány tanítása, szakmódszertani kézikönyv és tankönyv, Mozaik Kiadó, Szeged, oldal

7 Szemléltetés és motiváció a fizika órán A szemléltetés lényege: A tanár a tanítás folyamán szemléltető eszközök segítségével, lehetőleg a tanulók aktív részvétele mellett hat a tanulók érzékszerveire. … Cél:  A valóságról pontos és világos képzetek kialakítása  Tárgyak és jelenségek összefüggéseinek feltárása  A fizika törvényszerűségek felállítása (törvények felállítása) Formái:  Kísérlet  Bemutatás  Film, videó, képek  Számítógép  Internet  Cd  Digitális tábla, digitálistartalmak…  „Outdoor” helyszínek: Csodák Palotája, Interaktív Természetismereti Tudástár, Múzeumok

Kísérletezés fizika órán 8 A kísérletek csoportosítása: 1. A kísérletező személye szerint Tanulói kísérlet a. Megfigyelés, bemutatás, tanulókísérleti óra, otthoni b. Laboratóriumi gyakorlat, mérőkísérlet Tanári (demonstrációs) kísérlet 2. A kísérlet jellege szerint Kvalitatív Kvantitatív (mérőkísérlet) pl.: szabadesés

9 3. A kísérlet eredménye szerint Pozitív (bizonyító, igazoló)  pl. mat. inga: T függ az ingahossztól Negatív (cáfoló)  pl. mat. inga: T függETLEN az inga tömegétől 4. Didaktikai feladat szerint Motiváló (érdeklődést felkeltő), új ismeretek feldolgozását segítendő Szerzett ismereteket rögzítő, igazoló kísérlet Ismétlő, összefoglaló jellegű kísérlet Gyakorlati alkalmazást bemutatandó Demonstráció: Bimetall A tanulók méréstechnikai képességét fejlesztő pl.: matematikai inga, Demonstráció:rugó+tömeg Kísérletezés fizika órán

10 Tanári kísérletek Mikor kísérletezzünk? 1. A témába való bevezetésnél (problémafelvetés, motiváció) Pl.: A tehetetlenségi nyomaték tanításánál Ha egyszerre engedünk el a lejtőn egy hengert és egy gyűrűt, akkor annak megfigyelése, hogy melyik forgástest ér le a lejtő aljára először, nagyon tanulságos lehet.

11 Melyik ér le előbb? Demonstráció  Tapasztalat: a tömör henger megelőzi a gyűrűt  A tömegeloszlás játszik szerepet.  Sok különböző méretű hengert és gyűrűt leguríthatunk…  A végeredmény független a mérettől (sugártól) és a tömegtől is.  Tehát, nem elég definiálni, mert az csak matematika.  Levezetés…

12 Mikor kísérletezzünk? 2. a. Levezetés kísérleti igazolásakor Pl.: kettős szappanbuborék: p~1/r (kettős buborék paradoxon) Görbületi nyomáshoz… Forrás: Budó Ágoston: Kísérleti Fizika I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest 1997.

13 Mikor kísérletezzünk? 2. b. Levezetés kísérleti igazolásakor Pl.: Wheatstone-híd, ellenállás, ellenállásmérés Érettségi feladat, 2013

14

15 Mikor kísérletezzünk? 3. A gondolkodtatás megindításánál, képzelőerő fejlesztéséhez, feladat- megoldásnál is Pl.: üres henger és tömör henger: mekkora időkülönbséggel érnek a lejtő aljára Pl.: ejtőzsinór bemutatása feladatmegoldásnál (Tem.fel.gyűjt.fiz. 33. és 38. feladat) Demonstráció Pl.: ejtőgép bemutatása feladatmegoldásnál (Tem.fel.gyűjt.fiz. 34. feladat) Demonstráció

16 Mikor kísérletezzünk? 4. Figyelem felkeltése - Egyszerűen csak kitesszük a kísérletet („feküdni hagyjuk”) A tanuló kérdése: Mit lehet ezekkel bemutatni? Snellius-Descartes törvény…, Legfontosabb a Hartl-korong… Optikai szálak tárgyalása, Demonstráció: Világító lámpa, világító poharak 5. Meglepő eredmények szemléltetésénél Pl.: Hidrosztatikai paradoxon, hidrosztatikai nyomás bevezetése után 6. Új probléma felvetésénél, új anyag feldolgozásánál Pl.: Gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés (B-M törvény) bemutatása, tárgyalása Légszivattyú alatt lazán felfújt léggömb, Demonstráció

17 Tanári kísérletekkel kapcsolatos követelmények: ”mikor” 1. Csak akkor mutassuk be, ha szükséges, pl.: elektrosztatikai alapkísérleteket igen, a hajkócolás csak utána jöhet, vagy inkább ne legyen. 2. Csak azokat mutassuk be, amelyek: A jelenségeket világosan mutatják be Amelyek a kérdéses fogalom kialakításához, a törvény felismeréséhez vezetnek Amelyek az alkalmazási területek megértéséhez szükségesek 3. Mérőkísérleteket csak ott, ahol fontos a törvény szemszögéből, Pl.: g meghatározása, pl.: Snellius-Descartes törvény 4. Csak a feltétlenül indokoltat mutassuk be, „fától nem látszódik az erdő”… 5. Ne csak a szertár felszereltségétől függjön…egyszerű, hétköznapi eszközöket is használhatunk pl. bergman-cső, papírszeletkék, sörösdoboz, tea, játékok stb. 6. Időszerű legyen, ne csak a témák végén kísérletezzünk, elszakítva a tananyagtól…

18 Tanári kísérletekkel kapcsolatos követelmények: „milyen” 7. Alkalmazkodjanak a tanulók életkori sajátságaihoz pl. váltakozófeszültség tanításához oszcilloszkóp, hanggenerátor „sok”, legyen érdekes (???) 8. Egyszerűek legyenek, mind kivitelben (áttekinthetőség), mint elvben (közvetlenül mutassa a jelenséget), rövid 9. Fontos a láthatóság, minden tanuló lássa egy időben 10. Méret, kivetítés, stroboszkóp-kísérlet-gumiszál, fénymutató, Cavendish- kísérlet 11. Áttekinthető legyen, csak az legyen ott, amit be akarunk mutatni 12. Rend legyen a tanári asztalon, igényes legyen… 13. Sikeres legyen! előfeltétel, kipróbálás, mennyi időt visz el, milyen utasításokat kell adni a tanulóknak, eredménytelen kísérletre vissza kell térni, sok nem lehet belőle egy félév alatt, megrendül a tanári bizalom 13+1 A kísérlet helyes beillesztése az oktatási folyamatba Tem.fel.gy Körmozgás-ledekkel, London Eye - körmozgáshoz

A fizikatanár feladata:  A kísérlet kiválasztása  Előkészítése  Bemutatása  Visszamozgatás  Tárolás  Javítás  Beszerzése 19

Eredmény: az őszinte kíváncsiság 20 Saját fotó: Kutatók Éjszakája, SZTE JGYPK, Általános és Környezetfizikai Tanszék, szeptember 23.

21 Köszönöm a figyelmet!